Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-17 / 271. szám

A MEGIDÉZETT MULT MAGANMUZEUMA — 5. oldal NOGRAD MEGYEI BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA HÍRLAP 1992. NOVEMBER 17. KEDD III. ÉVFOLYAM 271. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT MÁTRA FOGÁBA?018 '^GjpV^ Bátonyterenye-SzorospatakT Kitűnő természeti környezetben pihenhet, ha felkeresi fogadónkat. Szerdától-vasámapig élőzene. Lakodalmakra a zenét ingyen szolgáltatjuk! Telefon: \ Nyitva: (32) 53-784. K 8-24 óráig V m ______J Az Észak-atlanti Közgyűlés ülésén Dombach Alajos, az Országgyűlés alelnöke ve­zetésével november 16-20. között hatpárti küldött­ség vesz részt az Észak-atlanti Közgyűlés 38. rendes évi gyűlésén Brugesban. Dornbach Alajos alelnök és Csóti György (MDF) a Civil Ügyek Bizottságának ülésén vesz részt. A Védelmi Bizottságban speciális téma fele­lőse Wachler Tamás (Fidesz) képviselő. A Politikai Ügyek Bizottságában és a Gazdasági Bizottságban Csóti György, Vásárhelyi Miklós (SZDSZ) és Ko­vács László (MSZP) képviselik a küldöttséget. A Tudományos és Technikai Bizottság munkájában Sipos Imre (FKGP) és Inotai Ferenc (KDNP) kép­viselők vesznek részt. (MTI) Göncz—Havel találkozó Magyarország a lehe­tő legjobb kapcsolatok­ra törekszik Csehszlová­kia két, önállóvá váló ál­lamával. Budapest és Prága kapcsolatépítését elősegíti, hogy Magyar- ország és Csehország között nincsenek vitás kérdések. Ezt hangsú­lyozta Göncz Árpád köztársasági elnök, ami­kor tegnap az Ország­házban fogadta Václav Havel volt csehszlovák államfőt, aki magánlá­togatáson tartózkodik Budapesten. A visegrá­di csoport tevékenysé­gével kapcsolatban Václav Havel hangoz­tatta : nagyon fontosnak tartja a cseh-lengyel- magyar-szlovák együtt­működési keretet. Ügy vélekedett, hogy a ko­rábban elhatározott sza­badkereskedelmi egyez­ményt a szövetségi ál­lam szétválása után Csehország és Szlovákia már külön-külön írja alá. (MTI) Fekete Doboz — elutasítva A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa arról tájékoztat­ta az MTI-t, hogy a Fővárosi Bí­róság ítéletében elutasította a Pesti László által vezetett Fekete Doboz Kft. keresetét. A cég a Gazdasági Versenyhivatal hatá­rozata ellen azért nyújtott be ke­resetet, mert a versenytanács el­tiltotta őket a Fekete Doboz név használatától. A bírósági ítélet alapján ezentúl a kft. nem forgal­mazhatja filmjeit Fekete Doboz néven. Az ítélet nem jogerős. Béremelésre 200 millió Megegyezett hétfői ülésén a Költségvetési Intézmények Ér­dekegyeztető Tanácsának négy oldala a 200 millió forintos tarta­lék bérkeret elosztásáról. A 200 millió forintból 100 millió forin­tot a tűzoltóság, a polgári véde­lem, valamint a Köztársasági Őrezred, 30 millió forintot a ha­tárőrség, 70 millió forintot az ok­tatási, művészeti, közművelődé­si és közgyűjteményi területeken használnak fel béremelésre. Az utóbbi összegből fedeznék az alapítványi és magániskolák bér­emelési igényeit is. Ausztria-lottó A Lottó Unió Kft. tájékozta­tása szerint a 46. heti Ausztria- lottó nyerőszámai: 7, 12, 15, 22, 26, 30. Pótszám: 21. Joker-nyerőszámok: 0 0 0 9 3 2. A nyeremények: 2 darab 6 ta- lálatos egyenként 14.036.550 schilling, 14 darab 5-ös pótszám­mal egyenként 386.009 schil­ling, 995 darab 5-ös egyenként 8146 schilling, 46.061 darab 4-es egyenként 234 schilling, 546.366 darab 3-as egyenként 24 schilling. Az MDF salgótarjáni szervezete tegnap az esti órákban a város­háza nagytermében lakossági fórumot szervezett Költségvetés - foglalkozatás-szociálpolitika címmel. A fórumnak rangos, neves vendégei voltak. Előadást tartott és válaszolt a felmerülő kérdé­sekre Schamsula György munkaügyi és Pusztai Erzsébet népjó­léti államtitkár. Ugyancsak az est vendége volt Kupa MiháB pénzügyminiszter, aki Speidl Zoltán országgyűlési képviselő (MDF) társaságában érkezik az előadóterembe. Gyurkó fotó Hétéves lejáratú Jegyezhető lesz a Gemini A Kereskedelmi Bank Rt. új, hétéves lejáratú kötvényt bocsát ki. A Gemini elnevezésű érték­papír jegyzése november 23-án kezdődik — tájékoztatták a pénzintézet képviselői tegnap az újságírókat. Elmondották, hogy lényegé­ben kétfajta — Á- és B-sorozatű — értékpapírról van szó, az egyik ugyanis fix, a másik pedig válto­zó kamatozású. Arra számítanak a Kereskedelmi Bank Rt.-nél, hogy a lakosság egy része, illetve a vállalkozók ilyen hosszú lejára­tú kötvényt is megfelelő befekte­tési formának találnak. Várható­an likvid lesz az értékpapír, vagy­is bármikor eladható, hiszen jövőre bevezetik az értéktőzsdé­re, ahol napi árfolyama lesz. A fix kamatozású papír kamatai az egyes években a következőkép­pen alakulnak: 1993-ban 22 szá­zalék, majd 21, 19, 18, 17, 16 és az utolsó évben pedig 15 száza­lék. A B-sorozatú kötvény ka­matozása félévenként változik, mégpedig egy speciális konst­rukciót alkalmazva határozzák meg a kamatok nagyságát. A diszkont kincstárjegyek kamata­inak átlagát veszik figyelembe, s ezt a bank másfél százalékos to­vábbi kamattal egészíti ki. A jegyzést december 15-éig fejezik be. Az elképzelés szerint az A-sorozatból 750 milliót bo­csátanak ki, de a pénzintézet túl­jegyzést is elfogad 1,5 milliárd forintig. A B-sorozat esetében a tervezett kibocsátás szintén 750 millió forint, ám a túljegyzés ér­téke itt elérheti a kétmilliárd fo­rintot. A kötvény alapcímlete 10 ezer forint, de emellett 100, illet­ve 1 millió forintos összevont címleteket is forgalomba hoz­nak. A futamidő kezdete decem­ber 15. A megyei kórház szabadul az ügyeletektől Botrányra vagy egyezségre durran // a pezsgő A sokat dicsért vagy éppen sokat szidott orvosi ügyeletek alatt erősen inog a talaj. Nem tegnaptól, hanem jó másfél éve. Az ál­lampolgár mindebből azt érzékeli, hogy hét közben nincs fogor­vosi ügyelet, s az a hír járja: már csak ebben az évben lesz gyermekorvosi ügyelet. Fizeti a tb-járulékot, s a kiszolgálása mégis egyre szűkülni látszik. Ki érti ezt? Dr. Schablik Béla. a salgótar­jáni megyei kórház gazdasági igazgatója az intézmény szem- zögéből nézi. s próbálja irányí­tani, pontosabban most már át­irányítani a szolgálatokat. Hogy hova. mikor és miért kellene el­kerülni tőlük ezeknek, arról lesz szó az alábbiakban.- Az orvosi ügyeletek a ro­hamosan szűkülő pénzügyi le­hetőségek miatt egyre nagyobb gondot jelentenek nekünk. Tudni kell azonban, hogy mindez döntően a hetve­nes-nyolcvanas évek sorozatos egészségügyi integrációs lépé­seinek a következménye. Az akkori megyei vezetés mániá­kusan arra törekedett, hogy egységet alkossanak a város egészségügyi intézményei. Így került a megyei kórházhoz cent­ralizálásra többek közt a vérel­látó szolgálat, az ideggondozó, a szociális otthon, a körzeti ren­delők. s az ügyeleti ellátás. Amíg a központi, állami tá­mogatások léteztek. olyan ..hangulatjavító" lépésekre is sor kerülhetett, mint az utób­biak szélesítése, s később a gyermekügyelettel való kiegé­szítése. De 1989-től az állami kassza kulcsárai már alig nyito- gatták a zárat. A pluszpénzek kora lejárt. A folyamatos benzi­náremelésről. a huszonöt-har­minc százalékos inflációról nem beszélve. Már akkor körvonala­zódott a jövőnk: egyre inkább a fekvőbeteg ellátásra kell kon­centrálnunk. Reméltük, hogy a társadalombiztosítás majd anyagilag elismer egyet-kettőt a ránk épült szolgáltatásokból, de hiába. 1992 derekára vált igazán drámaivá a helyzet: odajutot­tunk. hogy szeptembertől min­den hónapban tizenhét-tizen­nyolcmillió munkabér hitelt kel­lett felvennünk. (Folytatás a 3. oldalon) Határőrség: Egymillió visszautasított külföldi Nem virágcsokrot, hanem ki­utasító határozatot kapott a hét végén az az 1 milliomodik kül­földi, akit azért kellett visszauta­sítani a határról, mert okmányai nem feleltek meg a magyar be­utazási feltételeknek. Mint Krisán Attila, a Határőr­ség szóvivője tegnap-azíMTI-nek elmondta: az 1991. október 4-én bevezetett szigorítás óta 25 or­szág állampolgáraitól tagadta meg a belépést a Határőrség. Közülük 890 ezer volt a román, 35 ezer a FÁK-beli, 27 ezer a lengyel, 19 ezer a bolgár, 14 ezer a délszláv és 5 ezer a cseh és szlo­vák állampolgár. A Határőrség a jövőben is fenntartja a szigorított beutazási feltételeket — mondta nyomaté­kosan a szóvivő. Autópályák célegyenesben A BAMEST olasz-német- osztrák-magyar és a francia TRANSROÚTE cég vezette, francia-osztrák-magyar konzor­ciumokkal folytatja tárgyalásait a Közlekedési Minisztérium az Ml-es, valamint az M15-ös au­tópálya Győr-országhatár kö­zötti szakaszának finanszírozá­sáról. A közel hatvan kilométeres autópálya-szakasz megépítésére és üzemeltetésére négyen nyúj­tották be pályázatukat. A továb­bi két francia cég, a Bouyges és a GTM International ajánlatának érvényességét is fenntartják arra az esetre, ha a tárgyalások a kivá­lasztott társaság valamelyikével meghiúsulnának. A nemzetközi versenytárgya­lás győztesével megkötendő koncessziós szerződés értelmé­ben 1993 tavaszán megkezdőd­het az építkezés-. Várhatóan 1995-ben megindulhat a forga- lo.m Budapest és Bécs között ezen a szakaszon is. Üj típusú szakközépiskolák A mostani nyolcadik osztá­lyos tanulók már részesei lehet­nek az 1993- 1994-es tanévtől in­duló új szakképzési programnak. A képzést ismertető füzeteket a napokban kapta meg az ország 3600 általános iskolája — mond­ta Benedek András, a Munka­ügyi Minisztérium helyettes ál­lamtitkára tegnapi sajtótájékoz­tatóján. A 150 millió dolláros világ­banki hitelből, valamint hazai anyagi és szakmai erőforrások­ból megvalósuló, egyelőre 61 ki­választott iskolában jövőre indu­ló program a tanulok több mint tíz százalékát érinti. Az új közép­fokú szakképzési modell lénye­portok szerinti alapozó tudást nyújt. Emellett nagy hangsúlyt fektet az általános műveltség el­sajátítására is. A tanulók 13 szakmacsoport közül választhat­nak, többelc között a számítás- technika, vendéglátás-idegen­forgalom, közgazdasági, élelmi­szer-ipari, építészeti, mezőgaz­dasági témakörökben. Az első két evben az oktatás 85 százalé­kában közismereti tárgyakat ta­nítanak, a harmadik "évtől nö­vekszik a szakmai tárgyak óra­száma. A szakmai specializáció- ra a negyedik év után kerül sor. A felsőoktatásban továbbtanulni szándékozók a negyedik év vé­gén érettségi vizsgát tehetnek. (MTI) Kitüntetés A pakisztáni kormány Sitara- i-Quaid-i-Azim kitüntetést ado­mányozott Dommel Bernadett (Dr. Horváth Csongorné) nő­vérnek. Az elismerést a ouda- pesti pakisztáni nagykövet rezi­denciáján adták át hétfőn. Ber­nadett nővér az első magyar ál­lampolgár, aki ebben a kitünte­tésben részesült. Bernadett nővér Magyaror­szágon született, de fiatalkorá­ban elhagyta az országot. Né­hány éves nagy-britanniai tartóz­kodás után az Egyesült Álla­mokba utazott, majd 1937-ben az indiai (ma pakisztáni) Ra- walpindiben telepedett le. A nő­vér negyven éven át szolgált a Szent Család Kórházban, egy­forma odaadással gondozva a hindu, a keresztény, a szikh és a muszlim betegeket. A magyar ápolónő részt vett — Pakisztán megalakulása után — az Indiából elmenekültek segítésében. Ber­nadett nővér — aki élő legendává vált Rawalpindiben — az 1955- ös árvíz idején terepjáróval szál­lított gyógyszert és élelmiszert a katasztrófa sújtotta falvakba. Bernadett nővér 1979-ben visszatért Magyarországra, azóta Pécsett él, ahonnan gyűjtéseket szervez a rászorulók számára. Magyar—német védelmi tárgyalások Alkatrész-szállítások Németország hajlandó a Magyar Honvéd­ségnek alkatrészeket szállítani a volt NDK hadseregének készletéből — derült ki hétfőn délben, azt követően, hogy a Honvédelmi Minisztériumban Raffay Ernő politikai ál­lamtitkár tárgyalt német kollégájával, Bernd Wilz-cel, aki vasárnap érkezett hivatalos lá­togatásra hazánkba. Az MTI érdeklődésére Wilz államtitkár el­mondta : noha Németország a fegyverszállí­tások kérdésében rendkívül tartózkodó, azonban megérti, hogy a Magyar Honvédség működőképességén^ fenntartásához szük­ség lenne az alkatrész-szállításokra. Arra a kérdésre, hogy mindez pénzért valósulna-e meg, a német államtitkár nemmel válaszolt. Hangsúlyozta: Bonn nagyon lekötelezett Magyarországnak a volt NDK-menekültek befogadásáért, illetve Németországba való kiengedésükért. Budapest ezzel a lépéssel komoly mértékben hozzájárult a német újra­egyesítéshez, s Németország most igyekszik segíteni a Magyar Honvédség problémáinak megoldásában. Ä tárgyalásokon ezenkívül szó volt a két ország hadseregeinek jövőbeni együttműkö­déséről, elsősorban a kiképzés es a környe­zetvédelem területén. Raffay Ernő államtit­kár elmondta, hogy jövőre a tervezettnél több, összesen 13 magyar tiszt tanulhat a né­met katonai akadémián, s rajtuk kívül 4-6 tolmácstiszt oktatását, továbbképzését is vál­lalták. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom