Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-04 / 260. szám

HÍRLAP

LÁTÓHATÁR

1992. november 4., szerda

(FEB) A Lajtán túl már évtizedes hagyományai vannak a falusi, tanyasi vendéglátásnak. Nyugat-Európa szinte valamennyi országában természetesnek veszik, hogy a falvakban kultúrált szállást, ellátást kaphat a betérő idegen, hogy nemcsak a föld, a gazdaság hozhat jövedelmet, hanem alkalomadtán az idegenforgalom is.

Ma már Magyarországon is megtört a jég. egyre többen választják a vállalkozásnak ezt a sajátos módját. Dr. Csáky Csaba, a Magyar Falusi-Tanyasi Vendégfogadók Szövetségének elnöke bizakodó:-Egyidőben kell megteremteni a vendégfogadói szándékot és a keresletet, különben nehezen találna egymásra a két fél. Szükség van persze bizonyos alapismeretekre is ahhoz, hogy valaki vendégeket fogadjon: tudni kell ágyazni, ízlésesen tálalni, jóízűen főzni, rendet és

Megtört a jég a falusi vendéglátásban

Jól tejelő vendégágyak

tisztaságot tartani, úgy, ahogyan azt a világban másutt is megszokták. Ausztriában 191 bennt- lakásos iskolában foglalkoznak a falusi vendéglátás „gazdaasz- szony-képzésével". ahol bizony ágyazásból, kézimunkázásból, vagy éppen rántotta készítésből osztályozzák a tanulókat. Az iskolák ingyenesek, a kollégiumi költségeket visszatérítik, hogy ezzel is tanulásra ösztönözzék a falusi vállalkozókat.-Bárki, az ország bármely községében nyithat „vendégfogadót" ?- Gyakorlatilag igen.

Ugyanúgy alkalmasak erre a célra a modern lakások, mint a tomácos parasztházak. Az sem kizáró ok, ha mondjuk az udvar

végén van a WC, vagy nincs fürdőszoba. Sokkal fontosabb a rendezett családi háttér, a kellő tisztaság. És persze a gyarapodási szándék, mert ez az a motiváló erő, ami más országokban is fellendítette ezt az üzletágat.- Milyen gyorsan térül meg a falusi vendéglátásra fordított befektetés?- Ausztriában ágyanként 10 ezer schilling támogatást adnak minden vállalkozónak, amihez az agrárkamara még további 2500-al járul hozzá. Mindezt tizenkét ágyig lehet igénybe venni. A feltételek ma már szigorúak: csak azok kapják meg ezt a támogatást, akik a pénzből fürdős, vagy zuhanyozós, WC-s szobákat hoznak létre. Nálunk

eddig 1200 községben lehet fejlesztési pályázatot beadni, amelynek nyertesei a beruházásra szánt összeg- 30 százalékát, mint vissza nem térítendő támogatást megkapják.- Hogyan indulhatnak el az érdeklődök?- Másodszor jelentetjük meg a katalógusunkat, amelyben jelenleg 600 vendéglátó ház fotója és címe kapott helyet. A kört egyre bővítjük, a katalógust eljuttatjuk nyugati partnereinkhez, de idehaza is terjesztjük, mert a belföldi turizmusra épül az ágazat. Hatezer forintba kerül, ha valaki be akar kerülni a katalógusba, ezért reklámszolgáltatást is nyújtunk. Általában 3-5 esztendő kell ahhoz, hogy az üzlet beinduljon, de azután minden ágy egy fejőstehén éves jövedelmének megfelelő bevételhez juttatja a vállalkozót.

(somfai)

Tovább dolgozzanak a nők?

/

Érvek a

korhatáremelés ellen

Legalább utólag kérdezzék meg az érintetteket

(Ferenczy Europress) Ma már nyílt titok, hogy a Népjóléti Minisztériumban elkészült a nyugdíjkorhatár általános emelésére vonatkozó törvényjavaslat, amelynek legfontosabb tételeit a kormány is elfogadta. A parlamenti vita küszöbén megszólalnak az érdekvédelmi szervezetek képiselői is.- Ha már az előkészítés, a törvényjavaslat kidolgozása idején nem kérdezték meg az érintettek, a nők véleményét nyugdíjkorhatáruk tervezett emeléséről, akkor legalább most utólag hallgassák meg észrevételeinket, javaslatainkat - mondja Szabó Istvánné, az MSZOSZ női választmányának elnöke. - Szeretném előrebocsátani, hogy a tagszerveze- tinkhez tartozó minetgy kétszázezer lány-asszony képviseletében nem tudjuk támogatni a nők nyugdíjkorhatárának emelését.-Azok?- Mint ismeretes, a kormány előterjesztése kétféle variációt tartalmaz. Az egyik elképzelés szerint már a jövő évtől, a másik szerint csak 1994-től kellene tovább dolgozniuk a nőknek, ám szerintünk a mostani gazdasági helyzetben egyik változat sem elfogadható. Hosszasan sorolhatnám az okokat, de hadd említsem csak a leglényegesebbeket. A munkanélküliek száma az év végére megközelíti az egymilliót, s jövőre sem várható érdemi fellendülés a gazdaságban. Fölöslegesnek tartjuk, hogy csupán a járulékbevételek növelése miatt kényszerítsék továbbdolgozásra az asszonyokat!

Nézzünk szembe a tényekkel: már most évente mintegy hatvanezren válnak munkanélkülivé, épp a munkahelyek hiánya miatt.- Ezt az érvet már több érdekvédelmi szervezet is szóvá tette. Van-e másfajta indoka az MSZOSZ női választmányának?- Természetesen van. Például nincs tudomásunk arról, hogy a javaslatot megelőzően akár egyetlen reprezentatív felmérést készítettek volna a dolgozó nők egészségi állapotáról. Mi viszont a tagszervezeteinktől érkezett jelzések alapján tudjuk, hogy főleg a textilgyárakban, a ruhaiparban, az élelmiszerfeldolgozásban és több más ágazatban alkalmazott női munkavállalók jelentős része még a mostani ötvenéves korhatárt sem éri meg egészségesen. A néhány évvel ezelőtti adatok szerint a fizikai állományban dolgozó nők egyharmada kényszerült idő előtt rokkantsági nyugdíjba. Nem hiszem, hogy azóta - éppen a szociális gondok növekedése miatt - jelentős mértékben javult volna a nők egészségi állapota.

Összegezve: ha az országy- gyűlés végül is elfogadja a nők nyugdíjkorhatárának fölemelését, akkor ezzel óhatatlanul hozzájárul ahhoz is, hogy az asszonyok közül mind kevesebben tudják majd végigdolgozni a meghosszabbított munkavállalási időt. Ha egészségileg bírják is, ott a másik gond: a munkanélküliség.

Vajon számoltak-e ezekkel a következményekkel az előterjesztők? Kíváncsian várnánk az illetékes válaszát. Vajon meg tudják-e nyugtatni a kétkedőket?

Bélyeg nélkül feladható

POSTAHIVATAL

HELYBEN

A tb-járulék is költség

A következő esztendőre érvényes adószabályozást mindig az előző év végén fogadja el a parlament. Mi történik akkor, ha időközben megváltozik például a tb-járulék fizetésének módja, vagy emelik a nyugdíjakat? Ezek miatt nem módosítják az idei évre érvényes adószabályokat. Évek óta nincs változás az egyéni vállalkozók tb-járulé- kának elszámolásában és a nyugdíjak adómentességének határa sem változott. A társadalombiztosításnak befizetett járulék két részből tevődik össze, a 10 százalékot - amelyből 6 a

nyugdíj, 4 százalék pedig az egészségügyi biztosítás - nem lehet levonni a jövedelemből. A másik részt, a 44 százalékot viszont le lehet vonni, amelyet a munkavállalók többsége helyett a munkaadó utal át. A cég ezt az összeget, mint a költséget, levonhatja bevételéből. Ugyanezen az elven működik az egyéni vállalkozók járulékfizetése is, azzal a különbséggel, hogy mivel a munkavállaló és a munkaadó egy személy, a 44 százalék százalékot költségként számolhatja el, vagyis ezzel a összeggel csökken az adóalapja.

Mit hozhat a Mikulás?

„Kapjon minden gyermek ajándékot a december 6-ai Mikulás-napra!" A Gyermekbarátság Társaság, a Gyermekszolgálat, a TANTUSZ szerkesztősége valamint a Vöröskereszt az Ifjúságért Alapítvány ezzel a felhívással fordult a segíteni tudó és akaró gyermekszerető és gyermekbarát fiatalokhoz, felnőttekhez és közösségeikhez, valamint a gazdasági és társadalmi szervezetekhez, intézményekhez. Javasolják, hogy aki tud, gyűjtsön jó állapotú játékokat, ajándékozható tárgyakat, anyagi, pénzbeli támogatásukkal csatlakozzon a felhíváshoz.

Azok, akik érdeklődnek a kezdeményezés iránt, az alábbi címen, november 15-éig jelezhetik szándékukat: Tantusz szerkesztősége, 1502. Budapest, 112. Pf.50.

Elhunytak - valahol

Oroszországban

Az Új Magyarország nyomán heti rendszerességgel közöljük az Oroszországban elhalálozott Nógrád megyeiek listáját.

Nemcsak azok nevét (születési évét, helyszínét, lakóhelyét, rendfokozatát, a fogvatartás jellegét: hadifogoly, kényszer- munkás) adjuk közre, akik a jelenlegi Nógrád megyében éltek, hanem azokét is, akik a korabeli vagy a történelmi megyehatáron születtek.

Amennyiben bárki hozzátartozóját véli egy név mögött felfedezni, forduljon a Magyar Vöröskereszt megyei szerveze- téhez, ahol keresőlapot tölthet ki, s a Magyar Vöröskereszt Keresőszolgálata megpróbálja az adatokat azonosítani. Hosszúra

nyúló eljárásra kell számítani.

Péter Mihály 1904. Szentel?) Nógrád m.,(?) őrvez., 1947. 09. 07. hdf.

Pojdák Imre 1992. Salgótarjáni?) (Sebes-)salgó(?) Puszta- salgó(?)

Porucsi Vilmos 1919. Becske. * , 1945. 09. 22.

Povejka János 1912. Balassagyarmat, honvéd, 1945. 06. 24. hdf.

Prieisán János 1905. Luc- falva, honvéd, 1945. 08.31. hdf.

Rácz József 1919. Lőrinci (Nógrád m.), honvéd, 1943. 09. 10 hdf.

Rettinger Lajos 1919. Vá- mosmikola (Nógrád m.), honvéd, 1945 10. 02. hdf.

Ribári László 1906. Fülek (Nógrád m.), * , 1945. 10. 15. hdf.

Mindszenty Nógrádban (I.)

Riadó a rétsági laktanyában

1955. július I7-én Mindszenty József esztergomi érseket börtönéből háziőrizetbe helyezték. Rövid püspökszentlász- lói fogvatartás után, november 2-án hozták Felsőpeténybe, az Almássy grófok egykori kastélyába, azzal az előtte sem titkolt szándékkal, hogy könnyebbé tegyék a vele való esetleges érintkezést.

Az esztergomi érsek felsőpetényi tartózkodás tulajdonképpen mindvégig nyílt titok volt. Tudott róla a püspöki kar, sőt a Szabad Európa Rádió több alkalommal is említette a tényt.

Érthető tehát, hogy az 1956-os forradalmi események előrehaladtával a kormánynál mind több küldöttség érdeklődött a prímás helyzete, sorsa felől, követelte a fővárosba hozatalát.

Dudás József már október 28-án a bécsi „Pressédben kiállt a bíboros azonnali szabadon engedése mellett.

Maga Nagy Imre is érzékelte az ügy fontosságát.

Erre sarkalta őt Horváth Jánosnak, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének, a pártközpontban tett jelentése, mely szerint, ha nem történik semmi, akkor a falusiak kiszabadítják Mindszentyt.

Nagy az ügyet először a pártban tárgyalta meg Kádárral, Kiss Károllyal és másokkal. Úgy döntöttek, hogy a prímást Budapestre kell hozni, mivel székének visszaszerzésében már valószínűleg nem lehet megakadályozni.

Vélhetőleg a kérdést 28-án kormányszinten is felvetették. Ezután még több fórum is tárgyalt róla, utoljára állítólag október 30-án a Forradalmi Karhatalmi Bizottság.

Tildy Zoltán államminiszternek - az államelnöki poszt esélyes várományosának - harmin- cadika délelőttjén, egy munkásküldöttség előtt tett kijelentését pedig már a rádió is ismertette: „.. . kívánatosnak tartaná, ha Mindszenty József hercegprímás visszatérne Esztergomba és a prímási teendők ellátásával részt venne abban a nemes küzdelemben, amely hazánknak ebben a történelmi napjaiban minden igaz hazafira vár!"

A mikor és a hogyan kérdése azonban Nógrádban dőlt el.

* * *

A rétsági járásban a forradalom híre hamar, eredményei azonban csak lassan jelentek meg.

Noha az események a falvakban indultak el, az igazi lendí- tővé hamarosan a rétsági páncélos tiszthelyettes kiképző ezred vált. (Az ezred a maga fegyvernemében elit alakulatnak számított, november 4-éig harcképes, a körülményekhez képest fegyelmezett egység maradt).

A parancsnok Garami Lajos alezredes volt, akit a forradalom alatt ezredessé léptettek elő.

Garami szegény sorból indult, anyja halála után men- helybe került. 1940-ben vonult be katonai szolgálatra, 1943-ban a Donnál esett szovjet fogságba. Innen csak 1947-ben tért haza. Egy évvel később tiszti tanfolyamra került, amit páncélos századosként végzett el. 1950-ben már őrnaggyá, majd kevéssel később alezredessé léptették elő és hadosztályparancsnok lett. 1955 márciusában került Rétságra. Párttag és hithű kommunista volt, a megyei pártbizottság tagja. Kemény és szigorú, nem egyszer indulatos parancsnokként tartották számon, beosztottai egymás között csak „öregnek” becézték.

Vele szemben az ezred törzsfőnöke a 34 éves Pálinkás Antal a legnépszerűbb tisztek közé tartozott.

Ő arisztokrata származású volt. Anyja Andrássy Borbála, apja örgróf Pallavicini György, akinek a harmincas évekig Somogybán kétezer holdas birtoka volt. Pálinkás Antal 1940-ben a Ludovika Akadémiára nyert felvételt. Három év múlva avatták páncélos hadnagyyá. 1944 szeptemberében az aradi frontszakaszon megsebesült, de 1944. október 15-én hamis iratokkal megszökött a katonai kórházból és csatlakozott a Bajcsy-Zsilinszky-féle szervezkedéshez. Zsilinszky lebukása után Pécs közelében átment a szovjetekhez, ahol hadifogságba esett, innen állítólag Szakasits Árpád közbenjárására került vissza, 1946-ban. 1950-ig Beleznay István tábornok segédtisztjeként szolgált. 1954-ben - arisztokrata származása miatt -, kizárták a pártból.

1955 júniusában őrnagyként lett a rétsági ezred törzsfőnöke.

Anyjával, akit az ötvenes évek elején kitelepítettek Budapestről, nem tartotta a kapcsolatot (Andrássy Borbála egészen november végéig nem is tudott Pálinkás forradalom alatti magatartásáról. Csak október 26-án, immár emigrációban tudta meg a Wiener Kurír egy cikkéből, hogy fia szabadította ki Mindszentyt: „Hála Istennek, most mindent jóvátett...” - sóhajtott fel naplójában.)

* * *

Október 24-én. fél négykor, az ezred parancsnoka riadót rendelt el.

Másnap este, a déli biztosító csoport elfogott és a laktanyába kísért egy főképp felsőgödi fiatal munkásokból és egyetemistákból álló csoportot, akik Salgótarjánba igyekeztek. Közöttük volt Márton Mihály gépkocsivezető. diósjenői lakos, akinek rokonsága - a hírt meghallván -, másnap mozgósította Di- ósjenő polgárságát. A hirtelen összeverődött tömeg arra kényszerítette Chovanyecz Béla párt- titkárt, hogy telefonon kérje Garamitól Márton szabadonbocsá- tását, amit az, kénytelen-kelletlen teljesített is. Ä Diósjenőre érkező fiatalember azonban a tömeget visszavitte Rétságra, ahol a laktanya elé vonulva követelték a fiatalok szabadon bocsátását. A nyomásnak engedve Garamiék a csoport egy részét még azon a napon elengedték.

Az ezred állományának többsége budapesti volt, akik fokozott figyelemmel fordultak az ott történtek felé. A fiatalok által kifejtett propaganda és a magukkal hozott röplapok megtették a hatásukat: 26-ától az ezred döntő többsége érzelmileg

már a forradalom oldalán állt.

28-án, a Vácról és Balassagyarmatról érkező küldöttségek pedig arról tudósították őket, hogy ott már előrébb tartanak az események.

E napon nagy változások játszódtak le az országos politikában is. Délután Nagy Imre a rádióban átértékelte az addig ellenforradalomnak minősített felkelést, éjjel pedig elhangzott a rádióban felhívása a nemzeti bizottságok megválasztására.

Ugyan ezen az éjszakán a rendőrkapitányság vezetője, Malics százados, vette azt a táviratot, melyben utasították őt a községi nemzetőrségek felállítására.

Tanácstalanságában hamarosan felhívta Pálinkást, aki néhány tiszttársával, némi tanakodás után, úgy dönt: „Végre nekünk is kellene csinálnunk valamit!”

Október 29-e hajnalán közösen hívattak fel a laktanyába több, tekintélyes rétsági lakost, akikkel (Garami irányításával) közösen megválasztották a járási ideiglenes forradalmi nemzeti tanácsot, melynek elnöke dr. Lukáts Iván orvos, a Népfront járási elnöke, alelnökei dr. Haniszkó Kálmán, dr. László Tibor, Kovács Ferenc, titkára Sztrányai Miklós és Bölcső Pál lett. Á karhatalom parancsnokává Garamit választották.

Másnap katonai autókon, küldöttségek járták végig a járás falvait, kivivé az éjjel - a balassagyarmati mintájára - megfogalmazott kiáltványt, melyben fölszólították a falvak lakosságát, hogy válasszák meg forradalmi tanácsukat.

Tyekvicska Árpád (Folytatjuk)