Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-20 / 274. szám
2 KÜLFÖLD 1992. november 20., péntek Kérdőjelek Mit üzent Clinton? Miért küldte „kódolt” üzenetekkel többek között Magyarországra Tom Lantos kongresszusi képviselőt Bili Clinton? Nem titkoltan azért, hogy tudomásunkra hozza: az új amerikai kormányzat nagyobb súlyt helyez a külpolitikára — abban Európára, s benne a kontinens keleti felére —, mint ahogyan azt a választási kampány belpolitikai túlsúlya alapján a világ gondolja. Még megfejtésre várnak azonban az olyan tömör megfogalmazások, mint az, hogy a Clinton-adminisztráció sokkal aktívabb lesz a korábbinál, mivel a Nyugat két kulcskérdésben (az új Marshall- terv iránti igény a mi térségünkben és a „boldogult” Jugoszlávia ügye) „kudarcot vallott”; hogy az elnök a hatalomba való bevonulása után általában „rendkívüli érdeklődést mutat majd Közép- és Kelet-Európa iránt”, s ennek részeként nagyobb határozottságra számíthat a világ, ha január 20-ig nem stabilizálódik a helyzet déli szomszédságunkban. Kik örülnek és kik nem Lantos mostani útjának? Azok nyilván örülnek, akik legalább tisztábban szeretnének látni. Azok talán kevésbé, akik most már tudják, hogy Clinton küldötte például — ő maga mondta, már Budapesten — Szlovákiában, Romániában és Szerbiában fel fogja emelni a szavát a magyar kisebbség jogaiért; s Pozsonyban azt is közli, meg kell érteniük, hogy a nyugati világ nem fogja elfogadni az egyoldalú lépéseket, amikor egy nemzetközi folyó eltereléséről van szó. Miért éppen Tom Lantos Clinton küldötte? Alighanem az új elnök egyik legfontosabb üzenete — s nem utolsósorban ide, Magyarországra — az, hogy azt a magyar származású politikust küldte ide, aki ismételten s emlékezetes módokon a demokrácia védelmezésével és mindenfajta nemzeti, faji megkülönböztetés elleni fellépéseivel vívott ki magának méltán világhírt. Örüljön, aki akar, rancolja a homlokát, aki úgy érzi, oka van rá, de értsen belőle mindenki. Shakespeare szavaival: „töprenghetnek, akiknek töprengniük kell”. De töpreng-e majd mindenki, akinek ez a kötelessége? Vagy lesznek, akik inkább majd csak a vállukat vonogatják? (FEB) Orosz—dél-koreai alapszerződés Lezárult az ellenségeskedés korszaka Lezárult Oroszország és Dél- Korea között az ellenségeskedés korszaka, a két ország elő fogja segítene a jövőben az ázsiai- csendes-óceáni térség biztonságát és haladását — állapítja meg az az alapszerződés, amelyet Borisz Jelcin orosz és Ro Te Vu dél- koreai államfő írt alá tegnap. A 15 pontos megállapodás, amely a két ország baráti együttműködésének elveit rögzíti, a politikai vezetők rendszeres konzultációját, a parlamentek és a magánszervezetek közötti kapcsolatok javítását irányozza elő. Az alapszerződés nem irányul harmadik ország ellen — rögzítették a felek az okmányban, ami nyilvánvaló utalás a KNDK-ra —, amellyel — mint ezt korábban Borisz Jelcin kifejtette — Moszkva változatlanul jó viszonyt kíván fenntartani. Az alapszerződés aláírása előtti megbeszélésen egyébként Ro Te Vu arra kérte Jelcint, hogy az orosz vezető munkálkodjék az észak-koreai változások elősegítése és annak érdekében, hogy Phenjan tegye lehetővé atomlétesítményeinek nemzetközi ellenőrzését. (Ismeretes, hogy Szöulban, de Washingtonban és Tokióban is aggodalmat vált ki az, hogy a KNDK csak az általa felsorolt atomlétesítményeket nyitotta meg a nemzetközi atomenergia-ügynökség szakemberei előtt, a közös koreai ellenőrzés elől azonban elzárkózik). A koreai Ji dinasztia és az orosz birodalom még a múlt század végén szakította meg kapcsolatait, amit Korea japán uralom alóli felszabadulása, illetve az 1950-53 közötti koreai háború óta tartó ellenségeskedés hosz- szú korszaka követett. 1990-ben következett be a fordulat, amikor is a Szovjetunió — Magyar- ország és más kelet-európai ország példáját követve — fölvette a diplomáciai kapcsolatokat Dél-Koreával. Az alapszerződés mellett a két ország külügyminisztere a nemzetiségek, a Koreában élő oroszok, illetve Oroszország koreai lakossága kulturális hagyományainak, nyelvhasználatának megőrzéséről és előmozdításáról, továbbá a kettős adóztatás kiküszöböléséről írt alá megállapodásokat. (MTI) Jelcin átadta a fekete dobozokat Az előzetes értesülések ellenére Borisz Jelcin mégis átadta tegnap Szöulban a dél-koreai vezetésnek azt a két fekete dobozt, amelyek a kilenc évvel ezelőtt, a Szovjetunió légterében lelőtt Boeing 747-es típusú dél-koreai KAL repülőgép pilótájának és a szovjet légvédelem illetékeseinek a beszélgetését rögzítették — jelentették a hírügynökségek. Az átadási ünnepségen Ro Te Vu dél-koreai államfő a gesztust a két ország között erősödő bizalom jelképeként értékelte. Az orosz elnök dél-koreai gazdasági vezetőkkel folytatott találkozója során azt is bejelentette, hogy országa többé nem nyújt semmiféle katonai segítséget a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak. „Történelmi fordulat” „Történelmi fordulatnak” minősítette Giuliano Amato miniszterelnök a kormány privatizációs tervét, amelyet előző nap továbbított a parlamentnek jóváhagyásra. A nagyszabású terv előirányozza, hogy az IRI állami vagyonkezelő óriásholding bankjait és iparvállalatait értékesítik, nemkülönben „jelentős részeket” az ENI olajipari és vegyipari holdingból és az ENEL elektromos művekből, továbbá 50 százalék fölötti részesedést engednek át az INA állami társadalombiztosító társaságból. Sikertelen közvetítés Dunkel, a GATT főtitkára sikertelenül próbált közvetíteni az amerikai kormány és az EK vitájában. Az amerikai kormány a közelmúltban bejelentette, hogy december elején mintegy 300 millió dollár értékű büntetővámokat vet EK-árukra, elsősorban francia borokra. A lépést azzal indokolják, hogy az EK nem hajlandó feladni olajosmag-ter- melőinek állami támogatását, aminek következtében az USA kiszorul az európai piacról, és immár 1 milliárd dolláros veszteség érte. Az EK ellenintézkedést helyezett kilátásba. Washingtonban a rossz előjelek ellenére előbb-utóbb kompromisszumot várnak, miután egyik fél sem engedheti meg magának a kereskedelmi háborút. Az 1956-os dossziék Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete megkezdte azoknak a dokumentumoknak a feldolgozását, fordítását és sajtó alá rendezését, amelyeket Borisz Jelcin orosz elnök budapesti látogatása során adott át Göncz Árpád köztársasági elnöknek. A dokumentumok nagyobb része (47) a volt SZKP Központi Bizottságának archívumából, kisebb része (15) a Szovjetunió Külügyminisztériumának archívumából való. Terjedelmük összesen 299 oldal. A gyűjtemény magyar nyelvű kiadása a jövő év elején várható. A forradalmat megelőző időkből 5 irat származik: Andropov három jelentése a szovjeteket nyugtalanító magyarországi helyzetről; Vorosilov feljegyzése Rákosival folytatott beszélgetéséről és Szeröv beszámolója az ellenzéki írók, újságírók kijelentéseiről Rákosi menesztése után. A legtöbb irat a forradalom idejéből és a szovjet beavatkozás napjaiból származik. Különösen Csaknem kétéves tárgyalássorozat után, 1991. október 22-én született meg az Európai Közösségek (EK) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EF- TA) közötti egyezség a szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról. Ennek értelmében a két szervezet tagállamainak szerződése Európai Gazdasági Térség (EGT) — Espace Economique Européenne (EEE) — néven lépne életbe 1993-tól, 19 országot és mintegy 380 millió lakost tömörítve. Ezután azonban váratlan fordulat következett. Az EK Bizottsága az utolsó pillanatban úgy döntött, hogy elhalasztja az Európai Gazdasági Térségre vonatkozó szerződés 1991. november 18-i parafálását. A halasztás bejelentésekor az EK Luxemburgban működő bíróságára hivatkoztak, amely felvetette, hogy a szerződés tervezete ösz- szeegyeztethető-e a közösség érdekesek azok a naponta küldött beszámolók, amelyeket 1956. október 24-től kezdve a Budapestre érkezett Mikojan és Szuszlov, illetve Andropov küldött Moszkvába számjeltáviratban. Közülük öt októberben, illetve három novemberben kelt táviratot tartalmaz a Jelcin által hozott anyag. Ezek beszámolnak a pártközpontban uralkodó zűrzavarról, az első szovjet beavatkozásról, az október 25-i Kossuth téri véres eseményekről. Szeröv október 28-i és 29-i jelentései az első szovjet beavatkozás eredményeit ismertetik. Az SZKP PB elnökségének október 30. és november 2. közti határozatai a forradalom elleni intervenció előkészítéséről szólnak, és ezzel kapcsolatos néhány más irat is. Megtalálható a gyűjteményben a „forradalmi munkásparaszt kormány” november 4-i felhívásának magyar nyelvű, kézírással javított, gépírásos fogalmazványa is. A szovjet katonai intervenció első napjainak harci eseményeialapokmányainak előírásaival. Végül is az Európai Közösségek bírósága 1991. december 14-én érvénytelennek nyilvánította az EK-EFTA megállapodását, és újratárgyalásra ajánlotta a szerződés kifogásolt tételeit. Az Európai Közösség és az EFTA képviselői 1992. február 14-én megállapodtak az európai szabadkereskedelmi övezetről szóló új szerződés ügyében. A megállapodáscsomagot 1992. május 2-án írták alá Portóban, s ezzel létrehozták a világ legnagyobb közös piacát, amely a világkereskedelem 40 százalékát képviseli. 1992. október 28-án a Közös Piac parlamentje nagy többséggel jóváhagyta a szerződést. Az egyezmény országonkénti ratifikálása után minden korlátozás nélkül mozoghat a térségben áru, tőke, szolgáltatás és munkáról Zsukov helyzetjelentései számolnak be. Novemberben több irat is foglalkozik Nagy Imrének és csoportjának a budapesti jugoszláv követségen tartózkodásával, valamint az SZKP, illetve az MSZMP Jugoszláviával való kapcsolatáról a magyar forradalom és az intervenció kapcsán. Az ezt követő hónapokból származó iratok között főleg a Moszkvában tartózkodó Rákosi és társai által az SZKP KB-hez és Hruscsovhoz írt levelek orosz fordításai találhatók. 1957 júniusától több dokumentum is foglalkozik a Nagy Imre-per előkészítésével. Az először 1957. szeptember végére tervezett perben hét halálos ítéletet akartak kimondani. Nagy Imrére, Losonczy Gézára, Donáth Ferencre, Gimes Miklósra, Maiéter Pálra, Szilágyi Józsefre és — távollétében — Király Bélára. Ezután már csak a kivégzést bejelentő közlemény hatásáról olvashatók dokumentumok 1958 nyaráról. erő. (A szerződés nem terjed ki az — EK-szempontból érzékenynek minősülő — agrártermékek egy részére, és a politikai kérdések összehangolására sem). Eddig az osztrák, a finn, a norvég és a svájci parlament hagyta jóvá az EGT-szerződést. November 19-én a svéd parlament készül ratifikálni a dokumentumot. A szabadkereskedelmi megállapodással jár — remélhetően — a közös piaci protekcionista veszély elhárítása, az EFTA-orszá- gok csatlakozásának felgyorsulása és a közép- és kelet-európai országok közösséghez vezető útjának lerövidülése. A tervek szerint első hullámban — a kilencvenes évek közepéig — EFTA- tagok lépnének be az EK-be, a második hullámban — az évtized végéig — a közép-európai országok: Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia. Mindössze néhány évtized maradt arra, hogy visszafordítsuk azokat az önpusztító fejlődési tendenciákat, amelyek az emberi civilizációt katasztrófa felé sodorják! — figyelmeztet az a felhívás, amelyet mintegy másfél ezer közismert tudós írt alá világszerte. — Az emberiség és a természet, ha a mostani fejlődési irányok folytatódnak, a legsúlyosabb összeütközésbe fognak kerülni egymással — olvasható „A világ tudósainak felhívása az emberiséghez” című négyoldalas nyilatkozatban. A felhívást támogatók között van 99 Nobel-dijas tudós is. Az okmány az emberiséget fenyegető legnagyobb veszélyek között sorolja fel a légköri ózonréteg el- vékonyodását, a légszennyezést, a vízpazarlást, a tengerek meg- mérgezését, az erdők kiirtását, az állat- és növényfajok kihalását és a népességnövekedést. A tudósok többek között rámutatnak, George Bush, a régi, és Bili Clinton, az új amerikai elnök szerdán csaknem kétórás, a tájékoztatás szerint igen szívélyes légkörű megbeszélést folytatott a Fehér Házban. Ez volt a január 20-án hivatalba lépő új elnök e minőségében első washingtoni látogatása. Bush, aki környezete szerint igen csalódott, sőt elkeseredett a számára váratlan választási vereség miatt, ennek ellenére barátságosan fogadta volt vetélytársát. Megbeszélésük a tervezett egy órával szemben csaknem kétszer annyi ideig tartott, s arról csak annyit lehetett megtudni, hogy a kormányhatalom átadásáról, illetve egy sor világpolitikai kérdésről tárgyaltak. A két politikus közösen nem kívánt a sajtó kérdéseire válahogy a legnagyobb környezetszennyezők az ipari országok, amelyek segítségnyújtással tartoznak a természeti környezet pusztulásával sújtott fejlődő világnak. — Ennek felismerését nem az emberbaráti jó szándék, hanem a felvilágosult önérdek diktálja, hiszen az emberiségnek csak egyetlen közös mentőcsónak áll a rendelkezésére — hangoztatják a felhívás aláírói. Az AP jelentése szerint olyan példátlan mértékű összhang még sohasem alakult ki a tudósvilágon belül, mint amilyet a nyilatkozat tükröz. A tudósok felhívásukban öt területen szólítanak fel egyidejű cselekvésre, mégpedig: a környezeti károkat okozó tevékenységek visszaszorítása; az energia- források, a víz és egyéb anyagok hatékonyabb felhasználása; a népességnövekedés korlátozása; a szegénység csökkentése, majd megszüntetése, illetve a nők egyenjogúsága terén. szólni, majd Bush helyett csak szóvivője adott ki rövid, írásos nyilatkozatot. Clinton a találkozó után azt „nagyszerűnek” jellemezte, mondván, hogy Bush tanácsát kérte és kapta külpolitikai kérdésekben. Bush, aki a kampány utolsó szakaszában még bohócnak nevezte Clintont, már korábban jelezte, hogy képességei szerint segíteni kívánja utódját, és a hátralévő időben nem kíván érdemi döntéseket hozni, sem külföldi utakat tenni. Bush és Clinton vezető munkatársai párhuzamosan tárgyalnak az ügyek átvételéről. A találkozóval egy időben valószínűleg sikerült lezárni egy kényes kérdést: amint a külügyminisztérium bejelentette, a Fehér Ház nem állt az októberi törekvések Kevesebb munkahely 1991-ben több mint 83 ezerrel csökkent a munkahelyek száma Franciaországban, a Munkanélküliség Elleni Biztosító adatai szerint. Ez ugyan csak az összes foglalkoztatási lehetőség 0,6-0,7 százaléka, de a gazdasági okokból végrehajtott elbocsátásokkal együtt tavaly nagymértékben járult hozzá a munkanélküliség növekedéséhez. A legtöbb munkahelyet az iparban számolták fel, a második helyre az építőipar került. 600 millió dolláros hitel Hatszázmillió dolláros hitelügyletről írt alá megállapodást Washingtonban Oroszország és a Világbank képviselője. A Világbank már augusztus elején jóváhagyta a hitelcsomagot, az orosz fél azonban mindeddig habozott elfogadni a szerződés egy feltételét, amely — szerinte — megnehezítette volna a kölcsönfelvételt másoktól. (A szóban forgó záradék fizetésképtelenség esetén elsőbbséget biztosít a világbanki követelés behajtására.) A Vatikán költségvetése A Vatikánban jövőre rekordméretet ér majd el a költségvetés hiánya, miután első ízben a nyugdíjalapok feltöltésére szánt összegeket is besorolják az állami kiadások közé. Az 1993-as deficitet a legfrissebb számításokban közel 92 millió dollárra teszik. A szentszéki pénzügyek irányításával megbízott bíboros elmondta: a jövő évi kiadásokat 178 millió, a bevételeket 86 millió dollárra becsülik. 1990-ben 72 millió volt, az idén a várakozások szerint 76 millió dollár lesz a vatikáni költségvetés hiánya. A pápai városállam bevételei a hívők adományai mellett elsősorban beruházásokból és ingatlanjövedelmekből erednek. mögött, hogy Clintonra vonatkozó fiatalkori adatokkal próbálják befolyásolni a választások kimenetelét. Mint korábban kiderült, a tárca egy illetékes vezetője kikérte a Clintonra vonatkozó útlevélaktákat az állami levéltárból, párhuzamosan a republikánus vádakkal, hogy Clinton diákköri, 23 évvel ezelőtti moszkvai és prágai utazása „gyanús”, illetve hogy Clinton az állampolgárságáról való lemondásra készült, hogy elkerülje a behívást a vietnami háborúba. A törvénysértően kikért akták semmi terhelőt nem tartalmaztak, de az ügy miatt időközben elbocsátott államtitkár-helyettes azzal védekezett, hogy fehér házi sugallatra cselekedett. Kis-Jugoszlávia Nem halasztják el a választásokat Nem halasztják el a választásokat Kis-Jugoszláviában, marad az eredetileg kiírt december 20-i időpont. Az erről szóló közleményt szerdán késő este tette közzé Dobrica Cosic szövetségi elnök irodája. A szavazás elhalasztását számos ellenzéki párt sürgette, s a leggyakrabban a december 27-i időpontot említették. A későbbi szavazás egyértelműen az ellenzéknek kedvezne: időt adna a rossz anyagi feltételekkel induló és nem egységes ellenzéki szervezeteknek a jobb felkészülésre, másrészt addigra a tél és a romló gazdasági körülmények sok szavazót a kormánnyal szembeni állásfoglalásra késztethetnek. Most Cosic elnök, akitől az ellenzék a halasztást várta, saját korábbi döntését erősítette meg. Indoklásként azt hozta fel, hogy az elnapolás több kárt okozna, mint az, ha az eredeti időponthoz ragaszkodnak. (MTI) (MTI) Az Európai Gazdasági Térség Fogadás az RMDSZ tiszteletére Rudas Ernő, hazánk bukaresti nagykövete szerdán este fogadást adott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselői és szenátorai tiszteletére. A megjelenteket a nagykövet köszöntötte, a vendégek nevében Verestóy Attila, a szenátus, és Tokay György, a képviselőház RMDSZ-csoportjának vezetője válaszolt. (MTI) Szívélyes légkörben Clinton: „nagyszerű találkozó volt” 99 Nobel-díjas is támogatja Tudósok a világkatasztrófa megelőzéséért
