Nógrád Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-10-11 / 240. szám
4 SZEMTŐL SZEMBE 1992. október 10-11szombat-vasárnap „Elment a nyakas magyar Erdélyből, helyére jött az oláh, akinek kezdetben fát lehetett vágni a hátán" Magyarságtudat, Trianon árnyékában Dr. Nemeskürty István Zaklatott korunk nem kedvez az írói állásfoglalásoknak, - lásd például a Csurka István féle dolgozatot - ugyanakkor kijelenthetjük, hogy a mai magyar- országi politikai közéletben jelentkezik ilyen elvárás a tollforgató emberekkel szemben. Ez a furcsa paradoxon adta meg az igazi ízét és hangulatát annak az eseménynek, amelyet a közelmúltban az MDF salgótarjáni szervezete rendezett. Néhány nappal ezelőtt ugyanis Salgótarjánba látogatott Nemeskürty István, író. Az előadás házigazdája és szervezője, PáI József országgyűlési képviselő egyszerűen csak tanár úrnak szólította a neves vendéget, akinek előadására megtelt a József Attila művelődési központ klubterme, igazolva ezzel azt a véleményt, hogy az emberek többsége igényli a filozofikus gondolatokat, és Salgótarjánban is sokakat érdekel a fórum témája: a magyar küldetéstudat. A rendkívül sokrétű, jóformán az egész magyar történelmet felölelő előadást, és annak hangulatát írásban visszaadni képtelenség. A legfontosabbnak tűnő, mindennapjainkra máig ható történelmi eseményeket azonban érdemes megemlíteni. Sokan ugyanis hajlamosak jelenlegi gondjainkat és problémáinkat az elmúlt 40 év bűneire visszavezetni. (Az előadás történelmünknek erre a viszonylag rövid, de emlékezetünkben természetszerűleg legélénkebben élő szakaszára nem is tért ki.) A bajok gyökerei azonban ennél sokkal mélyebbre nyúlnak, legalábbis az előzményeket időben sokkal távolabb kell keresnünk. Mint azt Nemeskürty tanár úr is hangsúlyozta: a kiegyezés utáni Magyarországon történtek politikai ballépések, annak ellenére a „boldog békeidőket” részletesebben is tanulmányozó érdeklődő inkább csak jót tapasztalhat: a múlt század második felében ugyanis virágzott a művészet minden ága, a kultúra, valamint a kor színvonalának megfelelő fejlettségi szinten az ipar és a mezőgazdáság is. Ezek alapján eluralkodott a megelégedettség érzése, ami szerint minden a legnagyobb rendben van, és nem történhet semmi baj . .. / 'S Ki tántorogtak V ________________) Ezz el párhuzamosan pedig a szegénység is óriási méreteket öltött, - akinek viszont nem tetszett, vagy esetleg még a szavát is fel merte emelni, az elmehetett Amerikába... 1896 és 1914 között ugyanis több százezer szegény ember vándorolt ki az Egyesült Államokba. Sajnos mondhatjuk úgy is, hogy küldték őket, mivel nem voltak hajlandók elviselni az itthoni körülményeket. Ez minden tekintetben a századforduló politikájának a bűne. Mivel azonban a hazát elhagyók helyére kellett a munkáskéz, ezért Erdélybe betelepültek a helyükre az oláhok. A nyakas magyar parasztok után - legalábbis kezdetben - nekik akár fát is lehetett vágni a hátukon. A későbbiek során - főleg a román pópák - az elszegényedő magyar dzsentriktől megszereztek nagyobb földbirtokokat is. Tagadhatatlanul ez jelentette az igazi gondot, hiszen ezzel önmagunkat árultuk el. Hol maradt abban az időben a magyar küldetéstudat? Szinte egyenes következményként vezetett mindez Trianonhoz, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy a nevezett békeszerződés Magyarország számára borzalmas következményekkel járó megkötéséhez kellett az akkori nagyhatalmak bűnös ármánykodása is. f \ Művégtagokkal v _________) A z előadó érdekességként emelte ki, hogy akkoriban felmerült önálló magyar hadsereg felállításának a gondolata. And- rássy Gyula gróf álláspontja szerint Magyarországot, valamint az európai kereszténységet kellett volna megvédelmezni ily módon - a szintén keresztény, de pravoszláv Oroszországtól. „Addig nem lesz baj, amíg az árok partján káromkodó sebesült katona mellett a tiszt megállítja lovát, leszáll, és azt kérdezi: Te is magyar vagy?” - fejezte be előadását Nemeskürty tanár úr az előbbi Kazinczy Ferenc idézettel. Ezek után a hallgatóság felmerülő kérdéseire adott választ. A politikát lehetőleg mesz- szire kerülve, a társadalmi és emberi megbékélést előtérbe helyezve adott választ a sokszor bizony a magyar küldetéstudattól meglehetősen távol, mindennapjainkat érintő, politikával kapcsolatos felvetésekre. Ezek után adott interjút lapunknak.-Sokan vezetik vissza Trianonra az ország jelenlegi gondjait. Ón hogyan értékeli a nevezetes „békeszerződés” hatását napjainkra?- Ez a legnehezebb kérdések egyike, amivel a magyarságnak meg kell birkóznia! A hatása ugyanis szörnyű . .. Tudniillik ha egy embernek amputálják a végtagjait, akkor az az ember jajgat, de ha nem jajgat, akkor sem tud úgy élni, mint azelőtt, tehát nem tudja a lábait és a kezeit használni... Nekünk pedig kezünket, lábunkat amputálták! Namármost természetes, hogy semmiféle erőszakos helyzetváltoztatásra nem törekedhetünk, nemcsak azért, mert nem illik, hanem mert értelmetlen lenne, újabb problémákhoz vezetne, és valószínűleg sokkal több hátránya lenne, mint előnye. Talán nem is tudnánk mit kezdeni az egésszel, és az ezzel is csak újabb gondokat vennénk a nyakunkba. Következésképpen meg kell tanulnunk művégtagokkal élni!- A magyar társadalomban Trianon feldolgozhatatlan traumát okozott és okoz a mai napig. A műlábakon kívül valami kézzelfoghatóbb megoldást is jó lenne találni. . .- Termékeny békességben kell élnünk a szomszédainkkal! Erre kell törekednünk, még akkor is, ha időnként ők másképp állnak a dolgokhoz. Türelmesen meg kell nekik magyarázni, hogy mi nem akarunk rosszat, különösen nem azzal, ha a magyarságunkat, vallásunkat akarjuk megőrizni országhatárokon innen és túl. ( " Á Fennálló veszély V _______________Előfordulhat viszont, hogy a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségeket túszként használják fel az anyaországgal szemben, bizonyos politikai és gazdasági kérdésekben, helyzeti előny kicsikarására. Előfordulhat ilyen Bős-Nagymaros kérdésében, a Vajdaságban a délszláv háború kapcsán, illetve Erdélyben is .. .-Ez a veszély bizony fennáll! Ilyenkor mindig esetenként kell ésszerű megoldást keresni és találni. Ennek sajnos nincs más módja. A problémával ugyanis együtt kell élnünk, nincs más megoldás. /------------------------------------\ A vallás szerepe V_______________________Az előadást követő beszélgetésen felmerült egy kérdés, amely szerint a magyarságnak először önmagában kellene keresnie a hibát. Ez azonban súlyos elbizonytalanodáshoz vezethet, amivel csak rosszabbat teszünk magunknak. A románoknak például eszükbe sem jut nemzeti bűntudatosdit játszani, holott lenne rá okuk bőven . . .-Először mindenkinek tisztában kell lennie abban, hogy ő miben hibázott, és utána lehetséges további lépések megtétele. Nem kell itt megállni, tovább kell lépni mindenképpen! Meg kell nézni azt, hogy rajtunk kívül még ki okozta a problémát. Először megnézem, hogy itt van egy seb a kezemen. Utána megnézem, hogy azt fel- dörzsöltem-e, vagy pedig valaki ütötte rajtam. Ha valaki fájdalmat okozott, akkor természetesen megkeresem, hogy ki volt a tettes ...- Mi a véleménye a határainkon túl élő magyarság megmaradásának esélyeiről? Előfordulhat az is, hogy a vallás lesz az egyetlen megtartó erő . . .- Én magam római katolikus vagyok, és nem most lettem azzá, hanem születésemkor, és ezt mindig is vallottam. Nézetem szerint egy vallásos indíttatás nagyon fontos megtartó erő, legyen az katolikus, református, evangélikus, zsidó, vagy buddhista. Ilyen szempontból el tudok képzelni egy eszményi kommunista hitet is, de csak olyan személynél, aki tiszta ember. Ezt az utóbbi gondolatot csak példaként említettem, és azért, mert mostanában erről nem divat beszélni ... (Az előadás után egy érdeklődő)- a következő kérdést tette fel: mi a tanár úr véleménye arról, hogy a külföldi sajtóban minden héten, több magyarellenes cikk is megjelenik. Csak annyit válaszolt: természetesen lesújtja a dolog, de mint egyszerű író, arra kéri a tisztelt hallgatóságot, hogy ilyen kérdéseket ne tegyenek fel.) /------------------------------------\ Politikamentesen V ________________/- A politikai jellegű felvetésekre nem szívesen válaszolt az előadás után . . .- Elég volt a politikából akkor, amikor a televízió élén álltam .. ,A felmerülő kérdésekre, problémákra inkább filozofikus úton szeretnék választ kapni és adni. A pártpolitikai csatározásokat kikerülve, ilyen módon is lehetőség nyílik társadalmunk jobbítására.- A nemzeti érzelmek elterjedésére, az előadás címében is szereplő magyar küldetéstudat kibontakozására milyen lehetőséget lát?- A küldetéstudat annál fontosabb, minél több ember, minél többet gyalázza! Bibliai örökségnek tartom a magyarság küldetését, és meggyőződésem, hogy a magyar nép ki tud kec- meregni jelenlegi helyzetéből!- Köszönöm a beszélgetést. Faragó Zoltán Két évtized egy húsz esztendős főiskola élén Több mint kétezer üzemgazdász kapott oklevelet Nógrád szellemi életének egyik sajátossága, hogy a megyében 1972-ig nem működött felsőfokú oktatási intézmény. Ekkor alapították meg Salgótarjánban a budapesti székhelyű Pénzügyi és Számviteli Főiskola kihelyezett tagozatát. A húszéves évforduló alkalmából beszélgettem dr. Lonsták László igazgatóval, aki az indulástól folyamatosan, tehát két évtizede (!) áll az intézmény élén.- Emlékszem akkoriban szó volt más típusú - például pedagógiai jellegű - főiskola indításáról is. Mit gondol miért éppen a pénzügy illetve a számvitel kapott zöld utat?- Ennek főként objektív okai voltak. Az 1968-as gazdaság- irányítási reformot követően eleve megsokszorozódott az igény a közgazdász szakemberek iránt. Az egyetem elsősorban az országos irányítás, a nagyvállalati felső vezetés számára képzett utánpótlást, de a vállalati szférában nagy számban volt szükség főiskolai végzettségű fiatalokra is. így jött létre 1971-ben testvérintézményünk Zalaegerszegen és ebbe a sorba illeszkedett a mi alapításunk is.- Milyen feltételek között indult az oktatás?- Ötven hallgatót vettünk fel a nappali, s husz-huszonötöt a levelező tagozatra. Velem együtt összesen hat - rajtam kívül mind máshonnan érkezett - főfoglalkozású oktató kezdte el a munkát a zeneiskolának szánt új épületben.-Időközben hogyan változtak a körülmények?-Azzal kezdem, hogy 1978 decemberében beköltözhettünk a nekünk épített, ma is használt korszerű otthonunkba. Sőt a rendszerváltás óta jó néhány termet használhatunk az egykori oktatási igazgatóság épületében is. Oda költöztettük például a teljes gépparkunkat és a komoly értéket jelentő szak- könyvtárunkat. Fontos változás volt az életünkben, hogy mintegy tíz évvel ezelőtt a tagozatból intézetté váltunk, hiszen ez magasabb fokozatú, önállóbb oktatási, szervezeti, gazdálkodási egységet jelent. Az idei tanévben a mintegy 300 nappali és 200 levelező tagozatos halla- gatót harminckilenc tanár oktatja...- Ónön kívül van még más is, aki a kezdetek óta itt tanít?- Igen, Lukácsy Dezső igazgatóhelyettes kollégám.- Hogyan módosult a képzési struktúra?- Annak idején az úgynevezett ipar szakkal kezdtük el a munkát. Jelenleg három szak (számvitel, pénzügy és szervezés) és két specializáció (pénzintézeti és vállalkozási) működik főiskolánkon. Kezdetben a továbbképzésben nem volt szerepünk. Ä nyolcvanas évek második fele óta azonban két éves képzés keretében részt veszünk a mérnöküzemgazdász és szaküzemgazdász képzésben is, amely második diplomát ad a sikeresen végzőknek.- A húsz év során összesen hányán kaptak oklevelet a tarjám főiskolán?- Pontosan 2212 főt nyilvánítottunk üzemgazdásszá.- Hogyan tudnak elhelyezkedni az önöknél végzettek?-Úgy tapasztalom, hogy a közgazdászhiány a megyében és a környéken mérséklődött s ebben a mi tevékenységünknek is komoly szerepe volt. Ennek ellenére hallgatóinknak még mindig nincsenek elhelyezkedési gondjaik. A sok kisvállalkozás, a jó néhány bank nagy számban igényli a szakembereket. Aligha véletlen, hogy a tervek szerint a közgazdasági jellegű felsőfokú intézményekben 2000-ig mintegy másfélszeresére nő majd a felvehető hallgatói létszám.-Az elmúlt évek során hogyan változott a tananyag? Ma már nyilván nem tanítják a kapitalizmus illetve a szocializmus politikai gazdaságtanát. .- Az itt folyó képzés gyakorlatra orientált jellegéből fakad, hogy a tanterv soha nem lehet stabil. A magyar gazdaságirányítás gyakori változásai a mi tananyagunkban mindig tetten érhetők voltak. Emlékszem valamennyi tanévnyitón volt olyan feladatom, hogy elmondjam: mi változott az előző évhez képest. Természetes, hogy a rendszerváltás hatásait is meg- éreztük, de annak már körülbelül öt éve, hogy megszűnt a politikai gazdaságtan oktatása. Helyette elméleti közgazdaság- tant. makro- és mikroökonómiát tanítunk. A marxizmus-leni- nizmus tanszéki osztályunk társadalomelméletivé vált. Oktatási rendszerünkben egyébként a jelenlegi tanévtől van gyökeres változás. Mostantól fogva az első három félévben egységes törzsanyag szerepel minden szakon. Csak ezt követően van módjuk a hallgatóknak specializálódni. Ez azt jelenti, hogy szakjuknak, érdeklődésüknek megfelelően választhatnak a felkínált különböző tantárgyak közül. Az a véleményünk, hogy másfél éves főiskolai múlttal a hátuk mögött a hallgatók már érettebben, tudatosabban dönthetnek, mint az érettségi előtti időszakban.- Ön szerint milyen szerepet játszott, játszik a főiskola a város életében?- Az elvárás - úgy érzem - mindig nagyobb volt, mint a reális , lehetőség. Ez a főiskola más mint egy tanárképző, s elsősorban az adott szakterületen tölthet be ösztönző szerepet. Ebben az értelemben azt hiszem van miről számot adnunk. Számos rangos tanácskozást sikerült rendeznünk. Ezek révén kiváló szakemberek sora szerepelt a városban. Tanfolyamainkon többszáz embert készítettünk fel az éppen aktuális közgazdasági témákban. Volt részünk a számítástechnikai kultúra elterjesztésében, népszerűsítésében is. Annál is inkább, mert nálunk működött Salgótarjánban a városban az első számítógép. Mindemellett hallgatóink rendszeresen részt vettek a város kulturális és sport életében is. Főiskolánk szerepet vállal a nemzetközi kapcsolatok alakításában is.- Intézményük működéséhez nélkülözhetetlen a kollégium.- Valóban így van, hiszen hallgatóink zöme vidéki. így a kétszáz fős kollégium maximálisan kihasznált. Ezen a téren is nagy utat tettünk meg, hiszen az építőipari munkásszállóban kezdtük...- Végül, de nem utolsó sorban arra lennék kíváncsi, hogy ön - akihez hasonló nem sok lehet az országban - meddig vezeti még a főiskolát? Nem érték még olyan vádak, hogy az elmúlt rendszerben is vezető volt?- A kérdés összetett, ezért bontsuk elemeire. Az igazgatói megbízatásom 1991-ben járt le. Akkor újabb öt esztendőre kaptam megbízást. Az idén már Dr. Lonsták László elmúltam hatvan éves, tehát bármikor nyugdíjba is mehetnék. Hogy végül is miként alakul a sorsom, azt még egészen pontosan nem tudom. Tőlem is, de természetesen másoktól is függ, hogy meddig maradok az intézmény élén. Igazgatónak lenni sohasem volt könnyű, ma sem az. Munkámhoz az ad erőt, hogy jó a kollektíva, érzem a kollégáim bizalmát, támogatását. Politikai jellegű támadások nem értek. Gondolom ennek az is az oka. hogy az itt folyó oktatómunka mindig a szakmára koncentrált, s főiskolánkon korábban is demokratikus légkör uralkodott.- További sok sikert! Csongrády Béla
