Nógrád Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-31-11-01 / 257. szám
4 HÍRLAP SZEMTŐL SZEMBE 1992. október 31.-november 1., szombat-vasárnap „Magyarország ne legyen Európa balekjai” A biztonság sötét perspektívái Ki csinál napjainkban politikát a bösi kérdésből? A vízlépcső: mint egy piramis, valaki vagy valakik emlékműve Továbbra sincs racionális magyarázata a bösi építkezésnek, de ebből már presztízskérdést csinált a szlovák kormány, annak ellenére, hogy a területen még katasztrófa is bekövetkezhet. Az biztos, hogy Magyarország egy ilyen politikát folytató Szlovákiával nem tud együttműködni - mondta Jeszenszky Géza külügyminiszter abban azt interjúban, amelyet a balassagyarmati fórum után adott lapunknak.-Amikor először említette e bösi kérdést, tett egy olyan megjegyzést, hogy reméli, van itt valaki a szlovák kormány részéről. Ez azt jelenti, hogy Ón a szlovák kormány „kíséretében" jár előadásokra?- Feltételezem, hogy a szlovák kormány kíváncsi arra, hogy a magyar külügyminiszter mit beszél, gondolva, hátha olyan elemet is elmondok, amit kiragadva, kiforgatva esetleg a magyar politika ellen hoznak fel. De ha nem teszik is ezt, a kíváncsiságot mindenképpen feltételezem. Ezért nem volnék meglepve, ha a szlovák titkosz- szolgálat jóvoltából szlovák kollégám hallaná, hogy itt és most mi is hangzott el.- Ön szerint ki csinál politikát a bösi kérdésből?- Az biztos, hogy Magyarország nem csinál belőle politikát. Nagyon komoly érvek szólnak amellett, hogy Szlovákiának még ma is érdeke lenne, hogy ezt ne helyezze üzembe. Ezt a témát politikaivá a szlovák kormány tette, ez egyértelmű, mert nem látva, nem hallva ellenérveket, csak a kívánt cél lebeg a szemük előtt, amiben valamiféle presztízsszempontokat lehetetlen nem látni. Ezt a pénzt elkölteni teljesen felesleges volt, és az erőmű jó ideig nem is termelne energiát. Az építkezésnek továbbra sincs racionális magyarázata. Számomra ez olyan, mint egy piramis. Ami öncélú, legfeljebb egy emlékmű valakinek vagy valakiknek. Úgy látjuk, hogy ebből presztízskérdést csinált a szlovák kormány.- Amellett viszont, hogy politika lett belőle, ez kétségtelenül gazdasági kérdés is. Fordított helyzetben a magyar kormány abbahagyná az építkezést?-Azzal, hogy 1989-ben a Jeszenszky Géza nagymarosi építkezést leállította a magyar kormány, attól kezdve gyakorlatilag a bősi üzembehelyezést is ellenezte, a szabad választások után megalakult kormány pedig rögtön felvette a kapcsolatot az akkori csehszlovák kormánnyal. Én magam 1990. augusztusában hivatalos látogatást tettem Prágában. ott az erőműről is beszéltünk. és egyetértettünk abban, hogy ez nem kétoldalú ügy, ez általános európai ügy, amit európai közreműködéssel kell megoldani. Sajnos, később ez a megközelítés módosult. A gazdasági oldala természetesen megvan, mi mindig fönntartottuk azt, hogy nyilvánvalóan el kell számolni. Tehát amikor az 1977-es szerződés módosítása, majd megszüntetése volt napirenden, akkor is mindig közöltük, hogy nem kívánunk kibújni a felelősség alól. bizonyos értelemben Magyarországnak tartozásai vannak. De ugyanakkor a károkozás tekintetében is megosztott a felelősség. Tehát ez egy hihetelen kuszaságú tengerikígyó.-Ha január elsejéig befejezik az építkezést, akkor mit tud tenni a magyar kormány?- Szlovákia ezzel súlyos jogsértést hajtott végre, a Hágai Nemzetközi Bíróság ezt minden bizonnyal meg fogja állapítani, de ez hosszú folyamat, minimum egy év. Jogi ütőn a kárigényünket jelenthetjük be. Azután-most a legrosszabbat tételezem fel. amit még mindig nem kell biztosra venni, mert a nemzetközi rosszallás napról napra növekszik - lesznek olyan következményei, hogy Szlovákia meggondolja. Mert lehet, hogy napokon, vagy heteken, hónapokon belül olyan tünetek tapasztalhatók a csatornán, amelyek ennek az egésznek a hibás voltát prezentálják. Ne adj' isten, katasztrófa is bekövetkezhet. Nem lehet tudni, hogy mi lesz ebből, mindenesetre Magyarország egy ilyen politikát folytató Szlovákiával nem tudja azt az együttműködést megvalósítani, amit egyébként szeretne. A célunk az lesz, ha már megvalósítják az erőművet, hogy idővel szüntessék meg, és állítsák helyre a körny- zetet. Ám lehet, hogy ez csak húsz esztendő múlva történik meg.- Magyarországon névtelen lobbykról szoktak beszélni ez ügyben. Tulajdonképpen kinek érdeke itthon, hogy ezt befejezzék?- Magyarországon ma senkinek nem érdeke. Lehet, hogy a Duna-kör néhány tanulmány megfinanszírozását megkapta külföldről. Lehet, hogy azok egy csoportja, akik megtervezték, ma is szívesen látnák, ha megvalósulna, de ezeknek a magyar kormányra semmiféle befolyásuk sincs.-Mennyi esélyt ad annak, hogy Bős kérdése a honvédelmi tárca ügye lesz?- Ezt azért kizárnám, nem fegyveres úton akarjuk rendezni a kérdést. Bízunk az európai országokban, az ENSZ-ben, s abban, hogy az igazunk előbb-utóbb jogi és pénzügyi úton érvényesíthető lesz.- Dudellai Balassagyarmaton, vagy Salgótarjánban legyen a megyeszékhely? A vita még nem dőlt el, de a végkifejletre döntő befolyása lehet a belügyminiszternek is. Neki mi a kérdéssel kapcsolatos álláspontja? Erről, valamint az egyre romló közbiztonságról, a bűnözés várható tendenciáiról, irányáról valamint a rendőrség ezzel kapcsolatos munkájáról kérdeztük meg Boross Péter belügyminiszter urat.- Komoly viharokat kavart itt a megyében , hogy hol legyen a megyeszékhely. A gyarmatiakat bántja, hogy annak idején megkérdezésük nélkül vették el tőlük a címet és az ezzel járó jogokat, így a megyei fejlesztésnek csak töredéke jutott hozzájuk. A salgótarjániak ugyanakkor arra hivatkoztak, megtörtént, ami megtörtént, de nem lenne célszerű most iszonyatos költségekkel visszaforgatni a múlt kerekét. Önnek mi a meglátása e problémával kapcsolatban ?- Balassagyarmat igénye jogos. mert politikai szándék által vezérelve vették el a várostól a megyeszékhelyi címet. Hasonló neheztelést érzek szinte valamennyi találkozón, ahol ilyen kérdések vetődnek fel, hiszen ugyanez történt Esztergom és Tatabánya, Győr és Sopron esetében is, hogy csak néhány példát említsek. Egyszerű lenne a dolog, ha a 6-7 éve történt volna az áthelyezés, de úgy gondolom - hozzávéve ehhez bizonyos volt megyék önállósulási szándékát -. meg kell látni, ez egy nagyon komoly településrendezési problémát jelent. Ennek kapcsán pedig ki kell alakítani egy állásfoglalást, melyben megpróbáljuk a lényeges tényezőket figyelembe venni. Nem feledkezhetünk meg arról sem. amit például Balassagyarmat megúszott azáltal, hogy nem volt megyeszékhely: nem építettek lakótelepeket, nem tettek tönkre városrészeket. Végül el kell jutni oda, hogy megválaszoljuk a kérdést: tulajdonképpen mi a megyeszékhely funkciója. Látnunk kell azt is: egy város nagyon fontos pozíciót tölthet be anélkül, hogy főváros lenne. Például New York eltűri, Boross Péter hogy Washington a Egyesült Államok elnökének székhelye.- Nagyon alaposan körül kell tehát járni a problémát, amelynek megoldását nem nagyon tudom elképzelni népszavazás nélkül. Ha most itt az az ellenérv. hogy Salgótarjánban sokan laknak, akkor ez kétségtelenül igaz. Én átérzem a probléma emocionális igazságát, mert tény, hogy megfosztottak egy várost korábbi szerepétől. De nem tekinthetünk negyven évre úgy, hogy azt eltörölve mindent eredeti állapotába állítunk vissza.-Áttérve a mai magyar köz- biztonság helyzetére, mely nyilván összefügg a rendőrség állapotával és helyzetével, tehát sokakat érdekel, nemcsak a rendőröket, hanem a civil polgárokat is, hogy vajon mikor tárgyalják az új rendőrségi törvényt?- A parlamentben most gazdasági ügyekkel, a költségvetéssel foglalkoznak, ezeknek törvénnyé kell lenniük december 31-ig, különben január 1-től leáll az élet. A rendőrségi törvény természetesen elkészült, benyújtottuk, mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez mihamarabb napirendre kerüljön.-Az ön véleménye alapján, mik azok a legfontosabb változások, amelyeknek meghatáro- zóaknak kell lenniük a rendőrség életében?-A legfontosabb a rendőri testület magabiztosságának visszaállítása, továbbá a technikai fejlesztéshez és a létszámemeléshez kell kiharcolnunk támogatást. Úgy vélem, az adott körülmények között siker, hogy a szemléletben kedvező változás következett be. ami a bűnözésre való koncentrálásban is megnyilvánul. A továbblépéshez az állomány egzisztenciális bizonytalanságát kellett megszüntetni, s úgy érzem, ezt részben már elértük.- Előrejelzéseik, elképzeléseik alapján milyen problémák erősödésére lehet számítani az elkövetkezendő években?-Európában bizonyos rasz- szista ellentétek kiéleződését várhatjuk: hogy ne a környezetünkből hozzak példát, gondoljon a rostocki esetre. Másodikként - a felsorolás nem jelent egyben sorrendiséget is - a bűnözés és a társadalom harcának felerősödése jellemzi majd az elkövetkezendő időszakot. Úgy hiszem^ a rendőrség felbátorításának együtt kell járnia a bűnözés elleni harcra való irányultsággal, úgy, hogy közben ne legyenek politikai kötődések. Tehát se a belpolitika, se a pártpolitika világképe nem áll középpontban, a bűnüldözési funkció a lényeges: mert kormányok jönnek, konnányok mennek, de a rendőrség marad. Nos, ha ezt a tudatot sikerül erősíteni, akkor már jó úton járunk.- Visszatérve arra, hogy szerte Európában számítani lehet a bűnözés előretörésére, a nacionalista ellentétek kiéleződésére, milyen lépéseket tesznek e tendenciák csökkentése, a védekezés érdekében?-Első, hogy a rendőri állomány és annak technikai appa- rárusa eséllyel vegye fel a harcot a bűnözéssel szemben. A másik fontos dolog: Európában már szigorított jogszabályok születnek, komoly beutazási korlátozások lépnek életbe, távoli országokból nem szívesen fogadnak idegeneket, belpolitikai problémává válik, ha túl sok a menekült, új vízumkényszereket vezetnek be, és így tovább. A nagyon lényegesnek tartom, hogy mi is kövessük ezt a folyamatot, és ne legyünk Európa „balekjai" - tehát liberáli- sabbak, mint mások -, mert ennek nagy veszélyei vannak. Fenyvesi Ágnes Mostanra cseppet sem túlzás kijelenteni: nem vágyálom már a magánbánya A dominóelv szerint gyorsult a dőlés Interjú Pál József (MDF) országgyűlési képviselővel Több éve már annak, hogy a szorospataki aknában termeltek Archív felvétel Máig ható visszhangot váltott ki Pá! József (MDF) országgyűlési képviselő közelmúltban elhangzott parlamenti beszéde, amely a bányatörvény-javaslathoz kapcsolódott. Szalay Gábor, a gazdasági bizottság tagja úgy értékelte az elmondottakat, hogy azok által a biztonsági munka kimozdul a holtpontról.-A törvényjavaslat napirendre vételét eredetileg kivételes sürgős eljárással kérte a beterjesztő. A Ház azonban másképp döntött, és Ón is ragaszkodott az általános és részletes vitákhoz. Miért?- Egyedül, és kizárólag a Nógrádi szénmedence nyomasztó gondjai vezéreltek. Személyes tapasztalataim erősítik a felelősségemet. Tanúja voltam annak a társadalmi megrázkódtatásnak. amelyet az 1966-73 közötti bányavisszafejlesztések okoztak. Valósággal sokkolták a nógrádi iparmedence lakóit. Határozottan érzékeltem, hogy a szénbányászatban dolgozók sokat emlegetett, különleges társadalmi pozíciója hosszabb ideje már csak papíron létezett. Valóságos volt viszont - és ma is az - a létbizonytalanság!- Ön szerint kik juttatták idáig a szénbánbyászatot, ki vonja őket felelősségre, és mikor?- A mi kis rendszerváltoztat- gatásunk viszonyai között talán már csak a Jóisten a megmondhatója, hogy a történelmi igazgatás szorgalmazása helyes-e, véghezvihető-e; és egyáltalán: a korszakos léptékű gazdasági balfogások esetében felvehető-e ! a gazdasági bűncselekményként a szénbányászat padlórakül- dése. Azt hiszem, hogy az 1956. december 8-i salgótarjáni sortűz tömény iszonyatához képest lemaradnak a gazdasági bűncselekmények vétségei. A gazdaságpolitikai döntések negatív következményeinek büntetőjogi szintre emelését a sztálinista berendezkedésű államok követhetetlen gyakorlatának tartom egy modern jogállamban, s tájhazám válsághelyzete más feladatok előbbre vételét követeli.- Úgy tűnik, nem kaptunk választ a kérdés első részére. . .- Keményen kell fogalmaznom, mert szándékosságról és tudatos tönkretételről is szó van. A nógrádi szénbányászat - nem elszakíthatóan az országos helyzettől - a 70-es évek elejétől sodródik egyik válságtól a másikig. A gazdasági és szociális feszültségek növekedtek. Akkoriban még csak a bányászok érzékelték, hogy mi történik. Most a volt Budapestköz- pontú üzemek, az energiahordozóra épült hagyományos ipar dolgozói is érzékelik. Olyan dominó elv érvényesül itt, amelynek lapkái a késő-kádári rendszerben lassulva dőltek, az utóbbi másfél-két évben gyorsult a dőlésük. Ennek oka pedig a kormányzat figyelmetlenségében keresendő.-Mi igazolja ezt?- A gazdasági bizottságot 1990. novemberében meghívtam Nagybátonyba. Kihelyezett ülésükön átélhették a helyzet tragikumát. Rövid idő elteltével a parlament nyilvánossága elé tárták tapasztalataikat. Már a tényfeltáró szakmai eszmecserén sokat emlegettük a végre előttünk fekvő törvénytervezetet, valamint a beterjesztett energia-politikai elképzeléseket. Meggyőződésem, hogy még a bányatörvény előtt törvényi szinten meg kellett volna alkotni a regionális válságkezelő elképzeléseket. Miként az iparpolitikai elképzeléseket is.-Melyik lenne ön szerint a legfontosabb?-Az energiapolitika. Hiszen a szénre és a szénhidrogénekre vonatkozó energiapolitikai tervek döntenek majd arról, hogy a koncessziós, valamint a bányászatról szóló törvények valódi lehetőséget biztosítanak-e? S az ország mely térségeinek jelentenek kezdeményezési - egyúttal megélhetési - lehetőségeket, munkahelyeket. Jószerencse esetén külföldi tőkét.-Mi a véleménye az általános vita eddigi menetéről?- Kissé egyoldalúra sikeredett. Mivel nemzetközi létkérdésről van szó, a rendszerváltás parlamentjének a pontos leltár elkészítését is feladatul kell vállalnia. Ugyan komoly kutatói munkának köszönhetően ma jóval többet tudunk ásványva- gyonunkról. de el kellene felejtenünk azt a közhelyet, hogy „ásványkincsekben szegény ország vagyunk”. A hosszútávú tervekről is szívesen hallottam volna a miniszteri előterjesztésben.- Lát-e lehetőséget arra, hogy a kizárólagos állami tulajdonlás hagyománya megszakadjon ?-A vitából azt szűrtem le, hogy az alapkérdést, vagyis az ásványi nyersanyagok kizárólagos állami tulajdonának kérdését, s az erre épülő koncesszióba adás javasolt formáját mindenki másképp látja. A bányaszabadság rég kialakult bányajogi elvét - osztrák, német, amerikai példák alapján - fontosnak tartom megőrizni. Tehát azt. hogy a bányászati jog megszerzését mindenki számára lehetővé kell tenni. E törvény kapcsolódása a koncessziós törvényhez ezt is lehetővé teszi. Hozzátéve a földtulajdon kérdésében álló változásokat, valamint az önkormányzatiság elvének kiteljesedését.- Kik járnának jól?- Magánszemélyek és ön- kormányzatok. Új magyar tulajdonosi réteg keletkezéséhez járulnak hozzá, valamint a befizető önkormányzatok gazdasági megerősödéséhez. Ismerve a magánszemélyek vállalkozói érdekeltségét és az önkormányzatok tervezgetéseit. megállapíthatjuk: mindez nem vágyálom. Áz ötlet, a kedv, a szakértelem munkahelyteremtő felelősséggel párosul. (vennes)
