Nógrád Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-28 / 254. szám

2 HÍRLAP 1992. október 28., szerda Kérdőjelek Előny (még) itt? A nemzetközi sajtó megint sokat ír Magyarországról. De nem a mennyiség a fontos, hanem a tartalom, s e téren (még) nem pa­naszkodhatunk. Gyakori téma a rendszerváltozás számos új fej­leménye, a környezetünkhöz viszonyított stabilitás, a külföldi tőke megjelenése és működése hazánkban. Mit mond a világ a Duna-ügyről? A Közös Piac megbízottait nem titkoltan meglepte a szlovák merevség Brüsszelben. A né­met külügyminiszter az EK nevében Szlovákia számára hátrá­nyos következmények lehetőségére hívta fel a figyelmet, ami úgy tűnik, nagyobb aggodalmat keltett Prágában, mint Pozsonyban. Washingtonban óvatosan ugyan, de Szlovákia számára kedve­zőtlen kereskedelmi lépések esetleges megtételére célozgatnak. A nemzetközi sajtó zömmel Magyarország iránti szimpátiát mu­tat. De befolyásos lapok magyar presztízs-szempontokat, belpo­litikai motivációkat is emlegetnek már. Nem lehet nem észreven­ni, hogy e kérdésben bizonyos fokig megosztott a nyugati mérték­adó körök véleménye. Csak Duna-ügyben?Október 23. világvisszhangjában is visz- szaköszöntek a ránk nézve kedvező megfogalmazások az új Ma­gyarországról. De Göncz Árpád kifütyülése is bőven helyet ka­pott Németországtól Amerikáig a világ nagy újságjaiban, rádió- és televízióműsoraiban, nem éppen előnyünkre. Alapvető politikai és gazdasági érdekek fűződnek ahhoz, hogy Magyarországnak jó híre legyen a világban. Lehet-e hát jo­ga bárkinek, bármilyen ürüggyel és címen kockára tenni azt, ami a nemzet számára ennyire fontos? (FEB) Titkos megállapodás Jacques Delors, az Európai Közösségek Bizottságának elnö­ke titokban megállapodott Bili Clinton amerikai elnökjelölttel abban, hogy november 3-ig, az amerikai elnökválasztásig kés­leltessék a világkereskedelem új­raszabályozásáról szóló megál­lapodás megkötését — adta hírül a Sunday Telegraph című brit lap. A lap magas rangú közös pi­aci agrarilletékesekre hivatko­zott értesülése forrásaként. Az EK-tisztségviselők szerint a kés­leltetés célja rontani George Bush amerikai elnök újraválasz- tási esélyét, megakadályozni, hogy a kereskedelmi megállapo­dást kormányzata eredménye­ként tüntethesse fel. Mi lesz a KGST-vagyonnal? Továbbra sem sikerült egyez­ségre jutni a volt KGST-tagorszá­goknak Oroszországgal a szerve­zet vagyona, mindenekelőtt a moszkvai székház jövőjéről. De­monstratív módon a KGST-t fel­számoló bizottság múlt heti ülé­sének résztvevőit az orosz ható­ságok be sem engedték az egykor a szocialista országok közötti együttműködést jelképező fel­hőkarcolóba. A volt tagállamok küldöttségei — köztük a Zsolnay András vezette magyar delegá­ció — közös nyilatkozatban ítél­ték el a jogi szempontból több mint kifogásolható orosz maga­tartást. Brit recesszió A brit gazdaságot két éve béní­tó recesszió, amely máris a leg­hosszabb a ’30-as évek nagy vál­sága óta, jócskán átnyúlik a jövő évbe is — véli a londoni közgaz­daság-tudományi egyetem gaz­dasági előrejelző intézete. Az in­tézmény szakértőinek közzétett felmérése szerint a font sterling múlt hónapban kirobbant válsá­ga semlegesíti a kamatlábak csökkenésének bizalomerősítő hatását. Három halálos áldozat Rakéták Dél­Libanonra, Izraelre Az izraeli csapatok által meg­szállt dél-libanoni biztonsági övezet és az észak-izraeli telepü­lések elleni rakétatámadásnak a legújabb jelentések szerint há­rom halálos áldozata van. A mintegy 15 kilométer széles biztonsági övezetben és észak-iz­raeli települések körzetében keddre virradó éjszaka több száz, a Bekaa-völgyből sorozatvetők­kel indított rakéta csapódott be. (MTI) Duna­csúny ’92 Összeállításunkban a helyszínen látottakról közlünk felvételeket. Csehszlovák kormányülés Teljes kudarc Teljes kudarccal végződött kedd hajnalban a csehszlovák szövetségi kormány hétfő este nyolc órakor kezdődött rendkí­vüli ülése, amelyen meg akartak állapodni abban, hogy milyen választ adjanak a Bőssel kapcso­latos múlt pénteki magyar szóbe­li jegyzékre. A kormány szlovák tagjai nem voltak hajlandók elfo­gadni a csehek követelését, hogy azonnal állítsák le az erőmű gát­jának építését. A magyar jegyzék az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet válságkezelő mecha­nizmusának beindítását helyezte kilátásba arra az esetre, na a csehszlovák fél keddig nem tud elfogadható magyarázattal szol­gálni a Duna elterelési munkála­taira. A csehszlovák kormány­ülés tökéletes eredménytelensége nyomán több mint valószínű, hogy elfogadható magyarázatra nincs esély. Jan Strasky, aki a cseh Polgári Demokrata Párt (ODS) képvise­letében tölti be a szövetségi mi­niszterelnöki tisztet, az ülés után kiábrándultán közölte: a kor­mány nem tudott megállapodni abban, hogy követelje a munkák azonnali és feltétel nélküli leállí­tását. A kormány szlovák tagjai szembeszegültek ezzel az indít­vánnyal. Jan Strásky szavai sze­rint a kormány megállapította, hogy nem tartották be a Bőssel kapcsolatos, múlt szerdai hatá­rozatát. Miroslav Macek, aki — szin­tén a cseh ODS színeiben — a szövetségi kormány egyik mi­niszterelnök-helyettese, arról tá­jékoztatta az újságírókat, hogy a cseh kormánytagok követelték a Duna elrekesztésére irányuló munka azonnali leállítását, és ez­által azoknak a feltételeknek a megteremtését, amelyek lehető­vé teszik az Európai Közösség Bizottságával való további tár­gyalásokat. A cseh fél által elő­terjesztett határozati javaslatban az is szerepelt, hogy — tekintettel Csehszlovákia államjogi helyze­tére — a Bős-Nagymarossal kap­csolatos tárgyalásokat közvetle­nül a Szlovák Köztársaság foly­tassa tovább Magyarországgal. Orosz nyugdíj emelés Borisz Jelcin orosz elnök rendeletet írt alá a nyugdíjak emeléséről, illetve az árakkal összeegyeztetett negyedévenkénti automatikus inde­xálásukról. Ennek értelmében a nyugdíjminimum november 1-jétől a jelenleginek 2,5-szeresére, havi 2250 rubelre emelkedik. A jelentés szerint már a nyugdíjasok jelenlegi jövedelmét is a május és október közötti áremelkedésekből kiindulva kalkulálták ki. A rendelet szerint azonban jövő év február elsejétől negyedévenként automatikusan igazítják a nyugdijak szintjét a fogyasztói árak emelkedéséhez. Olajvezeték Három volt szovjet köztársaság szerződést írt alá az amerikai Bech - tel építési céggel és két társával, amelynek értelmében 800 kilométeres olajvezetéket építenek közösen a Kaukázuson át. A 850 millió dollá­ros költséggel fölépülő vezeték a Kaszpi-tengertől a Fekete-tengerig húzódik majd. Oroszország, Kazahsztán és Azerbajdzsán mellett Omán is érintett a szerződésben. A 3 év alatt elkészülő vezetéken na­ponta 300 ezer hordónyi olajat kívánnak továbbítani. Jelcin távol tartja Gorbacsovot a politikai élettől Fagyponton a politikusok viszonya Borisz Jelcin orosz államfő volt tanácsadójának állítása szerint a föderáció elnöke mindent meg fog tenni annak megakadályozásá­ra, hogy Mihail Gorbacsov visszatérhessen a belpolitikai életbe, s teszi ezt a közöttük feszülő egyre élesebbé váló személyi ellentétek miatt. Pavel Voshanov — aki még februárban mondott le Jelcin saj­tótitkárának posztjáról — úgy fogalmazott a föderáció tévéjé­nek adott legutóbbi nyilatkoza­tában, hogy egykori főnöke ugyanúgy bánik a volt szovjet el­nökkel, mint ahogy az kezelte egykor őt magát. „Jelcin sajnálatot érezhet a vesztes Gorbacsov iránt, de nincs kegyelem egy ellenálló Gorbacsov számára. Az orosz politikában döntő jelentősége van ennek a személyiségi elem­nek” — fejtette ki Voshanov az interjúban. A Reuter emlékeztet rá, hogy Gorbacsov és Jelcin viszonya az utóbbi időben a fagypontra süly- lyedt, mert az egykori Szovjet­unió vezetője egyre fokozza táma­dásait Jelcin és a kormány radi­kális gazdasági programja ellen. „Ha érkezik egy — Jelcin szá­mára kellemetlen tartalmú — nyilatkozat Gorbacsov részéről, akkor Jelcin sajtótitkársága is ki­ad egy válasznyilatkozatot, amelyben emlékeztetés történik arra, hogy Gorbacsovot eltávolí­tották a politikai életből, és oda nem fogják visszaengedni” — mondta Jelcin egykori sajtótitká­ra. Majd hozzátette: „A mai Jel­cin pontos mása a múltbeli Gor- bacsovnak.” Gorbacsov egyébként nemré­gen kijelentette, hogy hibát kö­vetett el, amikor annak idején egyengette Jelcin előmenetelét, a mostani államfő ugyanis — mint állította — sikeres romboló, ám bukott alkotó, aki sohasem tudott az ellenzéki vezér szere­péből kilépni. Borisz Jelcin 1985-ben Gor­bacsov közbenjárására kerülhe­tett a kommunista párt körzeti vezetői posztjáról a moszkvai pártvezetés élére és válhatott a politikai bizottság szavazati jog­gal nem rendelkező tagjává. 1987-ben aztán Jelcin önként tá­vozott a pártvezetésből, mond­ván, hogy a gorbacsovi pere­sztrojka reformjai sehová sem ve­zetnek. Később Gorbacsov csak azért hozatta ki a betegeskedő Jelcint a kórházból, hogy egy pártgyűlésen nyilvánosan meg­alázza. Jelcin önéletrajzában azt írta: Gorbacsov 1988-ban nyíl­tan közölte vele, hogy a politikai életbe való visszatérése kizárt dolog. Jelcin a későbbiekben — an­nak ellenére, hogy a kommunista párt többször is megpróbálta le­járatni őt — a Gorbacsowal szembeni ellenzék vezetője lett. Voshanov mélységes kiábrán­dultságával indokolta februári lemondását, azzal, hogy Jelcin — számára úgy tűnik — nem alkal­mas a társadalom radikális meg­változtatására. Számos egykori kommunista vezető ugyanis még mindig hatalmi pozícióban van. A kettejük viszonyában kiala­kult zsákutca vezetett végül is oda, hogy megvonták Gorba- csovtól a külföldre utazás jogát, azzal indokolva, hogy a volt párt­főtitkár visszautasította az alkot­mánybírósági felszólítást a kom­munista párt perében való tanús­kodásra. Október elején Jelcin rendele­tére Gorbacsovot és a vele azonos gondolkodású értelmiségiek cso­portját (a Gorbacsov Alapít­ványt) megfosztották attól a Moszkva központjában elhe­lyezkedő épülettől, amelyet Gor­bacsov még a Szovjetunió elnöki posztjáról történt tavaly decem­beri lemondásakor kapott hasz­nálatra. Az ellene folytatott had­járat részeként a múlt héten Jel­cin sajtótitkársága azzal vádolta Gorbacsovot, hogy eltitkolta az igazságot az 1940-es katyni tö­meggyilkossággal kapcsolatban. Á Gorbacsowal szembeni korlátozó lépéseket Nyugat-Eu- rópa is helytelenítette: több he­lyen tiltakozást váltott ki a vele szemben elrendelt kiutazási tila­lom. A jelek szerint Gorbacsov nem tört meg: továbbra is maka­csul visszautasítja az alkotmány- bíróság előtti tanúskodást, s azt a politikai vezetés által ellene indí­tott „szennyes akciónak” nevezi, amelynek célja személyének le­járatása. (MTI) Szántó György kép­riportja Az elmúlt hétközi főpróba után október 24-én, szom­baton megkezdődött a Duna csehszlovákiai területén lé­vő medrének elrekesztése. Az eseményen kollégáink — bár nem kaptak meghívót — részt vettek, s az exminisz- terelnök, lan Charnogoursky társaságában szemlélhet­ték a történteket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom