Nógrád Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-23 / 225. szám

Pártszakadás Hekövetkezett a régóta várha­tó pártszakadás Tadeusz Mazo­wiecki Demokratikus Uniójában (UD). A párt vezetőségi ülésén Aleksander Hall hivatalosan be­jelentette, hogy az általa vezetett frakció, a Demokratikus Jobbol­dali Fórum kiválik az UD-ből. Ennek következtében a lengyel parlament legnagyobb frakciója ezentúl nem a Demokratikus Unióé, hanem a szociáldemok­raták vezette baloldali szövetsé­gé. Hét ellenzéki jobboldali párt, amelyek élén Jan Olszewski, a megbuktatott korábbi kormány­fő és egykori miniszterei, barátai állnak, létrehozta a Koalíció a Köztársaságért nevű pártszövet­séget. Szabotázs okozta a robbanást A kanadai rendőrség közölte: az ország északnyugati részén, egy sarkvidéki aranybányában történt pénteki robbanást szabo­tázsakció idézte elő. A detonáció miatt kilenc bányász vesztette életét. A rendőrség így „több- rendbeli emberöles” ügyében folytat nyomozást. Ausztria-Iottó A 38. heti Ausztria-Iottó nye­rőszámai: 3, 12, 13, 18, 20, 40. Pótszám: 7. Joker-nyerőszámok: 6 9 0 6 2 2. A 2 darab 6 találatos szelvény­re egyenként 5.792.683 schillin- get, a 7 darab 5 plusz 1 találatos szelvényre egyenként 551.684 schillinget, a 312 darab 5 talála­tos szelvényre egyenként 18.566 schillinget, a 17.113 darab 4 talá­latos szelvényre egyenként 451 schillinget, a 293.588 darab 3 ta­lálatos szelvényre egyenként 33 schillinget fizetnek. Az 1 darab telitalálatos Joker-szelvényre 3.472.858 schillinget fizetnek. A dollár és a font megsínylette A dollár és a font sterling tűnt a francia „igen” első vesztesének az ipari világ pénzpiacainak hét­fői munkakezdésekor. A tokiói tőzsdén mindkét valuta meg­sínylette, hogy a francia népsza­vazás kedvező kimenetele után a jelek szerint csökken a német központi bankra a kamatlábak további csökkentése végett gya­korolt nyomás, és az árfolya­moknak az sem tett jót, hogy a Maastricht melletti voksok több­ségének igen szűk volta általános vélemények szerint további bi­zonytalanságok forrása lehet. Bush árkosarat javasol Az amerikai elnök árkosár be­vezetését javasolja a valuták ér­tékének pontosabb megállapítá­sához. Bush javaslatát a Nemzet­közi Valutaalap (IMF) gazda­ságpolitikai bizottságának és kö­zös piaci minisztereknek a Fehér Házban fejtette ki. Bush meg­erősítette azt is, hogy feltétlenül támogatja a kereskedelemösz- tönzo európai gazdasági integrá­ció gondolatát, mert az szerinte hozzájárulhat az űj követelmé­nyekhez könnyebben alkalmaz­kodó nemzetközi gazdasági rendszer kialakulásához. A líra sorsa Az olasz kormány múlt heti bejelentésével ellentétben a líra nem tér vissza azonnal az Euró­Í >ai Pénzügyi Rendszerbe — je- entette ki Washingtonban Piero Barucci olasz kincstárügyi mi­niszter. Mindazonáltal Barrucci úgy vélte: a francia népszavazás kedvező hatást tesz a líra sorsára is. A kormány múlt szerdán, a lí­ra kilépésekor még úgy nyilatko­zott, hogy az olasz pénz igen ha­mar visszakerül a rendszerbe. Nőtt a benzinár Oroszországban Kétszeresükre nőttek Orosz­országban a kiskereskedelmi benzinárak, miután a kormány a múlt héten engedélyezte, hogy a kőolaj a duplájára dráguljon. Az autósok a drágulás ellenére is hosszú sorokban állnak a kutak­nál, mert további áremelkedé­sektől tartanak — jelentette az AP-DJ. Jelenleg egy 20 literes tankolás körülbelül 300 rubelbe kerül, ami ugyan még mindig csak 1,5 amerikai dollárnak felel meg a hivatalos árfolyamon, ám Oroszországban egynapi átlag­bérrel egyenlő. „Alaptalan, otromba megjegyzések” A japán kormány kemény hangú tiltakozást adott át az orosz nagykövetnek, mert sze­rinte Moszkva Tokióra próbálja hárítani a felelősséget Borisz Jel­cin szeptember 13-ra tervezett látogatásának váratlan lemon­dása miatt. Ljudvig Csizov nagy­követet hétfőn kérették a kül­ügyminisztériumba, ahol szóbeli jegyzékben keserű szemrehá­nyásokat tettek az orosz kor­mány szóvivőjének „Japánt hi­báztató, alaptalan és otromba” megjegyzései miatt. Japán Oroszországtól a II. világhábo­rúban elfoglalt négy apró sziget visszaszolgáltatását követeli, és addig gazdasági segélyt sem haj­landó adni Moszkvának, míg a vitát nem rendezik. Az orosz jobboldali nacionalisták a „nem­zeti érdekek kiárusításának” tar­tanák a szigetek akármelyiké­nek visszaadását. Panic tárgyalásai a BT-tagokkal Az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjának képviselői tárgyaltak Milan Panic jugoszláv kormányfővel, aki új béketervvel állt elő. A diplomaták hozzájá­rultak, hogy Panic szót kapjon a közgyűlésen tegnap este. Az AP jelentése szerint Panic orosz diplomáciai kezdeménye­zésre az orosz ENSZ-képviselet épületében tárgyalt a brit, az amerikai, a francia, az orosz és a kínai külügyminiszterrel. Sir Da­vid Hannay brit ENSZ-nagykö- vet később megerősítette, hogy Panic szót kaphat a közgyűlésen. Panic és az öt külügyminiszter megbeszéléseiről semmilyen részletet nem hoztak nyilvános­ságra. A jugoszláv miniszterel­nök közölte: úgy véli, terve mű­ködőképes lesz, és 90 nap múlva visszaveszik országát a világszer­vezetbe. | Az ITAR-TASZSZ híradása szerint Panic levelét körözték az ENSZ-közgyűlés tagjai között. „Sem az ENSZ alapokmánya, sem egyéb dokumentumai nem adnak alapot ilyen akciókra — ír­ja levelében a jugoszláv kor­mányfő —, ez a lépés aláássa a vi­Ezzel a javaslatával a Biztonsági Tanács nyilvánvalóan túllépte hatáskörét, ezért a közgyűlés nem köteles az ajánlás szerint cselekedni”. Panic szerint politikailag sincs semmi értelme megfosztani Ju­goszláviát a részvételtől a köz­gyűlés munkájában. A jugoszláv kormányfő felhívta a közgyűlést, komolyan fontolja meg döntésé­nek minden következményét, mielőtt végső elhatározásra jut­Irodalmi est a bécsi magyar nagykövetségen A harmincas évek irodalmi kávéházai­nak hangulatát idézte fel a bécsi magyar nagykövetségen hét­fő este Fritz Muliar, az ismert osztrák ka­maraszínész. A sajtó­szekció meghívására a nagykövetség pati­nás épületének egyik legszebb termében a sokoldalú, anekdotá- zó hajlamáért és ki­váló színészi képes­ségeiért egyaránt kedvelt művesz kö­zönségével napi poli­tikáról csevegett, a magyar és osztrák múlthoz kapcsolódó történeteket olvasott fel, felidézte ennek a bizonyos kávéházi irodalomnak a nagy­jait. A hamisítatlan bécsi táj szólást — ha a történet úgy kíván­ta — magyaros német akcentus váltotta fel. A rendezvényen, amelynek házigazdá­ja Hunkár Dénes ma­gyar nagykövet volt, az osztrák irodalmi és művészeti élet több kiválósága jelen volt — közöttük Alexan­der Giese, az osztrák Pen Club elnöke. (MTI) Poloska” 99 szocialistáknál Lehallgatókészülékeket talál­tak a hét végén az ellenzéki Bol­gár Szocialista Párt szófiai köz­pontjában —jelentették be a párt illetékesei. Zsan Videnov, a BSZP legfelsőbb párttanácsának elnöke néhány nappal ezelőtt je­lentette be, hogy valószínűleg le­hallgatják az ellenzéki párt köz­pontját. Videnov előtt Konsztan- tin Trencsev, az antikommunista Podkrepa szakszervezet elnöke és Ahmed Dogan, a bulgáriai tö­rökök mozgalmának vezetője is azt állította, hogy Bulgáriában folytatódnak a törvénytelen le­hallgatások. Lakásvásárlás kárpótlási jegyért (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Szabady Attila, az Orszá­gos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal osztályvezetője ezzel kapcsolatosan felhívta a figyel­met arra: akik lakásingatlant vá­sárolnak, a kárpótlási jegyüket a kamatokkal növelt aktuális név­értéken számítják be! A kama­tok mértékét az OKKH havonta közzéteszi, és mindig az adásvé­tel pillanatában esedékes kamat­összeg adható az alapnévérték- hez. (Földvásárlás esetében hiá­ba kamatozik a kárpótlási jegy, a címletértéket kell figyelembe venni.) — Kik vásárolhatnak kárpót­lási jeggyel lakást? — Az új lakástörvény érvény­be lépéséig az 1969-ben kelt, az állami tulajdonú lakások eladá­sát szabályozó kormányrendelet van érvényben. Eszerint megvá­sárolhatja a kárpótlásra jogosult bent lakó bérlő, együttesen a bérlő és az egy éve állandó jelleg­gel vele lakó élettársa, a bérlő­társ, a társbérlő, a lakásban lakó haszonélvező, a bérlő leszárma­zottja, örökbe fogadott gyerme­ke, vagy a gyermek szülője. Meg­veheti a lakást a bentlakó a saját kárpótlási jegyéért a vele nem egy háztartásban élő gyermeké­nek, illetve a külön élő gyermek a bent lakó szülőjének. Lehetőség van arra is, hogy a bérlő vagy élettársa megvásárolja a lakást a saját jogon kapott kárpótlási je­gyéért a tőle külön élő leszárma­zottja, gyermeke, örökbe foga­dott gyermeke, unokája, szülője számára is. A kárpótlási jegyet fel lehet használni a már megvett lakás fennálló hitelének törlesztésére is, amennyiben az önkormányzat ezt a fizetési módot jóváhagyja. Ezt ugyanis a törvény nem tiltja, de nem is írja elő kötelezően. Újvári Gizella (Ferenczy-Europress) Hanna Suchocka, a „lengyel vaslady” Hanna Suchocka lengyel miniszterelnök, a „len­gyel vaslady”, 1946. április 3-án született a kaliszi vajdaságban. Apja is, anyja is gyógyszerész volt. A poznani egyetem jogi karán szerzett diplomát 1968-ban, utána egy évig az egyetemen dolgozott, majd jogtanácsoskodott. 1972-ben visszatért az egyetemre, s ott dolgozott kormányfővé választásá­ig az alkotmányjogi tanszéken, emellett tanított a Lublini Katolikus Egyetemen is. Doktori disszertá­cióját 1975-ben védte meg. A kommunista párttal együttműködő Demokra­ta Párt tagja volt 1969-től, 1980-ban képviselővé választották, de miután a parlamentben az 1981- ben bevezetett szükségállapot megerősítése és a Szolidaritás Szakszervezet betiltása ellen szavazott, a Demokrata Párt felfüggesztette tagságát. 1984- ben kilépett a pártból. A Szolidaritás megalakulása, 1980 óta tagja és szakértője a szakszervezetnek. Az 1989-es válasz­tásokon az Állampolgári Bizottságok listáján jutott be a Szejmbe, az 1991-es választásokon pedig a De­mokratikus Unió frakciójának tagjaként foglalhat­ta el helyét a parlamentben. 1992. július 10-én Lech Walesa államfő ajánlása nyomán választották a közéletben gyakorlatilag is­meretlen jogászasszonyt miniszterelnökké, miután az előzőleg kormányalakítással megbízott, szintén Walesa által patronált Waldemar Pawlak a rendkí­vül szétaprózott Szejmben egy hónap alatt sem tu­dott kormányt összeállítani. Hanna Suchocka angolul, franciául és németül beszél. Politikustársai szerint nyugodt, józan, ener­gikus, jó szervező, rendkívül munkabíró és nagyon szimpatikus. Mint hívő katolikus, ellenzi az abor­tuszt, és egyensúlyt igyekszik kialakítani az elnök és a végrehajtó hatalom között. A miniszterelnöknő nincs férjnél. 1992 májusában a lengyel küldöttséget vezető Hanna Suchockát az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnökévé választották. Újrakezdés Marosvásárhelyen A The New York Times a Csurka-tanulmányról Az indulatokra tapintott Marosvásárhelyen állványer­dő övezi a városházát, és Nagy Győző polgármester úgy ül a ne­hezen meghódított hivatal ele­gáns irodájában, mintha csak ép­pen benyitott volna az elhagyott szobába, és helyet foglalt volna az asztal mögött: a mögötte lévő szekrénysor polcai egyelőre üre­sek. Május 16-án választották meg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelöltjét, az alacsony termetű, szerény, csendes beszé­dű mérnökembert, de — elevení­ti fel a történteket — csak július elsején vehette át hivatalát. Pon­tosabban: költözhetett be, hiszen elődje egyszerűen távozott, át nem adott semmit. Nagy Győző nagy győzelmét emlékezetes nagy csata előzte meg, hiszen az RMDSZ-nek — a városban igen erős, szélsőségesen nacionalista Vatra Romaneasca mesterkedé­sei nyomán — „két és félszer” kellett megnyernie a választást, hogy többségét legálisan is érvé­nyesíthesse. (Egyszer érvényte­lenítették jelöltjét, majd meg­semmisítették az általa támoga­tott független jelölt mandátu­mát: így Nagy Győző a harmadik RMDSZ-jelölt volt, és ő végül jogilag is érvényes sikert aratott). Marosvásárhely szomorú hír­nevét az 1990 márciusi magyar- ellenes pogrom és az azt követő, az itt élő magyarok által komé­diának tartott bírósági eljárások adták meg, amelyeken csak ma­gyarokra es magyarul beszélő ci- ányokra sújtott le a verdikt — iába kezdődtek az események közismerten az RMDSZ székná- za elleni támadással és Sütő András, a világhírű író megvakí- tásával az egyik szemére. Nagy Győző azonban, mint mondja, nem a konfrontáció, ha­nem az építő munka jegyében kí­ván dolgozni. Kétségtelen tény, ismeri el, hogy a város politikájá­ban két markáns pólus mutatha­tó ki, az RMDSZ és a Vatra Ro­maneasca, illetve az utóbbi poli­tikai szervezete, a Román Nem­zeti Egységpárt, az RNEP. A vá­rosháza feladata azonban a város gyakorlati gondjainak megoldá­sa, a polgármester a két pólus közötti semleges erőtérben kí­ván dolgozni, ezzel is enyhítve a szembenállást a mindennapok­ban. Az ilyesfajta gyakorlati együttműködésben számít a PUNR-hez tartozó alpolgármes­ter lojális kooperációjára is. Nem minden marosvásárhelyi magyar osztja a polgármester de­rűlátását. Különösen azt teszik szóvá, hogy a városházán nem­csak a régi berendezést, de a tel­jes régi — és természetesen zö­mében román — apparátust is változatlanul átvette. Míg más városokban, ahol a Demokrati­kus Konvenció jelöltjei győztek tavasszal, alapos átszervezésre került sor a kulcsposztokon. Ma­rosvásárhelyen az RMDSZ-es polgármester és az RNEP-es al­polgármester, Gheorghe Calia- nu megosztották a feladatokat, például a lakásgazdálkodás és a pénzügyek az utóbbi felügyelete alatt maradtak. Márpedig, mondják többen is a városban, ha az utóbbi években olyan elke­seredett volt a csata Marosvásár­hely politikai vezetéséért, ez el­sősorban azzal magyarázható, hogy a korábbi hatalom a maga gazdasági összefonódásait kí­vánta védelmezni. A magyar polgármestert azonban nemigen lehet kizök­kenteni nyugodt egyensúlyából. Az év eleje óta dúló politikai csa­ták első következménye a köz- igazgatás megbénulása volt, mondja, a dossziék hónapokon át megrekedtek a tanácstalanná vált ügyintézők fiókjaiban — az első feladat tehát az adminisztrá­ció újbóli megindítása. Másrészt, miért kellene eleve változtatni, ha erre valami nem ad okot. A tisztviselői karnak megvan a ma­ga jól meghatározott feladata, azt kell végrehajtania. Ha valaki netán megpróbálná, akadályozni a választott politikai vezetés munkáját, az természetesen nem maradna következmények nél­kül, fejti ki Nagy Győző. Éppen a gondok mihamarabbi orvoslá­sára tett lépésekkel kívánja meg­értetni a varos román lakosságá­val is, hogy a polgármester Ma­rosvásárhely közös érdekeit kí­vánja szolgálni: útépítés, a távlati közlekedési terv kidolgozása, közművek kiépítése — ilyen kér­dések foglalkoztatják Nagy Győzőt. Egyelőre még korai lenne mérleget vonni, mondja, annál is inkább, mivel ha a város válasz­tott vezetése már működik is, a megye — mivel ott a régi hatalom különböző szárnyait képviselő többségi RNEP és a Nemzeti Megmentési Front közötti vita következtében a megválasztott megyegyűlés nem ülhetett össze — még nem. Márpedig az utób­bitól függ a város választott veze­tésének "több jogosítványa, fel­adatkörének meghatározása is. (Egyébként az RMDSZ többek között azért választotta az RNEP-vel való megegyezést a város irányításában, mert ellen­kező esetben hasonlóképpen megbéníthatta volna a városi gyűlést a kisebbségben maradt párt bojkottja). Teljes gőzzel azonban a városi vezetés is csak a megyei adminisztráció beindulá­sa után dolgozhat. Egyelőre tehát minden alaku­lóban van még Vásárhelyen az RMDSZ májusi győzelme után — és közben javaban folyik a parlamenti választások kampá­nya. Az RMDSZ Maros megyé­ben rendelkezik a legnagyobb apparátussal, a patinás székház­ban egymásnak adják a kilincset a küldöttségek, választási plaká­tokat hordanak szét, gyűléseket szerveznek. Borbély László el­nök irányításával itt olajozottan működik a helyi választási vezér­kar. Az RMDSZ, amely oly sike­resen állta a városért vívott poli­tikai csatákban a sarat, most az országos küzdelemre mozgósít. A konfrontáció az RMDSZ és a RNEP között ebben a városban, megyében szinte felmorzsolta a többi politikai erőt, a Demokra­tikus Konvenció és az Iliescu- féle, illetve Petre Roman-féle Front is eltörpül mellettük. Ám természetesen nincs előre lefutott választás. S ha valami be­folyásolhatja a szeptember 27-i eredményeket, az itt éppen az le­het, hogy elmaradt az RMDSZ G yőzelme esetére a vatrások által ilátásba helyezett katasztrófa. A sorozatos politikai sokkok után Marosvásárhely új vezetése építeni próbál — átvitt értelem­ben is, építeni a lakosság közös érdekeire, és a gyakorlatban is: mindenütt, ahol erre szükség van, és ahol erre van tényleges le­hetőség. Nemcsak a városházát kívánjak tatarozni. Tárgyszerű ismertetést közölt a The New York Times Csurka István MDF-alelnök tanulmá­nya körül kialakult vitáról. — Magyarország jobbközép kormányzó pártjának egyik ve­zetője vihart kavart tanulmányá­val, amelyben azt állította, hogy a politikai ellenzék, a liberálisok, a zsidók, a nyugati pénzügyi kö­rök és a sajtó szabotálják a kor­mány munkáját — írta a lap. Csurka, a ’70-es ’80-as évek egyik legnépszerűbb írója és a kommunistaellenes ellenzék fontos alakja, írásában példákat hozott fel arra, hogyan nyilvánul meg — szerinte — zsidó és külső befolyás a magyar ügyekre, pél­dákat adott az ellenzék kétszínű­ségére, saját pártjának habozásá­ra — írta a név nélkül közölt bu­dapesti tudósítás. Sok magyar Csurka célzását az ország genetikai okokból való hanyatlasara, a cigányokra értet­te, de Csurka ezt tagadja — foly­tatódott az írás, amely rámuta­tott: Csurka pártjának egyes tag­jai gyorsan elítélték művet, egyi­kük azt a náci ideológiához ha­sonlítva. Antall József minisz­terelnök, egyben az MDF elnö­ke, kijelentette a Parlamentben, hogy el kell határolnia magát az írás egyes gondolataitól, mond­ván: Csurka politikai pamfletje politikailag káros, és helytelen válaszokat ad, amelyekkel sem a kormány, sem ő nem tudnak egyetérteni. Antall ezek közül kiemelte a Nemzetközi Valuta­alap összehasonlítását a szov­jet katonai megszállással. Az ellenzék nyíltabb volt, írta a lap, idézve Kövér László Fi- desz-képviselőtől arról, hogy a kormánypártban diktálni kezde­nek az erők, amelyek a balkáni káosz irányába akaiják vinni az országot. — Senki nem tudja megmon­dani, mekkora támogatása van Csurkának a pártjában. Az MDF novemberben tart kongresszust, hogy kidolgozza politikáját, ad­dig Csurka és ellenfelei egyaránt támogatást keresnek a tagságnál. Külföldi politikusok figyelmez­tettek, hogy a tanulmány negatív hatást gyakorolhat a Magyaror­szágról külföldön alkotott képre, és Tom Lantos, a magyar szár­mazású kaliforniai képviselő ki­jelentette, hogy az ügyet a héten felveti a törvényhozásban. Nem látszik sok támogatás Magyaror­szágon a szélsőjobboldali fellob- banás iránt, de sok kommentátor azt mondja: Csurka rátapintott az indulatokra a társadalomban, különösen a szegény, idősebb magyarok elkeseredettségére, akiknek a kommunizmus letűné­se nem hozott semmit, csak emelkedő árakat. Sok magyar szerint Csurka a középosztály­hoz is szólt, különösen azokhoz, akik úgy érzik, megtagadják tő­lük a lehetőséget a gazdaságban, és szegénységbe süllyednek — ír­ta a The New York Times. A lap idézte Elek Istvánt, az MDF liberális szárnyának képvi­selőjét, aki kijelentette: — Sok ember elégedetlen, mert azt ígér­tük nekik, ők is jobban fognak él­ni, nemcsak azok, akik tőkét gyűjthettek a vállalkozáshoz. — Csurka arra emlékeztette olvasóit, hogy míg a kommunista párt politikai hatalmát megtör­ték, tagjainak gazdasági hatalma fennmaradt, a kommunista kor­szak elitje nagyrészt a helyén ma­radt gyárigazgatóként, bankve­zetőként, cégtulajdonosként, megakadályozva új középosztály kialakulását. Tanulmányával azt volt a célja, hogy erre rávilágít­son — mondotta (a lapnak) Csurka, mert felriasztotta, ami­kor az MDF tavaszi vitáján a párt több vezetője síkraszállt a régi gazdasági vezetők megtartásá­ért, hogy a gazdaságot lendület­be hozzák. Mi volna, ha Ameri­kában, a lehetőségek országában csak a Mayflowerrel érkezett be­vándorlók leszármazottai boldo­gulhatnának? — kérdezte. (A Mayflower hozta az első beván­dorlókat — a tud. megj.) Csurka rátapintott a széles kö­rű elégedetlenségre a nagy nyu­gati támogatás elmaradása miatt — írta végül a lap, idézve Lengyel Lászlót, a Pénzügykutató Intézet igazgatóját: mindig jön egy nyu- ati vizsgáztató, s mindig meg- ukunk a vizsgán, s ekörül való­ban vannak indulatok.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom