Nógrád Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-05-06 / 210. szám
6 HÍRLAP HÉTVÉGI MAGAZIN 1992. szeptember 5-6., szombat-vasárnap NÓGRÁDI HÍRLAP Kisvárosi Gulliver Posztumusz portré Hibó Tamásról Hibó Tamás 1947-ben született Szolnokon. A budapesti képzőművészeti gimnáziumban 1966-ban érettségizett, itt Viski Balázs László volt szakmai tanára. A Képzőművészeti Főis- koláta hely hiányában nem vették fel. A következő évben - egy újabb sikertelen próbálkozást követően - turistaként Lengyelországba utazott, ahol felvételt nyert a varsói Szépművészetek Főiskolájára. Ott egy éven keresztül magánemberként, később a Magyar Népköz- társaság ösztöndíjasaként tanult három és fél éven keresztül, sok egyéb mellett festészetet, litográfiát, fametszést. Családi gondok miatt varsói tanulmányait 1970- ben abbahagyta. Fél évi vívódás után felvételét kérte a budapesti főiskolára, ahová 1971- ben Ék Sándor támogatásával fel is vették, szakmai ismereteit Raszler Károly és Ro- zanits Tibor mesterek irányításával bővítette. Főiskolai tanulmányait 1972-ben jó eredménnyel fejezte be. Két egyéni kiállítása volt Salgótarjánban, s egy 1977-ben Budapesten, a Ferencvárosi Pincetárlatban. 1974-ben Madách Imre alkotói díjjal, 1975-ben Munka Művészet díjjal tüntették ki Salgótarjánban. 1991. október 23-án hunyt el. A salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeumban 1989-től „Beszélgetés a művészetről” címmel készül az a sorozat, amelyben Nógrád megyében élő képzőművészek beszélnek életükről és munkásságukról.A jelentős dokumentatív értékkel is bíró sorozatban eddig idős Szabó Istvánt, Czinke Ferencet, Földi Pétert, Réti Zoltánt, Farkas Andrást, Hegedűs Morgant szólaltatták meg, s van egy emlékfilm Iványi Ödönről. Sajnos, közülük ma már többen nincsenek az élők sorában, így az idős Szabó Istvánról. Farkas Andrásról, Hegedűs Morganról készült portrék pótolhatatlan értéket jelentenek. Iványi Ödönről is már csak emlékfilm készülhetett. Most készült el az időközben szintén elhunyt Hibó Tamásról a sorozat legújabb filmje „Kisvárosi Gulliver — Posztumusz portré Hibó Tamásról” címmel. A filmet Kovács Bodor Sándor videotechnikus és Halászná Szilasí Ágota művészettörténész készítette. Mondhatni, szinte az utolsó pillanatban, a forgatás 1991 júniusában, júliusában történt. A film kísérőszövegét Hann Ferenc írta. Hibó Tamás hosszasan beszélt Halászná Szilasi Ágotának a képzőművészeti gimnáziumi tanulmányokról, Viski meghatározó szerepéről, varsói főiskolai tanulmányairól. Elmondotta. Varsó már abban az időben nyitottabb szellemű volt, s ezzel a szellemmel tért vissza Magyar- országra. Viszonylag rövid idő alatt rájött, megszerzett tudásával és belső tartásával nem mindig tud mit kezdeni a korabeli helyi viszonyok közepette. Az utóbbi időben változott a helyzet, igen jelentős alkotói periódus előtt állt. Ismét festeni kezdett, ezt a termékeny folyamatot szakította félbe a halál. Legutólsó olajképe az „Utolsó tánc” címet viseli. Hann Ferenc szerint, főként az utóbbi években megjelenik egy hangulat a művész munkáin, ami nemcsak a grafikákat, de torzóban maradt festészeti tevékenységét is érinti. Ez egy „danse macrabe” (haláltánc) hangulat, „a nagy emberi színjáték hangulata, amikor a művész már tulajdonképpen átlát a szitán”. így szoktak elkezdődni a művészek nagy korszakai.- mér Bencsik Gábor és Kosa Csaba a tovább gyűrűző „sajtóháborúról” A csata valójában a háttérért folyik? A rádió- és tévéelnök személye körüli viták, a Frekvenciagazdálkodási Intézet igazgatójának leváltása és az intézmény déssel hatalma alá akarja vonni a sajtót -, én nem érzékelem. Sőt másfél éve ennek az ellenkezője történik: a két legnabízom, hogy technikai megoldással rendezni lehetne a sajtó tűrhetetlen állapotát. . .- Végső soron milyen megolújjáalakítására tett lépések, a nyomdák, a nagyobb lapok tulajdonáért folytatott harcok - ennek legfrissebb jele a Mai Nap elnök-főszerkesztőjének menesztése - sokak szemében a média-háború egy-egy ütközetét jelentik. Vontatottan halad a sajtótörvény parlamenti elfogadása, miközben egyesek úgy érzik: az egész herce-hurca mögött csupán egyetlen szándék feszül: a tömegkommunikáció újraállamosítása. De vajon tényleg erről van szó? A kérdésre Bencsik Gábortól, a Magyar Újságírók Szövetségétől, illetve Kosa Csabától, A Magyar Újságírók Közössége elnökétől kértünk választ. Kósa Csaba, MŰK: - Az intézet élén történt változásokkal a MŰK, mint az újságírók érdekképviseleti szervezete, nem foglalkozott. Amit a háttérben sejtenek - nevezetesen, hogy a kormányzat ezzel az intézkegyobb médiát, a televíziót és a rádiót az ellenzék kaparintotta meg. A legutóbbi események is az bizonyítják - Győri Béla eltávolítása a Vasárnapi Újság éléről -, a rádiót szőröstül-bőrös- tül felfalta a Gombár-társaság. A televíziónál szintén másfél éve tart az ütközet a Hankiss Elemér-féle, nagyon sokszor pártpolitikai indíttatású döntésekben tetten érhető csapat és a Panoráma, a Hét és a Híradó között. Egyszerűen megpróbálják ezeket a műsorokat felszámolni! Hogy miért? Mert nem illenek bele abba a képbe, amelyet az ellenzék elképzelt a tömegtájékoztatásról!' Mert akadályozzák azt az egységes sajtóhatalmat, amelyet a választók óta az ellenzék birtokol Magyarországon. Úgyhogy, ha olyan folyamat kezdődik, amely ezen az aránytalanságon megpróbál változtatni, azt csak üdvözölni lehet! De én abban nem dást tart elképzelhetőnek?- A médiaháburú nem a MŰK újságíróinak érdeke, mivel mi a teljes objektív, pártoktól független tájékoztatás, a nemzeti sorskérdések iránti fogékony újságírás hívei vagyunk. A helyzet elmérgesedésében hibás a kormány is, a döntéshozók is. mert ebben az ügyben még 1990-ben kellett volna rendet teremteni, döntéshelyzetbe hozva az újságírókat: akamak-e a rendszerváltozás katonái lenni vagy sem? A kormány döntéseit azonban sajtó-ügyekben nagyon bizonytalannak érzem. Alapvető hiba volt, hogy a döntéshozók arra számítottak: lovagias magatartásukat a sajtó viszonozni fogja. Nem viszonozta! Az ellenzéki sajtó apátiát, reménytelenséget kelt az országban, ami nemzetvesztéshez vezet. Bencsik Gábor, MUOSZ: - Újra államosítani a sajtót? Szerintem ez nagyon nehéz volna és nem is oldana meg semmit. A mai zavaros viszonyok közül az egyetlen kiutat a médiatörvény elfogadása jelentené, de ez belátható időn belül nem várható. A ma fennálló patthelyzet tartósnak ígérkezik. S abban bízom, hogy a higgadt, kormány- párti politikusok belátják, ez az út sehová sem vezet.- Mi a véleménye a Frekvenciagazdálkodási Intézetben történtekről?- Megkockáztatom, ez nem lehetett egy átgondolt stratégia eleme. A kormánynak mind a mai napig nincs határozott, kiérlelt sajtópolitkája. Kapkod, kényszer alatt cselekszik, s nem ritkán a saját emberei nyomására kénytelen bizonyos vitatható intézkedéseket hozni. Az FGI vezetőcseréje is csak egy ad hoc sakkhúzás volt. Negyven éven át azt közvetítette az írott és az elektronikus sajtó, amit a hatalom akart. És hol van ma ez a hatalom? A kormánypárti politikusok többsége két dologban téved. Az egyik, hogy alábecsülik a sajtót, azt hiszik sarokba állíthatók az újságírók. A másik, hogy túlbecsülik s azt gondolják: akié a sajtó, azé a hatalom. Pedig a sajtó ma már a nyilvánoságnak nem az egyetlen eszköze! A magam részéről abban sem látok veszélyt, ha a nyomdák többségi tulajdona kormánykézben marad. Ha ezt a hatalmat arra próbálták felhasználni, hogy bizonyos lapokra politikai nyomást gyakoroljanak, hát legfeljebb ... Bécsben is lehet lapot nyomtatni. Egy ilyen lépés nagyon kedvezőtlen belföldi és nemzetközi visszhangot váltana ki. (domi) Mirielle Darc új szerelme Az 54 éves francia filmszínésznő Mireille Darc újra boldog: több évi egyedüllét után rátalált a férfira. Alain Delon egykori élettársa mindig a filmsztár árnyékában élt, s amikor Delon szakított vele, nyolc évig boldogtalannak érezte magát. A szerepek elkerülték, majd amikor pályát változtatott, sorra megbukott. Magánélete később megoldódni látszott, ám élettársa meghalt. Súlyos szívműtéten eset át, majd autóbalesetet szenvedett, amely csaknem az életébe került. Mindezek után nem csodálható, hogy mély depresszióba került. Jelenlegi élettársának kilétét nem haj-* landó felfedni, ám az legújabb filmjén is átsüt, hogy bodog és kiegyensúlyozott. „Nincs szebb, mint együttéli azzal a férfival, akit szeretek”. - mondja elégedetten. Három helyett két kulcs a fogyasztók pénztárcájához A nők között kitört a pánik Szerelem! Nem erőszak! Egy 22 éves nő éjjel jajve- székelve megjelent a korzikai rendőrfőkapitányságon: „Megerőszakoltak. Három férfi volt. Le tudom írni a külsejüket”. Mivel ez már a harmadik nemi erőszak volt egy hónap alatt, a sziget nőlakossága körében kitört a pánik. Amikor azonban a fiatal nőt a rendőrségi orvosnő megvizsgálta, kételye támadt: „Szerelem igen, de erőszak?” Újabb kihallgatás következett, ezúttal erélyesebb, mire végül a fiatal nő sírva bevallotta: „Hazudtam, a nemi erőszakot csak kitaláltam. Nem akartam elveszíteni a barátomat.” Aztán minden kiderült: az állítólagos nemi erőszak áldozata együtt él egy barátjával, ősszel lenne az esküvőjük. A fiatal nő azonban közben félrelépett. „Csak későn vettem észre, hogy a férfi nem használt óvszert. Féltem, hogy teherbe estem. Mentségemre találtam ki a nemi erőszak meséjét”. A rendőrség nem hatódott meg. A hazudós hölgyet bíróság elé állítják. Közgazdász az AFA-rendszer átalakításáról Több, mint kósza hír - már csaknem bizonyosság, hogy belátható időn belül megváltozik az általános forgalmiadó rendszere: az eddigi három kulcsos metódus helyébe a két kulcsos ÁFA lép. Mit jelent ez a módosulás, hogyan érinti az árak alakulását? — kérdeztük Bohnné Keleti Katalin közgazdászt, főiskolai tanárt.-A részleteket illetően ma még csak feltételezésekről beszélhetünk, hiszen az új előírások még nem léptek hatályba, pontos meghatározásokkal tehát nem rendelkezünk. Ami a jelenlegi helyzetet illeti, három ÁFA-kulcs, azaz forgalmi adó-mérték van: 0, 15 és 25 százalékos. A 0-kulcsos rendszerbe tartoznak - adómentesek - például az alapvető élelmiszerek, az energiahordozók vagy az oktatás. A ! 5 százalékos körbe zömmel a különféle szolgáltatások, így a szállítás, a partnerközvetítés vagy mondjuk a bútorfelújítás sorolható. Végül, a legalább 25 százalékos adókulcsos kör, amelybe beletartozik a ruhanemű, cipő éppúgy, mint a szaktanácsadás vagy az üzletszerzés. — Mi a tervezett változtatás lényege?-Áz, hogy a három kulcsos rendszer helyébe a két kulcsos, vagyis a 10, illetve a 20 százalékos kör lép. Azaz a jelenleg 0-kulcsos termékek árára is rárakódik majd, egy minimum 10, de esetleg 20 százalékos általános forgalmi adó. íme egy egyszerű példa. Ha a jelenleg 0-kulcsos, 30 forintos kenyér 1993 január í-jétől átkerül a 10 százalékos adókategóriába, 33 forintra emelkedik az ára. Elképzelhető persze, - bár nem valószínű - hogy a kenyérgyárak és forgalmazók saját eredményük rovására, valamivel olcsóbban fogják adni portékájukat. A példánál maradva: ha most 4 forint hasznuk van egy-egy kiló kenyéren, jövőre kevesebbel is megelégszenek, s a fogyasztói ár 33 helyet csak 31,50 lesz. — Az új AFA-rendszer csak fölfelé módosítja az árakat?- Nem, hiszen a most 25 százalékkulcsos termékek átkerülnek a 20-as kategóriába, következésképp fogyasztói árúknak csökkennie kell.- Ha egyik oldalon drágulás, másik oldalon olcsóbbodás lesz, mi az AFA-rendszer átalakításának indítéka?- Végső soron a mérleg nyelve egyértelműen az áremelkedés felé hajlik majd. A kormányzat minden bizonnyal az árbevétel növelésével igyekszik az 1993-as év költségvetési hiányát csökkenteni; a hiánymértékét jelentősen befolyásolja, hogy mennyi forgalmi adó folyik be az államkasszába. A pénzügyi kormányzat eddigi lépéseinek ismeretében nem kell különösebb őstehetség ahhoz, hogy előrevetítsük: a két kulcsos rendszer az államháztartás helyzetén hivatott javítani. Bizonyos értelemben az apparátus gondjain is enyhít, hiszen a három helyett két adókategóriával könnyebb, egyszerűbb dolgozni, nyilvántartásokat vezetni és ellenőrizni. A másik oldalon viszont jó néhány negatív következménynyel kell számolni. Elsőként azzal, hogy bizonyos alapvető élelmiszereknél és szolgáltatásoknál árnövekedés lesz, ez főként a jelenleg is nehéz helyzetben lévő társadalmi csoportokat, rétegeket sújtja. És itt ne csupán a tejre vagy a kenyérre gondoljunk - a közlekedéstől a mosószerekig és a ruházati cikkekig seregnyi más olyan termék és szolgáltatás van, aminek a kereslete nem rugalmas, amit mindenképpen megvesz a fogyasztó. Énnek nyomán feltételezhetően kiélesednek a bérharcok, s bizonyos mértékig megnő a kiáramló vásárlóerő. Mindez végső soron az inflációt gerjeszti, az életszínvonalat csökkenti. A kilátásokat hitelesebben csak az ÁFA-rendszer átalakítása részleteinek ismeretében lehet előterjeszteni. Nagy kérdés például, hogy milyen lesz a forgalmi adó megoszlása a nemzetgazdaság egyes ágai között. Lehetséges, hogy némely termékkörben a jelenleginél lényegesen jobban járnak egyes széles fogyasztói rétegek. A szabályozások függvényeként azonban bekövetkezhet olyan folyamat is, hogy egyes termékek, szolgáltatások iránt olyan mértékben nő meg a kereslet, amit nem lesz képes követni a piac. Az ilyen és hasonló kérdésekre csak a következő hónapok adják meg a választ. Megszűnt a Quick Richard Mahkron főszerkesztő mutatja a Quick magazin utolsó számát, miután bejelentették, hogy 43 évi megjelenés után megszűntetik a lapot, amely hagyományt teremtett a német sajtóban.