Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-27 / 280. szám
1992. november 27., péntek RETSAG ES KÖRNYÉKÉ HÍRLAP A krimitől a Brehm-ig Nagyorosziban, egy hétköznap délelőttön nyitva a könyvtár ajtaja. A kiírás szerint csak délután van „ügyfélfogadás”, ezért benézünk, hogy vannak-e vendégek az épületben?-Valóban csak 13 óra után kellene kinyitnom, de mivel nyolc óra a munkaidőm, és egyébként is itt vagyok, jöhetnek a látogatók - mondja Kapás Ildikó, a könyvtár vezetője. Sokszor előfordul ugyanis, hogy valaki erre jár, és éppen ilyenkor van ideje.- Mit szeretnek olvasni az emberek Nagyorosziban?- Mindent! A könyvtár tízezres állományában persze akadnak olyan kötetek is, amelyek már megértek a kiselejtezésre, de szerencsére az alapmunkák sem hiányoznak. Egyébként a községben a helyőrségi művelődési klubban, és a laktanyában is van könyvtár.-Nem csökkent az olvasási kedv az utóbbi időben?- Semmivel sem! Pillanatnyilag 280 olvasója van könyvtárunknak. Járnak ide az iskolából is könyvtári órára, de sokkal jobban szeretem azt, ha a gyerek magától jön, iskola után, és búvárkodik a könyvek között. Amennyire csak lehet, igyekszem gyarapítani mind az újságelőfizetések számát, mind a könyvállományt. Nemrégiben például magánszemélytől vásároltam könyvtárat féláron, és sok hiányzó alapmunkát sikerült így beszerezni.- Az önkormányzattal milyen az intézmény kapcsolata?-Nagyon jó, hiszen lehetőségeikhez képest támogatják az újdonságok vásárlását. Erre az évre 80 ezer forint a keret, plusz az újságelőfizetések összege. Működtetünk egy videókazetta kölcsönzőt, és van egy mini könyvesboltunk is. Az emberek ott szoktak szörnyűl- ködni az új kiadványok árain .. Meggyőződésem egyébként, hogy minden olyan művet be kell szerezni, ami a családi könyvtárba az ára miatt nem kerülhet be. Ilyen például a Larousse enciklopédia, az Emberiség krónikája, a Brehm. Önállósulás után, gazdasági mérleg előtt Munkásbakancs Dániába Palackozott, és bálás vállalkozások Igény van, iparos nincs A munkanélküliségi ráta megállíthatatlanul emelkedik országszerte, de főleg a hátrányos helyzetű megyékben. A termelőszövetkezetek esetleges megszűnése, a gyárakon végigsöprő csődhullám, a privatizáció, a bányák bezárása, az építkezések leállása mind tovább növeli a már így is szinte elviselhetetlen mértékű állástalanságot. Mi hozhatna némi enyhülést a problémákra? A vállalkozás! Ha el- viselhetők lennének az adó, tb, és hitelterhek, lenne elég tőke, és persze vállalkozókedv. Nézzük például Romhányt. Mint megtudtuk a hivatalban, szinte naponta adnak ki engedélyeket palackozott italok boltjának nyitására, illetve bá- lásruha kereskedésekre. A község egyetlen cipésze viszont visszaadta az ipart, háztartásigép műszerész, órás egyáltalán nincs a községben. A helybelieknek ezért Balassagyarmatra, Érsekvadkertre, vagy Rútságra kell utazgatniuk. Persze termelni nem éri meg, kereskedni még talán. A nagyoroszi Börzsöny Cipőgyártó és Szolgáltató Szövetkezet nemrégiben nyerte el vállalati önállóságát. A kisebb településeken működő cégek nehézségeiről, gondjairól és lehetőségeiről beszélgettünk Mo- ravszky Zoltán elnökkel.- Nekünk is az a legnagyobb gondunk, ami az egész magyar gazdaságnak: likviditási problémákkal küszködünk. Sajnos mindenki mindent készpénzért szeretne eladni, mi viszont a késztermékeinkért csak 60-70 nap után kapjuk meg a pénzünket. Komoly erőfeszítésünkbe került, mire néhány nagyobb céget sikerült meggyőznünk, hogy fizetőképesek vagyunk.- Mik a terveik a jövő évre?- A jövő évi megrendelések ügyét szeretnénk rendezni. Nem szeretném elkiabálni, de ha minden jól megy, a kapacitásunk le lesz kötve.- Hány dolgozónak adnak munkát pillanatnyilag?-Összesen 105-en vagyunk, de ebből többen vannak gyesen és gyeden. Az aktív dolgozóink létszáma 91.- Mik az önállósulás tapasztalatai? Kedvezőbben alakulnak az eredményeik így?- Az önállósulásnak inkább előnyei vannak. Régebben a budapesti Favorit Cipőipari Szövetkezethez tartoztunk. A vállalat a közelmúltban háromfelé szakadt, de a termékskálánk a régi maradt. A könyvelés teljesen új, pontos számokat még nem tudok mondani, de úgy néz kíj hogy nem leszünk veszteségesek. A dolgozók a vagyonjegyekre hozták ki a termelőeszközöket, de mivel a földhivataloknál lassan megy a munka a kárpótlás miatt, az átírásokra még várni kell. Mravik Istvánná és Burai Árpádné munka közben Fotó: RTGondolunk természetesen a fejlesztésre is, hiszen januárban szeretnénk új anyagokkal és termékekkel a piacra lépni. Sajnos nehezíti a helyzetünket, hogy új szerszámokat is be kellene szerezni, de ezek nagyon drágák, és a már említett likviditási nehézségek miatt mindenki készpénzt vár az árujáért. Például kellene egy fröccsöntő- gép, de már a megrendeléskor le kellene tenni az ár 20 százalékát. Sajnos túlságosan sok a szélhámos vállalkozó, és ennek a becsületes üzletemberek is megisszák a levét.- Milyen termékeik vannak?- Legkedveltebb gyártmányunk a női házicipő. A mai magyar viszonyok között elérhető áron tudjuk kínálni ezt a lábbelit. Nem valami divatos, az igaz, de ház körüli munkáknál jól használható. Bérmunkában is elvégzünk akármit, például gyermekcipőket is gyártunk.- Mekkora a kapacitásuk?- Átlagosan napi 600 pár cipőt tudunk elkészíteni.- A dolgozók milyen átlagjövedelemmel dicsekedhetnek?- Ez a teljesítménytől függ, és mivel darabbérben dolgozunk, az azonos munkahelyeket összehasonlítva is lehetnek eltérések. Az átlagjövedelmek nettó 9500 forint körül mozognak. Karácsonyra azonban szerény lehetőségeinkhez mérten szeretnénk jutalmakat is osztani. Amikor búcsúzás előtt körülnéztünk a tűzőüzemben, Mo- ravszky Zoltán megmutatta a dán exportra készülő munkavédelmi cipőfelsőrészeket is.- Mindössze 1300 párat gyártunk belőle, de ma már ott tartunk, hogy a későbbi jelentősebb üzlet reményében nem mondunk nemet egészen kicsi megrendelésekre sem. Tulajdonképpen teljesítménybéres dolgozóinkat érinti ez kellemetlenül, hiszen mire belejönnének egy-egy lábbeli gyártásába, már váltaniuk is kell... Faragó Z. Pingpong, sakk és ulti A Szendehelyi Művelődési és Szabadidős Társaság (SzMSzT) november és december hónapokra megszervezte a községben a sakk- asztalitenisz- és ultibajnokságot. A község sport- és kulturális életét rendkívül pozitívan érintő kezdeményezés leendő résztvevői az ABC üzletekben, az iskolában, illetve Schmidt István szervezőnél szerezhetik be a szükséges jelentkezési lapokat, és közölhetik versenyzési szándékukat. A felnőttek 60, a gyerekek 30, az SzMSzT-tagok pedig 20 forint nevezési díj ellenében jelentkezhetnek a községi bajnokságokra. Nem az események sportértéke jelentős, hanem közösséget teremtő szándéka. Vegyesbolti vakolathullás A felvételen látható épület Borsosberény községben található. Az egyik felét a közelmúltban felújíttatta az önkormányzat, művelődési ház céljaira. Az épület másik vége, ahol az omladozó vako- latú vegyesbolt működik, a rétsági Börzsöny Áfész tulajdonában van, és rekonstrukciója még várat magára. Fotó: Rigó Tibor Közös képviselő-testületi ülések Gázvezeték, intézmények A közelmúltban közös testületi ülést tartottak Felsőpetény, Ősagárd, Szendehely, és Nőtincs községek önkormányzatai. A megbeszélésen értékelték az említett települések gázellátásának megoldására adott tervek árajánlatait. A benyújtott pályázatok 130 és 170 millió közötti összegeket tartalmaznak, ami természetesen nem áll az érintett önkormányzatok rendelkezésére. A gázvezeték megépítéséhez - ugyancsak szorosan együttműködve - pályázatot kell benyújtaniuk az Állami Fejlesztési Intézethez, a meglévő pénzeszközök kiegészítésére. A körjegyzőség négy településének képviselői a közösen üzemeltetett intézmények előzetes jövőévi költségvetését is megtárgyalták. Az általános iskola, a napközikonyha, a hulladéklerakó telep, a karbantartócsoport, a háziorvosi és fogorvosi szolgálat, az anya- és gyermekvédelem, illetve a körjegyzőség működésének anyagi feltételei kerültek megvitatásra. A költségek megosztását és a ráfordítások mértékét az első megbeszélésen még nem sikerült tisztázni. 4* Új buszmegálló • Felsőpetény. A községben a közelmúltban két új, fából készült buszmegállót, és tíz darab szeméttárolót helyeztek el. A beruházás 170 ezer forintjába került az önkormányzatnak. Vízellátás • Nőtincs. A község temetőjében a lakossági igények kielégítésére, az ivóvízvezeték kiépítésével párhuzamosan egy közkutat helyeztek el. A vízellátás megoldása 80 ezer forintjába került az önkormányzatnak. Közmunkások • Nógrád. A község önkormányzata öt fő közmunkást alkalmaz. Egyikük az óvoda konyháján dolgozik kisegítőként, a többiek a közterület fenntartási tevékenységet látják el, így ők tisztítják az árkokat és átereszeket, tartják rendben a parkokat, és újítják fel a megrongálódott épületeket. Idősek napja • Kisecset. A község lakosságának körülbelül fele nyugdíjaskorú, ezért a közelmúltban idősek napját rendeztek számukra. A műsorral, és szerény vendéglátással egybekötött rendezvényen a nyugdíjasok 500 forint egyszeri juttatásban részesültek. Belvízelvezetés • Szátok. A községet érintő, helyi vízkár elhárítására elkészíttette a belvízelvezetésére vonatkozó tervet az önkormányzat. A következő képviselő-testületi ülésen döntenek ennek elfogadásáról. Holnapi számunkban „Szécsény és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Ide hozza a cefrét a fél ország!” Kártyaklub Szátok művelődési házát a közelmúltban újították fel. Az önkormányzat megtette a magáét, tartalommal megtölteni azonban a lakosság dolga-erről beszélgettünk Patterman Jó- zsef jegyzővel. — A kultúra és a közművelődés, valamint a szórakozási lehetőségek igencsak beszűkültek községünkben. A fiatalok közül sokan elmentek, és hiába a szépen felújított intézmény, nehezen indul be az élet. Első lépésként ezért egy kártyaszobát alakítottunk ki az érdeklődőknek, hiszen most az a legfontosabb, hogy az embereket odacsalogassuk. Ebből a célból bált is szerveztünk a hét végére. Sokan jelentkeztek, és reméljük, ezzel sikerül valamit javítani a szá- toki helyzeten. A helybeliek ön- szerveződése ugyanis fontos lenne, és a folyamatot valahogy el kell indítani. A közművelődési programok palettáját majd bővíteni kell, de mivel az emberek az utóbbi időben bezárkóztak, és elszoktak a közélettől, nem lesz egyszerű dolgunk. Nógrád községben pillanatnyilag üresen áll a volt tanácsháza épülete. Az önkormányzat egy múzeumot szeretne itt kialakítani a rendelkezésére álló négy helyiségben, és erre a célra pályázaton 40 ezer forintot kaptak a Nógrádi Mecénás Alapítványtól. Természetesen ez az összeg nem elég, de a munkálatok megkezdését finanszírozni tudják ennyiből is. A helyi népi kultúrát bemutató tájház már régebbtől működik a települdMúzeum sen, és mellette egy újabb idegenforgalmi látványossággal gyarapodna így Nógrád. A helytörténeti gyűjteményben szeretnék lehetőség szerint összegyűjteni a vár ásatásai során eddig előkerült, de az idők folyamán széthordott leleteket. Ä belső munkálatokat a rossz idő beálltával, még az idén elkezdik a közhasznú munkások. Közmeghallgatás Kisecset. A Romhányhoz tartozó, körülbelül 250 lakosú kisközségben közmeghallgatást tartottak a néhány nappal ezelőtt. A lakosság aktivitására jellemző, hogy mintegy 50-en részt vettek az eseményen Füri János, társadalmi megbízatású polgármester, és a háromtagú képviselő-testület mellett. A fórumon sokan kifogásolták a szemétszállítási díjak utólagos behajtatását. Igaz ugyan, hogy egész évre mindössze 300 forintról van szó, de mivel volt már példa arra, hogy az ön- kormányzat átvállalta a díj fizetését, a lakosság túlnyomó része szeretné, ha idén is folytatódna a hagyomány. Szóba került a közmeghallgatáson az új ravatalozó építése is. A közmeghallgatáson jelenlévő kisecsetiek többsége szerint ugyanis okvetlenül szükség lenne egy új, ilyen jellegű létesítményre, mivel a régi már annyira megrongálódott, hogy nincs felújítható állapotban. 55 Mondta némi túlzással Papp Béla, a diósjenői szeszfőzde üzemeltetője. Persze kiderült aztán, hogy bár valóban messze környékről, még Pest megyéből is érkezik a főzetni való pálinka-alapanyag, a fél országtól messze elmarad a „vonzáskörzet”. Mint megtudtuk tőle, a szeszfőzde a rétsági Börzsöny Áfész tulajdonában van.- Mióta csinálja?- 1983, szeptember 1-jén kezdtem el itt, Diósjenőn. Fárasztó munka, előfordul, hogy egy hétig sem látom a családomat, és itt lakom a főzdében - mutatja a bevetett heverőt. Persze ha csinálni akarja az ember, akkor rá kell szánnia időt, munkát és energiát egyaránt.- Mikor kezdődik a szezon?- Idén szeptember 4-én kezdtem hozzá, és megy a munka február-márciusig. Áz elején a szilva és a körte cefre főzése megy, a legvégén pedig a bor- zag kerül sorra. Sokan gyűjtik ugyanis a gyalogbodza termését. Sok függ attól is, hogy melyik faluból érkezik a főzető. Van, ahol például az almapálinkát szeretik. Az az igazság, hogy nem megy már annyira a Ősz elejétől üzemel a diósjenői szeszfőzde Fotó: Rigó pálinka, mint régebben. Az emberek inkább konyakot isznak.-A hétvégi házak tulajdonosai is szoktak főzetni?- Igen, és idén különösen jó szilva, meg körte termést szüretelhettek. Számolni még nem számoltam, de talán többet főzetnek, mint a falusiak!-Régebben a „finánc nem látta" pálinkának volt a legnagyobb keletje és híre . . .- No, erről ez nem mondható el, hiszen minden második napon van pénzügyőri elszámolás. Egyébként engem hektoliter fokonként fizetnek. Az utóbbi időben talán azért esett vissza némileg a főzetési kedv, mert meglehetősen drága az így előállított ital. Sokaknak már nem éri meg gyűjtögetni a hullott gyümölcsöt, fizetni a szállító- eszközt idáig, meg ráadásul még dolgozni is vele. Az üstben mellesleg három-négy óra alatt készül el egy-egy főzet. Amit - sajnos - nem várhattunk meg.
