Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-20 / 274. szám

2 KÜLFÖLD 1992. november 20., péntek Kérdőjelek Mit üzent Clinton? Miért küldte „kódolt” üzenetekkel többek között Magyaror­szágra Tom Lantos kongresszusi képviselőt Bili Clinton? Nem titkoltan azért, hogy tudomásunkra hozza: az új amerikai kor­mányzat nagyobb súlyt helyez a külpolitikára — abban Európá­ra, s benne a kontinens keleti felére —, mint ahogyan azt a válasz­tási kampány belpolitikai túlsúlya alapján a világ gondolja. Még megfejtésre várnak azonban az olyan tömör megfogalmazások, mint az, hogy a Clinton-adminisztráció sokkal aktívabb lesz a korábbinál, mivel a Nyugat két kulcskérdésben (az új Marshall- terv iránti igény a mi térségünkben és a „boldogult” Jugoszlávia ügye) „kudarcot vallott”; hogy az elnök a hatalomba való bevo­nulása után általában „rendkívüli érdeklődést mutat majd Kö­zép- és Kelet-Európa iránt”, s ennek részeként nagyobb határo­zottságra számíthat a világ, ha január 20-ig nem stabilizálódik a helyzet déli szomszédságunkban. Kik örülnek és kik nem Lantos mostani útjának? Azok nyil­ván örülnek, akik legalább tisztábban szeretnének látni. Azok talán kevésbé, akik most már tudják, hogy Clinton küldötte pél­dául — ő maga mondta, már Budapesten — Szlovákiában, Ro­mániában és Szerbiában fel fogja emelni a szavát a magyar ki­sebbség jogaiért; s Pozsonyban azt is közli, meg kell érteniük, hogy a nyugati világ nem fogja elfogadni az egyoldalú lépéseket, amikor egy nemzetközi folyó eltereléséről van szó. Miért éppen Tom Lantos Clinton küldötte? Alighanem az új elnök egyik legfontosabb üzenete — s nem utolsósorban ide, Magyarországra — az, hogy azt a magyar származású politikust küldte ide, aki ismételten s emlékezetes módokon a demokrácia védelmezésével és mindenfajta nemzeti, faji megkülönböztetés elleni fellépéseivel vívott ki magának méltán világhírt. Örüljön, aki akar, rancolja a homlokát, aki úgy érzi, oka van rá, de értsen belőle mindenki. Shakespeare szavaival: „töprenghetnek, akiknek töprengniük kell”. De töpreng-e majd mindenki, akinek ez a kötelessége? Vagy lesznek, akik inkább majd csak a vállukat vonogatják? (FEB) Orosz—dél-koreai alapszerződés Lezárult az ellenségeskedés korszaka Lezárult Oroszország és Dél- Korea között az ellenségeskedés korszaka, a két ország elő fogja segítene a jövőben az ázsiai- csendes-óceáni térség biztonsá­gát és haladását — állapítja meg az az alapszerződés, amelyet Bo­risz Jelcin orosz és Ro Te Vu dél- koreai államfő írt alá tegnap. A 15 pontos megállapodás, amely a két ország baráti együtt­működésének elveit rögzíti, a politikai vezetők rendszeres konzultációját, a parlamentek és a magánszervezetek közötti kap­csolatok javítását irányozza elő. Az alapszerződés nem irányul harmadik ország ellen — rögzí­tették a felek az okmányban, ami nyilvánvaló utalás a KNDK-ra —, amellyel — mint ezt korábban Borisz Jelcin kifejtette — Moszk­va változatlanul jó viszonyt kíván fenntartani. Az alapszerződés aláírása előtti megbeszélésen egyébként Ro Te Vu arra kérte Jelcint, hogy az orosz vezető munkálkodjék az észak-koreai változások elősegítése és annak érdekében, hogy Phenjan tegye lehetővé atomlétesítményeinek nemzetközi ellenőrzését. (Isme­retes, hogy Szöulban, de Wa­shingtonban és Tokióban is aggo­dalmat vált ki az, hogy a KNDK csak az általa felsorolt atomléte­sítményeket nyitotta meg a nem­zetközi atomenergia-ügynökség szakemberei előtt, a közös koreai ellenőrzés elől azonban elzárkó­zik). A koreai Ji dinasztia és az orosz birodalom még a múlt szá­zad végén szakította meg kap­csolatait, amit Korea japán ura­lom alóli felszabadulása, illetve az 1950-53 közötti koreai hábo­rú óta tartó ellenségeskedés hosz- szú korszaka követett. 1990-ben következett be a fordulat, ami­kor is a Szovjetunió — Magyar- ország és más kelet-európai or­szág példáját követve — fölvette a diplomáciai kapcsolatokat Dél-Koreával. Az alapszerződés mellett a két ország külügyminisztere a nem­zetiségek, a Koreában élő oro­szok, illetve Oroszország koreai lakossága kulturális hagyomá­nyainak, nyelvhasználatának megőrzéséről és előmozdításá­ról, továbbá a kettős adóztatás kiküszöböléséről írt alá megálla­podásokat. (MTI) Jelcin átadta a fekete dobozokat Az előzetes értesülések elle­nére Borisz Jelcin mégis átadta tegnap Szöulban a dél-koreai ve­zetésnek azt a két fekete dobozt, amelyek a kilenc évvel ezelőtt, a Szovjetunió légterében lelőtt Boeing 747-es típusú dél-koreai KAL repülőgép pilótájának és a szovjet légvédelem illetékesei­nek a beszélgetését rögzítették — jelentették a hírügynökségek. Az átadási ünnepségen Ro Te Vu dél-koreai államfő a gesztust a két ország között erősödő biza­lom jelképeként értékelte. Az orosz elnök dél-koreai gazdasági vezetőkkel folytatott találkozója során azt is bejelen­tette, hogy országa többé nem nyújt semmiféle katonai segítsé­get a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak. „Történelmi fordulat” „Történelmi fordulatnak” mi­nősítette Giuliano Amato mi­niszterelnök a kormány privati­zációs tervét, amelyet előző nap továbbított a parlamentnek jó­váhagyásra. A nagyszabású terv előirányozza, hogy az IRI állami vagyonkezelő óriásholding bankjait és iparvállalatait értéke­sítik, nemkülönben „jelentős ré­szeket” az ENI olajipari és vegyi­pari holdingból és az ENEL elektromos művekből, továbbá 50 százalék fölötti részesedést engednek át az INA állami társa­dalombiztosító társaságból. Sikertelen közvetítés Dunkel, a GATT főtitkára si­kertelenül próbált közvetíteni az amerikai kormány és az EK vitá­jában. Az amerikai kormány a közelmúltban bejelentette, hogy december elején mintegy 300 millió dollár értékű büntetővá­mokat vet EK-árukra, elsősor­ban francia borokra. A lépést az­zal indokolják, hogy az EK nem hajlandó feladni olajosmag-ter- melőinek állami támogatását, aminek következtében az USA kiszorul az európai piacról, és immár 1 milliárd dolláros veszte­ség érte. Az EK ellenintézkedést helyezett kilátásba. Washington­ban a rossz előjelek ellenére előbb-utóbb kompromisszumot várnak, miután egyik fél sem en­gedheti meg magának a kereske­delmi háborút. Az 1956-os dossziék Az 1956-os Magyar Forrada­lom Történetének Dokumentá­ciós és Kutatóintézete megkezd­te azoknak a dokumentumok­nak a feldolgozását, fordítását és sajtó alá rendezését, amelyeket Borisz Jelcin orosz elnök buda­pesti látogatása során adott át Göncz Árpád köztársasági el­nöknek. A dokumentumok na­gyobb része (47) a volt SZKP Központi Bizottságának archí­vumából, kisebb része (15) a Szovjetunió Külügyminisztériu­mának archívumából való. Ter­jedelmük összesen 299 oldal. A gyűjtemény magyar nyelvű ki­adása a jövő év elején várható. A forradalmat megelőző időkből 5 irat származik: And­ropov három jelentése a szovje­teket nyugtalanító magyarorszá­gi helyzetről; Vorosilov feljegy­zése Rákosival folytatott beszél­getéséről és Szeröv beszámolója az ellenzéki írók, újságírók kije­lentéseiről Rákosi menesztése után. A legtöbb irat a forradalom idejéből és a szovjet beavatkozás napjaiból származik. Különösen Csaknem kétéves tárgyalásso­rozat után, 1991. október 22-én született meg az Európai Közös­ségek (EK) és az Európai Sza­badkereskedelmi Társulás (EF- TA) közötti egyezség a szabad­kereskedelmi övezet létrehozá­sáról. Ennek értelmében a két szervezet tagállamainak szerző­dése Európai Gazdasági Térség (EGT) — Espace Economique Européenne (EEE) — néven lépne életbe 1993-tól, 19 orszá­got és mintegy 380 millió lakost tömörítve. Ezután azonban vá­ratlan fordulat következett. Az EK Bizottsága az utolsó pillanat­ban úgy döntött, hogy elhalasztja az Európai Gazdasági Térségre vonatkozó szerződés 1991. no­vember 18-i parafálását. A ha­lasztás bejelentésekor az EK Lu­xemburgban működő bíróságára hivatkoztak, amely felvetette, hogy a szerződés tervezete ösz- szeegyeztethető-e a közösség érdekesek azok a naponta kül­dött beszámolók, amelyeket 1956. október 24-től kezdve a Budapestre érkezett Mikojan és Szuszlov, illetve Andropov kül­dött Moszkvába számjeltávirat­ban. Közülük öt októberben, il­letve három novemberben kelt táviratot tartalmaz a Jelcin által hozott anyag. Ezek beszámolnak a pártközpontban uralkodó zűr­zavarról, az első szovjet beavat­kozásról, az október 25-i Kos­suth téri véres eseményekről. Szeröv október 28-i és 29-i je­lentései az első szovjet beavatko­zás eredményeit ismertetik. Az SZKP PB elnökségének október 30. és november 2. közti határo­zatai a forradalom elleni inter­venció előkészítéséről szólnak, és ezzel kapcsolatos néhány más irat is. Megtalálható a gyűjte­ményben a „forradalmi munkás­paraszt kormány” november 4-i felhívásának magyar nyelvű, kézírással javított, gépírásos fo­galmazványa is. A szovjet katonai intervenció első napjainak harci eseményei­alapokmányainak előírásaival. Végül is az Európai Közösségek bírósága 1991. december 14-én érvénytelennek nyilvánította az EK-EFTA megállapodását, és újratárgyalásra ajánlotta a szer­ződés kifogásolt tételeit. Az Európai Közösség és az EFTA képviselői 1992. február 14-én megállapodtak az európai szabadkereskedelmi övezetről szóló új szerződés ügyében. A megállapodáscsomagot 1992. május 2-án írták alá Portóban, s ezzel létrehozták a világ legna­gyobb közös piacát, amely a vi­lágkereskedelem 40 százalékát képviseli. 1992. október 28-án a Közös Piac parlamentje nagy többség­gel jóváhagyta a szerződést. Az egyezmény országonkénti ratifi­kálása után minden korlátozás nélkül mozoghat a térségben áru, tőke, szolgáltatás és munká­ról Zsukov helyzetjelentései szá­molnak be. Novemberben több irat is foglalkozik Nagy Imrének és csoportjának a budapesti ju­goszláv követségen tartózkodá­sával, valamint az SZKP, illetve az MSZMP Jugoszláviával való kapcsolatáról a magyar forrada­lom és az intervenció kapcsán. Az ezt követő hónapokból szár­mazó iratok között főleg a Moszkvában tartózkodó Rákosi és társai által az SZKP KB-hez és Hruscsovhoz írt levelek orosz fordításai találhatók. 1957 júni­usától több dokumentum is fog­lalkozik a Nagy Imre-per előké­szítésével. Az először 1957. szeptember végére tervezett perben hét halá­los ítéletet akartak kimondani. Nagy Imrére, Losonczy Gézára, Donáth Ferencre, Gimes Mik­lósra, Maiéter Pálra, Szilágyi Jó­zsefre és — távollétében — Ki­rály Bélára. Ezután már csak a kivégzést bejelentő közlemény hatásáról olvashatók dokumen­tumok 1958 nyaráról. erő. (A szerződés nem terjed ki az — EK-szempontból érzé­kenynek minősülő — agrárter­mékek egy részére, és a politikai kérdések összehangolására sem). Eddig az osztrák, a finn, a norvég és a svájci parlament hagyta jóvá az EGT-szerződést. November 19-én a svéd parla­ment készül ratifikálni a doku­mentumot. A szabadkereskedelmi megál­lapodással jár — remélhetően — a közös piaci protekcionista ve­szély elhárítása, az EFTA-orszá- gok csatlakozásának felgyorsu­lása és a közép- és kelet-európai országok közösséghez vezető út­jának lerövidülése. A tervek sze­rint első hullámban — a kilenc­venes évek közepéig — EFTA- tagok lépnének be az EK-be, a második hullámban — az évtized végéig — a közép-európai orszá­gok: Magyarország, Lengyelor­szág és Csehszlovákia. Mindössze néhány évtized maradt arra, hogy visszafordít­suk azokat az önpusztító fejlődé­si tendenciákat, amelyek az em­beri civilizációt katasztrófa felé sodorják! — figyelmeztet az a felhívás, amelyet mintegy másfél ezer közismert tudós írt alá világ­szerte. — Az emberiség és a termé­szet, ha a mostani fejlődési irá­nyok folytatódnak, a legsúlyo­sabb összeütközésbe fognak ke­rülni egymással — olvasható „A világ tudósainak felhívása az em­beriséghez” című négyoldalas nyilatkozatban. A felhívást támogatók között van 99 Nobel-dijas tudós is. Az okmány az emberiséget fenyege­tő legnagyobb veszélyek között sorolja fel a légköri ózonréteg el- vékonyodását, a légszennyezést, a vízpazarlást, a tengerek meg- mérgezését, az erdők kiirtását, az állat- és növényfajok kihalását és a népességnövekedést. A tudó­sok többek között rámutatnak, George Bush, a régi, és Bili Clinton, az új amerikai elnök szerdán csaknem kétórás, a tájé­koztatás szerint igen szívélyes légkörű megbeszélést folytatott a Fehér Házban. Ez volt a január 20-án hivatal­ba lépő új elnök e minőségében első washingtoni látogatása. Bush, aki környezete szerint igen csalódott, sőt elkeseredett a szá­mára váratlan választási vereség miatt, ennek ellenére barátságo­san fogadta volt vetélytársát. Megbeszélésük a tervezett egy órával szemben csaknem kétszer annyi ideig tartott, s arról csak annyit lehetett megtudni, hogy a kormányhatalom átadásáról, il­letve egy sor világpolitikai kér­désről tárgyaltak. A két politikus közösen nem kívánt a sajtó kérdéseire vála­hogy a legnagyobb környezet­szennyezők az ipari országok, amelyek segítségnyújtással tar­toznak a természeti környezet pusztulásával sújtott fejlődő vi­lágnak. — Ennek felismerését nem az emberbaráti jó szándék, hanem a felvilágosult önérdek diktálja, hiszen az emberiségnek csak egyetlen közös mentőcsó­nak áll a rendelkezésére — han­goztatják a felhívás aláírói. Az AP jelentése szerint olyan példátlan mértékű összhang még sohasem alakult ki a tudósvilá­gon belül, mint amilyet a nyilat­kozat tükröz. A tudósok felhívásukban öt területen szólítanak fel egyidejű cselekvésre, mégpedig: a kör­nyezeti károkat okozó tevékeny­ségek visszaszorítása; az energia- források, a víz és egyéb anya­gok hatékonyabb felhasználása; a népességnövekedés korlátozá­sa; a szegénység csökkentése, majd megszüntetése, illetve a nők egyenjogúsága terén. szólni, majd Bush helyett csak szóvivője adott ki rövid, írásos nyilatkozatot. Clinton a találko­zó után azt „nagyszerűnek” jelle­mezte, mondván, hogy Bush ta­nácsát kérte és kapta külpolitikai kérdésekben. Bush, aki a kam­pány utolsó szakaszában még bohócnak nevezte Clintont, már korábban jelezte, hogy képessé­gei szerint segíteni kívánja utód­ját, és a hátralévő időben nem kí­ván érdemi döntéseket hozni, sem külföldi utakat tenni. Bush és Clinton vezető mun­katársai párhuzamosan tárgyal­nak az ügyek átvételéről. A talál­kozóval egy időben valószínűleg sikerült lezárni egy kényes kér­dést: amint a külügyminisztéri­um bejelentette, a Fehér Ház nem állt az októberi törekvések Kevesebb munkahely 1991-ben több mint 83 ezerrel csökkent a munkahelyek száma Franciaországban, a Munkanél­küliség Elleni Biztosító adatai szerint. Ez ugyan csak az összes foglalkoztatási lehetőség 0,6-0,7 százaléka, de a gazdasági okok­ból végrehajtott elbocsátásokkal együtt tavaly nagymértékben já­rult hozzá a munkanélküliség növekedéséhez. A legtöbb mun­kahelyet az iparban számolták fel, a második helyre az építőipar került. 600 millió dolláros hitel Hatszázmillió dolláros hitel­ügyletről írt alá megállapodást Washingtonban Oroszország és a Világbank képviselője. A Vi­lágbank már augusztus elején jó­váhagyta a hitelcsomagot, az orosz fél azonban mindeddig ha­bozott elfogadni a szerződés egy feltételét, amely — szerinte — megnehezítette volna a kölcsön­felvételt másoktól. (A szóban forgó záradék fizetésképtelenség esetén elsőbbséget biztosít a vi­lágbanki követelés behajtására.) A Vatikán költségvetése A Vatikánban jövőre rekord­méretet ér majd el a költségvetés hiánya, miután első ízben a nyugdíjalapok feltöltésére szánt összegeket is besorolják az álla­mi kiadások közé. Az 1993-as deficitet a legfrissebb számítá­sokban közel 92 millió dollárra teszik. A szentszéki pénzügyek irányításával megbízott bíboros elmondta: a jövő évi kiadásokat 178 millió, a bevételeket 86 mil­lió dollárra becsülik. 1990-ben 72 millió volt, az idén a várako­zások szerint 76 millió dollár lesz a vatikáni költségvetés hiánya. A pápai városállam bevételei a hí­vők adományai mellett elsősor­ban beruházásokból és ingatlan­jövedelmekből erednek. mögött, hogy Clintonra vonat­kozó fiatalkori adatokkal pró­bálják befolyásolni a választások kimenetelét. Mint korábban kiderült, a tár­ca egy illetékes vezetője kikérte a Clintonra vonatkozó útlevélak­tákat az állami levéltárból, pár­huzamosan a republikánus vá­dakkal, hogy Clinton diákköri, 23 évvel ezelőtti moszkvai és prágai utazása „gyanús”, illetve hogy Clinton az állampolgársá­gáról való lemondásra készült, hogy elkerülje a behívást a viet­nami háborúba. A törvénysértő­en kikért akták semmi terhelőt nem tartalmaztak, de az ügy mi­att időközben elbocsátott állam­titkár-helyettes azzal védekezett, hogy fehér házi sugallatra csele­kedett. Kis-Jugoszlávia Nem halasztják el a választásokat Nem halasztják el a választásokat Kis-Jugoszlá­viában, marad az eredetileg kiírt december 20-i időpont. Az erről szóló közleményt szerdán késő este tette közzé Dobrica Cosic szövetségi elnök iro­dája. A szavazás elhalasztását számos ellenzéki párt sürgette, s a leggyakrabban a december 27-i idő­pontot említették. A későbbi szavazás egyértelmű­en az ellenzéknek kedvezne: időt adna a rossz anyagi feltételekkel induló és nem egységes ellen­zéki szervezeteknek a jobb felkészülésre, másrészt addigra a tél és a romló gazdasági körülmények sok szavazót a kormánnyal szembeni állásfoglalásra késztethetnek. Most Cosic elnök, akitől az ellenzék a halasztást várta, saját korábbi döntését erősítette meg. Indok­lásként azt hozta fel, hogy az elnapolás több kárt okozna, mint az, ha az eredeti időponthoz ragasz­kodnak. (MTI) (MTI) Az Európai Gazdasági Térség Fogadás az RMDSZ tiszteletére Rudas Ernő, hazánk bukaresti nagykövete szerdán este fo­gadást adott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képvi­selői és szenátorai tiszteletére. A megjelenteket a nagykövet köszöntötte, a vendégek nevében Verestóy Attila, a szenátus, és Tokay György, a képviselőház RMDSZ-csoportjának veze­tője válaszolt. (MTI) Szívélyes légkörben Clinton: „nagyszerű találkozó volt” 99 Nobel-díjas is támogatja Tudósok a világkatasztrófa megelőzéséért

Next

/
Oldalképek
Tartalom