Nógrád Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-12-13 / 216. szám

Alpinisták tragédiája Életét vesztette mind a négy lengyel alpinista, akik pénteken tűntek el a Tátrában. Három fia­tal hegymászó — két lány és egy fiú — oktatójuk vezetésével in­dult el, hogy megmásszon egy 500 méter magas sziklafalat. Eközben tört rájuk a hóvihar és az orkán erejű szél. Kedden talál­ták meg az első, szerdán a másik három holttestét a hegy lábánál — a hegyimentők véleménye szerint mintegy 200 méter ma­gasból zuhantak le, és szörnyet­haltak. Az első ítéletek... Három héttel a rostocki kilen­gések után megszülettek az első ítéletek: a mecklenburgi város­ban három fiatalkorút ítéltek el, a legsúlyosabb büntetést egy 18 éves drezdai kapta, kilenc hóna­pi elzárást a közbiztonság súlyos veszélyeztetéséért. Az ítélethir­detéssel egy időben vált ismertté, hogy a szászország-anhalti Quedlinburgbn fiatalkorú szél­sőségesek támadtak a bevándor­lójelöltek helyi otthonára. Az épületre — a jól ismert séma alapján — köveket és égő benzi­nespalackokat dobáltak. A száz­főnyi csoportból a rendőrök 71 személyt vettek őrizetbe. „Szennyes kampány” Winnie Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) vezetőjének, Nelson Mandelá­nak külön élő felesége a mozga­lomban viselt valamennyi tiszt­ségéről lemondott. Mandela asz- szony az ANC végrehajtó bizott­sági tagságáról és a nőszövetség­ben viselt funkciójáról való le­mondását az ellene folyó „szeny- nyes és rosszindulatú” kampány­nyal indokolta. Winnie az év ele­je óta él külön férjétől, miután egy gyilkosságban való bűnré­szességgel és az ANC-vagyonnal való visszaéléssel vádolták meg. Csurkát bírálják „Tejkowski rokona” — ezzel a lengyel olvasó számára nem ép­pen hízelgő címmel számolt be a varsói Gazeta Wyborcza, az or­szág legnagyobb példányszám­ban megjelenő napilapja a Csur- ka-ügyről. Tejkowski a skinhea- dek egy részét is magába olvasz­tó lengyel újnáci márt vezére, akit köröznek, mert bírósági tár­gyalásán nem jelent meg, s nem volt hajlandó magát alávetni az igazságügyi elmeszakértő vizs­gálatának. Boros Anna, a lap bu­dapesti tudósítója egy teljes újság­oldalon ismertette a Csurka-ta- nulmány főbb gondolatait, ame­lyek — mint írta — undort, felhá­borodást, sőt félelmet keltettek sokakban. Bosznia: tárgyalások a jövő héten Vance és Owen elégedett A horvát, szerb és bosnyák közösség képviselői jövő hét péntekjen kezdik meg tárgyalá­saikat Genfben. Ezt Radovan Karadzic, a boszniai szerbek ve­zetője közölte csütörtökön este, miután véget értek megbeszélé­sei Cyrus Vance-szel és Lord Owennel, a Jugoszlávia-értekez- let társelnökeivel. Az ENSZ-t és az Európai Közösséget képvise­lő két diplomata előzőleg ideig­lenes tűzszüneti megállapodást hozott tető alá a szembenálló fe­lek között. Hírügynökségi jelentések sze­rint mind Vance, mind Owen elégedetten nyilatkozott a Zág­rábban kezdett, majd Szarajevó­ban folytatott tárgyalásokról. Lord Owen — aki még az este fo­lyamán Szarajevóból Belgrádba érkezett — figyelmeztette Bosz­nia-Hercegovina kormányát: sú­lyos következményekkel járhat, amennyiben folytatódnak a tá­madások az ENSZ békefenntar­tó erői ellen. Hozzátette: a bos­nyák vezetők ígéretet tettek a bű­nösök felkutatására és megbün­tetésére. A Tanjug jelentése szerint Dobrica Cosic, az új Jugoszlávia elnöke levélben nyilvánított részvétet Francois Mitterrand francia elnöknek a két francia ENSZ-katona halála miatt. A saját maga és országa nevében fogalmazott üzenetében Dobri­ca Cosic hangsúlyozta: a francia katonák békemissziót teljesítet­tek Bosznia-Hercegovinában. (MTI) Amerikai állásfoglalások Tőkés László mellett Tisztelet az erkölcsi bátorságnak Hogyan látják Tőkés László püspök egy hete óta tartó éh­ségsztrájkját? — kérdezte az amerikai külügyminisztérium il­letékes szóvivőjét szerdán az MTI tudósítója. A csütörtökön kiadott válasz rámutat: — Ag­gasztóak a Tőkés püspök egész­ségének megromlásáról kapott hírek. Tudatában vagyunk éh­ségsztrájkja céljának: hogy igaz­ságot szolgáltassanak az 1989. decemberi és az 1990. márciusi erőszakcselekmények áldozatá­ul esett román állampolgárok­nak, bármely nemzetiséghez tar­tozzanak is. Tőkés püspök a Cea- usescu-diktatúra elleni kiállásá­val millióknak adott ösztönzést, most pedig tisztelettel adózunk erkölcsi bátorságának — hangzik a hivatalos állásfoglalás. Az MTI tudósítójának megbízható for­rásból kapott értesülése szerint az amerikai külügyminisztérium illetékesei külön nagyra értéke­lik, hogy Tőkés László hangsú­lyozottan nemcsak a magyar nemzetiségűek, hanem vala­mennyi romániai áldozat érde­kében áll ki. (MTI) Elfogták a camorra főnökét Az olasz rendőrség tegnap hajnalban sikeresen rajtaütött a nápolyi maffia — a camorra — legfőbb főnökén és testőrein — közölte az olasz televízió. Az AFP és a DPA jelentése szerint ez a hatóságok második nagy fogása a héten, miután pár napja „hidegre tették” a szicíliai maf­fia vezérét, Giuseppe Madoniát. Carmine Alii érit'a Nápoly közeli Scisciano faluban, a villája alatt ásott föld alatti folyosóban fülelték le, ahová a rendőrök közeledtével menekült. A már 11 éve üldözött Alfieri neve igazában 1984-ben vált hírhedtté egy mészárlás miatt, amelyben nyolc ember vesztette életét. Bandája „védelmi” pénzek kizsarolásával, csempészettel, kábító­szer- és fegyverkereskedelemmel foglalkozott. Jelcin nyilatkozata elhalasztott útiéról Tokió túlzottan kategorikus volt Tokió túl kategorikusan köve­telte a szigeteket, Oroszország ilyen nyomás alatt nem adhatja oda őket — jelentette ki tegnap a csebokszári repülőtéren Borisz Jelcin. Az orosz elnök a helyi köz- igazgatás vezetőivel folytatott ta­nácskozásra érkezett Csuvasföld fővárosába. — Nem akartam üres kézzel menni Japánba, azt sem akar­tam, hogy el kelljen bújni a tünte­tők elől, ezt sem az elnök, sem Oroszország nem vállalhatta — fűzte hozzá Jelcin, aki szerint a látogatás elhalasztása nem jelen­ti azt, hogy megszűnnek a nor­mális kapcsolatok Japánnal és Dél-Koreával. — Természetesen nem lesz di­namikus a fejlődés, de ha elmen­tem volna, és nem egyezünk meg a szigetek ügyében, akkor ugyanúgy hiányozna ez a dina­mika — vélekedett. Kiutasítják-e a volt magyar nyilast? Az amerikai igazságügy-mi­nisztérium szerdán bejelentette: eljárást indított Szendi József ál­lampolgárságának megvonásá­ra, mert a magyar származású férfi eltitkolta, hogy csendőr­ként, majd a Szálasi-féle Nemze­ti Számonkérő Szék különítmé­nyeseként részt vett zsidók de­portálásában, köztisztviselők, politikusok, diplomaták üldözé­sében. Az igazságügy-minisztérium szóvivője az MTI érdeklődésére közölte: amennyiben a bíróság Szendit megfosztja állampolgár­ságától, valószínű, hogy kiutasít­ják majd az országból. Az MTI washingtoni irodájá­nak rendelkezésére bocsátott terjedelmes keresetet a miniszté­rium különleges vizsgálóosztálya jutott háborús bűnösök leleple­zésével. Eddig 42 ilyen személyt kutattak fel és fosztottak meg ál­lampolgárságától, harmincat kö­zülük kiutasítottak. Amint Dean St. Dennis, a tár­ca szóvivője a magyar közvéle­mény tájékoztatásara elmondot­ta, várhatóan többéves eljárás ígérkezik: Szendi ellen a lakóhe­lye szerint illetékes kerületi bíró­ságon folytatják majd le az eljá­rást. E bíróság ítéletét az alperes — amennyiben elmarasztalják — középfokon, majd a legfelsőbb bíróságon is megfellebbezheti. Állampolgárságának megvoná­sa esetén újabb, külön eljárás kö­vetkezhet kiutasítására. A kér­désre, meghallgatnak-e tanúkat, kikérik-e a magyar igazságügyi szervek segítséget, a szóvivő kö­zölte, hogy a folyamatban lévő perről bővebb tájékoztatást nem adhat, de nyilvánvaló, hogy bi­zonyítási eljárást folytatnak le, s hogy általános szokás tájékozta­tást kérni külföldi vonatkozású perben. Az igazságügy-minisztérium keresetéből kitűnik, hogy az 1915-ben Taktaharkányban szü­letett Szendi 1938-ban a hon­védségnél, 1939-től 1944 októ­beréig a csendőrségnél szolgált, azt követően, 1945 januárjáig pedig a nyilas rendszer Nemzeti Büntetővám? Kína mintegy 4 milliárd dollár értékű amerikai áru behozatalá­ra vet ki büntetővámokat, ha az USA beváltja nemrégiben nyil­vánosságra hozott fenyegetését, miszerint 3,9 milliárd dollár ér­tékű kínai áru importját büntető­vámokkal sújtja, ha október 10- ig nem sikerül megállapodnia Pekinggel az amerikai export­áruk kínai értékesítését korlátozó adminisztratív akadályok lebon­tásában. F FAI ílAX ÖNNEK IS ELMONDJUK! Nógrád megyében 3 hónap alatt 45 millió1 forintot forgalmaztunk! Katalógusainkból 600 vásárló választott terméket! Kínálatunkból: Szekrénysorok, étkezők, ülőgarnitúrák, elemes konyha és irodabútorok, márkás műszaki termékek nagy választékban. KAMATMENTESEN 24 havi részletre mentesen az inflációtól EZ A MITAX ORGAN KFT. A megyei iroda címe: 3100 Salgótarján,, Fő tér 1. (SZMT székház). Tel.: (32) 17-244. Alirodáink címei: Balassagyarmat, Bajcsy Zs. út 10. fsz. (IEFAG irodaház). Pásztó, Kölcsey út 16.( a Zsigmond étteremmel szemben) Rétság, Kossuth L. út 1-3. II. em. (tsz-iroda) Szécsény, Erzsébet tér 1. (IPOSZ-székház) Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 9.00-17.00 óráig Szécsényben 8.00-16.00 óráig szombaton 9.00-12.00 óráig. 3 rRlAA Erdélyi utazás Erdővidék választói között A Kovászna megyei Erdővi­dék központjában, a régi vár­templomáról nevezetes Baróton ugyancsak meglepődhetett a helybéli plébános, amikor némi késéssel, halkan jobbra-balra köszöngetve híveinek, megérke­zett a Romániai Magyar Demok­rata Szövetség választási gyűlé­sére. A vendéglő nagytermében összegyűlt magyar ajkú közön­ség előtt sorra álltak fel a képvi­selő- és szenátoijelöltek, és né­hány mondatot mindegyikük... románul szólt a közönséghez — amíg az nem jelezte, hogy elég, a beszélő leülhet. Mielőtt belépett volna ugyanis a plébános, az egyik ízes beszédű RMDSZ-választó javasolta a rögtönzött „nyelvvizsgát”: tudni akarjuk, hogy akikre szeptember 27-én szavazunk majd, milyen szinten lesznek képesek kifejez­ni, megértetni magukat a parla­mentben, ahol a munkanyelv természetesen a román. Két és fél tucat választó gyűlt csak össze ezen a kánikulai szombat délutánon, hogy meg­hallgassa az RMDSZ jelöltjeit, a teremnek alig egyharmadan ül­dögéltek. Este többen lettünk volna, szabadkozik az egyik szer­vező — de hát este mar másutt a választók Maarton Ár­S , a szenátorlista vezetőjét, an Ákost, Tunyogi Károlyt és a többieket. Maga Maarton Árpád eredeti hivatására nézve sepsiszentgyörgyi színész, de mostanában csak a politika szín­padán jut ideje feliepésre. Van a jelöltek között tanár, közgaz­dász, agrármérnök, vagy éppen hajdanán kitelepített, kényszer- munkára hurcolt „kulák” is. Aki a távozó parlamentnek is tagja volt, elmondja, hogy mit végzett ott, mit képviselt, mit le­hetett elérni, mit — ellenzékiként — nem. Egy öreg székely, a népi bölcsesség kútfeje, tanácsokat ad: tudni Kell a favágásnál, hova csapsz és hol hasad. Válogassák meg jól barátaikat, mindenkinek legyen öreg, furfangosabb isme­rőse: nem szabad semmit elha­markodni, nincs szükség fölösle­f es szószátyárságra, sokszor a erürő út a rövidebb, elérni in­tásai sem túl biztatóak, a munka- nélküliek aránya magas, sokan hagyják el a vidéket, az árak csak mennek felfelé, szeptember ele­jétől, a szubvenciók megvonásá­val megint drágább a kenyér, a cukor, gyakori a hiány: meddig megy, mehet ez így? Á változás kulcsa a választás: a Konvenció győzelme megnyitná az utat az igazi privatizáció és az átgondolt gazdaságpolitika számára — fe­lelnek a jelöltek. A gyűlés végén bukkan fel a nagy vitatéma: az önrendelke­zés, az autonómia gondolata, an­nak kulturális vagy éppen terüle­ti koncepciója. Van, aki szerint csak ennek kinyilvánítása lehet­ne megoldás a magyarság számá­ra. A jelöltek figyelmeztetnek: jelszószerűen fogalmazva, csak a román nacionalisták vitorláját dagasztják. Viszont a helyható­sági választásokon sok falu, tele­pülés, város élére került RMDSZ-jelölt, a gyakorlatban kell feltárni az így adott lehetősé­get, ez már egyfajta önrendelke­zés. Jó két óra után is folyna még a vita, de váiják a jelölteket a kö­vetkező magyar faluban, menni kell. Maarton Árpád kiosztja a szervezőknek a fnssen nyomott RMDSZ választási plakátokat, aztán indul társaival. Este 8-ra váriak őket, de késni fognak, az a gyűlés sem kezdődik már ponto­san, eltart majd 11-ig, aztán még egy-két megbeszélés, éjfél fele talán indulhatnak haza, 1 előtt aligha lesznek otthon. Előző nap hajnali 3-ra értek vissza. De hat ez a kampány: a „biztos” bejutók és az esélytelenek egyaránt nap­ról napra útrakelnek, akkor is, ha sehol sem gyűlik össze a báród­nál több ember, ha sok is a csaló­dás, a kiábrándulás, ha messze is szállt 1989 decemberének ígére­te. Szeptember 27-én senki se maradjon távol a szavazóhelyisé­gektől az Erdővidéken, mondja Maarton Árpád búcsúzóul: min­den egyes szavazat számít. (MTI) Szilárd a márka A német márka a hullámverte kősziklához hasonlóan állja a nyugati valutapiacok megráz­kódtatásait. A világ második leg­jelentősebb tartalék valutája szerte a világban töretlen bizal­mat élvez a befektetők körében — úja a DPA/VWD. A német márka ereje a dollár gyengeségében rejlik — idézett egy szakértőt a német hírügy­nökség. Azonban nem véletlen, hogy a zöldhasú gyengélkedésé­ből épp a márka, nem pedig vala­mely más valuta húz leginkább hasznot: a német valutától senki a földkerekségen nem vár leér­tékelődést, miként azt a márka magasrepülése tanúsítja. Áz évek folyamán a német márka egyre fontosabb szerepet foglalt el a nemzetközi pénzpia­cokon, nem utolsósorban a né­met jegybank következetesen szigorú pénzpolitikájának kö­szönhetően: a világ devizatarta­lékainak egyötödét márkában tartják, a világkereskedelem egy- hetedét német márkában köny­velik el. A német valuta a legsta­bilabb pénznek számít az Euró­pai Pénzügyi Rendszeren (EMS) belül is, ahol német szakértők véleménye szerint sokáig alulér­tékelt volt, főleg a lírához és a font sterlinghez képest. Valutaalkuszok szerint egyér­telműen e valuták gyengeségét jelzi a magas kamatszint a szóban forgó országokban: csak egyre emelkedő kamatokkal tudják az országon belül tartani a tőkét, és stabilan megőrizni a valutaárfo­lyamot. Most nyújtják be a szám­lát ezért — mondták a DPA/ VWD által idézett szakértők, akik rámutattak, hogy a jegyban­kok az elmúlt hetekben óriási ösz- szegekkel kényszerültek beavat­kozni az árfolyamok védelmé­ben. Frankfurti megfigyelők biz­tosra veszik, hogy ha az EK jövő­jéről szeptember 20-án tartandó franciaországi népszavazás előtt nem is, utána mindenképpen sor kerül az EMS-en belüli árfolya­mok kiigazítására. (MTI) Számonkérő Széke különítmé­nyeseként működött. Csendőr­ként részt vett zsidók tömeges összegyűjtésében, kényszer- munkára hajtásában és deportá­lásában, többek között a kárpát­aljai Felsőapsán és az erdélyi Bárdfalván. 1944. október ló­én, a nyilas hatalomátvétel után hűségesküt tett Szálasinak, és különítményesként Budapesten részese volt a nyilasokkal szem­benálló politikusok, köztisztvi­selők, külföldi állampolgárok, valamint újólag zsidók üldözésé­nek. Utóbbi vonatkozásban részt vett egy, Raoul Wallenberg révén a svéaTcormány védnöksége alatt álló, zsidók lakta ház elleni fegy­veres támadásban. A kereset formailag azzal in­dokolja az állampolgárság meg­vonására irányuló kérelmet, hogy Szendi múltját többször is eltagadva jutott be az Egyesült Államokba és szerzett állampol­gárságot. Az amerikai adatok szerint Szendit 1945 májusában a szovjetek Máramarosszigeten letartóztatták és átadták a romá­noknak, akik Nagyváradra vit­ték, ahonnan megszökött. Az év folyamán visszatért lakóhelyére, Hernádnémetibe. 1946-ban, majd 1948-ban letartóztatták, internálva volt a dél-budai tá­borban. A debreceni népbíróság az 1948 május-júniusaban le­folytatott perben izgatásért 8 hó­napi börtönre ítélte. Szendi 1958-ban menekült­ként, Párizsban kapott amerikai beutazási engedélyt, és 1964- ben nyerte el az állampolgársá­got. Tennessee állam egy kisvá­rosában, Cookeviile-ben él. A 21.000 lakosú település mező- gazdasági jellegű, egyetlen lapjá­nál közölték, hogy Szendi nevét nem ismerik. A férfi eredeti ne­vén szerepel a telefonkönyvben: az MTI érdeklődésére a telefont először lecsapták, másodszor egy női hang szitkozódással vála­szolt. Az igazságügy-minisztéri­um szerint Szendit már értesítet­ték az ellene benyújtott kereset­ről, s amennyiben szükséges, ki­rendelt védőt is igénybe vehet. (MTI) kább így lehet a célt, mondja, mutatja, jobb kezével vakarva a bal fülét. Székelyföldön va­gyunk. Kovászna egyike annak a két, magyar többségű romániai me­gyenek, amelyek magyar prefek­tusát a kormány váratlanul levál­totta, majd a lakosság tiltakozása nyomán az új román vezetők mellé egyenlő joggal egy-egy magyart nevezett ki, feszultség- oldo kompromisszumként. Maarton Árpád védi az alkut, mint amely az adott helyzetben, a kampány előtt a legjobb volt — a hallgatóságból azonban többen indulatosan róják fel azt, milyen utasítgató stílusban fogalmazód­tak a csak a román megbízott ál­tal küldött új körlevelek, és azt sürgetik, hogy az ilyen irományt küldjék vissza a feladónak. Az RMDSZ-elnök megnyugtat: a másik, a magyar megbízott már visszatért szabadságáról, ezentúl együtt szignálják körleveleiket. A tanács éppen aznap döntött úgy, hogy a megyében minden hivatalos közleményt nemcsak románul, hanem magyarul is meg kell jelentetni. Sokan szólnak a gazdaság fájó gondjáról. A földet ugyanis visz- szakapták az emberek a kollekti­vizálás évei után — de megműve­lésére gépet, vagy annak bérlésé­re hiten nem adtak, így helyzetük rosszabb, mint korábban volt. Kevesebb földet szántottak fel, kevesebbet vegyszereztek, mű­trágyáztak, mint az előző évek­ben, veszélyben a kenyér, a meg­élhetés. Az agronómusj elölt ígé­ri: az új parlamentben, az RMDSZ-szel szövetséges De­mokratikus Konvencióval együtt új törvényekkel próbálják majd segíteni a parasztságot. Persze, ehhez erős képviseletre van szükség, többségre, ahhoz pedig a választók teljes mozgósítására — ellensúlyozandó a kiábrándu­lást, az embereken úrrá váló kö­zönyt. Többen felelnek: ha keve­sen tudtak is eljönni, továbbad­ják, amit hallottak, a szavazás napján ott lesznek a választók, higgyék el a jelölt urak. Sokféle gond merül fel: Bárót bányaváros, de a bányászat kilá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom