Nógrád Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-19-20 / 222. szám

1992. szeptember 19-20., szombat-vasárnap SZÉCSÉNY ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Juhászat: lesz jövőre is? Azendrefalvai termelőszövetkezet pilinyi juhászaiéban 1200 da­rab anyabirkát tartanak. Mivel az ágazat pillanatnyilag ráfizeté­ses, az állomány jövője bizonytalan. Fotó: Rigó Tibor „Vizsgáztak” a bekötések Szalmatercs. Elodázhatatlan volt a falu egészséges ivóvízzel való ellátása, mert a kutak vize erősen nitrátos. Az ivóvízháló­zat - amint a két szomszédos te­lepülésen Karancsságon és Sá- gújfalun - tavaly meg is épült. Ezzel azonban még nem zárul­tak le a „vizes” tennivalók: már idén tavasszal megkezdődött a hálózatról történő egyedi bekö­tések előkészítése, az igények felmérésével, megfelelő kivite­lező megkeresésével. Az önkormányzat sajátos módon segítette a családokat: betonkeverőt vásárolt, s ezt csekély összegért kölcsön adta az igénylőknek. Ezen kívül be­szerezte a munkálatokhoz szük­séges vasanyagot, fémzsalut is, ■s ezzel a fárasztó utánjárástól mentesítette az érintetteket. A kivitelező - egy salgótar­jáni szövetkezet - nemrégiben végzett a munkával, melynek során 128 családi házba vezet­ték be a vizet. A műszaki át­adásra szintén a napokban ke­rült sor, s ezzel a végéhez érke­zett a község életében jelentős fejlesztési feladat. Leleményes pilinyiek Posta, út és iskola Körösi Csorna Sándor-emlékünnepség és tudományos ülés Szécsényben „Bölcsőjét kereste a ma­gyarnak, és végre összeroskadt fáradalmai alatt” - írta Körösi Csorna Sándorról Széchenyi István, aki ereklyeként őrizte a dardzsilingi síremlékről ké­szült képet. Szécsény városa szeptember 25-én tudományos üléssel, koszorúzással, fotóki­állítással, koncerttel egész na­pos emlékünnepséget rendez halálának 150. évfordulója tiszteletére. Mint Horváth Bé láné, az önkormányzat egész­ségügyi és szociális bizottsá­gának vezetője elmondta, a Nógrádi mecénás alapítvány­tól, a Körösi Csorna Emlékbi­zottságtól és országos pályáza­ton nyert pénzt az emléknap megrendezésére fordítják. Becsengettek a rendőriskolába Törvényesen, kulturáltan és udvariasan intézkedjenek Szécsényben, a miskolci rendőrtiszthelyettes-képző is­kola kihelyezett tagozatán, a vá­rosi rendőrkapitányság épületé­ben a hét elején tartották meg az ünnepélyes tanévnyitót. A 32 hallgató az elmúlt napokban ke­rült megyénk rendőri állomá­nyába. Kovács Zoltán rendőr alezredessel, a tagozat parancs­nokával, a tanévnyitó kapcsán az elkövetkezendő hónapok fel­adatairól beszélgettünk.- A településen az elmúlt év­ben is működött hasonló típusú iskola. Vajon megyénkben miért épp erre a városra esett a vá­lasztás?- Egyrészt azért, mert a város nagyjából a megye közepén ta­lálható, tehát minden irányból könnyen megközelíthető. Mi nem akarjuk a hallgatóinkat még egy hétre sem a családjuk­tól elszakítani, így csak az a négy személy bentlakó, akinek a mindennapos beutazás prob­lémát jelentene. Másrészt a he­lyi kapitányság ideális tárgyi és egyéb feltételeket biztosított az iskola számára.- Mi tette szükségessé, hogy kihelyezett tagozatot szervezze­nek, illetve indítsanak ‘Szé­csényben?- Mint ismeretes, országo­san, három év alatt, hatezerrel emelkedik az állomány lét­száma. Ehhez még hozzá kell számítani azokat, akiket a nyu­gállományba kerülők helyébe vesznek fel. Ez olyan nagymér­tékben megnövelné az anyais­kola feladatait, hogy képtelen lenne ezeket meghatározott időn belül megoldani. Szeret­ném elmondani azt is, hogy azok, akik rendőrnek jelentkez­nek, a felvétel során igen ko­moly pszichológiai, általános műveltségi, állóképességi és egészségügyi alkalmassági vizsgán esnek át.- Ezen a szűrőn sokan akad­nak fenn?- A jelentkezőknek több mint a felét kiszűrik. De önmagában véve ez is kevés. Ezzel arra sze­retnék utalni: azzal, hogy valaki felveszi az egyenruhát, még nem lesz rendőr. Itt, az órákon kapják meg az elengedhetetle­nül fontos elméleti, gyakorlati, fizikai és egyéb felkészítést.- Kérem, röviden szóljon az egyéves iskola tematikájáról.-Közrendvédelmi - közle­kedési-bűnügyi - és igazgatás- rendészeti ismereteket okta­tunk. Ezen kívül lengyel és né­met nyelvet tanulnak a hallga­tók, illetve a gépírást is elsajá­títhatják. Igen nagy súlyt fekte­tünk a fizikai állóképesség kü­lönböző módon történő növelé­sére és az önvédelem elsajátítá­sára. Mindezek mellett termé­szetesen lövészet is szerepel a tematikában.- Kik oktatnak?- Három rendőr tanár vesz részt folyamatosan ebben a munkában. Ezen kívül egy-egy adott terület legjobb szakembe­rei jönnek hozzánk s tartanak rendszeresen foglalkozásokat. A lengyel nyelvet, gépírást, ön­védelmet pedig civil szakembe­rek tanítják.- Milyen képesítést kapnak a hallgatók?- Az itt végzett tiszthelyette­sek közrendvédelmi, közleke- déseílenőrző járőrök lesznek. Az objektumok és fogdák őrzé­sére is be lehet őket osztani. Cé­lunk: rendőreink határozottan, törvényesen, és udvariasan in­tézkedjenek. - szenográdi ­- Nem múlt el nyomtalanul az a szűk két év, amely a válto­zások óta eltelt. A faluban nagy gondot jelentett a felszíni víz elvezetése. Elhanyagoltak vol­tak a vízelvezetők és átereszek. De sikerült ezeket megolda­nunk. Postát építettünk. Bővítet­tük a polgármesteri hivatal épü­letét. Régi vágya teljesült a Szo­ros út lakóinak azzal, hogy szi­lárd burkolatú úttestet kaptak - tekint vissza az elmúlt idő­szakra Hon’dth István né, a Pi- 1 iny község jegyzője. Az emberekben elevenénél a múlt:-fogósán mondogatták: mi­lyen az a falu, amelyiknek még iskolája sincs?! így ismét meg­szerveztük itt helyben a tanítást. A helybeli oktatás újabb problémákat hozott a felszínre:-Olyan épületre van szük­ség, ahol a diákok tanulhatnak. A korábbi iskolából óvoda lett. Egy-két évig ideiglenesen meg­felelt a célnak a kultúrház de hosszú távon nem. Iskolát kell építenünk, s a lapostetőt is fel kell újítanunk a kultúrháznál. Ám a pilinyiek mindig is le­leményesek voltak: azzal, hogy a három tantermet, vizesblokkot és a tanárit a kultúrházra ráépí­tették. mind a két problémát megoldották. A falak már áll­nak. Rövidesen a tető is elké­szül.- Mi bonyolítjuk az építke­zést, így jóval kevesebbe kerül a kivitelezés - magyarázta a jegyzőnő. Szeptembertől már három, később az egész alsó ta­gozat itt jár majd iskolába. Ősz­től valamennyi napközis ellátá­sát, a felső tagozatosokét is helyben biztosítjuk. Múlt és jelen csengett össze a jegyzőnő szavaiban, de szemei előtt a jövő feladatai vibráltak.-Nagyon sok a faluban a munkanélküli. Többüknek már lejárt az egy éves munkanél­küli-segély. Ügy próbálunk raj­tuk segíteni, hogy növeljük a szociális étkeztetésben részesü­lők számát. Abból a négyezer forintból, amit ezek az emberek kapnak, nem sokra telik. Ezen kívül szeretnénk megteremteni a feltételeit annak, hogy önálló orvosa legyen Pilinynek. Tények és tervek kapcsolód­tak egybe azon a pilinyi beszél­getésen, amelyből egyértel­műen kiderült: a falu egyre in­kább az önállók útját járja, kia­lakítja sajátos arcát.-szenográdi­Közös forrás, azonos érdek Szécsény és a térségében található tizenöt 'település tavály hozta létre a város és vonzáskörzete közbiztonsá­gáért elnevezésű alapít­ványt. Az összefogás célja: a 'közrend és közbiztonság erősítése, a kiemelkedő je­lentőségű vagyon elleni, va­lamint az erőszakos és ga­rázda bűncselekmények visszaszorítása. Ezek érdekében a rendőr­ség és a polgárőrségek szá­mára fejlett technikai esz­közök beszerzéséhez, pótlá­sához, kíván segítséget nyújtani. A város tavaly 50, idén 55 ezret fizetett a „kö­zösbe”. Endrefalva az el­múlt évben és most is 15 ez­ret, Varsány januárban 20 ezret utalt át az alapítvány számlájára. A falvak jelen­tős része azonban 1992-ben - különböző okokból - még nem gyarapította a tőkét, amely pedig erre „vár”. (m.j.) A szécsényi kertbarátkor tagjai az aszályos időjárás ellenére szép termésfélékkel mutatkoztak be a városi művelődési és ifjúsági centrumban nemrégiben megrendezett sikeres kiállításukon. A zsűri és a közösség vezetősége díjakkal jutalmazta a legjobbakat kép: Rigó Tibor Biztató az idei termés Tökszüret kalákában Papp Józsefnének Dumán Ferencné és fiai segítettek kép: R.T. Endrefalva határában az út mindkét oldalán sokan sürög- tek-forogtak a közeli napokban. De korántsem a kellemes napsü­tés, hanem ahogy a helybeliek nevezik, a héjatlan, vagy olajtök leszedése csalogatta ki az embe­reket a földekre. Papp Józsefné és még néhá- nyan második napja dolgoznak a téesz területén bevetett egy hektáron a közepes nagyságú, szapora termés begyűjtésével, kézi „feldolgozásával”. Miután halmokba rakták, következett a felezés, aztán a legfontosabb művelet, az egész munka lé­nyege: a magok kiszedése.- Családi vállalkozásról van szó?- Pappné, a testvérem, End- refalván tagja a helyi téesznek, mely a területet adta. Mi pedig - a fiaim: András, Ferenc és én - besegítünk neki - magyarázza Doman Ferencné. Aki ültetett már tököt, tudja, hogy nem igényel annyi mun­kát. mint más haszonnövények. Tavasszal elvetik a magot, ka­pálják, s a gyors növekedés folytán a szúrós szárak teljesen befölyják a földet. Ez után már jelentősen lecsökken a gyomo- sodás, nem beszélve arról, ha előzőleg gyomirtót is használ­tak.- Okozott-e kárt a szárazság ennek a szántóföldi növénynek?- Úgy tűnik, hogy nem, - vé­lekedtek a szüretelők. - Egyéb­ként a magból - ha jól tudom külföldön - olaj készül - fűzte hozzá Domanné. A család becslése szerint a tavalyi - jól fizető - esztendő­höz hasonló eredményt értek el, legalábbis a tök mennyiségét il­letően.- Mennyi haszonra számíta­nak?- Ha jól emlékszem, hatodik éve foglalkozunk tök termeszté­sével. Most csak arról tudok be­szélni, mi volt tavaly: fél hektá­ron három és fél mázsa termett, mázsájáért tizennégyezer forin­tot fizettek. Hogy az idén mennyit adnak, még nem lehet tudni - mondja Papp Józsefné.- Mi lesz a kimagozott tökök­kél?- Itt maradnak a földeken. A téesz aztán kihajtja ide a tehe­neket, azok eszegetik, de aki például hazára, az állatoknak akar vinni belőle, teheti. Pár nap múlva ugyanis tönkremegy - hangzik az eligazítás. (Mihalik) • Ságújfalu. A tanévkezdést megelőző hetekben négy betöl­tetlen álláshelyre keresett peda­gógusokat a helyi önkormány­zat és az iskola. Szeptemberre kettőt sikerült betölteni, a másik két helyre a félév után ismét meghirdetik a,pályázatokat. Utak finisben • Nógrádsipek. Az elmúlt na­pokban a község öt útjának a felújításán, illetve részben a szi­lárd burkolat megépítésén dol­goztak az egri útépítők. A mun­kát több mint négymillió forin­tos költséggel befejezték, a mű­szaki átadás október elsején lesz. Ezzel a beruházással az önkormányzat egyik legfonto­sabb idei fejlesztési feladata va­lósult meg. A községért • Varsány. Mintegy száznegy­venezer forint gyűlt össze eddig a tavaly létrehozott, a település fejlesztését célzó alapítvány számláján. A kuratórium a ké­sőbbiek során a közművelődés támogatása, a néphagyomány ápolása, a környezetvédelem és egyéb célok érdekében pályáza­tok keretében nyújt lehetőséget az alapítvány tőkéjének haszno­sítására. Toborzás • Szécsény. A városi művelő­dési és ifjúsági centrum ifjúsági Boróka és a gyermek Csilingelő néptánccsoportja az utánpótlás megoldásának lehetőségét ke­resi. A tánckedvélő érdeklődő­ket az intézményben várják a rendezők. Nyugdíjasklub • Benczúrfalva. A Szécsény településrészén működő nyug­díjasklub kirándulással egybe­kötött természetgyógyászati programon vett részt nemrégi­ben. A következő találkozás szeptember 26-án - szintén a szokásostól eltérő módon - Szentkúton lesz. Egyháztörténet • Ságújfalu. A faluszépítő és művelődő egyesület kezdemé­nyezésére, az önkormányzat se­gítségével a falutörténeti soro­zat újabb kiadványa készül. A kötet teljes egészében egyház- történettel foglalkozik, és né­hány statisztikai adatot is fog közölni. Megtudhatják majd ebből például, ki volt a falu papja 1672-ben, és hogyan épült fel a templom. Szüreti mulatság • Szécsény. Az önkormányzat, a művelődési centrum, a terme­lőszövetkezet és más helyi szervek, intézmények támoga­tásával szeptember 26-án ren­dezik meg a hagyományos szü­reti felvonulást és bált a telepü­lésen. A gazdag programra sok vendéget várnak a szervezők. Holnapi számunkban „Pásztó és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó

Next

/
Oldalképek
Tartalom