Nógrád Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-26-27 / 228. szám
Dubcek állapota A szeptember elsején autóbalesetet szenvedett Alexander Dubcek visszanyerte eszméletét. A Reuter a prágai televízió hír- dáára hivatkozva jelentette, hogy a 70 éves politikus állapota azonban továbbra is igen súlyos. Dubcek a baleset során gerinc- és mellkasi sérüléseket szenvedett, és már átesett egy gerincműtéten. A Golan-fennsíkról Sulamit Aloni izraeli oktatási miniszter kijelentette, hogy a nemzetközi törvényesség értelmében a megszállt Golan-fenn- sík Szíriáé, s felszólította a kormányt, hogy fél éven belül teijesz- sze be a PFSZ-szel való érintkezést tiltó törvény módosítását, sőt közvetlen tárgyalásokat sürt etett a palesztin központtal. A ormánykoalícióban részt vevő baloldali Merec párttömörülés vezetője beszédében hibának nevezte Izrael részéről, hogy támogatta az 1967-ben elfoglalt magaslat kolonizálását. Új lendület? Japán és Oroszország szakértői szintű tárgyalásokkal próbálja meg lendületbe hozni a Jelcinlátogatás lemondása nyomán megfeneklett kétoldalú kapcsolatépítést. Erről született megállapodás az ENSZ-közgyűlés alkalmából New Yorkban tartózkodó két külügyminiszter, Vata- nabe Micsio es Andrej Kozirev megbeszélésén. Japán források szerint Vatanabe szorgalmazta, hogy Kozirev látogasson el Japánba, mert egy ilyen út elősegítené a bizalom újbóli erősödését a kétoldalú viszonyban. Presztízsveszteség Érzékeny presztízsveszteséget kellett elszenvednie a bolgár parlamentben a Filip Dimitrov vezette kormánypártnak, amelyet először szavaztak le a törvény hozásban a tavaly októberi választások óta. A 240 fős törvényhozásban először szavazott egymással karöltve a török kisebbséget képviselő 24 fős frakció és az ellenzéki szocialista párt 106 képviselője a kormánypárt 110 fős frakciójával szemben. A kormánypártot vagy féltucatszor leszavazták az eljárási vitákban, de az időhúzó taktikával meg tudta akadályozni, hogy napirendre tűzzék Sztefan Szavov házelnök leváltásának a kérdését. Az IRA merénylete Az Észak-írország függetlenségéért küzdő, betiltott Ír Köz- társasági Hadsereg (IRA) szerda este Belfast egyik külvárosában egy laboratórium előtt nagy erejű pokolgépet robbantott. A detonáció a rendőrség közlése szerint komoly károkat okozott: betörte a környező házak ablakait, és leszakította a villany- és telefonvezetékeket. Több mint egy tucat személyt kórházba kellett szállítani. Több mint száz ember orvosi kezelésre szorult az elszenvedett sokk miatt. Egyedüli jelöltként győzött Ismét Vo Van Kietet választotta meg a vietnami nemzetgyűlés az ország miniszterelnökévé. Az egyetlen jelöltként induló 69 éves Vo Van Kietet, aki a Vietnami Kommunista Párt harmadik emberének számít, a törvényhozás jelenlévő tagjai egyhangúlag választották meg. Moszkva és a McDonald’s Újabb két éttermet szándékozik nyitni a McDonald’s gyorsétkeztető hálózat Moszkvában a jövő nyáron — jelentette be a vállalat szóvivője. Oroszországban George Cohon szerint igen nagy sikere van a hamburgereknek és egyéb McDonald’s-termékek- nek, közel három év után még mindig tömött a moszkvai étterem. Pedig 1990januárjaótamár az árak is meghusszorozódtak az intézményben. 100 milliónyi megvan Már 100 millió fontot sikerült visszaszereznie a Maxwell-va- gyon kezelésével megbízott Arthur Andersen könyvvizsgáló cégnek kisebb magánvállalatok eladásából — jelentette be a brit kormány. Rövidesen újabb 50 millióra számítanak ugyanebből a forrásból. Andersenek igen keményen dolgoznak a Maxwell- vagyon vizsgálatán: megbízatásuk tavaly decemberi kezdete óta mintegy 10 ezer Maxwell-ügyle- tet vizsgáltak ki. Osztrák — magyar média-kerekasztal A hatóságok sokkja A sajtót nem irányíthatja a politika Magyar és osztrák újságírók részvételével rendezett pódiumbeszélgetést a bécsi Collegium Hungáriáim és az osztrák Kelet- és Délkelet-Európa Intézet. Az eszmecsere témája a sajtó és a politika viszonya, a sajtószabadság, a médiatörvény kérdése volt. A beszélgetést Thomas Chorherr, a bécsi Die Presse főszerkesztője vezette. Magyar részről Domány András, a rádió, Gyulai Zoltán, a televízió munkatársa és Li- povecz Iván, a H VG főszerkesztője vett részt. Az osztrák kollégák — a rádió, a Profil, a Der Standard vezető munkatársai — a közönséghez hasonlóan, kérdéseket is tettek fel a magyar kollégáknak. Az ausztriai tanulságokat ők lényegében úgy összegezték, hogy a sajtót nem irányíthatja a politika és a pártok. Azoktól függetlennek kell lennie. A téma Ausztriában is napirenden van. Pénteken a karinthiai Weissensceben osztrák és német újságírók politikusokkal kezdenek háromnapos eszmecseréta médiák politikai felelősségéről, arról a kihívásról, amit a pártállamból a polgári állammá alakulás a sajtó számára jelent. Neonáci halállisták A Bild-Zeitung tegnapi számában közölt jelentés szerint a német rendőrség Braunschweig- ben, egy neonáci lakásban tartott házkutatás során kereken 200 politikus, bíró, államügyész és rendőrségi hivatalnok nevét tartalmazó halállistára bukkant. Dumas a német BT-tagságról „Óvatosságot” ajánl Németország biztonsági tanácsi tagságának megítélésével kapcsolatban Roland Dumas francia külügyminiszter. Dumas egy New Yorkból közvetített rádiónyilatkozatában azt hangoztatta, hogy a tanács kibővítésének kérdését általában is „nagy körültekintéssel” kell kezelni. „Meg lehet érteni, hogy az egyesült Németország, amely gazdasági nagyhatalom, el akarja foglalni az őt megillető helyét a világszervezetben, különösen akkor, ha ez az óhaja párosul azzal, hogy a németek felülvizsgálják alkotmányukat, s ezzel lehetővé kívánják tenni részvételüket a békefenntartó akciókban. Az ENSZ azonban olyan alapokon nyugszik, amelyeket a történelem hozott létre, nehéz és kegyetlen korszakban.” „Az alapokmány felülvizsgálata így igen sok problémát vetne fel. Ehhez egyhangú döntésre lenne szükség, ma pedig már a világszervezetnek 179 tagja van” — hangoztatta a francia külügyminiszter. Korábban — első francia kommentárként — a Le Monde című tekintélyes francia lap azt írta vezércikkében a német igényről, hogy az óhatatlanul gyanakvást kelt Franciaországban és Nagy-Britanniában akkor, amikor Németország más területeken is igen határozottan érvényesíti saját akaratát. (MTI) Tart Gorbi népszerűsége Németországban változatlan a lelkesedés Mihail Gorbacsov, az egykori Szovjetunió vezetője iránt. Az észak-rajna-vesztfáliai Dormagen melletti Zonsban a minap több ezren gyűltek össze, hogy láthassák a szovjet exelnököt. Zons volt ugyanis Gorbacsov kétórás rajnai útjának végállomása. Az éljenző tömeg legnagyobb sajnálatára Gorbacsov felesége, Ra- isza az utolsó pillanatban lemondta a részvételt a hajóúton, arra való hivatkozással, hogy az túlságosan megerőltető lett volna a számára. Cáfolják viszont, hogy Raisza beteg lenne. „Erdély elcsatolására törekszenek” Funar vádaskodik Budapesti kormányzati tényezők, az irredenták és az RMDSZ szélsőséges vezetői polgárháború kiroboantása révén Erdély Magyar- országhoz csatolására törekszenek — fejtegette Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, a román Nemzeti Egységpárt elnökielöltje a „ 22” című hetilap legújabb számában megjelent interjújában. A társadalmi párbeszéd 'csoport színvonalas lapjának hasábjain Funar leszögezte: az Erdély elcsatolására irányuló szándék 801, Románia területén működő románellenes szervezet létében ölt testet, és közöttük a 801. a Soros Alapítvány. Magyarországcsa- atokat vont össze a atár mentén, a polgárháború kitörésére várva, s az RMDSZ kéz a kézben együtt munkálkodik a magyar kormányzattal — hangoztatta ezúttal is Funar, aki szerint mindezt már az RMDSZ és a romániai ifjúsági szervezetek megszervezésének módja is bizonyítja. Fegyvereik vannak, s fiatalok ezrei távoztak Magyar- országra, ahol katonai kiképző táborokban a polgárháborúra készítik fel őket — így az elnökjelölt. Funar kijelentette, hogy elnökké választása esetén kérni fogja a román hírszerző szolgálat költségvetésének és személyi állományának a növelését. A Román Kommunista Párt politikai végrehajtó bizottságának politikai okokból elítélt tagjait közkegyelemben kell részesíteni — hangsúlyozta az interjúban. Találkozás szlovéniai magyarokkal Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke által vezetett hatpárti parlamenti küldöttség, amely France Bucar szlovén parlamenti elnök meghívására érkezett csütörtökön a szlovén köztársaságba, Muraszombaton találkozott a szlovéniai magyarság vezetőivel. A zömében muravidéki és lendvai magyarokat tömörítő magyar nemzetiségi közösség részéről többen, köztük Pozsonec Mária parlamenti képviselő adott tájékoztatást a magyarok helyzetéről és az előkészületben lévő szlovén-magyar kisebbség- védelmi szerződéssel kapcsolatos elvárásaikról. Kiemelték az új szlovén alkotmány demokratizmusát, mely a nemzetiséggel kapcsolatos törvényhozási kérdésekben vétójogot fog biztosítani a magyar parlamenti képviselőknek. A magyar házelnök válaszában a sokoldalú kapcsolatok jelentőségét és bővítését, a határ átjárhatóságának biztosítását hangsúlyozta. Ez a Muravidék magyarságának önkifejezését és a Magyarországgal való szorosabb kapcsolatát segíti elő — szögezte le Szabad György. „Nem vagyok politikus alkat” Schwarzkopf elutasította az ajánlatot Norman Schwarzkopf tábornoknak, az Öböl-háború hősének állítólag a nyár elején alelnöki jelöltséget ajánlottak fel, de ő ezt visszautasította, arra hivatkozva, hogy „apolitikus alkat”. Erről maga a tábornok számolt be az ABC tévéállomásnak adott nyilatkozatában. „Nevem felmerült azzal kapcsolatban, hogy én legyek Bili Clinton vagy Ross Perotalelnokjelöltje. Mindkettőjüknek ugyanazt válaszoltam, nevezetesen, hogy egyáltalán nem vagyok politikus alkat” — mondotta a tábornok. Schwarzkopf úgy vélekedett, hogy George Bush elnök az Öböl-háború idején példamutatóan látta el a hadsereg főparancsnoki tisztét Kijelentette, hogy Bili Clinton demokrata párti jelölt megválasztása esetén nehézségek támadhatnak a fegyveres erők főparancsnoki tisztének betöltésében. „Vajon mit tenne egy elnök, aki annak idején nyíltan támogatta a behívás elleni tiltakozásokat, ha neki kellene fiatalokat harctérre küldenie”? — tette fel a kérdést a legendás hírű tábornok. Ezenkívül nagy mennyiségű fegyvert és mérget tartalmazó tartályokat is találtak. A DPA idézte egy magas rangú alkotmánybíró szavait, aki azt mondta, hogy ez az esemény valóságos sokkot okozott a hatóságok körében. „Valószínűleg ez az első jobboldali terrorista csoport a RAF (Vörös Hadsereg Frakció) szélsőbaloldali terrorszervezet mintájára” — nyilatkozott a hivatalnok. Németország Visszatoloncolt romániai romák A Helsinki Watch nevű nemzetközi emberjogi szervezet Helmut Kohl német szövetségi kancellárhoz intézett levelében állást foglalt az ellen, hogy Németországból hazájukba kényszerítsék vissza a bevándorolt romániai cigányokat. A New Yorkban nyilvánosságra hozott írás szerint a német kormány úgy próbál megbirkózni az idegengyűlölet és a faji erőszak súlyos gondjával, hogy az áldozatok közül bűnbakot választ ki magának. A DPA szerint a levél felszólítja a kancellárt, hogy vizsgálja felül a bevándorlókkal kapcsolatos politikáját. A szervezet egyúttal felkérte Ion Iliescu román elnököt, hogy szavatolja a Németországból visszatoloncolt romák biztonságát. Prosztatarákban szenved Mitterrand Az elnök munkaképességét nem befolyásolja a kór Riasztórendszer az autólopások meggátlására Országos elektronikus riasztórendszerbevezetésének terveit fontolgatja a francia belügyminisztérium az utóbbi időben rendkívül megszaporodott autólopások meggátlására. Az országban évente legalább 300 ezer gépkocsi tűnik el, s éppen most lepleztek le Toulouse-ban egy nemzetközi bandát, amely az utóbbi időben több mint száz, nagy értékű gépkocsit lopott el és csempészett a Közel-Keletre. Paul Quiles belügyminiszter személyesen ismertette a készülő terveket. A rendőrség három változatot vizsgál, s egyelőre nem döntötte el, melyiket építi ki, illetve ajánlja az autósoknak. Az egyik rendszer szerint a gépkocsi vezetőjének indulás előtt titkos kódot kell beütnie a kocsiban elhelyezett berendezésbe. Ha ez nem történik meg, működésbe lép a zajtalan riasztórendszer, amelynek rádiójelzéseit az országban kiépített berendezések úgy észlelik, mint a hordozható telefonok jeleit. A riasztást a berendezések azonnal jelzik azoknak a rendőrőrsöknek, járőröknek, amelyek közelében az ellopott kocsi mozog. Különösen a határok közelében építenék fel a vevőberendezéseket, hogy megakadályozzák a lopott kocsik kicsempészését az országból. A másik módszer sokban hasonlít az előzőre, de itt a riasztórendszert csak akkor helyeznék távirányítással működésbe, amikor az autó ellopását felfedezték. A jelzéseket akár a rendőrjárorök hordozható észlelőberendezései is vehetik, így hamar tudnak az ellopott kocsi nyomába szegődni. Egy harmadik tervezet szerint a lopott kocsi tulajdonosa az országos rendszer felhasználásával — távirányítással — egy olyan szerkezetet tudna működésbe hozni, amely leállítja az üzemanyag adagolását, s így a lopott kocsi pern tudna továbbhaladni. Sztálin lánya a menedékhelyen Szvetlána Sztálinét, a szovjet diktátor 66 éves lányát egy jótékonysági menedékhelyen fedezte föl a napokban az Evening Standard című londoni esti lap egyik munkatársa. A brit főváros egyik félig fényűző, félig hámló vakolatú kerületében, Kensingtonban lakik Szvetlána Sztálina, a Ladbroke Grove nevű utca szegényesebb végében, a Carr-Gomm Society jótékonysági egyesület fenntartotta magányosok menedékotthonában, egy első emeleti szobában. Heti 78 fontot fizet, s ezért meleg ételt is kap. Lana Peters néven jelentkezett be. Ez utolsó férje, egy amerikai építész neve, aki tavaly halt meg. Hosszú úton jutott Sztálin lánya a menedékhelyre. 1967-ben hagyta el a Szovjetuniót, és az Egyesült Államokba ment. Apja és a szovjet rendszer iránti megvetésből anyja leánykori nevét — Allilujeva — vette föl, így vált nevezetességgé. Nyíltan beszélt a hazai dolgokról, elítélte apját, a Szovjetuniót, és két sikerkönyvet adott ki, amelyek állítólag vagy 2 millió dollárt jövedelmeztek neki. Tévéfelkérések és házassági ajánlatok tömegét hozta a posta princetorii lakásába. Miután elvált Peters mérnöktől, városról városra költözött Amerikában, előadásokat tartott, újabb barátokat és sok ellenséget szerzett. Olga lánya volt a szeme fénye, és eltökélte, hogy a gyermeknek igazi angol neveltetést kell kapnia. 1982-ben Angliába költöztek. Szvetlána házat vett, renoválta az épületet, majd egy év múlva eladta, és hamarosan Olgával együtt hazaköltözött Moszkvába. De nem találták a helyüket, különösen Olga volt boldogtalan. Két év múlva kivándorlási engedélyért folyamodtak, és Gorbacsov megadta. Szvetlána Sztálina elő- szörismét Amerikában, Wisconsin államban próbált megtelepedni, majd 1987-ben — immár úgy látszik, végleg — megint Angliába költözött. Az Evening Standard-beli riport így fejeződik be: „Szvetlána nem hajlandó arról beszélni, mi történt vele az azóta eltelt öt évben. Amikor meglátogattam a Ladbroke Grove-on, csak ennyit mondott: — Vegye tudomásul, hogy nem adok interjúkat. Kérem, hagyjanak magamra. Ezt a szót helyesen választotta ez a karizmatikus, de nagyon szomorú asszony. Amint fölszáll a 70-es buszra, vagy a kensingtoni ócs- kásboltok kosaraiban válogat, vagy másikra cseréli ingyenkönyvtári könyvét, valóban annak látszik, ami: magára hagyottnak, magányosnak. Sztálin áldozatait milliókban számolják. Nehéz szabadulni a gondolattól, hogy egyikük köztünk él.” Valamennyi vezető francia politikus, köztük a két legfőbb politikai ellenfél, Valéry Giscard d’Estaingés Jacques Chirac is jókívánságait tolmácsolta, gyors javulást kívánt Francois Mitterrand köztársasági elnöknek, aki prosztataműtétjét követően nemrégiben már elhagyta a kórházat. Az elnök kezelőorvosai — újdonságként a francia politikában — Mitterrand felhatalmazásával nyilvánosságra hozták, hogy az eltávolított szervben rákos sejteket találtak. Annak idején a közvélemény elől elhallgatták Georges Pompidoue. Inök súlyos betegségét, Ronald Reagan amerikai elnök viszont hasonló esetben azonnal közölte, hogy bélrákkal kellett megműteni. Az orvosi közlemény nem szólt arról, találtak-e rákos áttételeket Mitterrand szervezetében. Azt viszont egyértelműen közölték — s ezt más orvosoknak a rádióadásokban és a televíziókban elhangzott szakvéleményei is megerősítették —, hogy sem a betegség, sem a szükséges kezelés nem befolyásolja az elnök munkaképességét, nem korlátozza jövőbeli részvételét nemzetközi tanácskozásokon, külföldi utazásainak lehetőségét. A prosztatarák az idősebb férfiaknál igen gyakori betegség, hormonális kezelést igényel, s ez nem okoz különösebb megterhelést a beteg szervezetének. A jókívánságok és a szakvélemények ellenére politikai körökben azonnal megindult a találgatás az elnök jövőjéről. Mitterrand mandátuma 1995 tavaszáig tart, s az elnök, amint ezt a kórházból kijövet ismét megerősítette, nem kíván idő előtt távozni tisztéből. Helyzete azonban alaposan megnehezülhet, ha a tavaszi parlamenti választáson az ellenzék szerez többséget, s így ismét „együttélésre” kényszerül a szocialista elnök egy jobboldali kormánnyal. Ellenzéki politikusok már korábban felvetették, hogy ez esetben Mitterrandnak le kellene mondani a Franciaországban igen nagy hatalmat jelentő megbízatásáról. A szocialisták viszont éppen azért ellenzik ezt az elgondolást, mert ez esetben a parlamenti siker biztos esélyeket adna a jobboldal jelöltjének a legfőbb állami tisztség elnyerésére is — míg az újabb „együttélés” esetleg már megváltoztatná a politikai helyzetet, növelné az Élysée Palota megtartásának lehetőségét a szocialisták számára. Az elnök betegsége napjaiban az ellenzék nem állt elő nyíltan a lemondás követelésével, viszont éppen szocialista párti körökből érkeztek olyan hangok, hogy az elnöknek esetleg „dicsősége teljében” lehetne távoznia, hiszen a maastrichti szerződésről általa kezdeményezett népszavazás sikert hozott. Mitterrand népszerűségi mutatói az utóbbi időben erőteljesen csökkentek, s a kommentárok úgy vélték: nyilván lesznek olyan politikusok, akik „beteg öregembernek” tüntetik majd fel az elnököt, még akkor is, ha az orvosi vélemények mást mondanak. Bár betegsége és a nyílt közlés átmenetileg növelheti a Mitterrand iránti rokonszenvet, ez a támadási lehetőség a későbbiekben nemcsak Mitterrand, hanem a Szocialista Párt ellen is kihasználhatóvá válhat a francia politikában. IlMil, Az elnök egyelőre nem figyel oda erre: igen szellemesen válaszolt a lemondása lehetőségét firtató újságíróknak. „Nem valamelyik agylebenyemet távolították el — a műtét egészen másutt volt” — mondotta, kijelentve, hogy még bőségesen vannak tervei a jövőre.
