Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-26 / 279. szám

A TAGOK AKARATÁBÓL ÁTALAKULT AZ ENDREFALVAI TERMELŐSZÖVETKEZET — 3. oldal NÖGRÁD HÍRLAP A mi au SUZUKI már T30.000 f^f-ÍT*éí ­Garancia; 100,000 km vagy 3 év. Részletfizetés + lízing BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA IMárkakereskedés, szerviz j 1992. NOVEMBER 26. CSÜTÖRTÖK III. ÉVFOLYAM 279. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT EURÓ • AUTÓ KFT .................................... I H - 3060 Pásztó, Fő út 9. Tel.:/Fax: (32) 60-270 r yS»^.: .•■yj-w's -'V- . v f Ti Szerdán Salgótarjánban játszották a Magyar Kupa legjobb 16 csapata közé jutásért az SBTC-Salgglas-Vác FC-Samsung összecsapást. Tudósításunk a 11. oldalon olvasható. Budapestnél pénteken tetőzik a Duna árhulláma Nincs árvízveszély Az esőzésektől megáradt Du­na árhulláma szerdán, hajnali két órakor Pozsonynál tetőzött 648 centiméteres vízszinttel, majd néhány óra múlva elérte a bősi vízi erőmű műtárgyait is. Az Öreg-Duna Dunaremeténél 419 centiméteres vízszintet mutatott, ami megfelelne az 590-600 cen­timéteres szintnek akkor, ha nem vezették volna el a folyót a bősi erőműhöz. A Szigetközben változatlanul másodfokú árvízkészültséget tartanak. Az áradástól az utóbbi napokban több mint négy méter­rel emelkedett a vízszint Rajká­nál, Dunaremeténél, s így feltöl­tődött a Mosoni-Duna és a mel­lékágak nagy része is. Az árhul­lám a vízügyi előrejelzések sze­rint csütörtökön délután Komá­rom térségében, majd pedig pén­teken késő délután vagy a szom­batra virradóan Budapestnél te­tőzik 565 centiméter körüli víz­szinttel. Ez az emelkedés azon­ban nem éri el az alsó rakpartok szintjét, a 620 centimétert, amely okot adhatna az elsőfokú készültség elrendelésére. Az ár­hullám tetőzése tehát nem okoz gondot a fővárosban, még a Ró­mai-parton sem, és a vízművek­nek sem kell különleges intézke­déseket tenni a szentendrei ku­tak védelmére. Ennek ellenére a szakemberek figyelemmel kí­sérik az árhullám emelkedé­sét. (MTI) Alapítványok a munkanélküliség mérséklésére Hasznosak az osztrák példák A munkanélküliség megnyug­tató kezelésére hazánkban még nem leltek jó megoldást, főleg a tömeges létszámleépítések ál­lítják sokszor megoldhatatlan­nak tűnő feladatok elé a szak­embereket. Ezt Kovács Géza, a Munkaügyi Minisztérium he­lyettes államtitkára mondotta a szerdán Tatabányán rendezett tanácskozáson, melyen értékel­ték a munkanélküliek segítésé­re való különféle alapítványok szerepét. A magyar előadók ismertet­ték, hogy a Munkaügyi Miniszté­rium és az OTP Rt. által másfél évvel ezelőtt létrehozott Közö­sen a jövő munkahelyeiért elne­vezésű alapítványból már jelen­tős összegekkel támogatták a szakemberképzést, a kezdő vál­lalkozókat. Ebből kapott, illetve kap rendszeres ösztöndíjat 1000 olyan szakmunkástanuló, akik szerény jövedelmű családban él­nek. Diósgyőrött és Ózd térségé­ben szintén alapítvány segítségé­vel mérsékelték a foglalkoztatási feszültségeket. Hangsúlyozták: e kezdeményezések még kezdetle­gesek, a munkanélküliség haté­kony kezelésének csak a csírái, és egyiket sem tartják alkalmasnak országos elterjesztésre. A magyar szakemberek keresik a jó megol­dásokat, ezért hívták meg a ta­nácskozásra az osztrák munka­ügyi minisztérium képviselőit is. Az osztrák szakemberek a ná­luk bevezetett Munkahely-ala­pítványt az aktív munkaerőpiac sikeres eszközének tartják. Ausztria első ilyen alapítványát a nemzetközi acélválság idején, 1987-ben hozták létre a Voest Alpine konszernnél. Azóta már más iparágakban is működnek. Újszerűségük, hogy bár elsősor­ban a vállalat finanszírozza azo­kat, de tőkéjüket gyarapítják az érdekképviseleti szervek, az ön- kormányzatok és a munkaválla­lók is. Az elbocsátásra kerülő dolgozók például két évre köl­csönadják az alapítványnak nem csekély végkielégítésüket. Az alapítvány vagyonából szervezik az állás nélkül maradtak átkép­zését, kiegészítő juttatást biztosí­tanak részükre, és megkönnyítik munkába állásukat. Ausztria több térségében vállalkozásokat hoztak létre, üzemeket telepítet­tek a Munkahely-alapítványból. Ítélet a skinhead-perben A Fővárosi Bíróság szerdán hirdetett ítéletet az úgynevezett skinhead-perben. Az abban szereplő 48 vádlott közül kilencet fiatalkorúak bör­tönében, illetve fogházában vég­rehajtható szabadságvesztés- büntetésre, 37-et pedig — végre­hajtásában különböző próbaidő­re felfüggesztett — fogházbünte­tésre ítélt, két vádlottat próbára bocsátott. A bíróság megállapítása sze­rint a vádlottak bűnösek, mint társtettesek, illetve bűnsegédek 21 cigány és színes bőrű külföldi bántalmazásában: többrendbeli aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettében, illetve annak kísérletében, továbbá egyrendbeli garázdaság bűncse­lekmény elkövetésében. Az ítélet ellen az ügyész fel­lebbezést jelentett be téves mi­nősítés és büntetőjogi szabály- sértés miatt, továbbá valamennyi vádlott vonatkozásában a bünte­tés súlyosításáért. Néhány vád­lott és védője az ítéletet tudomá­sul vette, többségük azonban a tényállás részben téves megálla­pítása és téves jogi következtetés miatt, valamint enyhítésért, illet­ve felmentésért fellebbezett. A román határról... Jelentősen csökkent a sze­mélyautó-forgalom a magyar­román határállomásokon, a ro­mán hatóságok által bevezetett benzin-illetek miatt — mondta el szerda délben a Határőrség he­lyettes szóvivője. Kőműves József alezredes tá­jékoztatása szerint Csengersimá- val szemben több magyar autós is várakozik, mert nem tudta kifi­zetni a 10-13 ezer lejes benzin-il­letéket. Az éjszaka hat magyar autóst a gyalogosan átlépő roko­nok „szabadítottak ki”, miután hozták a pénzt. Minimalisra csökkent a ha­zánkba személyautóval érkező román állampolgárok száma. Csupán orvosi kezelésre érkez­nek Magyarországra. II. Erzsébet hazánkba látogat Göncz Árpádnak, a Magyar Köztársaság elnökének meghí­vására a következő esztendő má­jusában hivatalos látogatást tesz Magyarországon II. Erzsébet, Nagy-Britannia és Észak-íror- szág Egyesült Királyságának uralkodója, és férje, Fíilöp edin- burgh-i herceg. A hírről a köztársasági elnök sajtóirodája értesítette szerdán a Magyar Távirati Irodát. Idegenforgalom: 500 millió dolláros aktívum Szeptember végéig több mint 500 millió dolláros aktívum ke­letkezett az idegenforgalomban. Az MTI kérdésére a Magyar Nemzeti Bankban elmondták, hogy a bevételek 925,5 millió dollárt tettek ki, ami 17 százalé­kos növekedés, míg a kiadás 408,7 millió dollár volt, s ez pe­dig 16 százalékos emelkedés. így kilenc hónap alatt 516,8 millió dolláros aktívum keletkezett az idegenforgalomban, ami majd­nem 80 millió dollárral több, mint 1991 hasonló időszakában. Ma már bizonyosra vehető, hogy a tavalyi 1 milliárd dolláros re­kordbevétel az idén tovább nö­vekszik, s az is, hogy a turistava- luta-eladás liberalizálása nem rontott az idegenforgalmi egyen­legen. Csak emlékeztetőül: 1989-ben 349 millió dolláros passzívum keletkezett az idegen- forgalomban, s ez akkor jelentő­sen rontotta az ország folyó fize­tési mérlegét. (MTI) Az árut védi, a vevőt elriasztja Ön is költsön. mert már nem vehet kölcsön! Aki kölcsönözni szeretne, azt bizony érheti egy-két kellemet­len meglepetés. Arról nem beszélve, ha megyén kívüli lakosok­ról van szó. Okét ugyanis nem szolgálhatjuk ki a salgótarjáni, Rákóczi úti üzletben. De könnyen megeshet, hogy üres kézzel távozik innen az is, akinek új személyigazolványa van, mert ez nem tartalmazza a kölcsönzéshez szükséges, folyamatos, egy­éves munkaviszonyról szóló bejegyzést. Ebből következik: munkanélküli egyáltalán nem kölcsönözhet. Mindezek után aki pórul járt, vagy egyszerűen tájékozatlan polgár, nem tehet mást, mint tu­domásul veszi a tényeket, me­lyeket Dohonyi Imréné, a bolt helyettes vezetője is megerősí­tett, s meg is indokolt: -Tarjánban 12 éve nyílt ez az üzlet, s mindig be kellett mu­tatni a személyigazolványt. Sajnos, valóban elesünk kun­csaftoktól, mivel a feltételrend­szert jórészt csak a törzsközön­ség ismeri. S ugyan készséggel elmondjuk, hogy azoknak, akik új személyigazolvánnyal keres­nek meg, mit és honnan kell be­szerezniük, jó néhányan bosz- szankodva távoznak, és vissza sem jönnek. Viszont el kell mondanom azt is: a kölcsönbe adott áru és a kezesek védelmét szolgálja ez az intézkedés. Amely nem helyi, kérdés, hogy a cég nem veszít-e vele többet, mint amennyit nyer.- A hosszabb távra szóló kölcsönzéseknél előírás a mun­kaviszony igazolása, egyéb ese­tekben az. üzletvezető saját fel­elősségére, eltekinthet ettől - tá­jékoztatott Pillár Józsefné dok­tor, a budapesti Iparcikk Köl­csönző és Szolgáltató Vállalat jogi osztályának vezetője. Hozzátette, az iszonyú magas kintlévőségük és a peres ügyeik is azt mutatják, muszáj biztosí­tékot szerezniük maguknak.- A fizetőkészséget tekintve nem is tudom, mikor jár jobban a vállalat. Lassan már semmi­kor ... - jegyezte meg az osz­tályvezető. (Mihalik) A nyugdíjkorhatár és a közoktatás védelmében Pedagógusok petíciói Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke szerdán a Parla­mentben két petíciót vett át a Pe­dagógusok Szakszervezetének küldöttségétől, amelyet Szőllősi Istvánná, a szakszervezet főtit­kára vezetett. Az első petíciót, amely a nyugdíjkorhatár feltételezett emelése ellen tiltakozik, 98.983- an, a másodikat, amely a magyar közoktatás védelmében, anyagi lehetőségeinek biztosításáért lép fel, 88.792-en írták alá. A petíciók átvételekor Szabad György emlékeztetett arra, hogy a nyugdíjkorhatár feltételezett emelésére ténylegesen nem ke­rül sor, az oktatásügy anyagi szükségleteinek fedezése terén pedig az Országgyűlés — figye­lembe véve az Érdekegyeztető Tanács ülésén született megálla­podást— minden bizonnyalmin- den lehetséges támogatást meg fog szavazni. Közölte a honi Par­lament munkájának irányítója, hogy mindkét petíciót sürgősen eljuttatja — azok tartalmának mielőbbi megvizsgálása érdeké­ben — az Országgyűlés illetékes bizottságaihoz, es átvételüket a Parlament plenáris ülésén is be fogja jelenteni. Földárverések Az elmúlt 47. hétre 121 kár­pótlási földárverést hirdettek meg a kárpótlási hivatalok, ame­lyek közül hat maradt el, és 19 végződött eredménytelenül — tájékoztatta az Országos Kárren­dezési és Kárpótlási Hivatal ille­tékese szerdán az MTI-t. Az ár­veréseken összesen 148.454 aranykorona értékű földhöz jut­hattak hozzá a kárpótlási jegyek tulajdonosai, ebből 1524 arany­korona értékű volt az erdő. Azo­kon 1400-an vettek részt, közü­lük 1367-en jutottak földtulaj­donhoz. A Sajtószakszervezet jogos aggodalma A Sajtószakszervezet aggo­dalmát fejezi ki a hírlapterjesztés újabb, túlzott tarifaemelési szán­déka miatt— derül ki a szervezet nyilatkozatából, amelyet szer­dán juttattak el az MTI-hez. A Sajtószakszervezet véleménye szerint a posta ezzel az intézke­désével még működő kiadókat, szerkesztőségeket juttatna csőd­be, és jelentős munkanélkülisé­get teremtene a sajtószakmában. A helyzet megoldását a sajtó­szakszervezet a hírlapterjesztés privatizációjában látja. A kárpótlási jegyek árfolyama Az elmúlt héten enyhén csök­kent a kárpótlási jegyek súlyozott átlagára a Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. bizományosi forgalmában. Az árfolyam csök­kenésével együtt megugrott a forgalom. A 47. héten címérté­ken számítva összesen 51 millió forint értékű kárpótlási jegy adásvételében közreműködött a BÉB Rt. Gazdag zsákmány volt a páncélszekrényben A Hajdú-Bihar megyei rend­őrség őrizetbe vette B. Tibor 25 éves, B. Sándor 23 éves és B. László 19 éves büntetett előéletű hajdúhadházi lakosokat, mert a településen keddre virradóan betörtek a SZÖVÁLL irodájá­ba. Onnan elvittek egy páncél- szekrényt, amelyben 20.800 fo­rint készpénz, 2,5 millió forint betétállományú fenntartásos ta­karékbetétkönyv, különböző okmányok és bélyegző volt. Az ügyben folytatják a nyomozást. A nap információja Megalakult a lapkiadók közép-kelet-európai fóruma Az amerikai székhelyű nemzetközi szerve­zet, a Freedom Forum World Center európai irodája tanácskozásra hívta Közép- és Kelet- Európa lapkiadó szövetségeinek vezetőit, hogy megvitassák közös problémáikat, esz­mét cseréljenek a térségben lévő szabad saj­tót érő kihívásokról. A Zürichben megtartott tanácskozáson egyszersmind megállapodtak, hogy eszme­cseréiket rendszeresítik, s e célból létrehoz­zák a Közép- és Kelet-Európai Lapkiadók Szövetségeinek Fórumát. Az érintett 12 or­szág — köztük Magyarország — képviselői szükségesnek látják, hogy a fórum segítse a közép- és kelet-európai újságokat az infor­mációk cseréjében, a felmerülő gondok meg­vitatásában. Ezek közé tartoznak a készülő sajtótörvények, valamint a lapelőállítás és -terjesztés időszerű kérdései. Az újonnan lét­rehozott fórum elhatározta: negyedéves hír­levéllel segíti elő a tagországok tájékoztatá­sát, rendszeres szemináriumokat és találko­zókat tart a következő években. A 700 millió dolláros vagyonnal rendelke­ző Freedom Forum, amelynek székhelye az egyesült államokbeli Arlingtonban van, 1935-ben alakult abból a célból, hogy támo­gassa a szabad sajtó, a szólásszabadság elő­mozdítására, valamint a lelkiismereti szabad­ság biztosítására tett erőfeszítéseket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom