Nógrád Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-12 / 241. szám

1992. október 12., hétfő SZÉCSÉNY ÉS KÖRNYÉKE 5 Filmdíszlet lesz a házikó Miről álmodnak Alsó-Táb utolsó lakói? A kiúttalan kétlakiság Megszentelték a varsányi harangot Néptáncot taníthatnak Vasárnap a délelőtti órákban szentelte fel dr. Paskai László bíboros, esztergomi érsek a varsányi Szent Mihály templom harangját. A 320 kilogrammos harangot az őrbottyáni Gombos Lajos és fia, Márton készítették, mintegy 5 hónap alatt. Kép: Rigó Tibor Szécsény. Még néhány hét. és indulhat a „C”-kategóriás néptáncoktatói tanfolyam, amit a városi művelődési és ifjúsági centrum szervez. Mint az in­tézmény illetékese elmondta, az érdeklődéssel nem volt gondjuk az előkészítés során, ugyanis a kezdéshez már együtt van a ti­zenöt jelentkező. Jelenleg a program összeállításán dolgoz­nak, s amint elkészülnek, kez­dődhet a tanfolyam. A litkei önkormányzat is je­lezte, hogy két fiatalt beisko­láznának, ennek finanszírozás­ról azonban még nem tárgyal­tak. A néptánc egyébként is elő­térbe került az intézményben, a Boróka és a Csilingelő együtte­sek ugyanis az utánpótlás érde­kében új tagokat vennének fel. Dr. Paskai László bíboros a kápolna oltáránál. Fotó: Rigó T. Az elmúlt évben készült el a ludányhalászi szociális otthon új épületegyüttese, amelynek építése idején határozta el az in­tézmény vezetése, - mint meg­tudtuk Berták Sándorné intéz­ményvezetőtől, — hogy az ott­hon parkjában meglévő kápol­nát, amely már az 1929-től 1952-ig itt tevékenykedett fe­rences rendi, szegény-gondozó nővérek idején is az ápoltak lelki gondozását látta el, felújít­ják. Tervüket, amelynek kivitele­zéséhez a megyei önkormány­zat is nyújtott anyagi segítséget, mintegy 4.5 millió forintos rá­fordítással meg is valósították. A kápolna ünnepélyes újraszen- telésére dr. Paskai László főtisz­telendő bíboros, prímás, eszter­gomi érseket kérték fel. Hazánk legmagasabb római katolikus egyházi méltóságát, a ludányha­lászi parókia előtt, Korill Fe­renc, Nógrád Megye Közgyűlé­sének elnöke fogadta. Paskai bíboros, hívei sorfala között, ál­dást osztva lépett be a megújult kápolnába, ahol Kalácska Fe­renc, helyi plébános, Bertók Sándomé, az otthon igazgatója és Balatoni Zita gondozott kö­szöntötték meleg szavakkal. Paskai László megköszönte a meghívást, majd kérte Isten ál­dását a kápolnára, úgy, hogy abból jusson az otthon lakóira, dolgozóira, a település lakossá­gára is. Ez után a bíboros ün­nepi szentmisét celebrált, (v. t.) Isten áldása az új kápolnán Végre megszületett • Mihálygerge. A településen megalakított érdekegyeztető fó­rum hosszas megbeszéléssoro­zat, vita után a napokban befe­jezhette munkáját. Ez azt je­lenti, hogy tagjai több módosító indítvány megtárgyalását köve­tően elfogadták a termelőszö­vetkezet ajánlatát. így megkez­dődhet a kárpótlásra várók igé­nyeinek kielégítése, illetve a földrendező bizottság tevé­kenysége. Égett a Kutyahegy • Nagylóc. Tűzesethez riasztot­ták nemrégiben a tűzoltókat és - hangosbemondón — a helybelie­ket a településen. Gyorsan ter­jedtek a lángok a Kutyahegy száraz avarjában, a fenyves és a közeli erdőrészek felé, de a ba­lassagyarmati tűzoltó egységek, a helyi önkéntes tűzoltók, a polgármesteri hivatal karbantar­tói és mások sikeresen megfé­kezték, megakadályozva ezzel nagyobb kár bekövetkeztét. Színház • Szécsény. A városi művelő­dési és ifjúsági centrumban ok­tóber 28-án 19 órai kezdettel Fehér Klára: Ez az ország eladó című vígjátékát adja elő a buda­pesti Kamaraszínház együttese.-Nagy élet volt itt, míg el nem költözött a kastély ura. De mit is mondok! Hiszen nem kas­tély az már, elhordták az egyik szintjét, s ha megnézik, láthat­ják: a teteje is tönkrement. Mi maradtunk itt Alsó-Tábon, vagy Kis-Tábon, ahogy a falusiak mondják. - Ismerősen hangzik a kis történet, amit pár napja Laczkó István mondott el. Őt és a feleségét lakóhelyük távolabbi környékén nem is emlegetik másként, mint a Varsányhoz tartozó Táb-puszta utolsó la­kóit. Szokatlan helyzetüket úgy élik meg, mint az idős emberek a magányt: egy ideig kiutat ke­resnek, majd beletörődnek a változtathatatlanba. Kettejük közül a feleség az, aki minden követ megmozgat azért, hogy a faluban örökölt, évek hosszú során kipofozott családi há­zukba költözzenek. „Csak” az a baj, hogy manapság errefelé is nagy szó a házvásárlás. Sokan úgy gondolják: szép természeti környezete jobb sorsra érdemesíti a Laczkó-ház- tól kissé távolabbra található kastélymaradványt. Közéjük sorolandók a varsányiak, akik igazán örülnek a közelében épülő víztározónak, s dédelge­tett elképzeléseik között tartják számon egy majdani üdülőhely létesítését Tábon. A Laczkó házaspár viszont jobban szeretné a faluban meg­érni ezt az ígéretes jövőt.- Nem való már nekünk ez a nagy porta. Elfáradtunk, meg­öregedtünk. Nem tudjuk mű­velni a kertet, s el sem fogy, ami megterem benne - magyarázza Laczkó Istvánná, akit évtize­dekkel ezelőtt ide hoztak me­nyecskének. Férjét és az apósát valójában egy tragédia késztette arra, hogy szinte csak a két kezük munkájával 1939-ben felhúzzák a pusztán a falakat.-Apámék háza leégett, így muszáj volt belefogni az építke­zésbe. Nincs messze ez a hely a falutól, meg hát jó ideig nem voltunk egyedül, így gyorsan megszoktuk a pusztai életet. Én a kerékgyártó mesterséget ta­nultam ki, s a helyi téeszben al­kalmaztak, a feleségem pedig a földet művelte. Laczkó Istvánná utolsó mun­kahelye a szécsényi sütőüzem volt. onnan nyugdíjazták.- Én még jobban bírom ma­gamat, az uram már beteges. Azért is örültünk, amikor az egyik unokánk készült, hogy beköltözik ebbe a házba. Meg­épült az udvarban a nagy ga­rázs, s nézze, még a válaszfal tégla is itt áll az udvaron, pedig már nem kell semminek. De most már tudják: aligha marad a családé a tábi porta. Szomorúan próbálják tudomá­sul venni, hogy ez fog történni, ám mindkettejüknek nehezen megy a beletörődés. Laczkó István, aki már a het­venedik életévét tapossa, talán ezért tűnik gondterheltnek, ke­serűnek. Bütykös, elformátla­nodott ujjait egymásba fonja, úgy üldögél a hűvös délutánon a hátsó helyiség küszöbén. El­gondolkodva néz maga elé, majd kisiet a kertbe, s egy fél­kosár dióval tér vissza.-A java bútort behordtuk a falusi házba, idekint már csak néhányat hagytunk. Hol itt tar­tózkodunk, hol ott, csak az a baj, hogy jön a tél és két helyen bajos tüzelni - panaszolja Laczkóné. Látszólag a kétlakiság ké­nyelmetlenségei foglalkoztatják a két idős embert. Egymásra utaltságról, magányról nem be­szélnek, mert nem szokásuk a kitárulkozás. Világéletükben önnön törvényeiknek tettek ele­get, s bár fogy az erejük, meg­csappant a bizalmuk, ezen igyekeznek most is. Mihalik Júlia Emlékművet avattak Mihálygergén A megbékélés és a szeretet jelképe kell, hogy legyen. A vasárnap délelőtti misét követően, a templomkertben gyülekezett Mihálygerge ap- raja-nagyja, hogy ünnepélyes keretek közt átadják a falu köz­óhajtására, részint lakossági pénzadományból megépített emlékművet, amelyen a legfőbb helyet a két világháború áldoza­tául esett 25 gergei lakos nevét rögzítő tábla kapta. Az emlékművet az egri kato­nai kollégium másodéves, régi magyar, történelmi zászlókkal bevonuló hallgatói, kezükben gyertyát szorongató kisiskolá­sok, s cserkészek vették körbe. Zsély Gyula polgármester kö­szöntötte az egybegyűlteket, az­tán Juhász Péter, a körzet or­szággyűlési képviselője mon­dott beszédet. Kiemelte: az ün­nepség jelképes temetése mind­azoknak a gergeieknek, akik a legdrágábbat, életüket áldozták szeretett hazájukért. Az emlék­művet dr. Léhényi Antal főespe­res áldotta meg. A hősi halottak: Angyal András, Egyed György(L), Egyed György(lL), Egyed Jó­zsef, Egyed Péter, Fenes La­jos, Mizser János, Pál János, Rácz Károly, Varga Kálmán, Varga Lajos, Juhász István, Fenes Ferenc, Fenes János, Fenes József, Fenes Lajos, Gordos István, Hakkel István, Illés Dezső, Illés János, Ki­csiny János, Lörincz Pál, Mik­lós Ferenc, Nyerges László, Sebestyén Gyula. (vt) Hollókő kapujában áll egy fából és gipszből készült kicsi ház, amit egy olasz cég megbízásából a Mafilm díszletépítői készítettek rek­lámfilmforgatáshoz. A választás a két domb hajlatában látható kelő nap látványa miatt esett éppen erre a helyre. Kép: Gyurkó Meddig számolják a perceket? Menetrendi egyezkedések... Tíz perc az nagy idő - mondhatnák a varsányi álta­lános iskolások, köztük a Si- pekről bejárók. Utóbbiak azt szeretnék, ha ennyivel később indulna Szécsényből a 12 óra 30 perces járat, hogy a 35 fel­sős elérné a buszt és nem kel­lene két órát várniuk. Tudják ők, hogy ez nem kívánság- műsor, ezért próbálták a prob­lémát az öt perccel előreho­zott reggeli órakezdéssel megoldani, ám ez sem jó, mert a Szécsényből járó taná­rok nem érnek be időben. Most tehát mindenki szá­molja a perceket, még a Nóg­rád Volán is, mely gazdasági kényszerűségből nem tudja végrehajtani a kért korrek­ciót. A szóban forgó fél egyes járat oldja meg ugyanis a ri- móci délutánosok szállítását. A Volán illetékese úgy vélte, a korábbi órakezdéssel megszűnik a gond, de mert erről nincs szó, Vérségi Pál, a menetrendi és díjszabási iro­davezető ígérte, a közeljövő­ben felveszik a kapcsolatot varsányiakkal. Rajzok Körösi Csornáról Szécsény. A mezőgazdasági szakmunkás- és technikusképző középiskola diákjai is kapcso­lódtak a Körösi Csorna Sándor halálának évfordulója alkalmá­ból rendezett eseménysorozat rendezvényeihez. Az osztályok kutatómunkára épülő feladato­kat vállaltak a nagy utazó tu­dományos munkájának megis­merésére: ellátogattak a Kubi- nyi Ferenc Múzeumba és fella­pozták a könyvtárak róla szóló köteteit. Megtekintették a Körösi Csorna útjáról szóló videofdmet és sajátos módon vallottak ar­ról, ki, milyennek látja a Ti- bet-kutatót: rajzokat készítettek, amelyeket a tanáraik értékelték. A legfelkészültebb osztálynak a technikusoké bizonyult, telje­sítményüket a városi önkor­mányzat jutalmazta. Döntött, felülvizsgálta, elfogadta Mi van a dossziéban? Nagylóc. A helyi képviselő- testület utolsó négy üléséről szóló képzeletbeli dossziéba öt­venhárom határozat és öt rende­let születését jegyezhetnék be. Előbbiek közül a jelentősebbek: döntöttek az első lakáshoz jutó fiatal házasok támogatásáról. Eszerint öt kérelmezőnek negy- ven-negyvenezer forint kamat­mentes kölcsönt folyósítanak lakásépítéshez, illetve vásárlás­hoz. Felülvizsgálták a szociális el­látásban részesülők körét, több segélyezést megszüntettek, il­letve módosították a segély ösz- szegét. Új szociálpolitikai irá­nyelveket fogadtak el. A kárpótlási jegyek termő­földtulajdon megszerzésére való felhasználása érdekében megalakították a földrendező bizottságot. Ennek elnöke Lász­lók András lett. Tagjai a követ­kezők: Gyehnár Sándor, Fiikor Nándor, Rigó János és Túrái Barnabás. Indul a kabátakció! Ságújfalu. A település ve­zetése lehetőségeihez mérten már eddig is sokat segített a rászoruló helyi családoknak. Említést érdemel például a beiskolázási segély, a szociá­lis étkeztetés szervezése, a közgyógyellátási igazolvá­nyok kiadása. Most az eddi­giektől eltérően, kissé szokat­lan kedvezményt próbálnak nyújtani: október 12-étől 16-áig télire való felöltőket, kabátokat kínálnak azoknak, akik elfogadják ezt az ajánla­tot. Az akcióra az említett na­pokon délután kettőtől négy óráig a szolgáltatóházban ke­rül sor. Az ingyenes „vásár” jó állapotban lévő darabjait adományokból gyűjtötték össze a szervezők. Holnapi számunkban „Rétság és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó

Next

/
Oldalképek
Tartalom