Nógrád Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-31-11-01 / 257. szám

1992. október 31-november 1., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP Barkácstanácsok ezermestereknek A mindentudó colstok Még napjainkban, a csúcs­technika korában is egyik leg­fontosabb eszköze a szakem­bereknek és az ezermesterek­nek az „ősi” mérőszerszám, a colstok, hivatalos nevén csuk­lós-mérce. Nem véletlen, hogy dacol az idővel: egy­szerű, olcsó és sokoldalú se­gítőtárs mindenféle szakipari munkában. Egy- és kétméteres válto­zatban kapható: az előbbi hat, az utóbbi tíz tagból áll. Az egyszerűbbek szegecseltek, csaposak, a jobb kivitelűek rugósak, s általában sárgára pácolt keményfából készül­nek. A hátoldalukon levő műhely (németül col) beosz­tás szerint nem az általánosan használt 25.4 milliméteres angol, hanem a 26.3-as bécsi coli-méret. A közhittel ellentétben nemcsak hossz-mérésre használható. Ha az összehaj­togatott mérce második tagját oldalra, kifelé hajtjuk, az el­sőt pedig az összefogott nyal­ábra derékszögben befelé, a colstok máris átalakul mély­ségi jelölővé. Könnyen, egy­szerűen alkalmazhatjuk pár­huzamvonalzóként is: a köte- get illesszük a lemez, deszka­lap stb. mellé. Első lécét a kí­vánt méretmélységig nyújt­suk a lapra, s a collstok-testet így toljuk a perem mellett. Ha az első léc végéhez ceruzát szorítunk - erre legalkalma­sabb a lapos belű ács-ceruza -, kirajzolhatjuk az éllel pár­huzamos vonalat. Belső méreteket — például szekrény belső hátfalának szélességét, vagy két közeli, a falból kiálló oszlop tövét - akkor is meg lehet mérni, ha oda a colstok csak megtörve férne be. Ilyenkor az egyik oldaltól (éltől, oszloptól) ha­ladunk addig, míg a colstok utolsó tagját nem kell behaj­tani. Ott megjelöljük az addig mért távolságot, majd a másik oldalról ellenirányban elmé­rünk a jelig és a két értéket összeadjuk. Pontos derékszöget is kije­lölhetünk a colstok segítsé­gével. Az alapvonalon jelöl­jünk ki egy 50 cm-es sza­kaszt; annak egyik végétől ki­indulva a colstokkal „ka­szálva”, ívelve rajzoljunk egy 30, másik végétől indúlva pe­dig egy 40 cm sugarú ívet. Ahol metszik egymást, te­gyünk egy jelet, s oda az alapvonal végeitől húzzunk egyeneseket. A két oldal ta­lálkozásánál pontosan 90 fo­kos derékszög adódik. Ha 2„ 3. és 4. lécéből há­romszöget formálunk, szárai pontosan 60 fokosak lesznek. Ha pedig függőleges fal mellé állítjuk a colstok két egymást követő tagját, a többit pedig egy tagra összecsukva a faltól előre fektetjük, akkor a fel­nyúló második tag és az elő­renyúló nyaláb végei közötti egyenes 63.5 fokos. Ha egy tag nyúlik fel a fal mellé, kettő pedig a faltól előre, a szög mindig 26.5 fo* kos lesz. Szűcs József Néhány jó tanács külföldre utazóknak Mit illik és mit nem illik? Ausztriában adnak a hagyo­mányokra, ami a különböző al­kalmakkor viselt öltözéken is megmutatkozik. Színházban, operában illetlenség szabadidő- ruhában, vagy farmerben meg­jelenni. Az is rossz fényt vet a külhoni látogatókra, ha túlságo­san lenge öltözetben tekintik meg a műemlék templomokat. Dániában azokon a túristá­kon kuncognak, akik a tenger­parton nap mint nap ugyanazon a helyen vernek tábort. A dánok ugyanis ugyanolyan vándorló hajlamúak, mint skandináv eleik, a vikingek voltak: elkép­zelhetetlennek tartják, hogy kétszer egymás után ugyanott élvezzék a hűs habokat. Az Egyesült Államokban az éhes, étterembe betérő turista várja ki békésen, amíg a pincér megmutatja a helyét. Távozás­kor elvárják, hogy az ár 15 szá­zalékának megfelelő összeget borravalóként hagyjuk az aszta­lon. Aki taxiba ül, csak hátul szálljon be! Ha megállít a rendőr, nem tanácsos kiszállni. Ezt ugyanis a helyi seriffek könnyen félremagyarázhatják és a támadó szándék jeleként ér­telmezhetik. Franciaországban sem lehet a vendéglőben oda ülni, ahová szeretnénk. Itt is meg kell várni, amíg hellyel kínálnak. Aki rán­tott csirkét rendel, ne feledje: frankhonban ezt késsel-villával illő elfogyasztani, akkor is, ha kézzel jobban ízlene. A saláta­leveleket a villára tekerve együk: szétvágni illetlenség. A hölgyek ügyeljenek arra is, ho­gyan ülnek az asztalnál: aki a lábát térdére helyezi, kétes hír­névnek örvendő nőszemély le­het csak, állítják a franciák. Aki vendégségbe megy, ne vigyen fehér krizantént a háziasszony­nak: ez ugyanis még inkább ki­fejezetten temetésekre illő vi­rág, mint nálunk. Indiában a gyanútlanul biki­niben megjelenő, külföldi höl­gyeket kétes hírű amazonokkal azonosítják. Aki fedetlen keblét napoztatja, börtönbüntetésre számíthat. Fényképészek, figye­lem! Sok indiai ma is meg van róla győződve, hogy a kamera elvarázsolja a lelkét, így jól gondolják meg, kit, mikor kap­nak lencsevégre! Japánban nem kell borrava­lót adni az éttermekben. A cipőt szinte mindenütt belépéskor le kell húzni. Illetlenség nyilváno­san orrot fújni. A hangos csám- csogásban viszont senki nem ta­lál kivetnivalót. Vendégségbe nem illik üres kézzel érkezni. A háziak elvárják, hogy apró, ízlé­sesen becsomagolt, boltban vá­sárolt ajándékkal kedveskedje­nek nekik. A saját magunk bar- ■ kácsolta tárgyakat zsugorisá­gunk csalhatatlan jeleként érté­kelik. Olaszországban zavarhatja a helyieket, ha a városközpon­tokban rövidnadrágos, mezíte­len felsőtestű túristák bukkan­nak fel. Akinek a pénztárcája megengedi, hogy előkelőbb ét­termekbe térjen be, nem egy pizzával. Elvárják: válasszon második fogást akkor is, ha csak fél adagot bír legyűrni. Törökország szintén nem mindenütt nudista paradicsom. Sok helyen a túlságosan kurta nadrág viselőjét is erkölcstelen­nek bélyegzik meg. A mecse­tekben hasonlóképpen kötelező az odaillő viselet: a vállakat fedő ruha, hosszú nadrág, fej­kendő. A külföldi nőknek nem tanácsos a török férfiakkal sze­mezniük: ezt ugyanis többnyire kihívásnak tekintik. Az isztambuli bazárban nincsenek „megkötések" Keresztrejtvény MESE­BELI PALOTA JELZŐJE r BELSŐ SZER­VEK > LATSZIK HOGY ELHÍ­ZOTT > A VICC POÉNJA; 3. RÉSZ > HANG­JEGY­FŰZET RÉG. MOHON ÉVÉ RAKON­CÁTLAN A SZÉ­LEKEN CSELEZI r ÁLLAM­FORMA A VICC POÉNJA; 2. RÉSZ V > > >-A* U SZERELEM MEGNYÍL VÁNU­LÁSA V ÉLES KIÁLTÁS V TEREMTŐ > KETTŐS BETŰ ~V RITKA NŐI NÉV V REPÜLŐ JELE HAVON SlkLÓ V“ ERŐDÍT­MÉNY V OMSZK FOLYÓJA > BIBLIAI ALAK . PARIPA > SZUR­KOLÓ ÖRÖME EGYETE- Ml KAR VACAK "V“ NAPLÓBA JEGYEZ BRAZIL VÁROS V KÖSZÖ­NET MÁZOL v~ > ELŐNÉV IS LEHET A VICC POÉNJA; 1. RÉSZ > L MINDEN ÉV VÉGÉN L ERŐTŐL DUZ­ZADÓ > L SZÓLÍT V RÁADÁS TERMÉ­KENY SÍKSÁG l^7" AROMA NVL. “V" ...GROS; NAGY­BAN V TÁMA­DÁS SZAPPAN MÁRKA ÓKORI NÉP >~ ALIAS NORVÉ­GIA GALLIUM V > ÁT­KAROLT "V pénzt KÜLD > DÍSZES > > MEG­ELÉGEL > SZIBÉ­RIAI FOLYÓ NÉVUTÓ > SZOBA, ANGO­LUL V WL w NÖVÉNY LA.... DAL ~V > PÉLDÁUL A POHÁR MAGAM “V~ STAN­NUM > A VIZEK VÁROSA V AUTONÓM TERÜLET > FRANCIA FOLYÖ V ANGOL VILLA­MOS “V" V“ > SPANYOL VÁROS V SZELLEM JELZŐJE LEHET K .. MAGÁT RAJTA; NAGY NEHEZEN VÉGIG­OLVASSA ■V OROSZ IGEN V~~ AUTÓ­TÍPUS ■V Beküldési határidő: novem­ber 6. Múltheti fejtörőmnk he­lyes megfejtése: „Én az alkohol miatt vonultam be, a feleségem ugyanis túl sokat ivott.” Könyvjutalmat nyertek: Val­ins Adám Mátraszőlős. Csillag u.47„ Káldi József Bátonytere­nye, Hársfa utca 10., Vágner Rudolf Mizserfa, Május 1. u.70. A könyveket postán juttatjuk el nyerteseinknek. Részleges magzatelhajtás Meddig mehetnek el az orvo­sok abbéli igyekezetükben, hogy gyermektelen párokon se­gítenek? Erről vitatkoznak Dá­niában politikusok, orvosok va­lamint az érintett nők és férfiak. Az okot a vitára Helle és Per Fristed szolgáltatta. A házaspár leghőbb vágya egy gyermek volt. A kémcső módszer segít­ségével Helle Fristed teherbe esett. Ultrahangos vizsgálat ki­mutatta, hogy négyes ikrekre számíthat. Terhessége 8. heté­ben az orvosok felajánlották neki, hogy a négyből két mag­zatot elhajtanak. Helle Fristedet különösen megrendítette: Dáni­ában kórházi rutinná vált. hogy asszonyoknak, akik kettőnél több gyermeket várnak, magza­telhajtást ajánlanak fel.- A magzatelhajtásnak ezt a formáját, az un. főtuszcsökken- tést, meg kellene tiltani. Egy emberpárnak, aki évekig re­ménykedett abban, hogy gyer­meke lesz, ilyen javaslatot tenni iszonyatos és tisztességtelen - véli Annamarie Hansen, a szo­ciáldemokraták egészségpoliti­kai szóvivője. Orvosi ügyeletek Salgótarján. A hét végi ügye­leti orvosi ellátás péntek dél­utántól hétfő reggelig tart. A felnőttek betegségük esetén az Arany János út 3. szám alatti rendelőt kereshetik fel. Az ügyeletet a 12-527-es telefon­számon lehet hívni. A beteg gyermekeket a me­gyeszékhelyen az Arany János út 2. szám alatti rendelőben lát­ják el. A gyermekügyelet szomba­ton és vasárnap reggel 8-tól este 11 óráig tart. Az ügyelet te­lefonszáma: 14-051. Fogorvosi ügyelet szabad és munkaszüneti napokon Salgó­tarjánban a Vásártéri út 3/A alatti rendelőben tartanak 8-tól délután 2 óráig. Balassagyarmat. A Rákóczi út 66 szám alatti rendelőben tar­tanak hét végi orvosi ügyeletet. Nógrád megye többi városá­ban a megszokott helyeken lát- • ják el a hét végén az ügyeletes orvosok az arra rászoruló bete­geket. Gyógyszertári ügyeletek Balassagyarmaton a pénteki zárástól a hétfő reggeli nyitásig a Rákóczi út 20 szám alatti Winkler Lajos gyógyszertárban lehet orvosságokat vásárolni. Salgótarjánban a Pécskő üz- letháztfan lévő gyógyszertár ügyel ugyanazzal a munkarend­del, mint a gyarmati. Pásztón szombaton 13 órától hétfő reggel 8 óráig a Kölcsey utcai patikát lehet felkeresni a városban. Bátonyterenyén a volt bánya­városi gyógyszertár tart ügyele­tet. pénteken délután 4 órától hétfő reggel 7 óra 30-ig. Szécsényben szabad és ün­nepnapokon a Szent Jób és a IV/27. Számú gyógyszertár fel­váltva tart ügyeletet. A pontos nyitvatartási az ügyeletet tartó orvosi rendelőben illetve a pati­kákban van feltüntetve. Mun­kanapokon délután 16.30-tól másnap reggel 8 óráig készen­léti szolgálatot tartanak. Rétságon sürgős esetekben a rétsági ügyelet orvosa ad gyógyszert a készenléti készlet­ből. Nyolcvan forint pótdíjat kell fizetni azoknak, akik indokolat­lanul keresik a gyógyszertárat. Az elsődleges viszérbetegségről: gyógyítás és megelőzés A helyes életmód nagyon fontos A viszérbetegség műtéti ke­zelését 2000 évvel ezelőtt már megkísérelték. Plutarkosz- ró­mai író számol be egy Gaius Marius nevű konzulról, akinek egyik lábán a viszereket meg­operálták. A másik végtag mű­tétjét azonban megtagadta, ami nem egészen érthetetlen, ha el­olvassuk Celsus (i.e. 53. - i.u. 7) műtéttan könyvét, amely sze­rint a vérzést a műtétnél tüzes vassal csillapították. Érzéstele­nítés természetesen nem volt. így operáltak a középkorban is. A modernebb viszérsebészetet á Mayo testvérek Amerikában 1905- ben,. valamint Babcock 1906- ban alapozták meg. A mai műtétek közel sem olyan ijesztőek, mint az ókor­ban, vagy a középkorban. A be­teg számára a teljes érzéstelen- ség biztosított, vagy a gerinc­velő burkai közé adott érzéste­lenítéssel, vagy altatással. Az izzó vas használatát is moder­nebb módszerek váltották fel. A műtét lényege az elégtelen fel­ületes viszerek összeköttetései­nek megszüntetése, a tágulatok kiirtása, illetve szondákkal tör­ténő eltávolítása. A kisebb tágu- latokat, vagy ki­vesszük, vagy a bőrön keresztül végzet átmetszéssel szüntetjük meg. A műtét apró, kozmetikai igényeket is kielégítő metszé­sekből elvégezhető, lényeges szövődmények nélkül. A beteg már a műtét napján ismét járó­képes, s sima esetben néhány nap után otthonába bocsátható, és néhány hét után ismét mun­kaképes. A helyesen végzett műtétek után kiújulás nem, vagy alig fordul elő. A modern orvostudomány azonban nemcsak a gyógyí­tásra, hanem a megelőzésre is törekszik. Fontos a helyes élet­mód kialakítása. Erre utal az az adat, hogy a négerek Afrikában például nagyon ritkán betegsze­nek meg viszérbetegségben. Az Amerikában élőknél pedig ugyanolyan gyakorisággal for­dul elő a betegség, mint a fehér lakosságnál. A legalább időn­kénti mezítláb járás elősegíti a vivőerek kiürülését. így igazat lehet adni Brigitte Bardotnak. aki Saint Tropez-ban egész nyáron mezítláb járkált. Hosz- szabb utazás alatt, ha valaki szűk helyen ülni kényszerül, időnként járkálni kell. mert a pangás thrombosist okozhat. A szoros csizmák, térdharisnyák, tartós, egész napos viselése nem egészséges, sőt a magassarkú cipő állandó használata sem. Az ülő foglalkozásúaknak időnként járkálni kell. illetve a lábukat 10 percre magasabbra helyezni. Napi 30 perces erőteljes ikrai­zom működtetés (járás, úszás, futás, jóga) mindenkinek ajánla­tos. A vivőér keringés javítása céljából a fekvőbetegeknek is tornázni kell, illetve az ágy láb­részét ajánlatos magasabbra emelni. A rostdús táplálkozás (főzelék, gyümölcs, búzakorpa) is a székrekedés megelőzésével a vénás keringést segíti elő. Az említett javaslatok betar­tásából a viszérbetegségek szá­mának és súlyosságának csök­kenése várható. Dr. Gyurkú György Dr. Révész Johanna

Next

/
Oldalképek
Tartalom