Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-24 / 277. szám
1992. november 24., kedd PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP A kultúra vára lett a kastély A zongora a falu volt postáskisasszonyának az adománya Korábban az általános iskola, idestova hat éve pedig a könyvtár működik a Dessewffy bárók szépen rendben tartott vanyarci kastélyában. Ottjártunkkor 1 ranuska József né tanítónő tartott éppen szakköri foglalkozást Berki Csaba és Kis Zoltán nyolcadik osztályos tanulóknak, akik a szintetizátor zene rejtelmeiben próbáltak elmélyedni. valamint Mlinkó Szilvia hetedikes diáklánynak, aki viszont a népdaléneklés szép, de rögös útját választotta. A könyvtárban, szlovák nemzetiségi faluról lévén szó, mindkét nyelven: magyarul és szlovákul is lehet olvasnivalót találni. A ..búvárkodni" és a videózni szándékozók részére külön szoba áll rendelkezésükre. Százhúszan ismételten a szövetkezetre.szavaztak Ecsegi téeszalapítók Nemzeti közadakozásból készült el az emlékkő Lángolj és világíts!” A címben foglalt idézet, amely a cisztercita rend társalapítójától, Szent Bernáttól származik, egész életét betöltötte Dr. Rajeczky Benjámin zenetudósnak, ciszterci szerzetesnek. A város, amely hosszú évtizedeken át adott otthont és biztosított nyugalmat Kodály munkatársának, november 29-én rangos esemény keretében - a helyi önkormányzat által kezdeményezett nemzeti közadakozásnak köszönhetően - süttői márványból faragott életnagyságú Rajeczky-em- lékkő állításával tiszteleg Pásztó és Nógrád megye díszpolgárának. Az esemény alkalmából a Szt. Lőrinc templomban dr. Kerekes Károly zirci főapát celebrál misét, majd dr. Surján László népjóléti miniszter leplezi le Szervátius Tibor szobrászművész alkotását. Az ecsegi téeszbcn megalakították a magántulajdonon alapuló új típusú szövetkezetét. Megtehették, mert a csődegyeztető eljárás során megegyeztek a hitelezőikkel, hogy vagyon eladásával készpénzben kifizetik a tartozásaikat.- Új szövetkezetünket százhúsz ember alakította meg, mely a Cserhátalja Mezőgazda- sági Termelő Szolgáltató és Kereskedelmi Szövetkezet nevet kapta. A cég bejegyzése folyamatban van. Az igazgatóság, a felügyelő bizottság és a tagság közös tevékenységét az új szervezési és működési alapszabály határozza meg - érzékelteti az átalakulás lényegét Vida István. a szövetkezet új-régi. immár harmadszor megválasztott elnöke.- Kívülről nagyon nehéz, szinte lehetetlen megítélni, hogy kárörvendezésből, vagy valami más okból fakad-e az a megjegyzés. amellyel nemrég találkoztam. történetesen: nem lesz hosszú életű az önök gazdasága.- Bizonyára vannak, akik ebben reménykednek. Nekik és azoknak, akik nekünk drukkolnak, csak annyit mondhatok: a működésünkhöz szükséges gazdasági és pénzügyi feltételeket megteremtettük, folytatjuk a termelő munkát. Hozzávetőlegesen akkora nagyságú földet művelünk meg, mint az „előző életünkben” - beleértve a bérleteket kivéve a kárpótlásban érintett területeket. Megtartjuk a kétszázhetven tehenet és az annak szaporulatát egybefogó állattenyésztésünket, ahol a te- hénenkénti évi átlagos tejtermelés 4 ezer 800 liter.- Vajon az új szövetkezet tagjai miként látják a saját sorsukat és jövőjüket?- Az új felállásban az alaptevékenységeknél továbbra is azt végezzük, mint eddig, ugyanolyan intenzitással, de jobb minőségben - állítja Barna Gyula növénytermesztési üzemvezető. - Én látok rációt abban, hogy előbb talpon maradjunk, aztán gyarapodjunk. Döntően minden attól függ, hogy a felsőbb irányító szervek - köztük a Földművelésügyi Minisztérium - miként segítik az átállt gazdaságokat. Jómagam gyerekkorom óta foglalkozom paraszti munkával. Igen jól ismerem a mezőgazdaság múltbéli fejlődését is. Előttem senki nem tagadhatja le, hogy az 1970-es évek végén - amikor a közgazdasági feltételek is kedvezőek voltak - a nyugati mezőgazdasági szakemberek elismeréssel szóltak a magyar mezőgazdaságról. Szerintük néhány területen elértük a világszínvonalat.- Abban bízom, hogy életképesek maradunk, megállunk a saját lábunkon. Igaz, hogy kevesebben leszünk, de ez nem baj. Nekem sohasem jutott eszembe - a mostani átalakuláskor sem -, hogy megváljak a termelőszövetkezettől - mondotta Kiss György fizikai dolgozó, aki 1972-től vallja magát szövetkezeti tagnak.- Ön kiben bízik?- Elsősorban saját magunkban. beleértve az igazgatóságot és felügyelő bizottságot. Annyit kapunk majd vissza, amennyit adunk saját magunknak.- Nem volt soha eszemben, hogy kikérjem a földemet, és magam műveljem meg - folytatta az előbbi gondolatot Imre Ferencné, aki tizenöt évet töltött az előd termelőszövetkezetben. - Élég nekem megművelni a háztájit. A férjem és fiam is itt dolgozik. Nem nagy a keresetünk. Én havonta bruttóban 7000-8000, a férjem 10 ezer, a fiam 12 ezer forintot keres. Az OTP-nek havonta 12 ezer 600 forint jár, mert a fiunknak vettünk egy lakást. Tizenhat évet húztam le a Hatvani Konzervgyárban. Most csak annyit mondhatok: másutt nem tudom elképzelni az életemet, csak itt, a szövetkezetben. Meggyőződésem, hogy ezután is sikerül eredményesen együtt dolgoznunk. E rövid közvéleménykutatás után - a provokáció legparányibb szándéka nélkül - ismét az elnökhöz fordultam:-Bizalomnak, vagy büntetésnek tartja-e újbóli megválasztását?- Eddig mindig megkaptam a tagságtól az eredményes munkához szükséges bizalmat. Most, hogy újra elvállaltam a jelölést, s kétharmados többséggel megválasztottak, felelőtlenség volna lelépni és egy jól- menő kft.-ben dolgozni. Amivel megbíztak a tagok, azt a legjobb tudásom szerint akarom elvégezni. Ha netán mégsem sikerül, azt is közlöm velük. Venesz Károly Megszületett a költségvetés új fejőstehene Üres zseb után üres kamra? Nagy hodálv raktárak állnak hosszú évek óta Tar község déli felében. A szemlélődő szögesdrótos kerítést, kutyás, fegyveres őröket láthatott korábban errefelé, s találgathatott, milyen objektum közelébe keveredett. Két-három évvel ezelőtt egy fényképezni tilos tábla is kikerült a bejárat elé, aztán hamarosan nevén nevezték a gyereket: Tartalékgazdálkodási Igazgatóság (TGI) telepe. A csöngetésre szürke gyakorló egyenruhás őr kerékpározott a kapuhoz, s mondta: a belépéshez engedély szükséges. A fővárosban székelő illetékes megadta azt, sőt beszélgetési lehetőséget ajánlott az igazgatósás; élén álló miniszteri biztossal A találkozóra a budapesti Ferenc József (közismertebb nevén: Szabadság)-híd pesti hídfőjénél mutatós, békebeli palotában került sor.- Röviden fogalmazva: mi a TGI feladata'?- Mindenki gondol a nehezebb időkre, s tartalékol otthon bizonyos dolgokat. Ugyanezt teszi az állam is. Alapanyagokat. sót, cukrot, gabonát tárolnak a telepeken. A bojkottól a sztrájkig, az ökológiai veszélytől a természeti katasztrófáig sok mindenre figyelemmel kell Van, amivel öt évig el tudnák látni Eui^pát Fotó:-án lennünk. Az igazgatóság, az összes állami tartaléknak durván a 80-85 százalékát kezeli - válaszolt Cseltné Kántor Margit miniszteri biztos.- Miért van szükség az Ön funkciójúira?- Volt egy minisztériumi értekezlet, amely megállapította, hogy a TGI-t át kell szervezni, mert gazdaságtalan a tevékenysége. Ekkor kaptam megbízatást az átalakítás levezénylésére.- Mire vezethető vissza, hogy a számvevőszék nagyon intenzíven érdeklődik a TGI iránt?- Adódott ez abból, hogy a TGI sokáig egy szigorúan titkos, törvényen kívüli valami volt, amelyre 1991-ben kimondták, ez a szervezet sem államon kívüli, erre is vonatkoznak a törvények, jogszabályok. Az 1992-es költségvetési törvényben benne van, hogy a TGI az állami tartalékok értékesítéséből várható bevételeit. 2,5 milliárd forintot fizesse be a költségvetésbe. Ennek megfelelően cselekedve, készletleépítést hajtottunk végre.- Taron azt hallani, hogy létszámleépítés is sújtja a telep dolgozóit.- A '60-as években kimondták. hogy az állami tartalékokat fegyveres biztonsági őrségnek kell őriznie, melynek fenntartása országos szinten 100 millió forintos deficitet okozott a múlt évben. Az őrség leépítéséhez az ORFK hozzájárulása szükséges, s nehezen mondanak igent. Nagy János, a fari telep vezetője szerint, a telep gépesítésének köszönhetően a polgári alkalmazottak ' minimális létszámmal is képesek ellátni anyagmozgatási feladataikat. Bujtár Nándor, a telep rendészeti vezetője elmondta: a jelenlegi lészámot már csak úgy lehet csökkenteni, ha mindenkit elbocsátanak. (vallus) Iskolagaléria Csécse. Megnyitották az első iskolai galériát a helyi általános iskolában. Tizenhat tabló foglalja magában a zsűri által legjobbnak tartott gyermekrajzokat. amelyek közt színtanulmányok. falevélrajzolatok és akva- rellek is találhatók. A galéria előreláthatóan november 30-án zárja a kapuját. Távlati elképzelések szerint, évente öt alkalommal kerül sor gyermekraj- zok bemutatására. Az utolsó ilyen „akciót" gyermeknapra tervezik. Legyen a zene mindenkié Rendhagyó órákon vehettek részt a pásztói Dózsa György Általános Iskola 2-5. osztályos tanulói a napokban. A Rajeczky Benjámin zeneiskola tanárai élőzenei órákon ismertették meg a diákokat a zene szépségével. sokszínűségével. Nem első alkalommal volt ilyen óra az iskolában, mivel az előző tanévben a hangszerek bemutatásával indult a zene világával való ismerkedés. A zeneiskola tanárai egyébkéht is gyakori és szívesen látott vendégek az iskolában, hiszen gyakran rendeznek növendék- hangversenyt. amelyen a „Dó- zsás" zeneiskolások adnak számot hangszeres tudásukról. A tanév során további hangversenyeket és nyári zenei tábort is szerveznek, a helyi igényeknek megfelelően. A zeneiskola pedagógusait dicséri, hogy gondolnak a kisebb települések diákságára is, mivel a közelmúltban Szirákon és Bujákon is tartottak élőzenei órákat. Németh Józsefné Fórum a földről Pásztón Péntek este főleg középkorú és idősebb férfiak, asszonyok népesítették be a pásztói művelődési ház nagytermét, ahol a városi KDNP szervezésében fórumot rendeztek a földtulajdonról és a földrendezésről. Elsőként a felszámolás alatt álló helyi Béke Tsz. vezetője. Kárpáti István adott számot a szövetkezet sorsának jelenlegi állásáról, majd dr. Medgyesi Péter, a Nógrád Megyei Kárrendezési Hivatal vezetője beszélt a földárverések lebonyolításáról. Maconkai László, a pásztói Földhivatal vezetője többek közt szólt a földkimérésről és a földvételi jog gyakorlásáról, majd Tári István, a helyi földrendező bizottság elnöke taglalta a bizottság feladatait. A továbbiakban egymást érték a kérdések az érdeklődők részéről, amelyek legtöbbje valamilyen vélt vagy jogos sérelmet panaszolt fel. Többen is kíváncsian kérdezték: mi lesz a föld, az erdők, a téesz szőlők sorsa? Kárpáti István elmondta, szántanak annak reményében, hogy tavasszal a föld gazdára talál. Ami a szőlőt illeti, még a tél folyamán szeretnék a tulajdonosok birtokába adni, akár előhasználatba is. Tari István hozzátette: a tagság épp eleget áldozott már ahhoz, hogy ne azt nézzék, minél nagyobb árbevétele legyen a felszámolónak. Elhangzott: Pásztón a földárverések első fordulóját január körül tartják. A helyenként parázs hangulatú fórum dr. Dobro- voczky István polgármester türelmet, megbékélést kérő gondolataival fejeződött be. Pásztó és környéke Mikulás-ünnepség • Vanyarc. Az általános iskolában a napközis nevelők szervezik az idei Mikulás ünnepséget. Amennyiben az iskola a költségvetéséből nem tudja előteremteni a 157 tanuló Mikulás csomagjának vásárlásához szükséges összeget, akkor a hiányzó pénzt az önkormányzat biztosítja. Telt ház • Szirák. A Hotel Kastély va^ lamennyi kiadó szobáját lefogj lalták Szilveszterre azok a hazai vendégek, akik itt kívánják búcsúztatni az óévet, s köszönteni az újat. Ä telt ház 50-60 vidáman, kellemesen szórakozni; vágyót jelent. A jó hangulat érT dekében műsor is lesz, aminek szervezése, összeállítása most van folyamatban. Kényszerhelyzetben • Palotás. Az általános iskola igazgatója tanév elején a Nógrád Megyei Munkaügyi Hivatalhoz fordult, hogy segítsenek a tantestületből kivált biológia és technika szakos tanár állásának betöltése érdekében, ám nem tudtak segíteni. A kényszerszülte hely^Jj?^} a két tárgy oktatásai az igazgató szétosztotta az irántuk érdeklődő tanárok között. Az üres tanári állást - pályázat útján - a jövő év szeptemberéig kívánják betölteni. Támogatás • Tar. Az ifjúsági klub a közelmúltban ötezer forintos. támogatást kapott a helyi önkormányzattól. A fiatalok sportszerek vásárlására fordítják az ösz- szeget. Holnapi számunkban „Bátonyterenye és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Szerencsehozónak tartanak” 99 Ha az emberfia kéményseprőt lát. általában azon nyomban megfogja magán valamelyik gombját, s törött üvegű ablak, szemüveges ember és rézkilincs után kémlel. Akad, aki még bizonyos varázsigéket sem rest ilyenkor elmormolni. Ismervén az ember alaptermészetét, többen sokat adnának azért, ha a „kormosok" ruháját is megfoghatnák. A tudósítónak a minap, Felsőtoldon járva, megadatott az a kiváltság, hogy kezet rázhatott egy valódi kéményseprővel. A szerencse azonban valahogy nem akar erről tudomást venni.- Saját bőrömön tapasztaltam. hogy szerencsehozónak tartanak. Ä múltkorában Szé- csényben megállított néhány diák, hogy írjak a kezükre, mert az szerencsét hoz nekik - mondta mosolyogva Benkő Zoltán, aki lassan egy éve lesz, hogy átjött Kolozsvárról, s úgy néz ki, végre biztos munkát talált azzal, hogy kéményseprőnek állt két hónappal ezelőtt.- Három szakmám is van, legutóbb esztergályosként helyezkedtem el, de pechemre leépítés volt az üzemben, s engem Gólyán Józsefné nyilatkozik: kér-e seprést is elküldték. A munkaközvetítőben ajánlották ezt a lehetőséget, amivel szívesen éltem. Eleinte szokatlan volt. hisz korábban soha nem kotortam kéményt. Egy hónapos átképzés, betanulás után azonnal mélyvízbe dobtak. Amikor itt volt az asszony a kisebb lányommal látogatóban, elcsodálkoztak, hogy esztergályos, hegesztő és szobafestő szakmai jártasságom ellenére kéményseprő lettem Kép: Gyurián emlékezik vissza mosolyogva. - Nem bántam meg. hogy e foglalkozás mellett döntöttem, mert ez is egy munka. Van olyan nap, hogy ötven kéménynyel végzek. Nincs köztük két egyforma. De az emberek sem egyformák. Akad, aki azt mondja: húsz éve nem látott kéményseprőt. Dolgozni kell. Szeretném áthozatni a családomat - teszi hozzá elgondolkodva. Vallus T. 4