Nógrád Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-10 / 214. szám
1992. szeptember 10., csütörtök BALASSAGYARMAT ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Az importverseny a tehetősebb vevőkört apasztja Veszteség nélkül zártak Az első fél évben az Ipoly Bútorgyár mindhárom kft.-jé- ben 10-15 százalékkal esett vissza a forgalom, egyfelől a kiélezett importverseny, másfelől a fizetőképes vásárlóerő zsugorodása miatt. Okos gazdálkodási stratégiával és taktikával. azonban veszteség nélkül tudták zárni a cégek ezt az időszakot. A forgalomvisszaesést kiváltó okok közül elsősorban a Balassagyarmati Bútorgyár erősödő importversenye okozta a legtöbb fejfájást a vezetőknek. A külföldi cégek megjelenése ugyanis a tehetősebb vevőkört apasztotta. Ennek ellenére sikerült végrehajtani az első hat hónapi termelési elképzeléseket, méghozzá a tavalyival azonos létszámmal. A gazdálkodás kiegyensúlyozottságára jellemző, hogy teljesítették a fizetési kötelezettségeket, ugyanakkor szolid, 10 százalékos béremelést is megvalósítottak. A második fél évi kilátások azzal bíztatnak, hogy valószínűleg ismételten veszteség nélkül lehet megoldani a sok kérdőjelet magába foglaló termelési és gazdálkodási feladatokat. A feltételes mód azon reménykedéshez kötődik, hogy az igények nem csökkennek, inkább valamelyest növekszenek, s a közületi vásárlások szintén megélénkülnek. A szakemberek a megmondhatói: megszűnt az a világ, hogy a megrendelők hosszabb időre elkötelezzék magukat a különböző termelőüzemeknél. Jelenleg is folyamatosan érkeznek a megrendelések. Ennek köszönhetően ez év szeptemberének végéig a kapacitások 90 százalékát kötik le a megbízatások. A szécsényi kábeldobgyártók olyan számukra is megfelelő áron exportálnak Németországba, hogy az onnan származó bevétel jelentősen hozzájárul a talpon maradáshoz. A bútorelőállításnál jelentkező beszállítói lehetőségeket is a maguk javára fordítják. Tudniillik a francia, az osztrák és a német cégeket versenyeztetik a megrendelések elnyerése érdekében. Korábban gondot okozott a hazai faanyag beszerzése, de ma már itt is inkább a kínálat a jellemző. (V.K.) A Molnár házaspár a burgonyaföldön Fotó: Rigó Fukaran fizet a krumpli Mohora határában Tamás-völgynek hívják azt a területet, ahol burgonyaszüretelők- kel találkoztunk. — A magyamándori Mikszáth Kálmán Termelőszövetkezet mohorai varrodájának vagyok a vezetője - mutatkozott be Molnár József né. - Háztájiként kaptam a 2100 négyszögöles területet, évek óta krumplit termesztünk benne.- Az idén gyenge a termés - vette át a szót a félj. Molnár József. aki mostanában Tárnokon építi az utat. — Hiába, köztudottan nagy volt a szárazság. Mint megtudtuk tőlük, háromtagú családjuknak legfeljebb öt mázsa burgonyát hagynak meg, a többit felszállítják Budaprestre és eladják.- Az idén fukaran fizet a krumpli - így a fiatalasszony. - Kicsi a kereslet, ebből következően csak alacsony áron lehet eladni, a kiadások ugyanakkor nagyok. A vetőgumó kilóját 30 forintért vettük, s huszonöt mázsa kellen egy hektárba. A gépi művelésért és a permetezésért 30 ezer, a műanyag zsákokért 6 ezer forintot fizettünk. Húsz napszámost fogadtunk, százforintos órabérrel. A kérdésre, hogy mégis mennyi haszonra számítanak, a családfő felelt: — Nyolcvanezer forinttal már elégedettek lennénk. (kolaj) Ismét hamvába holt a dejtári uborkaháború Egyre nagyobb a népszerűsége a balassagyarmati úgynevezett KGST-piacnak. A városközponttól távolabb lévő sportpályán minden hétfőn nagypiacot tartanak, ahol románok, lengyelek, litvánok, ukránok viszonylag olcsón árulják a portékáikat. Természetesen magyar viszonteladókkal is találkozni, akik főleg török és kínai gyártmányú ruhaneműket kínálnak. -RTHázasságkötő terein • Cserháthaláp. Megkezdték a művelődési ház belső felújítását. Elektromos eljárással megszüntetik a falak nedvességét, álmennyezetet létesítenek, kifestenek, továbbá házasságkötő termet alakítanak ki. Az egymillió-háromszázezer forint értékű munka elvégzésére az érsekvadkerti Építőipari Kisszövetkezet kapott megbízást, melynek szeptember végéig kell elkészülnie a nem kis feladattal. Bevezetik a vizet • Csitár. Jelenleg még egészségtelen vizet isznak a kisközség lakói, ám 1994. végére orvosolni kívánják ezt a gondot. Amennyiben pályázat útján sikerül a beruházáshoz céltámogatást nyerni, úgy két év alatt az utcákban kiépítik a vezeték- rendszert. A lakosság közku- takból jutna a jó ivóvízhez. Eladó a laktanya • Drégelypalánk. Új gazdára vár a már legalább két éve üresen álló határőr laktanya, melynek az állaga idővel csak romlik. A kies környezetben lévő, kétszintes, nagy alapterületű, garázsokkal ellátott épület kitűnően hasznosítható volna idegenforgalmi célra, például panzióként vendégeket fogadhatna. Színházi este • Balassagyarmat. Ma este 7 órától a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban a sepsiszentgyörgyi művelődési ház sok sikert aratott Visky Árpád Színjátszó Köre előadja Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékát. Máshonnan vásárolnak A PENOMAH balassagyarmati gyárában hetenként 300- 350 sertést vágnak le és dolgoznak fel. Az állatokat a régebbi üzleti kapcsolatok révén Békés-, Fejér-, Bács-Kiskun megyéből vásárolják fel, készpénzért. Azért van szükség a disznók máshonnan való beszerzésére, mert a nógrádi mezőgazdasági termelők nem képesek a kívánt darabszámot biztosítani. Népszerű a lengyelpiac Az évente ismétlődő uborkaháború nem zavarja a konzervüzem termelését Fotók: Rigó (Folytatás az 1. oldalról) Sinkó Vilmosné, a konzervüzem vezetője értetlenül fogadta azt a véleményt, miszerint nem egyenletes a táblák permetezése.- Ez csak akkor történhet meg, ha a termelők egyike-má- sika kiszúrta a műanyag csövet, így valóban rosszul működhet a nyomáskiegyenlítés alapján funkcionáló csepegtető rendszer. A levont plusz ezer forintokkal kapcsolatban így nyilatkozott:- Mivel kiszáradtak az uborkaültetvény kútjai, két hatalmas tartályba máshonnan kellett hordani a vizet. Ez megnövelte a költségeket, ezért vontunk le soronként még ezer forintot. A hideg idő beállta miatt azonban gyakorlatilag vége a szezonnak, így már látjuk, a művelési költség nem haladja meg a soronkénti háromezer forintot. A levont összeget természetesen visszakapják a termelők. Tóth József a konzervüzem művezetője tagadta, hogy a vezetők, köztük ő is, előnyben részesülnének.- Pontosan károm származik belőle, hogy mélyedésben van a tíz sor uborkám. Ott leülepedett, kemény a talaj, nehezebb kapálni. A múlt évben is két sor uborkám ázott ki. Arról, hogy kinek mennyi uborkája terem, eképpen vélekedett:- Az uborka már csak olyan: megkívánja a törődést, úgyszólván naponta kell vele foglalkozni. A panaszosok nem tartoznak éppen a gondos gazdák közé. Az elatkásodást is főképpen hanyagság okozta. Szakértelem nélkül nem lehet az uborkatermesztésbe belevágni. Sokan annak reményében vállalkoztak, hogy évenként sok tízezer forintos hasznot tehessenek zsebre. Miután ez nem következett be, becsapottnak érzik magukat, s másokban keresik sikertelenségük okát. Baj van a szemlélettel. Végre tudomásul kellene venni, a megrendelő szabja meg, milyen árura tart igényt. Az ausztrál fél túlnyomó részben hat centiméter alatti uborkát kér, tehát a termelőnek ilyet kell termesztenie. Ehhez persze, gyakrabban kell szednie a termést, ám ő is jól jár, mert az apró uborka ára magasabb. Gyimesi János, a tsz. elnök- helyettese felháborodottan hallgatta a vádaskodásokat.- Hogy mi megszegjük a szerződést?! Éppen ellenkezőleg: korlátozás nélkül átvettük az uborkát, holott a megállapodás értelmében az összmennyi- ségnek csak a húsz százaléka lehetne 9-12 centiméteres hosz- szúságú. Ráadásul olyan magas árat fizettünk, mint senki más az országban. Tettük mindezt azért, hogy százhúsz családot mellékjövedelemhez jutassunk. A szerződés úgy szól: az uborka átvételét követő negyven munkanap elteltével előleget kell fizetnünk, s legkésőbb október 30-áig kerül sor a végleges elszámolásra. Tanultunk a múlt évi keserű tapasztalatból. Tavaly már augusztusban kifizettük a teljes árat, s utána derült ki, a művelési költség meghaladta a kalkuláltat. Az ebből származó tartozás száznegyvenezer forint, ennek egy részét már nem tudjuk behajtani, mert vannak, akik abbahagyták a vállalkozást. Szeretném megnyugtathatom a termelőket, hiánytalanul megkapják a pénzüket. Berkulya Mária és Bielik Zoltán vasúti konténerbe rakják az Ausztráliába menő uborkát Elkezdődött az Ausztráliába menő uborka kiszállítása, s a megrendelő mindenkor a megszabott határidőn belül fizet. Summázatként megállapíthatjuk: miként tavaly, az idén is hamvába holt az uborkaháború a dejtári konzervüzemben. A bejelentés mindössze arra volt jó, hogy megmutassa: miként lehet bolhából elefántot csinálni? Kolaj László Gyarmati dilemma: a köztisztaság és a pénz Balassagyarmaton sok problémát jelent a város tisztán tartása. Az utcákon sajnos gyakran találkozhat az járókelő papír- és nejlonfecnikkel.-Annak ellenére, hogy az elmúlt öt évben saját erőből szinte teljesen kicseréltük a gépparkunkat, nem lett látványosan tisztább Gyarmat mondta a városgazdálkodási vállalat igazgatója, Borhás Attila. - Az tény, hogy a háziszemét elszállításával foglalkozó gépek túl vannak terhelve, de az utca takarítását végzőket szinte- alig használjuk. A nagy söprőgépünk hetente kétszer takarítja fel a várost, a locsoló kocsink idén nyáron egy-két akcióban vett részt, de rendszerességről nem lehet beszélni. Gépeink kihasználatlanok, nincs a városnak több pénze erre a célra. A megoldáshoz - amit nem a már adott technikai lehetőségeink visszafejlesztése hozhat -, a polgárok odafigyelése nagyban hozzájárulhat. (fá) Közeledés Az idegenség érzése, az egymás nem ismerése falat állít az emberek közé. Holott csak néhány lépés kellene, hogy a régi titkos vádak tisztázódjanak. A közeledésből aztán megszülethet a „csoda”. Talán eljön az idő, mikor Salgótarján és Balassagyarmat polgárai nem riválisként, hanem mint ahogyan a hasonló gondokat, örömöket átélők, szövetségesként tekintenek majd egymásra. Talán ennek a közeledésnek az első jele, hogy a balassagyarmati Fráter Erzsébet Leánykollégium galériájában a napokban nyílt meg Gedeon Hajnalka salgótarjáni művész-tanár tárlata. Az elképzelések szerint a jövőben Balassagyarmat kiállítótermeiben több tarjáni művésszel találkozhatunk majd, a gyarmatiak pedig Salgótarjánban kapnak bemutatkozási lehetőséget. Márványba vésett emlékezés A szlovák nemzet nagy köl- tőjeként, a szlovák Petőfiként számon tartott Jankó Král 1849-től 1854-ig Balassagyarmaton élt. Születésének 170-dik évfordulója alkalmából szeptember 26-án márványból készült emléktáblát helyeznek el Gyarmaton, a volt megyeháza külső falán. Az ünnepségen és az azt követő emlékülésen számos ma élő neves szlovák, valamint magyar irodalmár vesz részt, így a Magyar írók Szövetségét Jókai Anna elnök képviseli. A jeles eseményen a Cseh és Szlovák Köztársaság nagykövete, Rudolf Chmel is jelen lesz vesz. Holnapi számunkban „Rétság és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó
