Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-30 / 282. szám
4 HÍRLAP OLVASÓKTÓL OLVASÓKNAK 1992. november 30., hétfő Aranyolló játékunk győztese Aranyolló játékunk pályázói között a múlt héten sorsoltuk ki a nyerteseket. A födíjat, egy HB Electronoc VC924 típusú porszívót Antal Istvánné (felvételünkön balra) salgótarjáni olvasónk nyerte, s azt szerkesztőségünkben vette át. A csécsei kisdiákok köszönik az ajándékot (A csécsei általános iskolások nyerték lapunk „Betűkereső” pályázatának második díját. Ezt követően írtak levelet szerkesztőségünkbe.) Köszönjük az ajándékot. Sajnáljuk, hogy nem találkozhattunk önökkel, pedig már nagyon vártuk a csomagot. A játékok szépek és jók. A mikiegeret kineveztük az osztály kabalájának, és a faliújságra akasztottuk ki. Mégegyszer nagyon köszönjük a játékokat. Szeretünk velük játszani! A csécsei 4. osztály: Ónodi Beatrix, Rácz Helga, Deák Szabolcs, Kurunczi Arnold, Berze István, Fekete Zsuzsanna, Varbai Zoltán, Bagyinszki Gábor, Szabó Ferenc, Kántor Barbara, Farók Richárd, Varga László, valamint Szabó Agnes osztályfőnök. Szükségünk van a „szatócsboltra” Sokat foglalkoztat az a gondolat, hogy Zagyvaróna északi része polgárainak élelmiszer-ellátása, miért hagyja hidegen a salgótarjáni önkormányzatot. Sajnos Salgótarján eme „peremkerülete” - amióta a privatizációs rendszer beindult - szenvedő alanya e folyamatnak. Korábban volt itt egy korszerű ABC, amely az ellátást biztosította, de ezt bezárták, és tudomásunk szerint az új tulajdonos nem is kívánja megnyitni. Az itt élő lakosság élelmiszer-ellátására nyílott ott egy kis élelmiszer-, háztartási bolt, amelyet a Nógrád Megyei Hírlap egy korábbi száma csak „szatócsboltnak” titulált, és most ez biztosítja ennek a városrésznek az alapellátását. Az a véleményünk, hogy elfogadható árakon és a befogadóképességének megfelelő színvonalon teszi ezt. Ma úgy néz ki, hogy ez a kis élelmiszer-, háztartási bolt is halálra van ítélve, mert az ön- kormányzat nem hajlandó engedélyezni a bővítését, sőt a hírek szerint a vagyonügynökség az épületet el kívánja adni. A közelmúltban kb. 300 aláírással kértük az önkormányzatnál a bolt fennmaradását, de ez eddig süket fülekre talált. E helyütt is megfogalmazzuk kérésünket: a salgótarjáni ön- kormányzat döntésekor vegye figyelembe az ezen a területén élő, becsületes adófizető állampolgárok igényét is, és tegye lehetővé ennek a kis „szatócsboltnak” a további üzemeltetését, esetleges kibővítését. Kovács Istvánné "Zagyvaróna Van itt kérem minden Csak annyit lehet mondani: „mi bizony nem ilyen lovat akartunk” Bűvésztrükk a kártyapénzzel A Hírlap 1992. november 12-i számában a dejtári egészségügyi kártyapénzzel kapcsolatban megjelent rövid cikk az alábbi kiegészítésekkel igaz: A 2600 db kártya után 3 hónapra kifizetésre került összegnek a képviselő-testület a 70 százalékát szavazta meg bérre, 30 százalékát pedig dologi kiadásra. A 70 százalék (203.407 forint) a következőképpen olvadt el az állam kohójában: 44 százalék TB-járulék, 5 százalék munkaadói járulék levonása Olvasónk tartási szerződést szeretne kötni. Többektől érdeklődött, de ellentétes válaszokat kapott arra vonatkozóan, hogy a szerződés érvényességéhez szükséges-e hatósági jóváhagyás, illetve a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának van-e ellenőrzési kötelezettsége a szerződés teljesítésével kapcsolatosan. Öt megnyugtatná, ha a hatóság nyilvántartaná és esetenként ellenőrizné a tartást vállalók kötelességteljesítését. Sajnos olvasónk azt nem közölte, hogy a tartás ellenértékeként saját tulajdonban lévő házas ingatlan tulajdonjogát, Vagy tanácsi bérlakásra létesítendő bérleti jogviszony folytatásának lehetőségét kívánják kikötni, noha ennek a kérdésre adandó válaszra meghatározó jelentősége van. A tartási szerződéssel kapcsolatos hatósági feladatokról korábban a 7/1967. (H. 26.) kormány- rendelet tartalmazott előírásokat. Annak rendelkezései a tartási-, életjáradéki és után maradt 103.738 forint, 3 hónapra, 4 fő részére. Ez tovább osztódott, 100 ezer forint még mindig nem lett kifizetve. Levonva 10 százalék nyugdíjjárulék (10 ezer Ft) 32.750 forint adóelőleg, személy szerinti kulccsal, 1 % (1000 forint) munkavállalói járulék. A kiosztásra került „salak” - amit én nem tartok irigylésre méltónak, mint ahogy az a Miskolci Rádióban elhangzott - 56.250 forint 3 hónapra, 4 főnek. Személyenkénti lebontásban öröklési szerződések érvényességét minden esetben hatósági jóváhagyáshoz kötötték. A polgári törvénykönyv 588. paragrafus (1) bekezdésében írtak szerint pedig a tartási szerződés teljesítését a szakigazgatási szerv (hatóság) ellenőrizte. A fenti rendeletet az 1990. március 15-én hatályba lépett 45/1990. (III. 13.) MT. rendelet hatályon kívül helyezte és ennek 1. paragrafus (1) bekezdése szerint a tartási szerződés érvényességéhez csak abban az esetben szükséges hatósági jóváhagyás, ha a tartás ellenértéke a tanácsi bérlakásra létesített lakásbérleti jogviszony folytatása. Ilyen esetben a szerződést az eltartott állandó lakóhelye szerint illetékes jegyzőhöz kell jóváhagyás végett bemutatni. A jegyző a szerződés jóváhagyása előtt a helyszínen megvizsgálja a szerződő felek személyes körülményeit, szükség esetén tájékoztatást ad a szerződésből eredő jogokról és kötelezettségekről és vita esetén elősegíti a felek között a tartásez az alábbiak szerint alakult: orvosírnok 3200 forint/hó, védőnő 4500 forint/hó, asszisztens 5333 forint/hó, körzeti orvos 5717 forint/hó. Azért tartom fontosnak a nyilvános korrigálást, mert az amúgy sem nyugodt közhangulatban nem hiányzik a valóságnak nem megfelelő tájékoztatás. Számomra az a legfájóbb, hogy ha a jövő esztendőben - az Országos Társadalombiztosítási Igazgatóság terve szerint - az egészségügyi dolgozók fizetésal kapcsolatban felmerült kérdések tisztázását. A jegyző a tanácsi bérlakásra létesített szerződés teljesítését köteles rendszeresen ellenőrizni s ha szüksége merül fel, megkísérli a felek között a tartással kapcsolatban keletkezett viták békítés útján való rendezését. Ha a vita békés úton nem rendezhető, értesíti az ügyészt polgári per, vagy büntető eljárás megindítása végett. Az ingatlantulajdonra létesített tartási szerződéssel kapcsolatban már sem jóváhagyási, sem ellenőrzési kötelezettsége nincs a hatóságnak (a polgár- mesteri hivatalnak). A korábbi előírás hosszú éveken át közismertté vált és az idős eltartottaknak megnyugvást jelentett. Ma már csak a tanácsi bérlakás bérleti jogának folytatását biztosító tartási szerződések eltartottjainak nyújt ilyen megnyugvást. Az ingatlantulajdon átruházása után már csak a bírósági ítélet rendezheti a békés úton meg nem oldható vitát. í)r. Verebélyi sének alapja a kártyapénz lesz, munkánk megnövekszik ugyan, de fizetésünk csökken. Lesznek olyan kollégák - kis településeken, alacsony létszámú községekben -, akik emiatt megélhetési gondokkal küzdhetnek. A nagy hírveréssel beharangozott, az egészségügyi dolgozók megbecsülését hivatott kártyapénzre mindannyian elmondhatjuk: mi bizony nem ilyen lovat akartunk. Dr. Czimbalmos István körzeti orvos Szerkesztői üzenet Kevesen tudják, hogy a munkanélküliség ellen nem köthető biztosítás, bár a munkanélküliség terjedésével előtérbe kerülnek olyan megoldások, amelyek a biztosítók rugalmassága jóvoltából az ilyen helyzetekre is nyújtanak némi biztonságot. Az egyik csoportos biztosítás feltételei között szerepel, hogy a biztosítottat baleset, halál, vagy rokkantság esetén akkor is megilleti a 60 ezer forint kifizetése, ha az eset bekövetkezése előtt elvesztette az állását, és munkanélkülisége miatt már nem fizeti a biztosítási díjat. Az egyik brókercég szeptember óta az OTP hiteladósainak - egyelőre csak a legfeljebb kétéves lejáratú személyi kölcsönök felvevőinek - is kínál egy új biztosítási formát, mely szerint munkanélküliség, kereső- képtelenség. vagy halál esetén átvállalja a biztosított esedékes kölcsöntörlesztésének fizetését. A biztosítási feltételek szerint a munkanélkülivé vált biztosítottnak később, amikor már álláshoz jutott, akkor sem kell visszafizetnie a munkanélkülisége idejére eső törlesztő részleteket, mert ez az összeg a biztosító kiadása. Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol A tartási szerződéssel kapcsolatos hatósági feladatokról Költségvetési rejtelmek, avagy: Oktatási költség-e a szociálpolitikai támogatás? Nincs nyugalom - a választások idején szinte valamennyi párt által stratégiai fontosságúnak nevezett ágazat - az oktatás körül. Érthető az iskolai dolgozók forrongása, hiszen a választási Ígéretek hamar feledésbe merültek . . . Miközben a centralizációt szolgáló fölösleges hivatalokra százmilliókat költenek, úgy tűnik, hogy az 1993-as költségvetési tervezet immár a parlament által nemrég hozott közalkalmazotti törvény töredékének végrehajtását sem teszi lehetővé. Sajnos nem túl vigasztaló, hogy még az oktatást valóban stratégiai ágazatnak tekintők közül is csupán néhányan figyeltek fel ez idáig arra, hogy az intézmények működésére fordítható pénzeszközökben a rendszerváltás után is megbújnak olyan szociálpolitikai rendeltetésű összegek, amelyeknek semmi közük nincs az oktatáshoz, és csupán a pártállami időkből hagyományozódtak a minden sallangot hosszú ideig tűrő iskolákra. Ezek egyikét képezik a napközis étkeztetéshez kapcsolódó jelentős intézményi kiadások. Ugyanis (ezt talán sokan nem tudják) az étkeztetést igénybe vevő tanulók csupán a normát fizetik, míg a „szolgáltatást” nyújtó vállalat rezsijét az oktatásra biztosított költségvetési támogatásból az oktatási intézményeknek kell állniuk. Az étkeztetéssel - mint nem oktatási kategóriával - kapcsolatos kiadások ma Salgótarjánban lassan elérik a dologi költségek csaknem egynegyedét. Ez fölöttébb furcsa. Ugyanis pénzeszközök elrejtése az oktatási költségek közé, súlyos hiba. Ilyen rejtett összegek „bekeverése” miatt azon sem csodálkozhatunk, hogy néhány képviselő a megyeszékhelyen is soknak tartja az iskolákra fordított kiadásokat... Nem akarok ötleteket adni a hatalomnak, de - némi túlzással - ezzel a logikával a munkanélküli járadékot, vagy annak lejártával a szociális segélyt is lehetne iskolákon keresztül eljuttatni az érintettekhez ... Végül is az iskolák jól szervezett ön- kormányzati intézmények és - mint a fenti példa is mutatja - szociálpolitikai feladatokat is elláthatnak. No igen ... Csakhogy ezeket az alapító okiratok (melyeket a közelmúltban újítottak fel) nem tartalmazzák. Amenyiben mégis az iskolákon keresztül képzelik az illetékesek ezen nagyon is indokolt támogatást eljuttatni a családokhoz, ezt nyíltan be kellene vallani, és szociálpolitikai támogatásként más költséghelyen feltüntetve az oktatási költségektől elkülönítetten kezelni. Ez annál is inkább indokolt, mert ezt a furcsa anomáliát ma már az oktatástannal foglalkozó szakemeberek is emlegetik. Többek között dr. Kádek István egri főiskolai tanár, aki néhány évvel ezelőtt doktori értekezésben járta körül tudományos igényességgel a problémát. A gyakorlat azonban nehezen mozdul. Sokak szerint hiú remény abban bízni, hogy a mostani ,jól bejáratott mechanizmus” hamarosan megváltozik. Bár ki tudja? A salgótarjáni költégvetési tervezet első olvasatának november 23-i vitáján Gusztos István, az oktatási bizottság elnöke rámutatott a fent említett oktatásidegen elemre. Ha a testület elfogadja a képviselő javaslatát. Salgótarján akár úttörő szerepet is vállalhat azzal a „bátor” lépéssel, hogy az oktatási ágazatból kiveszi és máshová helyezi a szociálpolitikai rendeltetésű összeget. így a mostaninál tisztábban lehet látni, hogy mennyire nem kiemelten kezelt, mennyire nem stratégiai ágazat még ma sem nemzeti felemelkedésünk egyik kulcs- fontosságú területe: az oktatás. így talán - ha lassan is -, de megindulnának a halaszthatatlanul szükséges pozitív irányú változások. Czene Gyula Salgótarján Salgótarján a mi városunk? Úgy gondolom, hogy ez a város azoké, akik itt laknak. Ebből az következhetne, hogy ami a miénk, arra ügyelünk is. Hogy ez a környezetünk tisztaságára ngm vonatkozik, azt gyakran tapasztalom. Gondolok itt az esztelen rombolásokra, szemetelésekre. Régen „sáros” Tarján volt, ma „piszkos” Tarján. Salgótarján egyike a szemetes városoknak. Bárhol járunk szemét található, még a főutcán is. A kukák környékének állapota két tényezőre vezethető vissza. Egyik az, hogy a köz- tisztasági szervek sem ügyelnek arra, hogy a kukák ürítése után ne maradjon több szemét a környezetben, mint amit elvittek. Ez az ő felelősségük. Nagyobb gond az, hogy a lakosság egy része mindent elkövet azért, hogy piszkosak legyenek az utcák, buszmegállók. A köztisztasági szervek sok hulladékgyűjtőt helyeznek el, de sokan ezeket nem veszik észre és nem egyszer a környékére dobálják el fölöslegeiket. Ez a városunk tisztaságával szembeni felelősség hiányát jelenti. A busz északi megállóján ülünk a kocsiban, és egy 12 év körüli gyermek az ajtón kidobja a papírt. Mondom neki, kislányom, itt van két méterre a hulladékgyűjtő, miért nem oda dobtad. O nem szól semmit, de a benn ülő anyja imigyen torkoll le engem: Hagyja békén a lányom, ^ oda dobja, ahová akarja. Én bátorkodom megjegyezni, hogy miért kell szemetelni. Erre ő így válaszol: Ne törődjön vele, azért vannak az utcaseprők. E megnyilatkozás után elhallgattam, feleslegesnek éreztem tovább a vitát. Tiszta csak akkor lesz Salgótarján, ha valamennyien magunkénak érezzük ezt a várost. id. Kmetyi Ferenc Salgótarján Mi lesz a sok szemét sorsa?
