Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-06 / 262. szám

4 HÍRLAP MŰVÉSZET ÉS TUDOMÁNY 1992. november 6., péntek Újra mesterek Salgótarjánban: Madonna a mozisztár Matuz István fuvolaművész Világáró vendége volt a mi­nap a salgótarjáni zeneiskolá­nak. Matuz István Liszt-díjas, érdemes művész fuvolaművész nem csupán előadóként fordult meg a világ sok országában, hanem mint kiváló pedagógus is tovább öregbítette jó hírnevün­ket. Tanított - többek között - Brüsszelben, Londonban, jelen­leg a helsinki Sibelius akadé­mián oktat; munkatársa volt a párizsi elektronikus zenei kuta­tóintézetnek. Több nemzetközi zenei díjat nyert partnerével, Benkö Zoltán zongoristával. A műsor első felében szóló­darabokat játszott.. Ugyan mit lehet kezdeni egy szál fuvolá­val? - kérdezhetné a laikus. Nos Matuz István alaposan rácáfolt a kétkedőkre. Meglepetések so­rozatával kápráztatta el a hálás közönséget, ráadásul lényere - törő megjegyzéseivel -jó pe­dagógushoz méltón - megma­gyarázta egy-egy darab keletke­zését, struktúráját. Ez a közvet­len „beszélgetés” még inti­mebbé. még családiasabbá tette a hangulatot. Legelőször Telemann Fisz-moll fantáziája csendült fel meglepő öblös hangzásban, ér­zékeny frazeálással és dinami­kával. Ezt követően egy alig ismert német zeneszerző, Sigf­rid Karg-Elert Apassionata szonátáját játszotta a művész nagy technikai fölénnyel, szen­vedélyesen, a lírai pillanatok­ban bársonyos, meleg hangon. Harmadikként egy saját da­rabbal rukkolt elő Matuz István. Már egész fiatal kora óta kísér­letezik - mesélte -, hogy a fuvo­lát felemelje az igazán nagy szólóhangszerek sorába. Igyek­szik maximálisan kihasználni a hangszer lehetőségeit. Most ja­pán élményeit fogalmazta meg zenében, a Szakura című ta­nulmányban. Elképesztő volt, miként a fuvolát „megfosztva fejétől” használta jobb és bal oldalt, illetve előre, klarinétsze- rűen. A szokatlan, a furcsaság mosolyt fakaszt, de a sok várat­lan fordulat izgalomban tartja a hallgatóságot. Talán Pege Ala­dárnál látni hasonlót, aki a nagybőgővel kísérletezik rendü­letlenül. Az izgalmakat az áhitat per­cei követték: Debussy Syrinxe Matuz olyan finom indítással játszotta, ahogyan nagyon rit­kán hallani. Ezt egy kortárs mű követte, melyben az aleatoriz- mus (véletlenszerűség) a jel­lemző. Itt Matuz azt bizonyí­totta, hogy egy hanggal, egy hangon belül is tud produkálni. Szép volt a befejezés, a ködbe vesző decrescendo. Ezután Dohnányi Passacaglia című műve következett. Ebben a mű­vész előbb megismertett a le­hajtó, kromatikus témával, így jobban figyelemmel lehetett kí­Képes technikatörténet Fotópuska - Kodak-gép Eastman Kodak fényképezőgépe s egyszerű belső szerkezete kiejtése az amerikai George Eastman Kodak nevű tekercs­filmmel működő fényképező­gépének, amelynek 8x10,5 cen­timéter méretű kamerájával, egy tekerccsel száz pillanatké­pet lehetett készíteni, minden beállítás nélkül. Ezek előhívá­sát, kidolgozását is vállalta a feltaláló, hirdetési szlogenje ez volt: „Önnek csak a gombot kell megnyomnia, a többi a mi dol­gunk.” Olcsó és praktikus fény­képezőgépei Európát is elárasz­tották és kialakították az amatőr fényképészek táborát. K. A. Bélyeg nélkül feladható POSTAHIVATAL HELYBEN 110 évvel ezelőttről, 1882-ből származik Etienne Ju­les Marey francia feltaláló „fo­tópuskája”. Ez egy puska alakú berendezés volt, melynek tárába mozgatható fotografikus leme­zekkel feltöltött kazetta került beépítésre. Segítségével igen rövid időközökben lehetett fel­vételeket készíteni. A feltaláló készülékével az állatok mozgá­sát kívánta megörökíteni, így az első a madarak repülését ábrá­zoló sorozatát 1888-ban a Francia Tudományos Akadémi­ának mutatta be. Minden nyelven egyforma a hangversenye sémi a bravúros darabot. A koncert második részében Bac7í-szonáták hangzottak el Matuz István és Benkő Zoltán előadásában. Az elsőnek meg­szólaló G-moll szonáta különö­sen szépen indult. Benkőnek követendően pregnáns billen- tése van. Az A-dúr szináta töre­dékesen maradt fenn: egy lap elveszett. Ezt a művészek - Bach iránti tiszteletből - kis szünettel érzékeltették. Példa volt arra, hogy a szünet meny­nyire része lehet a zenének. A befejezésül, a „koronának” szánt H-moll szonáta meglepő modern zenének hatott, sok módosításával, kromatikus zongorás basszusmeneteivel, időnként disszonáns hangzatai- val. A folyondár dallamú 1. té­tel igazi filozófia! Mint ahogy maga Matuz Ist­ván mondta a koncert után: „Kell egy kis meditáció az em­ber életében”: Kár, hogy napi rohanásainkban ilyenre egyre kevesebb időt tudunk fordítani. Ez a koncert erre is jó volt: a magunkba mélyedésre, az el­gondolkodásra, önmagunk meg­találására. Boros Ágnes (FEB) Kevés színésznő mondhatja el magáról, hogy bár csak pályája kezdetén tart, má­ris három új magyar filmben láthatja a közönség, s a szín­házban is szebbnél szebb szere­pek közül válogathat. Börcsök Enikőt, a kaposvári Csiky Gergely Színház fiatal „üdvöskéjét” máris ígéretes te­hetségként tartják számon. Fő­szerepet játszott Szabó István Édes Emma, drága Böbe című filmjében, amely a Berlini Filmfesztiválról ez év elején Ezüst Medve díjjal tért haza.- Hogyan került a színészi Madonna énekel, beszél, nyi­latkozik, jó érzéke van ahhoz, hogy mivel csináljon botrányt olyan időkben, amikor már iga­zán kevés dologból lesz bot­rány, illetve amikor már eltom­pult az ember, s egykedvűen le­gyint, oda sem figyel, ha bot­rányról hall. Madonna a skanda­lumból sportot űz, jobban mondva az abban rejlő veszély, „mai” szóval kihívás elfogadá­sából. Eddig úgy tűnik, isten­adta tehetsége van e téren is, hisz minden botrányából jókora hasznot húz. Madonna énekel, hosszú nyi­latkozatokat ad, türelmesen, visszafogottan, okosan, szépen, gyakran mosolyogva, ritkábban fel-felnevetve, de pár hete gon­dosan ügyelve arra, hogy kellő­képp lássák arany fogkoronája elől. Az embernek bizonyos pil­lanatokban az a benyomás tá­mad, hogy hiányzik egy foga. És Madonna mozisztár is, külö­nösen, mert ilyen partnerei van­nak, mint Woody Allen, Warren Beaty, Sean Penn, Dafoe, vagy Tom Hanks. Most egymás után két film­ben is főszerepet kapott. Az egyikhez - a címe The league of their own - alaposan fel kellett készülnie fizikailag. Nehéz tor­pályára? - kérdezem Börcsök Enikőt.- Mezőtúron születtem, de azután Székesfehérvárott nőt­tem fel. ahol sokáig amatőr szí­nészként is működtem. Na meg statisztáltam a helybéli színház­ban. A főiskolára csak második nekifutásra vettek fel, addig új­ságkihordó voltam, hiszen él­nem csak kellett. naórákat vett, konditermekben és hosszú-hosszú kocogóutakon izzadt és szenvedett. Sokkal többet kellett vállalnia, mint azok a gyakorlatok, amiket egyébként is sorba vesz minden áldott nap, ha el akarta játszani Penny Marshall filmjének női főszerepét Tom Hanks és Ge- ena Davis társaságában. Márpe­dig el akarta játszani, valóban baseball-bajnoknő kívánt lenni, bár végül nem tudja, sikerült-e úgy, ahogy szerette volna. A filmben inkább a férfiak helyére áll, hogy a folyamatosságot biz­tosítsa, belül a lelkében, az agyában azonban meg akarta mutatni, akárcsak magának is -, hogy képes akkora teljesítmé­nyekre a baseballban, mint a férfiak. És most elbizonytala­nodott. mert hiába sírt, próbál­kozott, nemegyszer trükkökhöz kellett folyamodni a küzdőtéri jelenetekben. Ha igaz, Amerikában nincse­nek hivatásos női baseballcsa­patok, de létezett egy, egészen 1954-ig. A második világhá­ború idején állította fel Philip Wrigley a Chicago Cubs elnöke, mert nem halhatott meg ez a sportág, mikor a fiúkat katona­ruhába öltöztették és Európába vitték. Ennek a csapatnak, az- Tavaly diplomázott és Ka­posvárt választotta. Miért?- Még harmad-negyedévesek voltunk, amikor néhány ven­dégtanárral is dolgunk akadt. Tanítottak minket kaposváriak is: Babarczy László, Gothár Pé­ter, Ascher Tamás. Talán ennek tudható be, hogy később az egész osztálynak szerződést ajánlottak. Nagyon tetszett ne­Beszélgetőpartnerünk: Börcsök Enikő Repülőrajt a pályán Mindszenty Nógrádban (III.) „A hercegprímás szabad!” Szinte bizonyos, hogy Rétsá- gon már október 30-a előtt is tudtak Mindszenty József hollé­téről. Minden bizonnyal folytak megbeszélések, tervezgessek az ügyben (A szabadítási láz még Balassagyarmatra is elju­tott, ahol dr. Magyar Pál, a for­radalmi bizottság titkára már lépéseket is tett egy esetleges ottani fogadás előkészítésére, a katolikus plébánián). 30-án, a felsőpetényi forra­dalmi tanács szinte azonnal tu­domást szerzett arról, hogy az ÁVH beszüntette Mindszenty őrzését. Janecskó és a tanács el­nöke, Vidovszki András telefo­non (!) hívta fel a járási rendőr- kapitányságot, majd a laktanyát. Itt a telefont Deli József főhad­nagy (az aznap megválasztott forradalmi katonai tanács el­nökhelyettese) vette föl, aki vé­gighallgatta a történteket, majd hangosan jelentette azokat Ga­raminak. Ézek után a parancs­nok állítólag fölhívta a HM-et, de az nem jelentkezett és így a miniszterelnökség titkárságá­hoz fordult, ahol azt az utasítást kapta, hogy Mindszentyt hoz­zák be, majd reggel érte külde­nek. Garami ez után az irodája előtt álló tisztekhez fordult, és önként jelentkezőket kért a fel­adat végrehajtásához. Ekkor je­lentkezett, Stifft, Galajda és Vajtai, később Tóth. Mindszenty éppen vacsorá­zott, amint a katonatisztek, Ja­necskó és Németh Hugó belép­tek hozzá. Galajda jelentette az érseknek megbízóik nevét és jövetelük célját. Pálinkás neve mellett megemlítette annak régi nevét és családjának rangját is. Mindszenty láthatóan örült, azonban még mindig látszott rajta a bizonytalanság. Végül rövid gondolkodás után igent mondott. Az indulással azonban várni kellett, mert az őrség fel­szerelésének és fegyverzetének átvétele időbe telt. Mindszenty személyes holmiját is be kellett csomagolni, ráadásul bőröndö­ket, telefonkérésre, Petrovics hadnagynak kellett utánuk hozni. Csak este tíz után indult meg a két gépkocsi Rétság felé. A járási székhelyen, a forra­dalmi tanács vezetőivel az élen, már nagy tömeg várta őket. Kérték, hogy a bíboros misé­zéssel tisztelje meg templomu­kat. Mindszenty azonban csak rövid beszédet intézett hozzá­juk, melyben intette őket a nemzeti zászló őrzésére, majd mintegy tíz percre bement a rét­sági parókiára, ahol az utána tó­duló tömeggel beszélgetett. (Szavairól dr. Lukács tájékoz­tatta később az MTI-t, ami alapján a napilapok is megfo­galmazták első, rövid tudósítá­saikat. Ekkor említette Lukács Mindszenty híressé vált monda­tát: „Fiaim! ott fogom folytatni, ahol nyolc évvel ezelőtt abba kellett hagynom. ”) A parókiáról a laktanyába vit­ték a bíborost. Itt bevezették Pá­linkás Antal irodájába, ahol az őrnagy mindkét nevén bemutat­kozott neki. Jó negyedóráig a szobában csak Mindszenty, a felsőpetényi fogságában mel­lette mindvégig kitartó gyón­tató, Tóth János plébános és Pá­linkás voltak. Beszélgettek. Ké­sőbb belépett Garami. Tőle a bíboros még mindig aggodalommal érdeklődött to­vábbi sorsa felől. Garami meg­nyugtatta: „Én kommunista va­gyok! Ha tud hinni egy kommu­nista szavának, kérem, higgye el, hogy holnap reggel Buda­pestre fogjuk szállítani Ónt." Mindszentyt a válasz látha­tóan megnyugtatta. Később még fogadta az újonnan látására érkező rétságiakat és megál­dotta a folyosón várakozó kato­nákat. Csak hajnalban tért nyu­govóra. Garami ezután, Stifft-tel és Végeli törzsőrmesterrel Buda­pestre távozott, részben, hogy magával vigye az aznap alakult forradalmi katonatanács üzene­tét a felső parancsnokságnak, részben pedig, hogy tájékozód­jon Mindszenty ügyében. (Ta­lálkozott is Váradi vezérőr­naggyal, de állítólag szót sem ejtett neki a bíborosról!) Útközben Megyernél talál­koztak három harckocsival, amelyeket még régebben. Ka­pui százados vezetése alatt ide, a dunai flottillához vezényeltek Rétságról. Kapui jelentette ez­redparancsnokának, hogy a páncélosparancsnokság utasí­tása szerint most indulnak ki­szabadítani Mindszenty bíbo­rost, Felsőpeténybe. (Mint kiderült, az történt, hogy a főváros felé igyekvő Horváth Jánost az újpesti felke­lők elfogták és az újpesti forra­dalmi bizottság így megtudta tőle útjának célját, lefolyását. A bizottság vezetői a flottillaőr- séghez fordultak segítségért, ahol, a felsőbb engedély meg­érkezte után, három harckocsit biztosítottak a számukra.) Garami közölte Kapuiékkal, hogy a bíboros már Rútságon van, oda menjenek érte. Az új­pestiek, Lichtenstein Gábor és Vanyek Antal vezetésével el is indultak Rétság felé. Nógrádverőcénél összetalál­koztak Kovács váci püspökkel és fegyveres kíséretével, akik viszont már Rétság felől jöttek. A püspök valamilyen módon hírt szerzett a szabadítás tényé- ről és kíséretével ment Rét- ságra, hogy magával vigye Mindszentyt. Ehhez azonban Pálinkás nem járult hozzá. A törzsfőnök éjjel hívni pró­All American Girls Professional Baseball League-nek történetét meséli el a film.- Jól tudom én is, hisz van fü­lem, meg olvasni is tudok, hogy vannak, akik azt mondják, no most megint kaptam egy sza­tyor jó pontot a feministáktól - mondja Madonna. - Azt be­szélnek, amit akarnak. Mara­dandóbbá sikerült tenni azok­nak a lányoknak az emlékét, és örülök, hogy részese lehettem a vállalkozásnak. Megint fel akar­tam mérni a képességeimet. Érezni és látni akartam, meny­nyire tudok baseballozni és - talpon maradni. No és ott a dal. a This used to be my playground, amit már a fél világ dúdol, s aminek a mozi határozottan jót tett. A másik film bűnügyi törté­net, egy Rebecca nevű, szexuá­lis szokásaiban eltorzult, sze­relmi partnerei köldökébe forró viaszt öntögető valóságos fene- vad-nő örömeiről. A film címe The Body Of Evidence, és az alapjául szolgáló regénnyel egy- időben jelent meg. UH Ledel rendezésében Ma­donna újra szőke. Gondolom, rajongói számára ez nagyon fontos. Vass Imre kik a csapatunk szelleme, aho­gyan együtt tudtunk működni, így történt, hogy hatan náluk kötöttünk ki.- ... és mindjárt főszerepek­kel kezdte a pályafutását.- Igen. A Diótörő Marikájá­val mutatkoztam be, azután a Mizantróp Szelimjével folytat­tam, majd a Kakuk Marciban Kasusné szerepét kaptam.- Szívesen foglalkoztatják a filmrendezők is.-Hála Istennek! A Zsötem peepshow-pipije. a Három nő­vér egyik kulcsfigurája, és az Édes Emma, drága Böbe tanár­bálta a HM-et, de az állítólag nem jelentkezett. Ezután, egy rádióban hallott telefonszámon, Nagy Imrét szerette volna el­érni, de ott sem vették fel a kagylót, végül dr. Hámory Zol­tán, Tildy titkára jelentkezett, s a jelentés után türelmet kért, ta­nácskozott Tildyvel, aki azt az utasítást adta, hogy Mind­szentyt reggel Pálinkásék szál­lítsák Budára, az Úri utcába. (Itt állt az érseki palota). Ezután Pálinkás intézkedett Mindszenty és a laktanya fegy­veres biztosításáról (ez oly jól sikerült, hogy a közben Rétság határához érkező újpestieket majdnem szétlőtték) és a Mind­szentyt kísérő önkéntesek kivá­logatásáról. Másnap reggel hat órára állt össze a menetoszlop, mely elöl két harckocsiból, majd két te­herkocsiból, két Pobeda típusú gépkocsiból (az elsőben az új­pestiek. a másodikban Mind­szenty, Tóth plébános és Pálin­kás ültek) egy tehergépkocsiból és utóvédül még egy harckocsi­ból állt. Az út híre gyorsan terjedt. Szendehelyen már harangszó fogadta a menetet. Vácon pedig Mindszenty áldást is osztott a hatalmas tömegnek. A megérkezés után Pálinkás harmadmagával bement a Par­lamentbe, ahol Tildy fogadta őt és azt üzente az érseknek, hogy hamarosan felkeresik. Visszatérte és az üzenet át­adása után Pálinkás rendelke­zett Mindszenty további védel­méről. Erre a célra Budán ma­radt a rétsági alakulattól Ga­lajda, Vajtai, Stifft, Mátravöl- gyi, Csanádi, Rezső, Schmidt és Tóth százados, illetve főhad­nagy, valamint kb. 20 tiszthe­lyettes (továbbá négy újpesti felkelő is). Közülük Galajda, Vajtai és Tóth a prímás szemé­lyi testőrei lettek, egészen no­vember 4-e hajnaláig, amikor is Mindszentyt átadták azoknak, akik az amerikai nagykövet­ségre kísérték át. Tyekvicska Árpád (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom