Nógrád Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-21 / 223. szám

Vizsgálat ’68 ügyében Bulgáriában vizsgálatot indí­tott a katonai ügyészség az 1968- as csehszlovákiai katonai inter­venció bolgár felelőseinek a megnevezése ügyében. A kato­nai ügyészség szóvivője közölte, hogy a vizsgálatot a csehszlovák ügyészi szervek kérésére indítot­tak meg. A csehszlovák fő­ügyészség augusztus közepén ér­tesítette Szófiát: vizsgálják an­nak lehetőségét, hogy bírósági ütőn vonják felelősségre az ak­kori bolgár vezetőket, közöttük Todor Zsivkovot. „Igen” a szerződésre Az olasz szenátus 176 szava­zattal 16 ellenében jóváhagyta a maastrichti szerződést. A jóvá­hagyás mellett szavaztak, támo­gatva az európai pénzügyi és po­litikai unió gondolatát, a kor­mánykoalíció pártjai mellett a baloldali demokraták, a republi­kánusok, valamint a zöldek és az autonomista Északi Liga képvi­selői is. Különbéke? A boszniai szerb vezetők kü­lönbékét akarnak a boszniai hor- vátokkal, hogy így kényszerítsék Bosznia felosztásának elfogadá­sára a mohamedánokat — írta a The Guardian című brit lap. Aleksa Buha, a boszniai szerbek „külügyminisztere” ügy nyilat­kozott a brit lapnak, hogy Géni­ben először is tűzszünetet ajánla­nak Bosznia-Hercegovinának, a horvátok kikiáltotta boszniai horvát államnak, majd tartós bé­keszerződésre törekednek. Azt is mondta, hogy a horvátokkal már informális egyezkedés volt Londonban az augusztusi Jugo- szlávia-konferencián, és a horvá- toknak tetszett az ötlet. Japán elutasítás Oroszország kérte Japántól, hogy vállalja át a rubel árfolyam- vesztesége miatti tetemes káro­kat, a japán kereskedőházak azonban erre nem hajlandók. A volt szovjet importvállalatok mintegy 330 millió dollárnyi, rö­vid lejáratú tartozást hagytak orosz utódvállalataikra. A ter­hek alaposan megnövekedtek, mivel közben a dollár rubelárfo­lyama a valamikori 1,6 rubelről 200 rubelre ugrott. Az érintett nyolc japán kereskedőház azzal utasította el a kérést, hogy ők amerikai dollárban kötötték an­nak idején a megállapodásokat, a rubel értékvesztése így közvet­lenül nem érdekli őket, az Orosz­ország belső problémája. Ecuador kilép Ecuador elhagyja a Kőolajex­portáló Országok Szervezetét (OPEC) — ezt a dél-amerikai ország elnöke jelentette be. Sixto Duran Ballen államfő elmondta: már utasította is olajipari minisz­terét, hogy nyújtsa be a kilépési szándéklevelet a kartell vezető­ségének. Ecuador elégedetlen volt a rá kiszabott termelési kvó­tákkal, és soknak találta a tag­sággal járó kiadásokat is. Az ola­jipari miniszter szerint az ország, megszabadulva a napi 300 ezer hordós kitermelési plafon kor­látjától, három éven belül 50 szá­zalékkal emelheti olajtermelé­sét. Szőcs Géza a romániai választásokról Visszaélésektől nem kell tartani Bős és a hágai nemzetközi bíróság Dominik Kocinger, a bős- nagymarosi vízlépcsőrendszer építkezésének csehszlovák kor­mánybiztosa szerint Bős ügyé­ben először szakmai tárgyaláso­kat kellene folytatni az Európai Közösség szakértőinek a bevo­násával, és csak ezt követően le­hetne esetleg a hágai nemzetközi bírósághoz fordulni. Kocinger állásfoglalása válasz kíván lenni Jeszenszky Géza levelére, amelyben a magyar külügymi­niszter előkészítő tárgyalásokat javasolt az erőmű ügyeben, ket­tős céllal. Az egyik cel a nemzet­közi bíróság közös felkérése a jogvita eldöntésére, a másik a há­romoldalú szakértői tanácskozás megkezdése a környezeti kérdé­sek tisztázása érdekében. A csehszlovák kormánybiztos sze­rint a műszaki, gazdasági és kör­nyezeti vonatkozású vita kétol­dalú „specifikálása”, majd az EK szakvéleményének kialakítása előtt „nincs mit a nemzetközi bí­róság elé terjeszteni”. Vezető szlovák politikusok szerint nemcsak Bős befejezése indokolt, hanem Nagymarosé is, hiszen csak így lehet hajózható a Majna-Rajna-Duna csatorna. Washingtonban így válaszolt az MTI tudósítójának Bős befeje­zésével kapcsolatos kérdésére Michal Kova, a csehszlovák szö­vetségi gyűlés elnöke és Roman Zelenay, a testület — ugyancsak szlovák — alelnöke. A két politi­kus a sajtó képviselői előtt szá­molt be arról, hogy washingtoni tárgyalásaik során az amerikai kormányzat és a törvényhozás képviselőit tájékoztatták a szlo­vákiai helyzetről, egyebek között jmzetiségi ügyekről. esére — miként értékelik, hogy nagy amerikai környezetvédelmi szervezetek is fellépnek Bős ellen — a politiku­sok kifejtették: a vízlépcsőkre, így Nagymarosra is szükség van ahhoz, hogy működhessék a na­pokban nyűó Duna-Rajna-Maj- na csatorna, s a viziútra „egész Európa vár”. A kérdésre, dönt- het-e a vitában a hágai Nemzet­közi Bíróság, Kovac azt hangoz­tatta: a döntőbíráskodást mind­két félnek kérnie kell. Szavazási központok a román állampolgároknak Több helyen is szavazhatnak szeptember 27-én a Magyarországon élő román állampolgárok — adott tájékoztatást Románia budapesti nagykövetsége. Budapesten, Románia Nagykóvetségenek épületé­ben, a XIV. kerület Thököly út 72. szám alatt és a Román Kulturális Központ épületében, a XIV. ke­rületi Izsó utca 5-ben lehet voksolni. Á fővároson kívül vidéki szavazó központok is működnek majd Debrecenben, a Ságvári utca 10. szám alatti iskola épületében, Pécsett, a Hatósági Iroda ügyfélszolgá­lati helyiségében, a Kossuth tér 1-3-ban és Gyulán, a polgármesteri hivatal földszinten lévő informáci­ós irodájában, a Petőfi téren. A központokban szeptember 27-én reggel 6 órától este 21 óráig sza­vazhatnak a szavazásra jogosult polgárok, érvényes román útlevelük bemutatása után. A szavazások gördülékeny lebonyolítása érde­kében a nagykövetség kéri a szavazóktól: előzete­sen ismerjék meg a választási törvényt. A szavazó­cédulák mintapéldányai és a választásról szóló tájé­koztató az érdeklődők rendelkezésére áll a szavazá­si központokban. A müncheni sörünnep eseményei 800 millió kínai tv-néző lát­hatta szombaton egyenes adás­ban Münchenből a „legbajo- rabb” népünnepély, az Oktober­fest megnyitását: a város polgár- mestere 159. alkalommal verte csapra a hordót, adott jelt a min­dig október első vasárnapjáig tartó eszem-iszom megkezdésé­re. Egy nappal a müncheni kez­dés után Peking is sörünnepet rendez: a kínaiak 15 napon át ihatnak japán, kínai, amerikai és bajor sorokét — igaz, nem literes korsókból, hanem csak szerény félliteresekből. A Theresienwie- se (Teréz rét) 42 hektárából az Oktoberfest most 31 hektárt fog­lal el. Az ülőhelyek száma 94 ezer, a legnagyobb cég, a Hofb- ra:uhaus 10.264 ember számára biztosít helyet csarnokában és kerthelyiségeiben. Az Oktober­fest nem olcsó mulatság: egy korsó sör ára 8,10 és 8,85 márka között mozog, azaz csaknem öt­száz forint, am az itteniek több­sége megengedheti magának. A nagycsaládosok kedvezmények­ben részesülnek, s a városi ható­ságok 250 idős, vékonypénztár- cájú embert is meghívtak. A nyi­tást követő napon rendezik a szintén tradicionális folklórfel­vonulást. Az idén a hétezer né­met, francia, osztrák, holland, olasz és svájci résztvevő hét kilo­méter hosszan vonul fel. A folk­lórfelvonulást először 1835-ben, a trónörökösből időközben ki­rállyá koronázott 1. Lajos ezüst­lakodalmán tartották meg. „Nem decibellel, a szellem erejével mérnek...' (Folytatás az 1. oldalról) Programjukról szólva el­mondta: nem részkérdések fog­lalkoztatják őket, céljuk a konk­rét helyzetelemzés, a társadalmi, az emberi jólét megteremtése a rendszerváltás békés folyamatá­ban. Kiemelte: nem a decibelek­kel, a szellem erejével mérnek... Ezt azért kívánta hangsúlyozni — mondta —, mert „feszült, ag­resszív, eldurvult politikai kör­nyezetben élünk”. Ezért tűzték célul, hogy az NDSZ „európai kultúrával és európai színvona­lon politizáló párttá akar válni”. Ennek jegyében elutasítja a szo­ciális és parlamenti demagógiát, az erőszakos megnyilvánuláso­kat, s ebben együttműködésre törekszik a demokratikus erők­kel. A rendkívüli közgyűlés részt­vevői az elnök beszede után úgy döntöttek, hogy helyeslik a párt­tá alakulást, megtartva a mozga­lomtól örökölt Nemzeti Demok­rata Szövetség nevet. Elfogadták az alapszabályt, s megtették a szükséges lépéseket a részletes program kidolgozására. A kül­döttek bizalmából Pozsgay Imre és Bíró Zoltán együttműködésé­ben megmaradt az elnök-társel­nök viszony, megválasztották a várhatóan aecemberben-január- ban tartandó rendes közgyűlésig tevékenykedő három tagú jelö­lőbizottságot, amelynek javasla­tára kerül sor a párt vezető testü­letéinek megválasztására. A közgyűlés utáni sajtótájé­koztatón — kérdésekre válaszol­va — az elnök elmondta: több or­szággyűlési képviselő is szimpa­tizál az NDSZ törekvéseivel, s nincs kizárva az sem, hogy meg­felelő létszám esetén új parla­menti frakció is alakulhat a párt tagjaiból. Jelcin szöuli útja Borisz Jelcin orosz államfő november 18-a és 20-a között tesz hivatalos látogatást a Koreai Köztársaságban, Ro Te Vu elnök meghí­vására —jelentették be hivatalosan, egyidőben az orosz és a dél-kore­ai fővárosban. Az AP és az ITAR-TASZSZ emlékeztet arra, hogy a látogatás jelenlegi időpontjáról diplomáciai csatornákon állapodott meg a két fél, miután Borisz Jelcin — japáni látogatását lemondva — kérte a ko­rábban szeptember 16-a és 18-a között tervezett dél-koreai látogatá­sának elhalasztását Ro Te Vu elnökkel folytatott telefonbeszélgetése során. Szöul és Moszkva 1990-ben létesített diplomáciai kapcsolato­kat egymással. A jövő évtől már szponzorok is segítenek Kievi gimnázium — klasszikus tanrenddel Kievben megnyílt az első olyan ukrán gimnázium, ahol a bolsevik forradalom előtti klasz- szikus tanrendet alkalmazzák. A világi tantárgyakon kívül egyházi ismereteket is tanítanak a hallga­tóknak. Vaszilij Szajfulin, a gimnázi­um igazgatója nyilatkozatában hangoztatta: intézményük min­den ukrán fiatal előtt nyitva áll, a belépés ingyenes, de továbbra is szigorú felvételi vizsga előzi meg. Nem titkolta, hogy a legtehetsé­gesebb gyerekeket szeretnék az iskola falai közé engedni, ahol az általános műveltséghez szüksé­ges összes ismereteket megsze­rezhetik, válogatott tanári kar se­gítségével. Kötelezően oktatnak ukrán nyelvet és irodalmat, emellett oroszt, filozófiát, latint, angolt, vallástörténetet, esztétikát. Ezenkívül szabadon választható további idegennyelvet is tanul­nak a diákok: németet, franciát vagy spanyolt. A gimnáziumba az általános iskola ötödikeseinek jelentkezését várják, és a fiatalok sikeres különbözeti vizsga után kezdhetik meg tanulmányaikat. Az intézmény egyelőre költség- vetési pénzből fizeti alkalmazot­tait és az oktatás járulékos költ­ségeit. A tervek szerint 1993 ta­vaszától szponzorok is bekap­csolódnak az oktatás finanszíro­zásába. (MTI) a nemzetisei Az MTI kél A hét vége csendes utózöngéje Kína közel-keleti szerepe rugalmasabb magatartást tanúsít ez ügyben. A diplomatikus „na­gyobb erőfeszítés” kifejezés alig­hanem nagyobb engedményként fordítható le köznapi nyelvre. Kína évtizedeken át az arab ol­dalt pártolta a közel-keleti konf­liktusban, a radikális arab erők, köztük a PFSZ, Szíria és Líbia szilárd támasza volt. Az idén januárban Kína mégis A Jeruzsálemben hivatalos lá­togatást tett kínai külügyminisz­ter, Csien Csi-csen „nagyobb erőfeszítéseket” kért az izraeli kormánytól a közel-keleti válság rendezése érdekében, noha egy­szersmind dicsérte is a munka­párti Rabin-kormányt, amiért az előző Likud-párti kormánynál Tanácstalanság a hét végi budapesti demonstráció után felvette a diplomáciai kapcsola­tokat Izraellel, és más módon is igyekezett javítani vele viszo­nyát; ennek egyik fő oka az, hogy Kína minden lehetséges fóru­mon mérsékelni akarja a „Nyu­f at dominanciáját”, s a fontos özel-keleti terepet semmikép­pen sem szeretne teljesen áten­gedni az Egyesült Államoknak. Ezért igyekezett magát elfogad­ható közvetítővé tenni a válság­ban érintett másik fél, Izrael előtt is. Ez nem is volt nagyon nehéz vállalkozás, hiszen a két fél dip­lomáciai kapcsolatok nélkül is élénk katonai együttműködést folytatott titokban, üzleti alapon mar a nyolcvanas években. Kínának a kérő szón túlmenő eszközei is vannak a közvetítés­hez. Felkínálhatja például Jeru­zsálemnek az alku egyik alapja­ként az arab országokba és Irán­ba irányuló fegyverszállításainak csökkentését. Kína az arab „frontországok”, köztük Szíria egyik legjobb fegyverszállítója, s a rakétákig menően sokféle fegyvert ad el az Izraelre ugyan­csak ellenségesen tekintő Irán­nak is. CSAK NEKÜNK HIGGYEN' fSS ÍlAX JÖJJÖN BE ÉS Ml ELMONDJUK hogyan vásárolhat rendkívül kedvező feltételekkel. KAMATMENTESEN 24 HAVI RÉSZLETRE bútorokat, márkás műszaki termékeket. MITAX ORGAN KFT. A megyei iroda címe: 3100 Salgótarján,, Fő tér 1. (SZMT székház). Tel.: (32) 17-244. Alirodáink címei: Balassagyarmat, Bajcsy Zs. út 10. tsz. (IEFAG irodaház). Pásztó, Kölcsey út 16.( a Zsigmond étteremmel szemben) Rétság, Kossuth L. út 1-3. II. em. (tsz-iroda) Szécsény, Erzsébet tér 1. (IPOSZ-székház) Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 9.00-17.00 óráig Szécsényben 8.00-16.00 óráig szombaton 9.00-12.00 óráig. lölt szavazókörzetben gyakorol­hatják választói jogukat. Ma­gyarország területén öt helyen — Budapesten a nagykövetségen és az Izsó utca 5. szám alatt, illetve Debrecenben, Gyulán és Pécsett — hoznak létre szavazóköröket. Az RMDSZ-nek szüksége van minél több támogatóra — mon­dotta Szőcs Géza, ezért kérte a Magyarországon tartózkodókat: éljenek jogukkal. Visszaéléstől nem kell tartani — vélekedett a politikus —, a tör­vény liberális, nemzetközi és ha­zai megfigyelők is biztosítják a választások tisztaságát. Ez a kül­földön élők számára azt jelenti, hogy a szavazókörökben útleve­lüket lepecsételik. A sajtótájékoztatón bemutat­ták az RMDSZ bukaresti jelölt­jét, Nicolescu Antalt. Mint el­mondta, édesapja román, ő ma­gyarnak vallja magát, ezért vál­lalta a legnagyobb romániai el­lenzéki part, az RMDSZ jelölé­sét. A sajtótájékoztatót szervező Nemzetközi Transsylvania Ala­pítvány főtitkára, Ábrahám De­zső végül felhívta a figyelmet ar­ra: a választás napjan 8-tól 24 óráig folyamatos kapcsolatot tartanak Romániával, illetve a világ nagyvárosaival, és hiteles adatokat szolgáltatnak a beérke­ző eredményekről. A Romániában 1992. szép tember 27-én tartandó választá sokról, és hangsúlyozottan a Ma gyarországon ideiglenesen tat tózkodó román állampolgára választási jogairól számolt be sajtó képviselőinek Szőcs Gézt a Romániai Magyar Demokrat Szövetség elnöke. Az író-politi kus elmondta: sokat harcolta azért a liberális választási törve nyért, amely lehetővé teszi, hog a külföldön tartózkodó roma állampolgároknak is legyen le hetősegÜK a szavazásban val részvételre. Mint elmondta, a voksolásr két lehetőség kínálkozik. A egyik, amikor az állampolgá külföldön, a tartózkodási hely szerinti külképviseleten szava — lehetőség nyílik akár arra i: hogy egy Svédországban élő re man állampolgár Budapesté szavazhasson — vagy a szavazá napjára hazatérhet Romániába Hozzáfűzte: a külföldön le adott szavazatokat Bukarest vá lasztókerületének eredményé hez számítják hozzá, így mód va arra, hogy az RMDSZ jelöltje a ország fővárosában is esellyt szálljon hrcba. A külföldi lakóhelyű állam polgároknak a szavazáshoz sem mi más dokumentum nem kel csak az érvényes útlevelük. Ezzt a szavazás nanián hármelv kiie

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom