Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-24 / 277. szám

1992. november 24., kedd PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP A kultúra vára lett a kastély A zongora a falu volt postáskisasszonyának az adománya Korábban az általános iskola, idestova hat éve pedig a könyv­tár működik a Dessewffy bárók szépen rendben tartott vanyarci kastélyában. Ottjártunkkor 1 ranuska József né tanítónő tar­tott éppen szakköri foglalkozást Berki Csaba és Kis Zoltán nyol­cadik osztályos tanulóknak, akik a szintetizátor zene rejtel­meiben próbáltak elmélyedni. valamint Mlinkó Szilvia hetedi­kes diáklánynak, aki viszont a népdaléneklés szép, de rögös út­ját választotta. A könyvtárban, szlovák nemzetiségi faluról lévén szó, mindkét nyelven: magyarul és szlovákul is lehet olvasnivalót találni. A ..búvárkodni" és a vi­deózni szándékozók részére kü­lön szoba áll rendelkezésükre. Százhúszan ismételten a szövetkezetre.szavaztak Ecsegi téeszalapítók Nemzeti közadakozásból készült el az emlékkő Lángolj és világíts!” A címben foglalt idézet, amely a cisztercita rend társ­alapítójától, Szent Bernáttól származik, egész életét betöl­tötte Dr. Rajeczky Benjámin zenetudósnak, ciszterci szerze­tesnek. A város, amely hosszú évtizedeken át adott otthont és biztosított nyugalmat Kodály munkatársának, november 29-én rangos esemény kereté­ben - a helyi önkormányzat ál­tal kezdeményezett nemzeti közadakozásnak köszönhetően - süttői márványból faragott életnagyságú Rajeczky-em- lékkő állításával tiszteleg Pásztó és Nógrád megye dísz­polgárának. Az esemény alkalmából a Szt. Lőrinc templomban dr. Kerekes Károly zirci főapát ce­lebrál misét, majd dr. Surján László népjóléti miniszter lep­lezi le Szervátius Tibor szob­rászművész alkotását. Az ecsegi téeszbcn megalakí­tották a magántulajdonon ala­puló új típusú szövetkezetét. Megtehették, mert a csődegyez­tető eljárás során megegyeztek a hitelezőikkel, hogy vagyon eladásával készpénzben kifize­tik a tartozásaikat.- Új szövetkezetünket száz­húsz ember alakította meg, mely a Cserhátalja Mezőgazda- sági Termelő Szolgáltató és Ke­reskedelmi Szövetkezet nevet kapta. A cég bejegyzése folya­matban van. Az igazgatóság, a felügyelő bizottság és a tagság közös tevékenységét az új szer­vezési és működési alapszabály határozza meg - érzékelteti az átalakulás lényegét Vida István. a szövetkezet új-régi. immár harmadszor megválasztott el­nöke.- Kívülről nagyon nehéz, szinte lehetetlen megítélni, hogy kárörvendezésből, vagy valami más okból fakad-e az a meg­jegyzés. amellyel nemrég talál­koztam. történetesen: nem lesz hosszú életű az önök gazda­sága.- Bizonyára vannak, akik eb­ben reménykednek. Nekik és azoknak, akik nekünk drukkol­nak, csak annyit mondhatok: a működésünkhöz szükséges gazdasági és pénzügyi feltétele­ket megteremtettük, folytatjuk a termelő munkát. Hozzávetőle­gesen akkora nagyságú földet művelünk meg, mint az „előző életünkben” - beleértve a bérle­teket kivéve a kárpótlásban érintett területeket. Megtartjuk a kétszázhetven tehenet és az annak szaporulatát egybefogó állattenyésztésünket, ahol a te- hénenkénti évi átlagos tejterme­lés 4 ezer 800 liter.- Vajon az új szövetkezet tag­jai miként látják a saját sorsu­kat és jövőjüket?- Az új felállásban az alapte­vékenységeknél továbbra is azt végezzük, mint eddig, ugyan­olyan intenzitással, de jobb mi­nőségben - állítja Barna Gyula növénytermesztési üzemvezető. - Én látok rációt abban, hogy előbb talpon maradjunk, aztán gyarapodjunk. Döntően minden attól függ, hogy a felsőbb irá­nyító szervek - köztük a Föld­művelésügyi Minisztérium - miként segítik az átállt gazda­ságokat. Jómagam gyerekko­rom óta foglalkozom paraszti munkával. Igen jól ismerem a mezőgazdaság múltbéli fejlődé­sét is. Előttem senki nem tagad­hatja le, hogy az 1970-es évek végén - amikor a közgazdasági feltételek is kedvezőek voltak - a nyugati mezőgazdasági szak­emberek elismeréssel szóltak a magyar mezőgazdaságról. Sze­rintük néhány területen elértük a világszínvonalat.- Abban bízom, hogy életké­pesek maradunk, megállunk a saját lábunkon. Igaz, hogy ke­vesebben leszünk, de ez nem baj. Nekem sohasem jutott eszembe - a mostani átalaku­láskor sem -, hogy megváljak a termelőszövetkezettől - mon­dotta Kiss György fizikai dol­gozó, aki 1972-től vallja magát szövetkezeti tagnak.- Ön kiben bízik?- Elsősorban saját magunk­ban. beleértve az igazgatóságot és felügyelő bizottságot. Annyit kapunk majd vissza, amennyit adunk saját magunknak.- Nem volt soha eszemben, hogy kikérjem a földemet, és magam műveljem meg - foly­tatta az előbbi gondolatot Imre Ferencné, aki tizenöt évet töl­tött az előd termelőszövetkezet­ben. - Élég nekem megművelni a háztájit. A férjem és fiam is itt dolgozik. Nem nagy a kerese­tünk. Én havonta bruttóban 7000-8000, a férjem 10 ezer, a fiam 12 ezer forintot keres. Az OTP-nek havonta 12 ezer 600 forint jár, mert a fiunknak vet­tünk egy lakást. Tizenhat évet húztam le a Hatvani Konzerv­gyárban. Most csak annyit mondhatok: másutt nem tudom elképzelni az életemet, csak itt, a szövetkezetben. Meggyőző­désem, hogy ezután is sikerül eredményesen együtt dolgoz­nunk. E rövid közvéleménykutatás után - a provokáció legpará­nyibb szándéka nélkül - ismét az elnökhöz fordultam:-Bizalomnak, vagy bünte­tésnek tartja-e újbóli megvá­lasztását?- Eddig mindig megkaptam a tagságtól az eredményes mun­kához szükséges bizalmat. Most, hogy újra elvállaltam a jelölést, s kétharmados több­séggel megválasztottak, felelőt­lenség volna lelépni és egy jól- menő kft.-ben dolgozni. Amivel megbíztak a tagok, azt a legjobb tudásom szerint akarom elvé­gezni. Ha netán mégsem sike­rül, azt is közlöm velük. Venesz Károly Megszületett a költségvetés új fejőstehene Üres zseb után üres kamra? Nagy hodálv raktárak áll­nak hosszú évek óta Tar köz­ség déli felében. A szemlélődő szögesdrótos kerítést, kutyás, fegyveres őröket láthatott ko­rábban errefelé, s találgatha­tott, milyen objektum köze­lébe keveredett. Két-három évvel ezelőtt egy fényképezni tilos tábla is kikerült a bejárat elé, aztán hamarosan nevén nevezték a gyereket: Tarta­lékgazdálkodási Igazgatóság (TGI) telepe. A csöngetésre szürke gya­korló egyenruhás őr kerékpáro­zott a kapuhoz, s mondta: a be­lépéshez engedély szükséges. A fővárosban székelő illetékes megadta azt, sőt beszélgetési lehetőséget ajánlott az igazgató­sás; élén álló miniszteri biztos­sal A találkozóra a budapesti Fe­renc József (közismertebb ne­vén: Szabadság)-híd pesti hídfő­jénél mutatós, békebeli palotá­ban került sor.- Röviden fogalmazva: mi a TGI feladata'?- Mindenki gondol a nehe­zebb időkre, s tartalékol otthon bizonyos dolgokat. Ugyanezt teszi az állam is. Alapanyago­kat. sót, cukrot, gabonát tárol­nak a telepeken. A bojkottól a sztrájkig, az ökológiai veszély­től a természeti katasztrófáig sok mindenre figyelemmel kell Van, amivel öt évig el tudnák látni Eui^pát Fotó:-án lennünk. Az igazgatóság, az összes állami tartaléknak dur­ván a 80-85 százalékát kezeli - válaszolt Cseltné Kántor Margit miniszteri biztos.- Miért van szükség az Ön funkciójúira?- Volt egy minisztériumi ér­tekezlet, amely megállapította, hogy a TGI-t át kell szervezni, mert gazdaságtalan a tevékeny­sége. Ekkor kaptam megbíza­tást az átalakítás levezénylé­sére.- Mire vezethető vissza, hogy a számvevőszék nagyon intenzí­ven érdeklődik a TGI iránt?- Adódott ez abból, hogy a TGI sokáig egy szigorúan tit­kos, törvényen kívüli valami volt, amelyre 1991-ben kimond­ták, ez a szervezet sem államon kívüli, erre is vonatkoznak a törvények, jogszabályok. Az 1992-es költségvetési törvény­ben benne van, hogy a TGI az állami tartalékok értékesítésé­ből várható bevételeit. 2,5 mil­liárd forintot fizesse be a költ­ségvetésbe. Ennek megfelelően cselekedve, készletleépítést haj­tottunk végre.- Taron azt hallani, hogy lét­számleépítés is sújtja a telep dolgozóit.- A '60-as években kimond­ták. hogy az állami tartalékokat fegyveres biztonsági őrségnek kell őriznie, melynek fenntar­tása országos szinten 100 millió forintos deficitet okozott a múlt évben. Az őrség leépítéséhez az ORFK hozzájárulása szükséges, s nehezen mondanak igent. Nagy János, a fari telep veze­tője szerint, a telep gépesítésé­nek köszönhetően a polgári al­kalmazottak ' minimális lét­számmal is képesek ellátni anyagmozgatási feladataikat. Bujtár Nándor, a telep rendé­szeti vezetője elmondta: a jelen­legi lészámot már csak úgy le­het csökkenteni, ha mindenkit elbocsátanak. (vallus) Iskolagaléria Csécse. Megnyitották az első iskolai galériát a helyi általános iskolában. Tizenhat tabló fog­lalja magában a zsűri által leg­jobbnak tartott gyermekrajzo­kat. amelyek közt színtanulmá­nyok. falevélrajzolatok és akva- rellek is találhatók. A galéria előreláthatóan november 30-án zárja a kapuját. Távlati elképze­lések szerint, évente öt alka­lommal kerül sor gyermekraj- zok bemutatására. Az utolsó ilyen „akciót" gyermeknapra tervezik. Legyen a zene mindenkié Rendhagyó órákon vehettek részt a pásztói Dózsa György Általános Iskola 2-5. osztályos tanulói a napokban. A Rajeczky Benjámin zeneiskola tanárai élőzenei órákon ismertették meg a diákokat a zene szépsé­gével. sokszínűségével. Nem első alkalommal volt ilyen óra az iskolában, mivel az előző tanévben a hangszerek bemutatásával indult a zene vi­lágával való ismerkedés. A ze­neiskola tanárai egyébkéht is gyakori és szívesen látott ven­dégek az iskolában, hiszen gyakran rendeznek növendék- hangversenyt. amelyen a „Dó- zsás" zeneiskolások adnak számot hangszeres tudásukról. A tanév során további hang­versenyeket és nyári zenei tá­bort is szerveznek, a helyi igé­nyeknek megfelelően. A zeneiskola pedagógusait dicséri, hogy gondolnak a ki­sebb települések diákságára is, mivel a közelmúltban Szirákon és Bujákon is tartottak élőzenei órákat. Németh Józsefné Fórum a földről Pásztón Péntek este főleg középkorú és idősebb férfiak, asszonyok népesítették be a pásztói műve­lődési ház nagytermét, ahol a városi KDNP szervezésében fó­rumot rendeztek a földtulajdon­ról és a földrendezésről. Első­ként a felszámolás alatt álló he­lyi Béke Tsz. vezetője. Kárpáti István adott számot a szövetke­zet sorsának jelenlegi állásáról, majd dr. Medgyesi Péter, a Nógrád Megyei Kárrendezési Hivatal vezetője beszélt a föl­dárverések lebonyolításáról. Maconkai László, a pásztói Földhivatal vezetője többek közt szólt a földkimérésről és a földvételi jog gyakorlásáról, majd Tári István, a helyi föld­rendező bizottság elnöke tag­lalta a bizottság feladatait. A továbbiakban egymást ér­ték a kérdések az érdeklődők részéről, amelyek legtöbbje va­lamilyen vélt vagy jogos sérel­met panaszolt fel. Többen is kí­váncsian kérdezték: mi lesz a föld, az erdők, a téesz szőlők sorsa? Kárpáti István elmondta, szántanak annak reményében, hogy tavasszal a föld gazdára talál. Ami a szőlőt illeti, még a tél folyamán szeretnék a tulaj­donosok birtokába adni, akár előhasználatba is. Tari István hozzátette: a tagság épp eleget áldozott már ahhoz, hogy ne azt nézzék, minél nagyobb árbevé­tele legyen a felszámolónak. Elhangzott: Pásztón a földárve­rések első fordulóját január kö­rül tartják. A helyenként parázs hangulatú fórum dr. Dobro- voczky István polgármester tü­relmet, megbékélést kérő gon­dolataival fejeződött be. Pásztó és környéke Mikulás-ünnepség • Vanyarc. Az általános isko­lában a napközis nevelők szer­vezik az idei Mikulás ünnepsé­get. Amennyiben az iskola a költségvetéséből nem tudja elő­teremteni a 157 tanuló Mikulás csomagjának vásárlásához szükséges összeget, akkor a hi­ányzó pénzt az önkormányzat biztosítja. Telt ház • Szirák. A Hotel Kastély va^ lamennyi kiadó szobáját lefogj lalták Szilveszterre azok a hazai vendégek, akik itt kívánják bú­csúztatni az óévet, s köszönteni az újat. Ä telt ház 50-60 vidá­man, kellemesen szórakozni; vágyót jelent. A jó hangulat érT dekében műsor is lesz, aminek szervezése, összeállítása most van folyamatban. Kényszerhelyzetben • Palotás. Az általános iskola igazgatója tanév elején a Nóg­rád Megyei Munkaügyi Hiva­talhoz fordult, hogy segítsenek a tantestületből kivált biológia és technika szakos tanár állásá­nak betöltése érdekében, ám nem tudtak segíteni. A kény­szerszülte hely^Jj?^} a két tárgy oktatásai az igazgató szét­osztotta az irántuk érdeklődő tanárok között. Az üres tanári állást - pályázat útján - a jövő év szeptemberéig kívánják be­tölteni. Támogatás • Tar. Az ifjúsági klub a kö­zelmúltban ötezer forintos. tá­mogatást kapott a helyi önkor­mányzattól. A fiatalok sportsze­rek vásárlására fordítják az ösz- szeget. Holnapi számunkban „Bátonyterenye és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Szerencsehozónak tartanak” 99 Ha az emberfia kéménysep­rőt lát. általában azon nyomban megfogja magán valamelyik gombját, s törött üvegű ablak, szemüveges ember és rézkilincs után kémlel. Akad, aki még bi­zonyos varázsigéket sem rest ilyenkor elmormolni. Ismervén az ember alaptermészetét, töb­ben sokat adnának azért, ha a „kormosok" ruháját is megfog­hatnák. A tudósítónak a minap, Felsőtoldon járva, megadatott az a kiváltság, hogy kezet rázha­tott egy valódi kéményseprővel. A szerencse azonban valahogy nem akar erről tudomást venni.- Saját bőrömön tapasztal­tam. hogy szerencsehozónak tartanak. Ä múltkorában Szé- csényben megállított néhány diák, hogy írjak a kezükre, mert az szerencsét hoz nekik - mondta mosolyogva Benkő Zol­tán, aki lassan egy éve lesz, hogy átjött Kolozsvárról, s úgy néz ki, végre biztos munkát ta­lált azzal, hogy kéményseprő­nek állt két hónappal ezelőtt.- Három szakmám is van, legutóbb esztergályosként he­lyezkedtem el, de pechemre le­építés volt az üzemben, s engem Gólyán Józsefné nyilatkozik: kér-e seprést is elküldték. A munkaközvetí­tőben ajánlották ezt a lehetősé­get, amivel szívesen éltem. Ele­inte szokatlan volt. hisz koráb­ban soha nem kotortam ké­ményt. Egy hónapos átképzés, betanulás után azonnal mély­vízbe dobtak. Amikor itt volt az asszony a kisebb lányommal lá­togatóban, elcsodálkoztak, hogy esztergályos, hegesztő és szobafestő szakmai jártasságom ellenére kéményseprő lettem ­Kép: Gyurián emlékezik vissza mosolyogva. - Nem bántam meg. hogy e fog­lalkozás mellett döntöttem, mert ez is egy munka. Van olyan nap, hogy ötven kémény­nyel végzek. Nincs köztük két egyforma. De az emberek sem egyformák. Akad, aki azt mondja: húsz éve nem látott kéményseprőt. Dolgozni kell. Szeretném áthozatni a családo­mat - teszi hozzá elgondol­kodva. Vallus T. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom