Nógrád Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-24 / 226. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1992. szeptember 24., csütörtök Túrán megöltek két embert. Sörétes puskával. Néhány kiló- nyi körtéért. Az elhunytak cigá­nyok voltak. Féltek is sokan, hogy a temetésen botrány tör ki, a hozzátartozók bosszút forral­nak a meggondolatlan elkövető családja ellen. Mint a 168 óra legutóbbi adá­sában beszámolt róla: szeren­csére nem így történt. A gyászo­lók a legtöbbet vesztették, amit csak lehet, vérző szívvel ugyan, de méltósággal, példát mutatva vettek búcsút szeretteiktől. Ez annál is fontosabb, mert ahogyan Ancsel Éva Népsza­badságbeli - mintegy olvasói levelében - írta: a túrái tragédia kárvallottjai a mi halottaink is. Valamennyiünké. A Gondolat - jel című mű­sorban Szikra Zsuzsa mikro­fonja előtt a cikkíró saját maga kommentálta gondolatait. Azért választotta ezt a formát és ezt a lapot, mert vélekedése szerint így tudott a legtöbb emberhez eljutni. Úgy érezte, hogy szólnia kö­telesség, pedig könnyen lehet, hogy a gyűlölet ellen szót emelni értelmetlen dolog. A gyűlölettel szemben ugyanis nincsenek érvek. Ezeket az ész­hez intézzük, az elme viszont nem illetékes gyűlölet ügyben. Persze az indulat hatással lehet a rációra, elcsavarhatja emberek eszét, amely viszont nem tudja lebírni a gyűlöletet. Nem véletlen az a köznapi kiszólás, mely szerint a gyűlölet vak. Gyűlölni csak azt lehet, akiről a gyűlölködő semmi mást nem akar tudni, csak, amit őt igazolja. Nem érdekli, hogy az is halandó, hogy sorsa van, hogy családja van, hogy vannak értékes tulajdonságai. A gyűlö­let ha semmiféle konkrét követ­kezménnyel nem is jár, akkor is nullifikálja a másik ember éle­tét. Az emberek gyakran téved­nek, amikor azt hiszik, hogy csak az alapelv szilárd, amely kizárólagos igazsággal bír. Eb­ből viszont következik, hogy tagadni kell minden mást, el­lenkező esetben meginog az a fiktív biztonság, amely kell az úgynevezett harchoz. Nem igaz, hogy az igazság fegyver, hiszen nem tud az lenni. Páncélingnél erősebb védőeszközökkel ren­delkeznek azok, akik még a té­nyekről sem akarnak hallani, ha azok ellenük szólnak. Manapság, amikor polgárjo­got, látszik nyerni a a megne- mértés, amikor a viszálykodás ártatlan emberek életét is ki- ontja, csak egyet lehet tenni: méltó módon protestálni, tilta­kozni. Ahogyan Ancsel Éva tette. * * * Az ember tragédiájá-t 1883. szeptember 21-én mutatta be a Nemzeti Színház. A premier századik évfordulója a magyar dráma napja lett hazánkban. A papírforma szerint az idén is ünnep volt huszonegyediké. A televízió ki is tett magáért. A TV1 fő műsoridőben Székely János Caligula helytartója című drámáját közvetítette, mintegy a szerzőre való emlékezés jegyé­Rákkutatás: antitestek, fehérjék Heidelbergi és karlsruhei rákkutatók olyan felfedezést tet­tek. ami kulcsszerepet játszhat a rosszindulatú daganatok áttéte­leinek felismerésében és leküz­désében. Sikerült nekik azt a gént és a hozzá tartozó fehérjét (proteint) megtalálni, amelyek eldöntik, hogy egy rákos sejt megmarad-e a priméf daganat­ban vagy pedig azt elhagyva más szervekben telepszik le és sajnos ott áttételeket okoz. Ez a gén régi ismerős: ez fel­elős ugyanis egy protein, a CD-44 termeléséért, amely bi­zonyos vérsejtek felületén talál­ható és az úgynevezett „adhé­ziós proteinek” közé tartozik. Az immunsejtek a CD-44-hez tartozó gént időnként aktivál­ják. Az olyan daganatsejteknél viszont, amelyek rendelkeznek a proteinnel, ez gén állandóan Szénfelhasználók figyelem! Szeptember 25-tcfl. megkezdjük a Csehszlovák szén értékesítését a nagybátonyi Mátra MGTSZ telepén. Fűtőértéke: 13.800 KJ/kg Ára: 318 Ft/mázsa Kiadás: munkanapokön 8-15 óráig. Igény esetén a szövetkezet saját gépkocsijaival kedvező áron házhoz szállítást is vállal. Bővebb felvilágosítást a 32/53-355-ös telefonon. Tisztelettel: Bana Ferenc kereskedelmi vállalkozó (8436) Hamarosan indul új játékunk ej-11 ’fi’ ‘ . v P Y-«> ‘'KUKUCSKÁLÓ11 címmel. Részletes felhívásunkat a ' ----^ s zombati lapszámban olvashatják. ben is. A TV2 Csokonai Vitéz Mihály Dorottyá-ját újította fel. Enyhén szólva érdekes, hogy a színházi élet maga nem volt ilyen érzékeny a honi dráma napjára. A Stúdió '92 műsorve­zetője, Petrányi Judit nem volt rest átnézni a hétfő esti buda­pesti kínálatot és nem kis malí- ciával jegyezte meg, hogy egyesegyedül a Nemzeti Szín­házban játszottak magyar drá­mát: Páskándi Géza Tornyot vá­lasztok című művét. De még ennek az előadásnak is volt egy szépséghibája: jelesül zártkö­rűre, protokoll jeliegűre sikere­dett. Nem véletlen, hogy ezen az estén, e műsor keretében egy írót is megkérdeztek a mai ma­gyar dráma mibenlétéről. Sza- konyi Károly, aki tett már le egyet s mást a kortárs magyar színházművészet asztalára, ma­gától értetődően válaszolt. Szerinte egyrészt a közönség­igény, másrészt a megváltozott politikai helyzet az oka, hogy nem születnek ma drámai mű­vek. A nézők a vígjátékokat, a szórakoztató, zenés darabokat részesítik előnyben. Miután a társadalomban érvényesül a szókimondás szabadsága, ma­napság már nem az irodalom­nak kell politikát csinálnia. így a dráma is elvesztette „kibe­szélő” jelentőségét, szenzáció jellegét. Kétségkívül, több mindenben van igaza az Életem Zsóka! szerzőjének, maradéktalanul azonban nem lehet akceptálni gondolatmenetét. Hihetetlen, hogy az átfogó rendszerváltás­sal, a vele járó kívánatos és bí­rált jelenségekkel kapcsolatban ne legyen mondandójuk a mai magyar íróknak. Nehéz elhinni, elfogadni, hogy az emberi sor­sok nem egyszer katartikus vál­tozásaiban nem találnak meg­írni való témát!- csongrády ­a CD-44 ellen? akcióban van, és éppen emiatt a tartósan aktív állapot miatt vál­nak a ráksejtek az egész szerve­zet számára veszélyessé. Nyil­vánvalóan ez a gén teszi ké­pessé az immunsejteket a vi­szonylag akadálytalan vándor­lásra a vér- és nyirokerekben, ami az áttételek kialakulásának döntő oka. A tudósok most azon dolgoz­nak, hogy antitestekkel, fehér­jékkel „visszafogják a „bűnös” gént és a veszélyes CD-44-et. Csütörtököt mondunk (Mottónk elmarad. Murphynek az alábbiakhoz hasonló eshetőség legvadabb rémálmában sem jött elő.) Magyar út. Szép szom­batra virradt legutóbb az or­szág. Igazán nem lehetett okunk a panaszra. Legalábbis napközben. De megint elfelej­tettünk egy alapigazságot: „Nyugtával dicsérd a napot!” Mert a napnyugta környéke szolgált némi meglepetéssel. Leült a magyar (ez a legfél- reérthetőbb szavunk!), szóval a tízmillió honfitárs a tévé elé, s láthatta, mi zajlik a tévé előtt. Tüntetés. Egyenes adás­ban, a tévéhíradóban ez ment! Fél műsoridőben! Aki arra lett volna kíváncsi, mi zajlik a Magyar Köztársaság területé­nek 99,9999999769 százalé­kában (a Szabadság téren kí­vül eső rész - a szerk.) az baj­ban volt. Hallgathatta, hogyan ajánlják fel a köztársasági el­nöknek a tollakat: amivel a médiaelnököket, s amivel ön­magát mondatja le. Nógrád megye házi költője, Stolmár G. Ilona lánglelkű be­szédben jelentette ki (valamire mégiscsak jó volt az egyenes adás), hogy „Súlyosan elítél­jük a köztársasági elnök nem- zetellenességét, a demokráciát megtagadó alá nem írásait!”. Azt már meg sem érdemes említeni, hogy ez volt a de­mokrácia második számú tün­tetése, melyet a belügy-, a tárca nélküli és sportminiszter lelkesen éljenzett. (Igaz, ez sportügy. Annyian voltak a tüntetők, mint az SBTC-Salgglas - Tiszavasvári derbin.) Elgondolkodtam: hogyan lehet az a tévéelnök alkalmat­lan, aki áldását adta saját gya- lázásának egyenes sugárzására - azok előtt, akik leváltását követelik? Igaz, Hankiss nem is volt a közelben. Miként Göncz Ár­pád sem. Utóbbi éppen tár­gyalt. Ha jól tudok olvasni, akkor „a háta mögött állók, a kommunista, a reformkom­munista, a liberális és a radiká­lis nómenklatúrások, a párizsi, a New York-i és a Tel Aviv-i összekötők” (Csurka: „Gondo­latok...”, 14. oldal, 2-5. sor) közül az utóbbiakkal. A ta­nulmányszerző pedjg eközben itthon gyalázza. Láttam a tüntetést, rajta jó- néhány országgyűlési képvise­lőt. Ahhoz képest, hogy három nappal később tíz órát nem voltak képesek végigülni a Parlamentben (pedig ezért kapják a fizetésüket!), már nem is mondtam semmit. Ez hát a Magyar Út.. . Balázs József Egy szál virággal Hiszem: ez a nép őszinte, tisz­tességes, becsületes tud ma­radni, mint tette már ezt a törté­nelem során oly sokszor. Hiszem: a magyarság évszá­zadok alatt keveredett tatárok­kal, törökökkel, kunokkal, szlá- vokkal, osztrákokkal, németek­kel, oroszokkal, s ki tudja még milyen nációkkal. Hiszem: mi attól vagyunk magyarok, hogy magyarnak valljuk magunkat! Hiszem: nem tagadjuk meg legnagyobb magyar költőnket Petőfi (Petrovics) Sándort, aki szerb származású, Radnóti Mik­lóst, aki zsidó volt, s az aradi vértanúkat sem, akik között oly kevés volt a „magyar". .lliszcm;,mi ebben a kis Itűzd,- ban a mi nyelvünket is beszélő nemzetiségiekkel békés, boldog napokat tudunk élni. Hiszem: ahogyan a történel­münk során e nép többsége so­hasem tette, ezúttal sem taga­dunk meg, nem alázunk meg itt élő nemzeteket, vallási felekeze­teket. Hiszem: gyermekeim szobája faláról soha nem kell letörölni a Dávid csillagot. Egy szál virággal a kezemben én a magyarság tisztessége, be­csületessége mellett teszek hitet ma Budapesten a Petőfi szobor előtt. Gergely Erzsébet Kuriózum az albino kenguru Egy az egymillióhoz a valószínűsége annak, hogy albino kenguru szülessen. A karachi állatkertben megtörtént. FEB Fotó Új szerződés Pusztaszeren Országépítő vállalkozás a honfoglalás évfordulójára (FEB) Az ország alapításá­nak 1100-dik évfordulója köze­ledik. Három szervezet - a Hon­foglalás BT, az IPOSZ Magyar Kézműves Kamara valamint a Településfejlesztők Országos Szövetsége - Pusztaszeren megkötötte a „második szerző­dést”, amelynek keretében vá­rosok, falvak építésére, újjáépí­tésére szövetkeztek. Kereken 40 önkormányzat, magánszemély és kisiparos írta alá a szándék- nyilatkozatot.-Mi késztette az aláírókat e lépésre?- Szűcs György, a kézműves­kamara elnöke így fogalmazott:-Az elmúlt években alapos gyakorlatra tettünk szert abban, hogyan „kell” leépülni, abban viszont egyre járatlanabbak va­gyunk, miként lehetne végre gyarapítani a hazát. A kormány a piacgazdálkodásra „bízta” a dolgot, átfogó gazdaságpolitikai intézkedések nem történtek a növekedési pálya kialakítása érdekében. Mi úgy hisszük, hogy a városok és a falvak a honfoglalás évfordulójára méltó, új köntösbe öltözhetnek, ha lesznek, akik a felújításból önzetlenül is részt kérnek.- Úgy gondolják, a kisiparo­soknak lesz ehhez elegendő ere­jük?- Ez az ország eddig három alkalommal is építhetett a kis­iparra. Először 1884-ben, ami­kor az ipartestületek alaposan kitettek magukért a millennium kapcsán, aztán az első világhá­ború után, amikor az ország itt maradt nagyüzemek, bányák, erőművek, vasúti csomópontok nélkül. Akkor is a kisipar keze munkájával sikerült talpra állni. 1945-ben a szétbombázott or­szágban a mi közreműködé­sünkkel sikerült beindítani a közellátást, majd később a ter­melést.- Ma azért mégis mások a vi­szonyok ...- A helyzet valóban más, de az ország kicsit megint a szét- dúltság állapotában leledzik. A politikai csatározások szétver­ték az önkormányzatokat, a ha­talom egyes ágai alig vannak egymással „beszélőviszony­ban”, nincsenek konkrét gazda­sági tervek egy-egy település felvirágoztatására.-Mit várnak a pusztaszeri szerződéstől?- Egy-egy falu, város, vagy régió közös fejlesztési program­jára sok kis erőforrást tud moz­gósítani, de közös erővel ezeket egységesíteni lehet, az összefo­gás nyomán pedig minden bi­zonnyal korszerűbbek, tisztáb­bak lesznek a településeink.- Most negyvenen írták alá a szándéknyilatkozatot, összesen mekkora érdeklődésre számíta­nak?- Az volna az ideális, ha mind a 3000 önkormányzat ipartestületei, vállalkozói csat­lakoznának a kezdeményezés­hez és a végrehajtásra egy rt.-t alapíthatnánk. A vállalkozásnak nem volna saját kivitelezőrész­lege, csupán a feltételrendsze­reket egységesítené, s gondos­kodna a megfelelő kivitelezők­ről. Ezen az üzleten - vélemé­nyem szerint - mindkét fél csak nyerne: a kisiparosok tisztes megélhetést, a részvényes meg­rendelők pedig osztalékot a végső elszámoláskor. Vérpróba „halálugrás” közben Dr. Thomas Loew 30 éves ei langeni orvos összekötötte kellemest a hasznossal: ami mások idegcsiklandozó élve zetből csinálnak, azt ő tudormi nyos kísérletekre is felhasy nálta. Egy este egymás után háron szór ugrott le 60 méter maga: ságból a mélybe, miközben eg gumikötél a lábára kötve védi attól, hogy a földhöz csapódjél Az ugró egyik vénájába vérk: tétért vezetett és egy kis pump összesen 24 vérpróbát vett ; egyes ugrások közben és az u; rások után. A kísérlet azt mutatta, hogy kortizom stresszhormon szint minden ugrás után megnőtt, e zel szemben az endorflnok ko centrációja, valamint más ho monok vérbeni szintje nem. A fájdalomküszöb a kíséri alatt folyamatosan csökkent. / erlageni orvos következteté mindebből az, hogy a stres alatt a fájdalomcsillapító és sí kentő anyagok koncentráció az agyban megnő. így alk; mazkodik a szervezet a külö leges terhelésekhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom