Nógrád Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-09 / 213. szám
EGYIK SZEMÜNK SIR, A MÁSIK NEVET — 7. oldal NOGRAD HÍRLAP OLVASOTfiRP' Ha nyerrti ^iu^ akar egy MEGYEI BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1992. SZEPTEMBER 9. SZERDA III. ÉVFOLYAM 213. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT SUZUKIT lapozzon a 3. oldalra, ahol boi/ebb információt talál! Éhségsztrájkba kezd egy képviselő Réti Miklós képviselő visszavonul ceglédi otthonába, s éhségsztrájkot folytat mindaddig, amíg a köztársasági elnök nem úja alá a Magyar Rádió elnökének felmentési okiratát. Az MDF-es honatya ezt napirend előtti felszólalásában tegnap jelentette be a Parlamentben. A nagytőke lobbyzik A jó értelemben vett lobbyzás érdekében alapított tásaságot 14 nagy, Magyarországon már saját vállalattal rendelkező külföldi befektető kedden Budapesten. Az alapítók célj a: szoros kapcsolat kiépítése a gazdasági törvény- hozás szerveivel, a kormánnyal és a Parlamenttel, valamint az együttműködés a magyar szabadpiaci gazdaság kereteinek kialakításában. A fontosabb kulcs- területek: a pénzügy és a bank- rendszer, az adózás, a vám, a munkaügy és a környezetvédelem. Határőrök tragédiája Hétfőn este szolgálatteljesítés közben egy határőr meghajt, egy pedig megsebesült. Berettyóújfalu határában egy — a vizsgálat eddigi megállapítása szerint szabálytalanul, nagy sebességgel előző személyautó elütötte őket, miközben három jármű vezetőjét igazoltatták. Eljárás bőrfejnek ellen Az Országos Rendőr-főkapitányság több bőrfejű ügyében illetékességi körébe vonta a nyomozást, mert az eddigi vizsgálatok azt igazoltákk, hogy származásuk, illetve bőrük színe miatt vertek meg két egyiptomi állampolgárt. Suha György rendőrségi szóvivő elmondta, hogy augusztus 20-án a fiatalkorú K. Győző és társai a XIII. kerületben, az Árpád hídi metróállomás aluljáróban megtámadtak két egyiptomi állampolgárt, s egyikük a bántalmazás következtében 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Magyarnándor határában található megyénk legnagyobb szilvása, ahol múlt hét óta szüretelnek. Jó közepes a termés, az ár viszont csak fele a múlt évinek. írásunk a 3. oldalon. Fotó: Rigó Tibor Rablógazdálkodás Nógrád erdeiben A kárpótolt tulajdonos holdbéli tájat örökölhet Az ember azt gondolná, hogy irigylésre méltó helyzetbe kerül az, aki a kárpótlás során egy adott méretű erdő tulajdonosa lesz. Időnként letermel, vagy letermeltet egy bizonyos mennyiséget, aztán már csak az értékesítés van hátra. Állítólag hasonlóan vélekednek a kárpótlásra kijelölt erdőterületek jelenlegi kezelői is - tisztelet a kivételnek -, hiszen nagyarányú erdőirtásokat folytatnak. A privatizáció után erre ugyanis aligha lesz lehetőségük, addig viszont övék a kivágott fa, ellenértékével együtt. Legyen a leendő tulajdonos problémája, ha legközelebb esetleg csak 40-50 év múlva emelhet fűrészt a saját erdejére... Az államosítások előtti időszakban az erdőket jobban megbecsülték. Az akkori, úgynevezett szálaló erdőgazdálkodás követői a fát csak alapos megfontolás után vágták ki, úgy hogy egy adott erdőrészben az idősebb és a fiatalabb fák egymás mellett megmaradhattak. A későbbi, nagy területek érintő kitermelések miatt azonban gazdaságtalanná vált ez a környezetbarát módszer, és eluralkodott a ma jellemző, gépesített, lepusztított tarvágásokat hagyó erdőgazdálkodás. Mit mond e problémáról az erdész szakember? A karancskeszi Betz Józseffel beszélgettünk.- Nógrád pillanatnyilag az ország egyik legerdősültebb megyéje. A fafajok összetétele ugyan nem a legkedvezőbb, de ez az utóbbi évtizedek helytelen telepítéseinek az eredménye. Sajnos túlságosan sok helyre ültettek értéktelen fekete fenyő- és nemes nyárerdőket, amelyek nem valók erre a területre.- A megye adottságai milyen fafajoknak kedveznek?- Megyénkben elsősorban a tölgyfajok jöhetnek számításba, de természetesen helyük van a kőris, juhar, szil és hárs állományoknak is. Ahol megfelelő élőhelyet talál, szépen fejlődik a vörös fenyő, nedvesebb területeken pedig a vörös tölgy. Igen értékes ipari fát ad mind a kettő. (Folytatás a 3. oldalon) Habsburg Ottó: Sínen van a társulási egyezmény Az Európai Néppárt egyhangúlag támogatja az Európai Parlamentben az EK Magyarországgal kötött társulási szerződését — mondta kedden Londonban az MTI-nek Habsburg Ottó európai parlamenti képviselő. Az Európai Néppárt, vagyis a közös piaci kereszténydemokrata pártok szövetsége kedden Londonban tartotta tanácskozását annak nyomán, hogy júniusban a Nagy-Britanniában kormányzó konzervatív pártot is fölvették az Európai Néppártba, és most Nagy-Britannia az EK soros elnöke. A pártszövetség képviselői kedden vitatták meg a társulási szerződések ügyét. A szerződések érvényéhez az Európai Parlament ratifikálása szükséges. A parlament plénuma a jövő héten szavaz. — A teljes parlamentben is csaknem egyhangú támogatásra számítok — mondta Habsburg Ottó. Képviselőtársaival együtt úgy vélte: irreális Jacques Attalinak, a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnökének az a javaslata, hogy az EK és a kelet-európai országok minden kereskedelmi megállapodását újra kellene tárgyalni a közös piaci nagylelkűség jegyében. (Attali egy másik londoni Euró- pa-ügyi konferencián javasolta ezt hétfőn). „Az Isten szerelmére, előbb kapjuk meg azt, amit már elértünk. Mindenekelőtt a társulási egyezményt kell gyorsan elintézni” — mondta Habsburg Ottó. Miközben a magyar és a lengyel társulási szerződés sínen van az Európai Parlamentben, valószínű, hogy a Csehszlovákiával kötött hasonló egyezménnyel várnak, amíg a megállapodás ismét megköthető a jövendő Csehországgal és Szlovákiával. „Elmondhatom: sok és a legkülönbözőbb nemzetiségű képviselőtársamban megütközést keltettek Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök kijelentései a kisebbségi kérdésekben. Emiatt Szlovákiának nehézségei támadhatnak a társulási egyezmény tárgyalása körül” — tette hozzá Habsburg Ottó. (MTI) Földárverések Az eddigi összesítések alapján, amelyekben már a vasárnapi adatok is szerepelnek, az országban 138 földárverést tartottak, és így 72 ezer 511 aranykorona- értékű föld talált gazdára — tájékoztatta az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal illetékese kedden az MTI-t. Az augusztus 24-től szeptember 6-ig terjedő időszakra összesen 148 árverést hirdettek meg, s ezekből 10 maradt el érdektelenség miatt. Az árveréseken 980 licitálásra jogosult személy vett részt, közülük 862-en vettek földet kárpótlási jegyeikért. Az ösz- szesen elárverezett 72 ezer 511 aranykoronányi földből 746 aranykoronányi volt az erdő. A becslések szerint a meghirdetett földeknek mintegy 40-50 százaléka kelt el, természetesen azokat a földeket, amelyek most nem találtak gazdára, az elkövetkező árveréseken újra meghirdetik. Az árverések tapasztalatai azt mutatják, hogy egyelőre még tartja magát az a tendencia, miszerint a földek többsége 500 forint/aranykorona értéken kerül eladásra. A megegyezések száma — amikor 1000 forint/arany- korona értéken veszik meg a földet — 38 volt ebben az időszakban. Ugyanakkor az árak most már sokkal differenciáltabbak, mint kezdetben voltak. Somogy megyében például volt olyan parcella, amelyet 5700 forint/ aranykorona áron vett meg új tulajdonosa. (MTI) Középpontban: Bős—Nagymaros Várhatóan Bős-Nagymaros lesz a szlovák kormányfő mai budapesti tárgyalásain a középponti téma, ám emellett feltehetően hasonló súllyal vetődik majd fel a nemzeti kisebbségek ügye, valamint a gazdasági kapcsolatok kérdése — mondotta Rudolf Chelm nagykövet a látogatást megelőző tájékcjztatón. A diplomata nem tartotta valószínűnek, hogy Meciar szerdai látogatása során a magyar politikusokkal folytatott tárgyalásain sikerülne véglegesen rendezni a problémát, ám fontosnak tartotta a folyamatos dialógust e vitás kérdéskörről, valamint azt, hogy mindkét fél őrizze meg a tárgyalásra és a megegyezésre való készségét. Nemzetközi szimpózium Egerben Az űrből is vigyázzák a Földet 1990 nyarán a kedvező hazai politikai változások, továbbá a Földmérési és Távérzékelési Intézet munkatársai egy évtizedes kutatási-fejlesztési programja lezárásának hatására az intézetet — elsőként a kelet-európai országok közül — felvették az Európai Távérzékelési Laboratóriumok Szövetségébe. Ez is feljogosította arra a rendezőket, hogy az idén hazánkban rendezzék meg a XII. nemzetközi szimpóziumot. Erre kerül sor a héten Egerben, az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán. Az eseménysorozat jelentőségét tegnap délután méltatták a rendezők, a hazai és külföldi szervezetek vezetői egy sajtótájékoztatón, a Park Szálló Fehér Termében. Apagyi Géza, a Földmérési és Távérzékelési Intézet igazgatója, a szimpózium és közgyűlés rendezőbizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy hazánk is egyre erőteljesebben felzárkózhat a különböző technikával készített űr- és légifelvételek széles körű alkalmazóihoz. Az egri tudományos tanácskozásra — amely péntekig tart — 30 országból több mint 100 résztvevő jelentkezett. Ezt megelőzően — hétfőn — úgynevezett „műhelyértekezletet” tartottak. (Folytatás a 2. oldalon) Valamilyen támogatást 1,7 millióan kapnak Édesanyák — főállásban? A szociális törvénytervezetről A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény tervezete három új támogatási formát, 12-13 milliárd forint állami költségvetési többletkiadást, a korábbinál több önkormányzati feladatot tartalmaz, s várhatóan 1,7 millió állampolgár részesül majd valamilyen támogatásban — hangzott el a Népjóléti Minisztérium keddi sajtótájékoztatóján. A kormány által már elfogadott tervezetet várhatóan novemberben tárgyalja a Parlament. A szociális törvénytervezetben szereplő új ellátási formák szerint gyermeknevelési támogatásra lenne jogosult az az anya, aki kettőnél több kiskorú gyereket nevel, a legkisebb gyerek 3-10 év közötti, és a család egy főre jutó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb ösz- szegének kétszeresét nem haladja meg. Ezt a normatív ellátást csak az az anya igényelhetné, aki gyermekével otthon marad. Amennyiben mégis dolgozni kíván, úgy ezt csak a törvényes munkaidő egyharmadában teheti. Ezzel a korlátozással a főállású anyaság intézményét próbálják bevezetni. A munkanélküliek jövedelempótló támogatását a munkanélküli-ellátásra már nem jogosult állástalan vehetné igénybe, ha családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb ösz- szegének 80 százalékát nem haladja meg. A korábbi jelképes összegű lakbértámogatásokat a tervezet szerint a lakásfenntartási támogatás váltaná fel. Ezt az önkormányzat által elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban élők igényelhetnék, ha a lakás- fenntartás költségei elérik az összjövedelem 35 százalékát. A szövegben nem szerepel a gyes. Ennek oka nem az, hogy a gyermekgondozási segély rendszerén változtatni akarnak, ezt az ellátási formát ugyanis 1993- ban még a társadalombiztosítás nyújtja. 1994-től viszont várhatóan a gyes is bekerül a szociális törvény által tartalmazott ellátások közé. A szakosított ellátások (ápolási és rehabilitációs intézetek, szociális otthonok) biztosítása alapvetően az önkormányzatok feladata. A szociális ellátás intézményrendszerének kiépítése 5 éves program keretében valósul meg, részben az önkormányzatok költségvetéséből, részben az állami költségvetésből e célra nyújtott támogatások révén. (MTI) A Bábolnai Részvénytársaság szakemberei fejlesztették ki Olcsó kisgép állattartó farmereknek Már folyamatosan gyártja a takarmánykeverőt és -darálót a magántermelők számára a Bábolna Részvénytársaság. A praktikus kisgépet kifejezetten az állattartó farmerek munkájának könnyítésére fejlesztették ki a bábolnai szakemberek. Az egyszerű felépítésű és karbantartást alig igénylő kisgéppel a gazdák otthonukban saját terményükből állíthatnak elő tápkoncentrátum hozzáadásával teljes értékű takarmánykeveréket. A tapasztalatok szerint az így készülő takarmány 20 százalékkal olcsóbb, mint a készen forgalomba kerülő keverékek. A részvénytársaság kezdeményezésére kedvező pénzügyi feltételekkel vásárolhatják meg a gazdák a bábolnai berendezést. Szlovákiába is küldtek a kisgépből, miután az a szlovák gazdák figyelmét is felkeltette. A bábolnaiak arra törekednek, hogy előbb-utóbb minden magyar faluban legyen házi takarmánykeverő és -daráló, amihez helyben vásárolhatják meg a farmerek a garantált minőségű bábolnai tápkoncentrátumot. E cél elérése érdekében eddig már 300 takarmányboltot nyitott a részvénytársaság az ország különböző vidékein. Bábolna új programjának része az is, hogy a jövőben nemcsak a termeléshez, hanem az értékesítéshez is segítséget nyújt a farmergazdáknak a piacok felderítésével. (MTI)
