Nógrád Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-24-25 / 251. szám

BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1992. OKTÓBER 24-25. SZOMBAT-VASÁRNAP III. ÉVFOLYAM 251. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT ORIGO férfi-női divatszalon Salgótarján, Pécskö u. 1. Stílus, minőség és elegancia Kormánynyilatkozat Bősről Súlyos nemzetközi jogsértés A Magyar Köztár­saság kormánya teg­nap nyilatkozatot tett közzé a bős-nagyma­rosi vízlépcsőrend­szer ügyével kapcso­latosan. Ebben le­szögezi: a Duna elte­relését súlyos nem­zetközi jogsértésnek tartja, mivel az sérti a magyar állam szuve­renitását és területi integritását. A Duna egyoldalú elterelése súlyos kör­nyezeti károkat okoz, emellett politi­kai veszélyekkel ter­hes. Magyarország benyújtotta keresetét a Hágai Nemzetközi Bírósághoz, és elin­dította az EBEÉ vál­ságkezelő mechaniz­musát. A kormány folytatja erőfeszíté­seit az ügyben illeté­kes európai és nem­zetközi fórumokon, és megfontolja, hogy az eddigieket megha­ladó lépéseket tegyen. Hazánk a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult Magyarország hágai nagykö­vete tegnap benyújtotta a Hágai Nemzetközi Bíróságnak a Ma­gyar Köztársaság keresetlevelét a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság ellen, a Duna eltere­lésének tárgyában. Erről Her­man János külügyi szóvivő tájé­koztatta a Magyar Távirati Iro­dát. Magyar jegyzék Csehszlovákiának A Magyar Köztársaság kor­mánya tegnap délután jegyzéket adott át a Cseh és Szlovák Köz­társaság budapesti nagyköveté­nek. A jegyzékben az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Érte­kezlet sürgősségi mechanizmusa előírásainak megfelelően ma­gyarázatot kért a CSSZSZK kor­mányától a Duna elterelése mi­att. Az EBEÉ sürgősségi mecha­nizmusa keretében a tagálla­moknak joguk van bármely más tagállamtól magyarázatot kérni, ha úgy ítélik meg, hogy annak cselekedetei sértik az EBEÉ el­veit, vagy veszélyeztetik a békét és biztonságot a kontinensen. A magyar megítélés szerint a cseh­szlovák lépések Magyarország területi integritását sértik, és el­lentétben állnak a határok sért­hetetlenségének elvével is. A csehszlovák félnek kedd reggelig kell magyarázatot adnia, illetve megtennie a megfelelő lé­péseket. Amennyiben a választ a magyar kormány nem fogadja el, tizenkét EBEÉ-tagállam támo­gatása esetén összeül az EBEÉ Vezető Tisztségviselők Bizottsá­ga­Meghívás a elterelésére Az MTI pozsonyi tudósítója és vélhetően a pozsonyi tudósítói tes­tület más tagjai is meghívást kaptak tegnap délután Julius Binder igazgató aláírásával és a pozsonyi Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat bélyegzőjével a Duna ma délutáni elterelésére. A meghívás szerint — amely a balesetveszélyre is felhívja a tudósítók figyelmét — a Duna „csehszlovákiai területen levő medrének az elrekesztése 1992. októ­ber 24-én 14.00 órakor kezdődik”. Román külügyminisztériumi tiltás Az „Erdély”nevet nem tehet használni Göncz Árpád fogadta András herceget Göncz Árpád köztársasági el­nök tegnap fogadta András yor- ki herceget, aki magánlátogatá­son tartózkodik Magyarorszá­gon. Meghalt a legidősebb Széchenyi Zimbabwéban elhunyt gróf Széchenyi Tamás, aki haláláig a legidősebb élő Széchenyi-leszár- mazott volt. Az idős férfi októ­ber 17-én halt meg hararei ottho­nában. 83 évet élt. Széchenyi Ta­mást a Magyar Köztársaság el­nöke annak idején meghívta a Széchenyi-bicentenárium ün­nepségeire, de kora és egészségi állapota nem tette lehetővé ha­zautazását. A „lombikbébi- kérdésről” A szervezeten kívüli megter­mékenyítés aktuális kérdéseiről tart előadást hétfőn délután a SOTE I. Számú Szülészeti és Nő- gyógyászati Klinikáján az a vi­lághírű orvostudós házaspár, amely 1981-ben világra segítette az első amerikai lombikbébit. Professzor Georgeanna Jones és professzor Howard Jones társa­ságában Budapestre látogat, és szintén előadást tart Lucinda Ve- eck professzorasszony, aki a vilá­gon elsőként készített atlaszt az emberi pete sejtről és embrióról. Balázsovits igazgatói programja — Menedzser típusú direk­tornak kell lennem — mondotta Balázsovits Lajos Balázs Béla- dijas, érdemes művész, aki nem­zeti színházi tagságát november 1-jétől a Játékszín igazgatói szé­kére cseréli fel. Mint ismeretes, a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium által a Játékszín igaz­gatói posztjára kiírt pályázatot — 10 jelentkező közül — nyerte el Balázsovits Lajos. Az új direktor kifejtette: nem akarja megvál­toztatni a Játékszín jellegét. A te­átrum ezután is produkciós és befogadó színház lesz, a reperto­áron szereplő sikerdarabokat a jövőben is műsoron tartják. A román külügyminisztérium körlevelében, amelyet először az érdekelt erdélyi megyék prefek- túráiba juttatott el, utasítást adott arra, hogy a jövőben hiva­talos jellegű anyagokban — köz­leményekben, diplomáciai leve­lezésben — az „Érdély” (romá­nul Transsilvania, illetve Árdeal) szót ne használják, s az e kifeje­zést tartalmazó anyagokat küld­jék vissza a feladónak. Ugyan­csak a körlevél tartalmazza azt a — Ceausescu-időszakban alkal­mazott gyakorlathoz hasonló — megkötést, hogy a közigazgatási intézmények személyzete külföl­di hivatalos személyekkel csak külügyminisztériumi engedéllyel tarthat kapcsolatot. Traian Chebeleu, a román külügyminisztérium szóvivője a Romániai Magyar Szó külpoliti­kai rovatvezetőjének, Székely Lászlónak kérdéseire válaszolva elmondta, hogy az „Erdély” szó használatának kiiktatását elren­delő körlevelet elsősorban az „érdekelt” erdélyi megyékbe küldték el, „az intézkedés azon­ban általános jellegű, és folya­matban van a körlevelek továb­bítása más megyékbe is”. A lap által tegnap ismertetett megjegyzésekben a szóvivő kije­lentette: „Nem arról van szó, hogy a köznapi beszélgetésben nem lehet használni az „Erdély” kifejezést, hanem hivatalos anyagokról. A szóvivő szerint a hivatalos személyek közötti kap­csolattartás módjában nem állt be módosulás, mivel az előzetes bejelentésre és jóváhagyásra vo­natkozó kötelezettség korábban is létezett.” Iparos-továbbképzés Németországban Magyarországi német vállal­kozóknak és iparosoknak szer­vez ingyenes továbbképzést a budapesti nagykövetség segítsé­gével a német kormány — jelen­tették be egy sajtótájékoztatón. A bonni belügyminisztérium fi­nanszírozta németországi prog­ram célja, hogy kezdő vállalko­zók számára lehetővé tegye a leg­újabb technikai tudás és gyakor­lat megismerését. A program szervezésében részt vesz a Ma­gyarországi Németek Szövetsé­gének tagszervezete, a Magyar- országi Német Vállalkozók Egyesülete, valamint az IPOSZ Magyar Kézműves Kamara. A sajtótájékoztatón elmondták: a program nemcsak magyarorszá­gi német ajkúaknak, hanem a né­met nyelvet bíró magyar vállal­kozóknak is rendelkezésére áll. A kéthetes kurzusok egyelőre a komputerirányítású géptechni­ka, a rádió-televízió és szatelit- technika, valamint a mészáros szakmában indulnak. November 10-11-én Jelcin Magyarországra látogat Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszter- elnök meghívására november 10-11-én hivatalos látogatást tesz Magyarországon Borisz Jel­cin, az orosz föderáció elnöke. A hírt egyidejűleg jelentették be Budapesten és Moszkvában — tájékoztatta az MTI-t a Köz- társasági Elnöki Hivatal tegnap. sén készült. (A megyei megemlékezésekről szóló további tudósításaink a 2. oldalon.) Megemlékezések a forradalom és a köztársaság évfordulóján Szabadságunkat 1956 hőseinek köszönhetjük Az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a köztársa­ság kikiáltása előtt tisztelgő ünnepi megemlékezések már csü­törtökön megkezdődtek Budapesten és az ország több települé­sén. Péntek reggel, a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren ka­tonai tiszteletadással felvonták a Magyar Köztársaság zászlaját. Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójának tiszteletére rendezett október 23—í állami ünnepségek első helyszínén, az ünnepélyes zász­lófelvonásnál jelen volt Szabad György, a Magyar Országgyű­lés elnöke. A Parlamentben megrende­zett kitüntetési ünnepségen, a Himnusz elhangzása után az Göncz Árpád köztársasági el­nök adta át - Szabad György, az Országgyűlés elnöke és András (Folytatás a 2. oldalon) Bírósági ítélet a sztrájk ügyében Felmentették a vasutas aktivistákat A Pesti Központi Kerületi Bí­róság október 12-én, tárgyalás nélkül, bűncselekmény hiányá­ban felmentette a Vasutasok Független Szakszervezeti Szö­vetségének néhány aktivistáját — ismertette az íteletet Kalmár Tibor, a VFSZSZ ügyvezetője. Mint ismeretes, a szakszervezet képviselői a májusi sztrájk alkal­mával a Keleti pályaudvaron a sí­nekre telepedtek, s megakadá­lyozták a Lővér expressz menet­rend szerinti indulását. A tünte­tőket a rendőrség vezette el a vá­gányról, s az ügyészség vádat emelt a sztrájkban résztvevők el­len. A VFSZSZ ügyvezetője sze­rint a bíróság döntését azzal in­dokolta: a vádlottak, mivel a sztrájkot előre bejelentették, csak törvényes jogaikkal éltek, ha a szakszervezet törvényesen járt el, akkor a vele szemben fel­lépő rendőrök beavatkozása volt jogellenes. Az érdekképviselet ez ügyben már korábban is bíró­sághoz fordult, kérelmüket ak­kor a Katonai Főügyészség visz- szautasította. Kalmár Tibor is­mertette: a határozat megszüle­tése után ismét kezdeményezik az eljárást a két rendőrtiszt ellen. Médiaügy — mérsékelt derűlátás A késő délutáni órákba nyúlt csütörtökön a délelőtt megkez­dődött hatpárti médiatanácsko­zás. A zárt ajtók mögött megtar­tott eszmecseréről mérsékelt de­rűlátással nyilatkoztak a távozó médiafelelosök. A jelek szerint némi közeledés tapasztalható ugyan, ám fontos elvi kérdések­ben, így például a személyi ügyeknek és a médiatörvény megalkotásának egyidejűsége­ben továbbra is erős a nézetkü­lönbség a kormánykoalíció, illet­ve az ellenzék pártjai között. A tanácskozásról Katona Ta­más, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elmondta: sikerült megegyezni a rádió- és televízióhivatal elnökének kine­vezési és felmentési módjáról. A kormánypártok ezt illetően elfo­gadták az ellenzék javaslatát. Az államtitkár elmondta, hogy a mostani tanácskozáson a kor­mány személyi javaslatokat is előterjesztett a rádió- és a televí­zióelnöki, illetve -alelnöki tiszté­re. Az előterjesztett tíz nevet a személyiségi jogok védelme ér­dekében nem kívánják nyilvá­nosságra hozni. Deutsch Tamás a Fidesz nevé­ben elmondta: a megbeszélés kezdetén az ellenzék előterjesz­tett egy menetrendet a további a alásokra vonatkozóan. En- ígfőbb célja, hogy garanciát teremtsenek a személyt változá­soknak és a médiatörvény elfo­gadásának egyidejűségére. Az ellenzék ugyanis nem szeretné, ha a személycserék megelőznék a jogszabályok megalkotását. Haraszti Miklós, az SZDSZ médiaszakértője hangoztatta: a rádió- és a televízióhivatal veze­tőjének kinevezésén túl minden más kérdésben eléggé messze állnak egymástól az álláspontok. Az ellenzék 13 pontos menet­rendjéből eddig gyakorlatilag csak három pont teljesült. Ha­raszti elmondta: az alapproblé­ma továbbra is az egyidejűség kérdése. Az ellenzék várakozás­sal fogadta az elhangzott neve­ket, a javaslatokra közösen kí­vánnak reagálni. A kétes kintlévőségekről A magyar pénzintézeti rend­szer egyik legnagyobb problé­máját jelentő kétes kintlévősé­gek eredményes kezelésében kí­ván segíteni új tanácsadó szol­gáltatásával az Ernst and Young Kft. — közölte Nádor Éva, az Ernst and Young marketingve­zetője. Kétes kintlévőségeknél a legtöbb bank nehéz választás előtt áll: nyújtson-e további áthi­daló hitelt, atváltsa-e a hiteleket részvényekre, vagy kezdemé­nyezze a felszámolást. Az Ernst and Young az ehhez hasonló szi­tuációkban a döntést szeretné megkönnyíteni. A 200 dolgozós budapesti iroda egy csaknem 70 ezer embert alkalmazó világcég hálózatának a tagja, s így — a nemzetközi befektetési bankok­kal kiépített kapcsolatai révén — a hitelekért cserélt részvényekre is segíthet vevőt találni. A ban­kok azonban egyelőre nem siet­nek igénybe venni az új szolgál­tatást, mert a rendkívül kényes kérdést jelentő kétes kintlévősé­gekről maguk szeretnének dön­teni. A kintlévőségekkel kapcso­latos tevékenységen kívül a ma­gyarországi Ernst and Young fő­ként adó-, információ-technoló­giai és privatizációs munkáját szeretné erősíteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom