Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-28-29 / 281. szám

1992. november 28-29., szombat-vasárnap SZÉCSÉNY ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Három csapat dolgozott Nógrádmegyerben Fogyóban a munka Nógrádmegyer. A köz­munka már befejeződött a tele­pülésen, sőt, az értékelése is megtörtént. A helyi vezetés azt a tapasztalatot szűrte le ebből, hogy erre a foglalkoztatási for­mára úgy a falunak, mint az ál­lástalanoknak szüksége van. S jövőre kétszer annyi személyt kívánnak alkalmazni, mint eb­ben az évben. Az önkormányzat egy másik csapatot is verbuvált, szintén munkanélküli szakmunkások­ból, akik a pékség kialakítását, a vegyesbolt felújítását végezték el, számítva arra, hogy a hely­ben épülő tsz-üzemnél a későb­biekben is lesz munkájuk. A harmadik brigádot a polgármes­teri hivatal saját karbantartói al­kotják. Ők jelenleg is dolgoz­nak: az úgynevezett alsó temető kerítését építik. Erre a hivatal előlegezte meg a pénzt, a helyi plébános pedig vállalta, hogy gyűjtést indít az összeg vissza­fizetésére. (mj.) Táncos lábú kisdiákok IBS A litkei iskola tánccsoportja rendszeresen gyakorol. Felvételünk azon a délutánon készült, amikor Hájas Tibor, a Nógrád Tánc- együttes vezetője tanította a táncosokat Kép: Gyurkó P. Átalakulás: nyitott könyv mindenki előtt A vendégek azóta sem jöttek Hétfőn indul a próbaüzem Rimócon Tűvel és cérnával a munkanélküliség ellen Rimóc. A varsányi téesz - a településen korábban bezárt - varrodájának varroda lesz az utódja. A helyi vezetés ugyanis munkahelyteremtő be­ruházás címén - pályázaton nyert összeg felhasználásával - kezdeményezte a kisüzem beindítását a munkanélküliség ellensúlyozására. (A község­ben jelenleg minden ötödik la­kos állástalan.) Az ehhez szük­séges igényfelmérés megtör­tént, az épület tulajdonjogának rendezése azonban még hátra van. November 30-án, hétfőn, huszonhárom fővel kezdődhet a próbaüzem. A későbbiekben a foglalkoztatottak számát harmincra egészítik ki. Elterjedt a híre, hogy Speidl Zoltán országgyűlési képviselő és dr. Várkonyi József, a köztár­sasági megbízott területi hivata­lának vezetője Nógrádszakálba látogat, hogy megtekintse a szarvasmarhatenyésztést, s ta­lálkozzon az emberekkel. Hihe- tően az úticélban szerepelhet a szécsényi téesz átalakulási fo­lyamatának megismerése is. Ami az átalakulást illeti: nyi­tott könyv mindenki előtt. Nincs titkuk, az újba fordulás békésen zajlik. A vendégek nem érkeztek meg azóta sem. Nagy kár, mert megtapasz­talhatták volna, micsoda horri­bilis vagyon halmozódott fel a Nógrádszakált és Ludányhalá- szit érintő állattenyésztésben. Hát még az milyen nagy kár, hogy nem találkozhattak - ez nem szemrehányás, inkább saj­nálkozás - olyan ízig-vérig ál­lattenyésztővel, mint Bagoly László. Ő külsejével, gondolko­dásával, a mai kor embere. Szí­vesen ül jó társaságban, elegáns öltözékben, s az aranyék­szert sem veti meg. A szokását ilyen egyszerűen magyarázza meg: — Szeretem a jót, a szépet.. . S mindez illik is hozzá. Ki­vált, hogy pénze is lehet rá. Annyi bizonyos, nagyon dolgos család az övé. Az öreg Bagoly bátyó megrokkant ugyan egy műtét erejéig, de hál’ Istennek még minden nap ott van a ház­táji jószágok gondozásakor. De ugye az természetes, hogy a fia- talabbaké a munka zöme. A fiatal gazda pedig kora reggel indul ki a Horkára, a ma­jorba. Gépesített, korszerűen felszerelt a majori telep, sok millió forintot érő gyönyörű hí­zott bikákkal „benépesítve”. Az állatokért mindenki, aki mo­zogni tud, talpon van. Mikor kel a Nap, már begördülnek a ka­mionok, viszik a hízott állatokat Európa minden tája felé. Ba­goly László ágazatvezetőnek ezután indulnia kell ki a Bur- gyinba, ott legel a növendék gu­lya. Innen a Csamába viszi a te­repjárója, majd a Csepjébe, s végül a Darba következik. A dombokon, zöldellő legelőn, mindenütt szarvasmarha. Kor­szerűen kiépített itatok, tárolt takarmánykészlet, amiből ada­golással kapnak a jószágok. Mennyi lehet ezen látszatra is hatalmas vagyonnak az értéke? Bagoly Lászlót nehéz szóra bírni. Hosszan gondolkodik, míg tagoltan válaszol.- Százötven-ketőszáz millió forint a jószágokkal, telelő ker­tekkel együtt. Becsült értékről van szó. Ő is így gondolja, mert éppen most van itt az ideje a vagyon teljes felmérésének, az erre a célra alakult bizottság által. Eltart ez is, ki tudná meddig. De nem le­het másképpen mert az átalaku­láshoz a teljes vagyont fillérig menően meg kell állapítani. Ez határozza meg az elosztás mér­tékét. Nem magától való ez az át­alakulásra ítélt 2800-3000 da­rab húshasznú szarvasmarhát számláló, messze földön, Euró­pától Amerikáig elismerten kor­szerű állattenyésztő ágazat. Mert lehet, hogy megbélyegez­ték mindenféle „báró”, meg „harácsoló” jelzővel a valami­kori téesz elnökét, de azt senki el nem vitathatja tőle, hogy megálmodója, megvalósítója lett a tenyészetnek. Bagoly László tehetségét is ő ismerte fel, és bejáratta vele egész Eu­rópát, hogy lásson, tanuljon.- Ez így igaz! - vallja Bagoly László is - de nemcsak engem, hanem más tenyésztőket is út­nak indított. Brunda Jóska, a ha­lászi telepvezetőnk Dániában farmergazdaságban dolgozott hetekig, hogy azzal is megis­merkedjen. És most itt az átalakulás ideje. Bagoly Laci nem tagadja, ellenkezőleg, példának állítja, hogy ő, a közös gazdasági fel­adatok ellátása mellett, társult egy amerikai érdekeltségű szar­vasmarha-tenyésztő kft-be. Az a látvány, amit az Ipoly-völgy nyújtott, az késztette arra a kül­földit, hogy részvényese legyen a kft-nek. Félévenként, ha ellá­togat ide, mert a bizalma ren­díthetetlen. Azzal is tisztában van: ebben az országban kizáró­lag ez a tenyészet képes nagy mennyiségű, kiváló minőségű állatot a piacra dobni. Bagoly László mondta:-Az igazság az, én ezzel a társulással kezdtem meg az át­alakulást már az esztendő lege­lején. Na, de akkor hogyan lesz to­vább? Mi lesz az ágazatai? So­kan a téesztagok közül körülbe­lül 150 millió forint értékű va­gyonjegyükkel erre tették le voksukat. Aktív tagok, nyugdí­jasok is ide akarnak tartozni. Hát lehet ennek hátat fordítani? Nem is lenne Bagoly László az aki, ha ezt megtenné. Mostmár abban gondolkodnak: miként alakítják a gazdálkodást. Nem diadalmenettel, hanem az újra­kezdés gondjaival számolnak. Terveznek növénytermesztést a jószág ellátására, ezen kívül például egy műanyagüzemet is szeretnének. Bagoly Lászlónak könnyebb lenne a dolga, ha egyedül a káeftéjével foglal­kozna. De azt vallja: - Nem, becsület is van! Nem hagyok senkit cserben! Vikor István ve­zető állattenyésztő, Károly és Csonka János növénytermesz­tési szakemberek, Géczi Erzsé­bet és a gondozók, a kiszolgáló traktorosok, az öreg Murár bá­tyó a Damában és a sok szürke eminenciás hasonlóan gondol­kodtak. És élni akarnak ... Csak be kellett volna tekin­teni hozzájuk képviselő és hiva­talvezető urak. Köztük fellelhet­ték volna, mire és hogyan ké­szülnek ezek az emberek. Velük az átalakulás rendben fog lezaj­lani. Azt mondta Bagoly László állattenyésztő és marhakeres­kedő: „Ami adható az emberek­nek munkájuk után, azt ez a tár­sulás megadja. Hát így születik egy új élet az Ipoly völgyén és szemtanúnak lenni nem semmi, képviselő és hivatalvezető urak. Bobál Gyula Sátortábor készül a borjúpáston Az elmúlt negyven év alatt Szécsényben valamilyen for­mában mindig a település veze­tőinek asztalára kerültek a vár­kerttel kapcsolatos kezdemé­nyezések. Ezek azonban több­nyire a terv szintjén megreked­tek. Most viszont Borik Albert városatyának vannak igazán konstruktív elképzelései.-Egy városi üdülő, pihenő kialakításában gondolkodom. A terv a szolgáltatásra épül, azon túl, hogy igazi városi komfort megteremtésére törekszik.- Maradjunk egyelőre a vár­kertnél. Úgy tudom, hogy elké­szült a felújítási terve. Ez mit tartalmaz?- A terv elkészítésébe bevon­tuk Kiss Józsefet, az Országos Műemlékfelügyelőség kertter­vező mérnökét is. Kiemelném ebből a leendő kempinget, amelynek központi része fel­idézné az 1705-ös országgyűlés hangulatát. A történelmi színhe­lyen, a borjúpáston úgy alakít­juk ki a sátortábort, ahogy az Rákóczi idejében volt. A másik a strand, amely nem hagyomá­nyos medencés: a vízfelület kö­veti a természet vonulatait, félig nyitott, félig üvegház jellegű. A jelenleg elhanyagolt állapotban lévő tavat úgy hozzuk rendbe, A feldolgozó alapjai már állnak Megyerben-Még az időjárás is kegyes hozzánk - újságolta örömmel Krutyina Istvánné, a nógrádme- gyeri téesz elnöke, miután be­számolt arról, hogy egy szécsé­nyi kft. kivitelezésében meg­kezdődött a baromfifeldolgozó építése. A szövetkezet augusz­tus végén alakult át, így vehetett részt azon a pályázaton, mely­nek nyereményét - mivel mun­kahelyteremtő beruházásról van szó - a feldolgozóüzem létesíté­sére fordítják. A szövetkezet azért szánta el magát erre a lé­pésre, hogy az évek óta meg­lévő, turnusonként huszonné­gyezer baromfit felnevelő tele­pük hasznát ne fölözze le a ke­reskedelem és a feldolgozóipar. • Nagylóc. Az eredetileg húszmilliós költséggel megépí­tendő tornaterem tervét át kell dolgozni. így határozott nemré­giben a helyi képviselő-testület, miután megismerkedett a kivite­lezésre jelentkezett cégek aján­lataival. A döntést azzal indo­kolták, hogy mindenképpen csökkenteni kell a beruházásra fordítandó összeget. Cserkésztervek • Szécsény. A nyári programot jó előre meg kell tervezni - tartja a város P. Bárkányi János nevét viselő cserkészcsapata, mely a jövő nyáron nemzetközi tábort kíván rendezni a várkert­ben. Kérésükre nem mondtak nemet: a városatyák hozzájárul­tak ahhoz, hogy ez az elképze­lés megvalósulhasson. A költségvetésről • Ludányhalászi. A jövő évi költségvetés tervezésével fog­lalkoznak legközelebbi - a jövő hét közepén sorra kerülő - ösz- szejövetelükön a helyi képvise­lők. Emellett szót ejtenek az ez évi tennivalókról, köztük pél­dául arról: milyen formában nyújthatnának anyagi segítséget az ünnepek előtt a település hetven éven felüli lakosainak. Óvodaátalakítás • Nógrádsipek. Az óvoda át­alakítására fordítják azt a pénzt, amit a Népjóléti Minisztérium pályázatán nyert ebben az év­ben a község. Kisiparos végzi a munkálatokat, amelyek során étkezőt alakítanak ki, s más belső módosításokra is sor ke­rül. A kivitelezés költségei vár­hatóan meghaladják a százötve­nezer forintot. Következő számunkban „Pásztó és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó A felújításra váró várkert egy megkapó részlete Kép: Rigó hogy ott horgászni, csónakázni lehessen. A negyedik rész a sportpályák, illetve a kultúrális rendezvények területe. Térben nem messze van a várkerthez a sóderbánya. Az ott lévő tó kör­nyéke ideális hely - hétvégi tel­kekkel - üdülőövezet kialakítá­sára.- Mindezeket miből és ho­gyan valósítanák meg?- Megalakítottuk a Várkert Részvénytársaságot, amelyben az önkormányzat a tulajdoná­ban lévő területtel belépett. Cé­lunk, az, hogy a régen vajúdó problémákat megoldjuk, az itt élő embereknek komfortérzetet nyújtsunk, s idecsalogassuk az idegeneket. Nem kell monda­nom, hogy hány ember számára biztosít ez majd munkalehető­séget. Bízunk abban, hogy a Szécsényben és környékén élő vállalkozók, önkormányzatok felismerik a nemes ügyet, a ké­sőbbi üzletet, és csatlakoznak az rt-hez. — Emberi számítás szerint mindez mikorra készülhet el?- Szeretném, ha 1995-ben, az országgyűlés évfordulóján már látható eredményeket tudnánk felmutatni. -szenográdi­Ha nem is száz százalékban, de teljesültek az önkormányzat idei tervei Varsányban. Igaz, óvatosak voltak a tervezésnél, nehogy sokat markoljanak, és keveset fogjanak. A szerény, de figyelmet érdemlő lista: a lakók kifejezett kérésére az útépíté­sekre koncentráltak, minek eredményeként öt út kapott szi­lárd burkolatot. Ebben az évben Visszapillantó esedékessé vált néhány intéz­mény felújítása is: ilyen munkát végeztek a klubkönyvtárban (melynek pincerészében még nem fejeződtek be a tenniva­lók), a szolgálati lakásokban, s az év utolsó harmadában a pol­gármesteri hivatalban is. Mint Bárány Dénes polgár- mester elmondta, a meg nem valósult kisebb feladatok mel­lett akadtak olyanok is, ame­lyekre nem számítottak, s el sem halaszthattak. Az utóbbi hetekben az általános iskolával kapcsolatos gondok adták fel a leckét. A délelőtti tanításra való áttérést szeretnék úgy megol­dani, hogy mindenki jól járjon. „Hányast” érdemelnek? Ságújfalu. Egy kis plusz­munka nem árt. Még akkor sem, ha valaki elfoglalt diák, s főleg nem, ha lelkes faluvédő, így gondolják a helyi általános iskola diákjai, akik élve a lehe­tőséggel részt kívánnak venni, a Város-Faluvédők Országos Szövetsége ifjúsági pályázatán. A meghirdetett témakörök közül a szülőfalu nevezetessé­geinek, népi emlékeinek bemu­tatására vállalkoztak. A kutatá­sokhoz segítséget kapnak a község faluszépítő és műve­lődő egyesületétől. Van közöttük, aki például a templom építését elindító plé­bánosról, dr. Horváth Józsefről ír, aki volt tábori lelkész, buda­pesti hittanár. 1934-től tizenkét éven át teljesített szolgálatot Karancsságon, illetve Ságújla- luban, ahol 1965-ben örök nyugalomra helyezték. Az ő személyéről gyűjti össze és önti formába a pályázó a további fellelhető adatokat. (m.j.) Az átutazók tekintete megakad a mutatós épületen -Gy.P.­Magyargéc. A művelődési házat és a tőszomszédságában lévő óvodát tovább bővítve, rendőrlakást, idősek klubját és óvodai helyiséget alakítottak ki a községben. Itt kapott helyet a polgármesteri hivatal is, mely ezekben a napokban költözik ide korábbi helyéről, amivel a fiatalok klubját nagyobbítják meg. A nemrégiben befejezett munkálatokat a szécsényi Gene­rál gmk. végezte, a beruházásra fordított összeg egy részét pá­lyázaton nyerte az önkormány­zat. A több milliós költséggel el­készült épületkomplexumot ün­nepélyes keretek között Szerémi Nándor, a falu polgármestere adta át, s jelen volt az esemé­nyen Havasi Zoltán, Szécsény rendőrkapitánya is. (mihalik) Mindenki egy fedél alatt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom