Nógrád Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-30 / 256. szám

1992. október 30., péntek SZÉCSÉNY ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Kunkovács László tisztelgő fotókiállítása Szécsényben Falugyűlés • Ipolvtarnóc. A községi ön- kormányzat eddigi tevékenysé­géről, a további terveiről és pénzügyi lehetőségeiről szá­molt be a polgármester a nem­régiben megtartott falugyűlé­sen, amelyen a lakosok is el­mondták véleményüket. A fó­rum sikerét a résztvevők jelen­tős száma is jelzi. Kedvező visszhang • Karancsság. A közelmúltban napvilágot látott Ságújság, az önkormányzat kiadványa ked­vező visszhangra talált. Erről közvéleménykutatással győződ­tek meg a szerkesztők. A képvi­selő-testület a beérkezett véle­ményeket figyelembe véve úgy döntött, hogy a következő szá­mok megjelenését egy-egy ün­nephez kötik. Útprogram • Endrefalva. Pár nap múlva hat földút szilárd burkolatának építése kezdődik meg a faluban, a vizslási útépítő társaság kivi­telezésében. Ebben az eszten­dőben a szórt alap készül el, s jövőre az aszfaltborítással feje­zik be a munkát. Nem kell ide diplomácia Nógrádszakál közelében, az Ipoly partján kellemes magyar pihe­nőhely található, a határkövön túl. Az erre látogatókat szemmel láthatóan nem zavarja a fura helyzet. Fotó: Gyurkó Az egészségügyi ellátás kedvező hírei Gyógytorna is lesz Szécsény. A fizikoterápiái kezelések bővítésére fordítja a város azt a 150 ezer forintot, amit az OTP megyei igazgató­ságának pályázatán nyertek. Ebből alakították ki és rendez­ték be a volt pártház emeletén lévő helyiségben a gyógytorna termet, melynek működéséhez gyakorlatilag már csak a lépcső melletti korlát elkészítése, fel­helyezése hiányzik. A múlt év tavaszán beindult fizikoterápián nagy számban végzik a kezeléseket: a napi át­lag nyolcvan, de előfordult hogy 130 félét nyújtottak. Sok a panasz a gépekre. Gyakran meghibásodnak, s vannak olyan esetek, amikor többe kerül a ja­vítási költség, mint az új készü­lék. Megjegyzendő azonban: a hibabejelentés után a szakembe­rek késedelem nélkül elvégzik a szükséges munkákat. A betegbiztosítás új rend­szere igen sok terhet jelent az adminisztrációnak ezen a tele­pülésen is. A problémán pályá­zati úton próbálnak segíteni az illetékesek: a Népjóléti Minisz­térium támogatásával hamaro­san két számítógéphez jut az egészségügyi ellátás. A pályá­zat értelmében, az egyik gépet a körzeti orvosi szolgálat, a mási­kat pedig a gyermekgyógyászai kapja. (mihalik) Ha sok a varsányi kisgyerek Miért túl nagy az óvoda? Hetvenkét óvodáskorú kis­gyerek él jelenleg a településen, az óvodába azonban mindössze ötvennyolcat írattak be. S ennél lényegesen kevesebb - har- mincegynéhány - azok száma, akik rendszeresen eljárnak az óvodába. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az okok sorában a családi háttérben bekövetkezett válto­zások vezetnek: sok a község­ben a munkanélküli szülő, akik még napi húsz forintot sem ad­nak gyermekük óvodáztatására. Nem segített a helyzeten a té­rítési díjkedvezmény sem, va­gyis az, hogy az önkormányzat átvállalta a családokat terhelő költség egy részét. A valószínű megoldás: csoportok összevo­nása, de erről csak a képvi­selő-testület hozzájárulása után lehet szó. A fennmaradó helyi­ségek kihasználására már van­nak tervei a gyermekintéz­ménynek. (m.j.) A szoborszeretö város Szécsény. Éppen negyven­hét esztendeje, hogy a telepü­lés centrumában felavatták II. Rákóczi Ferenc mellszobrát. Az eltelt évtizedek azonban annyira megváltoztatták a vá­ros arculatát, hogy a környezet hovatovább méltatlanná vált az alkotáshoz: a művelődési ház máshol kapott helyet, a mozi leépült és egyéb intézmények is erre a sorsra jutottak. Mindezt Kolosi Tibor, a Ke­reszténydemokrata Néppárt helyi szervezetének elnöke ve­tette fel a városi képviselő-tes­tület legutóbbi ülésén. Hozzá­tette: méltóbb helyet kell ke­resni a szobornak. A képvise­lők egyetértettek a felvetéssel, és megbízták a városfejlesztési bizottságot, hogy keressen megoldást az áthelye­zésre. (mih) Meggybefőtt exportra Mit akar a lakosság? Körösi Csorna álmainak földjén Önkormányzati válaszok a szécsényi Élő Kíváncsiskodón Mintegy száz vagon meggyet szállítottak ebben az évben a Szu- puka Müvek Kft. egyházasgergei feldolgozóüzemébe, ahol ezek­ben a napokban is magválják, majd tartósítják a gyümölcsöt. A csaknem száz embert foglalkoztató telepen három magozógép segítségével végzik a munkát. Kép: Gyurkó Péter Rimóc. Szécsény és térsége gázellá­tási programja lehe­tőséget nyújt arra, hogy ez a település is igényelje a gáz­szolgáltatást. A csatlakozás jelentős költségvonzata azonban megfonto­lásra készteti a helybelieket. A szé­csényi polgármes­teri hivatal írásbeli tájékoztatója után a helyi vezetés is kö­zölte a képviselők­kel a szükséges tud­nivalókat. A dön­téshez viszont a tes­tület szerint ismerni kell a lakosok vé­leményét, észrevé­teleit is. Az igény felméréséhez szóró­lapok készül­nek. (m.j.) Az idén második alkalommal mutatkozik be Szécsényben Kunkovács László, a Magyar Művészetért díjas fotóművész. A Kubinyi Ferenc Múzeum­ban látható kiállítás a fotómű­vész és a város tisztelgése Kö­rösi Csorna Sándor előtt. Kunkovács László 1986. szeptemberében Lhásza és Shi- gance között kilenc nap alatt közel ezer felvételt készített. Közülük válogatta ki azokat, amelyeket Körösi Csorna Sán­dor halálának 150. évfordulója alkalmából mutat be Szécsény­ben. A művész legnagyobb eré­nye, hogy észreveszi a minden­napok legkisebb rezzenéseit, a munkálkodó, alkotó embert. Tárlata hamisítatlan tibeti han­gulatot áraszt. A szemlélődő, a képeken keresztül megismer­heti az ott élő emberek életét, munkáját, szokásait, a tájat. Kunkovács László művészi érzékkel tudja megragadni azt a pillanatot, amikor exponálni kell. Remekül ismeri fel, hogy melyik a dinamikus végtelen A dalai lámák fellegvára, a Potala térnek az a darabja, amelyet ki kell „merevíteni". A művész kiállított képeinek nagy részén az emberre helyezi a hangsúlyt. A látogató megis­merheti azt. amit az alkotó fon­tosnak tart felmutatni a világ­ból: például a jak csordával vándorló pásztorok életét. Ér­zékelheti a városok sajátos han­gulatát. Láthatja a tibetiek nép­viseletét. Tájékozódhat a szoká­sokról, a vallási szertartásokról. Megcsodálhatja a láma felleg­várát, a Potalát. Kunkovács László képei esz­tétikai élményt nyújtanak szá­munkra idegen tájakról, az ott élő emberekről információkat közvetítenek. Ez adja ennek a tárlatnak az igazi értékét. A kiállítás december elsejéig tekinthető meg. Szenográdi Az ész pénzzé válhat! Távközlési fejlesztés, faluprogram keretében Mikor lesz Szécsényben tele­fon? Igaz az, hogy gáz van a gáz körül? Kell-e a városnak IBUSZ-iroda? Ilyen és több ha­sonló, a város polgárait érdeklő és érintő kérdés megválaszolá­sára rendezte meg lapunk nem­régiben az „Élő kíváncsiskodó” legutóbbi, szécsényi fórumát, ahol a megjelentek kérdéseire a város polgármestere, alpolgár­mestere és a gazdasági bizottság elnöke próbált felelni.- Milyen pénzből valósul meg a távközlési fejlesztés? - tette fel a fórum első, sokakat érdeklő kérdését Kajzinger Pál. A válaszból megtudtuk, a MA- TÁV ezt a faluprogram kereté­ben hajtja végre, erre a telepü­lésnek nem kell hitelt felvennie. Ehhez a témához kapcsoló­dott Gáspár Ferenc is, aki az iránt érdeklődött, vajon hány új állomás bekötését teszi lehetővé az új crossbarközpont üzembe helyezése? A polgármester el­mondta, ötszáz állomásos lesz a központ, melynek bővítése azonban elsősorban a salgótar­jáni lehetőségektől függ, hiszen az ottani központhoz csatlako­zik a szécsényi konténer állo­más. Minden szécsényinek szív­ügye, hogy szebb legyen a vá­rosa. Nem meglepő, hogy Gás­pár Ferenc második kérdése ezt a gondot feszegette:- Nem lehetne szebbé tenni az utcákat? Az Erzsébet térrel szemben lévő ..pusztaság” mi­kor lesz végre parkosítva? Sze­rintem nincs olyan szécsényi, aki ne vállalná egy facsemete elültetését! Nem a munkáske­zek hiánya itt a gond, de kell va­laki, aki megszervezi, átfogja az egészet! - hangzott a javaslattal felérő felvetés. Őze János alpolgármester el­ismerte az elmondottak jogos­ságát, és arról tájékoztatott: ter­veik közt szerepelt, hogy az em­lített területnél lévő régi járda felbontása után még az ősz fo­lyamán parkosítják a szóban forgó részt. A város infrastruktúrájának fejlesztése kapcsán került elő egy, az „ipari falu”-val kapcso­latos kérdés. „Hol épülne ez meg?” - érdeklődtek többen is. Kiderült: az ötlet még meglehe­tősen képlékeny, hiszen egy olyan földterület jöhetne szóba, amely csak a jövőben kerül az önkormányzat tulajdonába. A kezdeményezés azonban óriási jelentőségű, mert egy ipari bá­zis egyben munkalehetőséget is jelent. Erre nagy szükség van. ha figyelembe vesszük, hogy a Szécsényben élő keresőképes helyteremtésben, hanem inkább az infrastruktúrális fejleszté­sekben kell előre lépni, és a kedvező lehetőségekkel min­tegy ide csalogatni a befekte­tésre kínálkozó tőkét. Megje­gyezte, hogy a BRG-Elsa Kft. a Grundiggal szeretne kapcsola­tot kiépíteni, ebben a város közvetlenül nem sokat tud tenni, közvetve azonban annál többet! Az előbbi gondolatsorhoz il­leszkedtek Bakos Lászlónak, az önkormányzat gazdasági bizott­sága elnökének szavai is, aki A rendezvény hallgatóságának egy csoportja Kép: Gy. P. lakosság nem kevesebb, mint 26(!) százaléka van munka nél­kül. „Bár nem elsősorban az önkormányzat feladata orvo­solni a gondot, mégis próbál-e tenni valamit a munkanélküli­ség enyhítése érdekében?” - ve­tette fel Kapos Ferenc. Varga Tibor polgármester elmondta, több közhasznú munkást foglakoztathatnak, ha lehetőség lesz rá, hogy a helyi ásatások programjába bekap­csolódjanak. Ezt kezdeményez­ték. és utánajártak, van-e mód ilyen munkalehetőségre. Az il­letékesektől kedvező választ kapott az önkormányzat. Az alpolgármester ezt azzal egészítette ki. hogy a városnak nem annyira a konkrét munka­hozzátette: a fejlesztés pénzügyi fedezetét elsősorban az itt élők tálentumában látja. Az „Élő Kíváncsiskodó” ar­ról győzte meg a résztvevőket, hogy ötletekben nincs hiány eb­ben a városban sem, csak valóra kell azokat váltani. A miként­hez pedig érdemes megszívlelni a rendezvényen elhangzottakat. A fórumon sok közérdekű kérdés szóba került még, mint például: mit tesz a város a par­kolási gondok megszüntetésé­ért? Hol tart a kábeltévé kiépí­tése, amit három társaság vál­lalt, a jogi háttér azonban állító­lag nincs tisztázva? Mi lesz a mozival? Ezekről a későbbiek­ben részletesen olvashatnak la­punkban. -fenyvesi­Kérték és megkapták Karancsság. Milyen ered­ménnyel pályázott a település önkormányzata az év eddig el­telt időszakában? Erre a kér­désre adtak választ egyebek mellett nemrégiben megtartott ülésükön a helyi képviselők. Az összegzés szerint, a pál­mát kétségtelenül a folyamat­ban lévő legnagyobb beruhá­zás, az iskolaépítés viszi el. Erre összesen harminchétmillió forintnál is többet nyertek a ka- rancsságiak. Nagyságrendben ezt követi az ivóvízhálózat kiépítésére adott 12,1 millió, a nevelési se­gélyre kapott 686 ezer, a Nép­jóléti Minisztériumtól szociális Célokra kapott 520 ezer, s a közművelődési tevékenység bővítését célzó százezer forint. Népfőiskola beindítására 44 ez­ret nyertek, de nem marad ki a falu talán legkisebb intézmé­nye, a könyvtár sem, melyet a Lakitelek Alapítvány 35 ezer forinttal támogatott. Ehhez már csak annyit: az esztendőből még hátra van jó két hónap ... Holnapi számunkban „Rétság és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó

Next

/
Oldalképek
Tartalom