Nógrád Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-18 / 221. szám
1992. szeptember 18., péntek PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Rászedték őket, vagy segíthet a jog? A szerződésben nem erről volt szó, állítja az idős házaspár Ha lassan is, de épül és terebélyesedik az új tari általános iskola épülete. Annyira, hogy már-már „rádől” Számely István és felesége portájára. Ezért az építők, illetve a községháza el akar venni az idős házaspártól egy bizonyos földterületet, amelyhez Számelyék ragaszkodnak. Még egy 1990. október 14-én, iskolaépítés céljára megkötött írásbeli kisajátítási egyezség alapján, amely a vitatott földdarabot örökre Számelyék használatában hagyja. Ezen akar most változtatni Számelyék rovására a községi ön- kormányzati hivatal. Immár második alkalommal küldték ki hozzájuk az újabb területigényről szóló határozatot, amelyet eddig nem vettek át. Templomszentelés Szentivánon Vendégség volt szeptember második vasárnapján Cserhátszentivánon. A mostani azért volt különleges, mert ekkor emlékeztek meg a templom építésének 50 éves évfordulójáról. Nehéz időkben, 1932-ben szánták el magukat a szentiváni katolikus hívek, no és a környező fíliák: Bokor, Kutasó, Alsó- és Felsőtold valamint Garáb szorgalmas lakói, hogy Cserhátszentivánon felépítik közös templomukat és a hozzá tartozó plébániát. A munkálatok lelkes és fáradhatatlan irányítója Bándi Tibor plébános volt. Igás fogatok szekérszámra hordták a követ, kétkezi munkások tömegei dolgoztak a falakon, míg végre 1942-ben megindulhatott a harang az új templom felszentelésének ünnepén. Tragédia, hogy a templomépítő Bándi atya, hirtelen halála miatt, már nem örülhetett együtt híveivel. Amikor ünnepi mise keretében újraszentelték a templomot, érte és minden áldozatos templomépítőért is imát mondtak a résztvevők. Vendégségi program volt a művelődési házban is, amelyen a nagylóci gyerekek néptánccsoportja aratott szép közönségsikert. Nincs kényes kérdés - szívesen válaszol a város polgármestere Pásztói híresztelések, s ami mögöttük van Pásztó közvéleményében olyan kérdések kerülnek szóba, amelyek sok embert érintenek, amelyekre a teljes informáltság szükségességének igényével kell válaszolni, hogy az állampolgárokat ne tévesszék meg a mendemondák, a híresztelések, a féligazságok. A válaszadásra dr. Dobrovoczky Istvánt, Pásztó város polgármesterét kértem meg, aki elöljáróban hangsúlyozta: számára nincs kényes kérdés.- Bizonyára Önhöz is eljutott az a vélemény, mely szerint az önkormányzat egy csődtömeget vett meg, amikor nyolcvanhat millióért, a Mechanikai Kft-ét megvásárolta.- Nem csődtömeget, hanem egy élet- és piacképes gyárat vettünk meg teljes egészében, az összes dolgozói létszámmal, beleértve az ingó, ingatlan vagyont, a vevőkört stb. A Mechanika azért került nehéz helyzetbe, mert legnagyobb belföldi megrendelőjük a PANNONG- LAS csődbe került, s 120 millióval tartozik a gyárnak. Ez a kintlévőség azért halmozódott fel, mert a helyi vezetés időben nem tette meg a szükséges intézkedéseket. A csődeljárást követő felszámolási eljárást el lehetett volna kerülni, ha a gyár gazdasági vezetése a képviselő- testület március 31-ei döntésének megfelelően jár el, illetve azt figyelembe veszi. Ezzel viszont nem élt. Ezt bizonyítja a felszámolási eljárás is. Nevetségesen alacsony összeggel, 142 ezer forint ki nem fizetett hitelezői követeléssel indult meg. A gyár megvásárlásával az volt a célunk, hogy a város életében jelentős szerepet játszó ipari termelő üzemet megmentsük, működését folyamatossá tegyük.- Miért húzódik az adásvételi szerződés megkötése?- A felszámolást végző RE- ORG Kft. vezetője a július 20-án tartott tárgyaláson kinyilvánította, hogy a svájci vásárlóval szemben, az önkormányzat vételi ajánlatát fogadja el, és vele köti meg az adásvételi szerződést. Ennek alakszerű írásba foglalására eddig azért nem került sor, mert az 53 millió forint névértékű készletből csak 20 milliót ismer el, mondván: ennyivel hirdette meg a versenytárgyalást. Mi viszont nem az irányárat, hanem az előbb említett készletállományt vettük meg.- Ez ügyben történt-e újabb említésre méltó esemény?- A versenytárgyalást követő három napon belül a svájci vevő hazai képviselője levélben jelezte, hogy részt kíván venni a káefté privatizációjában. Ezzel is érzékeltette, hogy életképesnek tartja a gyárat.-Az új tulajdonostól, az ön- kormányzattól végkielégítést kérnek a gyár dolgozói.- Ennek teljesítésére jelenlegi munkáltatójuk, a REORG illetékes, tőle kell kérni. Ezzel kapcsolatban a következő az álláspontom: jobb egy ütőképes gyárban tisztességesen dolgozni, mint végkielégítéssel az utcára kerülni. Egyébként a következő év végéig, a 160 fős létszámot 320-ra növeljük.- Ki-ki a szája ízének megfelelően mondja, hogy a testület elárverezte a várost, amikor lehetőséget adott az építőelem- gyár létrehozására.- Az önkormányzat azért fogadta a svéd INDUS céget, mert a meglévő gyárak megtartása mellett, új munkahelyek létrehozásával próbálja megoldani a város legégetőbb társadalmi gondját, a munkanélküliség kezelését, illetve csökkentését, az életkörülmények javítását. A tereprendezési munkálatok, átmeneti, finanszírozási gondok miatt, időközben leálltak. A nemrég megtartott tárgyalás eredményeként a magyar káefté vállalta, hogy finanszírozza a vegyes vállalatként működő INDUS cég beruházását. Az önkormányzat semmiféle módon nem részesedik a beruházásból, mindössze az a szándék vezérli, hogy az új, 800 főt foglalkoztató létesítmény mielőbb elkészüljön.- Végül érdekelne, hogy a kórház működéséhez megvan-e a szükséges pénz, s az biztosítja-e a folyamatos, jó színvonalú gyógyító munkát.- Nem csak az ország más városaiban, nálunk sem lehet a régi módon működtetni az egészségügyi intézményeket. Kórházunk vezetésének is intézkedéseket kell tenni a beteg- forgási-sebesség gyorsítására. Ennek nem gazdasági, hanem elsősorban szakmai, emberi követelményei vannak. Ez utóbbiak garantálják a kórház elismertségét és vonzerejét. Az ön- kormányzat rövid, kétéves múltja alatt, több mint 15 millió forintot juttatott orvosi gépek, műszerek beszerzésére, a gyógyító munka feltételeinek javítására. A viszonylag zökkenő- mentes tevékenységhez szükséges pénzt az év végéig a finanszírozó, a társadalombiztosítási igazgatóság és a fenntartó, az önkormányzat biztosítja. Ezzel együtt szükség van azokra az intézkedésekre, amelyek a belső tartalékok feltárásával és hasznosításával kiegészítik a meglévő pénzforrásokat. Az ön- kormányzat nem kíván beavatkozni a szakmai irányításba, csupán az új gazdálkodási követelmények teljesítését kéri számon. Venesz Károly Erdőkürti beszélgetés a népfőiskoláról Az igazi hajtóerő: a tenni akarás Ha valakire ráillik a mondás, hogy „nyugdíjban, de nem nyugalomban". akkor Budai Józseffel kapcsolatosan bátran ki lehet jelenteni. De ha akarná sem tudná lóbálni a lábát, mert egész életében a közért való tenniaka- rás hajtotta, a családjáért, a ki- sebb-nagyobb közösségért érzett felelősség. Meg azért sem tudna csak a kertben levegőzni, mert hét kisunokája van, azokkal pedig a nagyszülőknek is foglalkozniuk kell. Persze most a tágas erdkő- kürti verandán nem a gyermeki csínytevésről kvaterkázunk annál jóval komolyabb a téma, nevezetesen: a népfőiskola. Budai József tisztségviselőként, a téma alapos ismerőjeként, olyan emberként, aki hosszú évtizedekkel ez előtt már fiatalon tevőlegesen részt vett a népfőiskolái mozgalomban, illetékes a tájékoztatásra. No, de egy kicsit vissza a személyes életúthoz: Budai Józsi bácsi Erdőkürtön született és a szegedi főiskolai évek után ide is került vissza. A tisztelendő úrral szorgalmazták a népfőiskola működését, innen datálható a helyi mozgalom megindulása. A kezdetek óta persze rengeteg hordalék is lefolyt a közeli vizekről, és csak nyolcvanötben pezsdült meg ismét - művelődési egyesült „címen” - az élet. Megyeszerte még öt helyen jött létre hasonló, ahol ha óvatosan is, de a népfőiskolák szellemisége, a paraszt fiatalok célirányos képzése, a falvak kulturális örökségének az ápolása gyakrabban került szóba. Erdőkürtön klubkönyvtár létesült és egy bizonyos összeggel már gazdálkodhattak is. Még abban az évben - „nem tudni kik” - előálltak a farbával, hogy nem lehetne-e faluszemináriumot indítani, mondjuk „kötődés a faluhoz” elnevezéssel. A hat hónapos sorozaton neves előadók szóltak a falu jövőjéről, a népfőiskolák történetéről, hagyományokról stb.- Nem is az elnevezés számított. hanem az, hogy olyan fórumot találtunk, ahol a magunk dolgáról beszélhettünk. A következő tanfolyamot téli időszakban novemberben indítottuk. Hogy folytatni kell, abban biztosak voltunk. Az új vezérfonal - nyolcvannyolcat írtunk - mi is lehetett volna más, ha nem a közéleti reformgondolatok témája. Ismét egy jólcsengő név Kövér László, ma benn ül a Parlamentben. Abban az időben immár a megyehatáron túllépve többekkel felvettük a kapcsolatot, kölcsönös látogatásokat, sőt konferenciát rendeztünk. Nálunk járt másokkal együtt Vitányi Iván is. A választásokon „befutott” nyolc fős önkormányzati testületből heten népfőiskolások voltak. Nálunk is megvannak a pártok, de a közös célok okán néhányan függetlenként indultak a voksokért. Kilencvenegy őszén úgy tűnt - a kezdeményezés a polgár- mestertől indult - igény mutatkozik gazdaképző indítására. Az ötletre a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen is „ráharaptak”. Az elképzelések egyeztetése után indulhatott a tanfolyam. Idén májusban nagy izgalommal, de annál sikeresebben vizsgáztak a résztvevők. A té- esz-szakemberektől kezdve a mezőgazdasági vállalkozókig, szép számmal voltak érdeklődők. Az elméleten kívül jutott idő a gyakorlatiak elsajátítására a rég tanultak felelevenítésére is. Még egy jól sikerült tapasztalatszerző kirándulásra is tellett. Főleg a biogazdálkodással kapcsolatosan láttak újdonságokat. A Német Népfőiskolái Szövetség budapesti képviselője erősen szorgalmazza, hogy a hazai biogazdálkodás elterjesztéséhez az érdekeltek és az újonnan bekapcsolódók - átszámítva - több tízmillió forintnyi támogatást kapjanak. Erdőkürtön is sokan gondolják - ha van idegenkedés is - hogy a biogazdálkodásé a jövő. Bár a földeken, a gyümölcsösökben a kertekben folyik a munka, azt gondolom, jó néhá- nyukban valahol már motoszkál a továbbképzés, az ismeretszerzés, a tapasztalatok gyűjtésének az újabb igénye. - r.j. Közgyűlés Szurdokpüspökiben Szeptember 15-én megtartotta átalakuló közgyűlését a helyi Béke Termelőszövetkezet. A közgyűlés döntése alapján továbbra is szövetkezeti formában működik a gazdaság. Elfogadták az alapszabályt, majd megválasztották a szövetkezet elnökét, Bódi Ernő, volt termelési főmérnök személyében. • Buják. Szent-Györgyi Albert születésének 99. évfordulója alkalmából a nagy tudósra emlékeznek szeptember 18-án, 9 órakor a róla elnevezett általános iskolában. Az iskolai ünnepség keretében Antal András, a Csohány Baráti Kör elnöke nyitja meg a nyáron megrendezett bujáki művésztelep terméséből összeállított kiállítást. Közreműködnek a pásztói Ra- jeczky Benjámin Zeneiskola tanárai. Fogadónap-változás • Pásztó. A korábbi tájékoztatással ellentétben Tóth Sándor, kereszténydemokrata ország gyűlési képviselő nem a mai napon, hanem a jövő héten, szeptember 25-én, pénteken 10 órától tartja fogadónapját a pásztói városházán. Számítógépek • Héhalom. Működik már egy számítógép a körzeti orvosi rendelőben, amely dr. Búzás Mihály körzeti orvos tulajdona. Segítségével az év eleje óta számítógépes nyilvántartással rendelkeznek, amelyet a betegkartonok alapján készítettek. Hamarosan egy új számítógéppel bővül a rendszer, amelyet a Népjóléti Minisztériumhoz benyújtott pályázat alapján a községháza kap. Költségeinek egyik részét a minisztérium, másikát az önkormányzat fedezi. Holnapi számunkban „Szécsény és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Bussines Center Klub Pásztón Első hivatalos rendezvényét tartotta a közelmúltban Pásztón a Bussines klub nyitóelőadásával, amely a Privatizáció és hitel címet viselte. A meghívott vendégelőadó Csikós Csaba, a Vállalkozók Pártja ügyvezető alelnöke volt, aki ismertette pártja megalakulása - 1989. október 23-a - óta eltelt időszakban végzett munka eredményeit, a VP céljait és alapszabályát. Előadásában kiemelte, hogy a privatizációt gyorsítani kellene, hiszen a tőkehiány és a különböző összefonódások a felszámolók és az állami intézmények között lassítja annak menetét. Szükségesnek tartja a bankrendszer átalakítását, a vállalkozókat segítő hitelrendszerek kialakítását és ideológiáktól mentes gazdasági érdekközösségek megalapítását. Az előadást követően kötetlen beszélgetés formájában kérdésekre válaszolt, és sor került néhány helyi vállalkozással kapcsolatos probléma megvitatására. Kár, hogy a szervezők erőfeszítései ellenére, tucatnyian voltak a rendezvényen. Doktor úr, a maga szíve... ... sosem fáj? S a kérdésre dr. Angyal János bőrgyógyász főorvos kapásból nemmel válaszolhat. Szerencsés embernek mondhatja magát és azon kevés orvosok közé tartozik, akik sok munkával, úszással, testmozgással és dohányzásmentes életmódjával mutat személyes, jó példát betegeinek. Mindezt béri rendelőjében tudhatom meg. Ugyanis, ha szerda, akkor a 66 éves főorvos autóbuszra ül és a béri egészségházban várja betegeit.- Hogyan bírja főorvos úr?-Kiválóan. Éltetőelemem a munka. Jelenleg a Dél-Pesti Jáhn Ferenc kórház a fő munkahelyem, de még ezen kívül három helyen rendelek bizonyos napokon. Talán az életmódom és a sportoló múltam, - hiszen húsz évig vízipólóztam - segített megőrizni testi és lelki kondíciómat.-Hogyan került kapcsolatba' Bérrel?- Még tavaly néhány napot eltöltöttem a virágospusztai üdülőben. Megtetszett a környék, a falu, s legfőképpen az itt élő emberek nyíltsága, jószívűsége. Ahogyan néhányukkal elbeszélgettem, felvetődött, hogy Boldog vagyok, ha segíthetek mi lenne ha alkalmanként Béren is rendelnék? A polgármesteri hivatal idén januártól bízott meg rendeléssel heti egy alkalommal. Azóta 200 bőrgyógyászati betegem volt, s el kell mondanom, hogy a környékbeli kolléga úr sem féltékeny rám, inkább segítjük egymásnak. A betegeknek is kényelmesebb. Gyorsabban nyerhetnek gyógyulást, hosszabb utazástól mentesülhetnek.
