Nógrád Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-17 / 220. szám

1992. szeptember 17., csütörtök SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Jókedvű közmunkások Szilaspogonyban közmunkások dolgoznak az ivóvízhálózat cső­rendszerének lefektetéséhez szükséges árok kiásásán, olyan he­lyeken, ahová az árokásógép nem fér oda. Kép: Vallus Óvjuk értékeinket! A megyeszékhely kellemes színfoltja (lenne) a Tarján-patak mentén húzódó sétány, amely árnyas-lombos fáival sokszor nyújt védelmet, a tűző nyári nap elől húst kereső, levegőző nyugdíjasoknak, a kórházi látogatási idő megkezdése előtt ér­kezett vidéki embereknek, s egy időben, az itt található játszóte­ret felkereső, közeli óvoda kicsinyeinek. Azok, akik jártak arra­felé tél végén, meglepődve láthatták, hogy a padok jó részéről eltűnt a háttámla és az ülőke. Az kiszáradt „padalkatrészek”, a nagy téli hidegekben valószínűleg füstté váltak. Ezeket a dolgokat a nyáron pótolták, ám az igazán furcsa, hogy szemétgyűjtőre már nem tellett. Pedig elkelne belőlük né­hány, mivel a sétány állandóan szemetes, ami annál is érdeke­sebb, mivel a „köztisztasági hivatal” bázisa csak néhány mé­terre van innen. Az is feltűnő, hogy az illetékesek nem kapcsol­tak: a játszótér mentén a kerítés jó része felújításra vár, sőt a pa­tak mellett húzódó korlátrendszer nagy része foghíjjas, baleset- veszélyes. Meg kell jegyezni: nem valószínű, hogy az óvónők feladata lenne a rozsdás mászókák újrafestése! Márpedig a kö­zelmúltban ez történt. Legalábbis a köztéri játékok egy részé­nél. Összegezve: ha már az illetékesek eltervezték, majd a munkások nekiláttak a sétány felújításának, folytassák, s fejez­zék is be azt. -vété­Aki még éli a hagyományokat Kazári képeskönyvbe való Porondon a „felügyelők” Fegyvert kapnak? Salgótarján képvi- selő-testülete legutóbbi ülésén megtárgyalta a közterület-felügyelet munkáját. Megállapították: a felügyelet a jelenlegi létszámmal és dologi feltételeivel feladatkö­rét hatékonyan ellátni, s az elvárásnak megfe­lelni nem képes. Szük­séges a működési felté­telek javítása. Felmerült: a fel­ügyelők testi épségé­nek védelmében, ön­védelmi lő-, vagy gáz­fegyverrel való ellátá­suk indokoltsága is. Új formában a STÉSZ A Salgótarjáni Tervező és Építőipari Szövetke­zet nemrég tartotta átalakuló és tisztújító közgyű­lését. A tagság saját maga, hitelezők nélkül dönt­hetett arról, hogy a jövőben új típusú szövetke­zetté alakul, s igen egységesen megválasztotta tisztségviselőit is. A hét tagú igazgatóság tagjai: Czihilka István, Dániel Győző, Juhász Jónás, Kiss János, Szabó Zoltán, Szlobodnyik Pál és Téglás Jenő. A három tagú felügyelőbizottság elnöke Rusznák Katalin. Tagjai: Horváth Zoltán és Ud­varos Józsefné. Az igazgatóság és a szövetkezet elnöke ismét Juhász Jónás lett. A minőség garantálja a munkahelyeket Beszélgetés Michael Heiderrel, a németországi Wamsler cég tulajdonosával Ez év július 17-én - július elsejei hatállyal visszamenően - ír­ták alá a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár, valamint a németországi Wamsler cég által létrehozott SVT-Wamsler Ház­tartástechnikai Részvénytársaság alapítói oklevelét. Az rt. igaz­gatósága szeptember 10-én délután tartotta első ülését, s tagjai és a tulajdonosok másnap reggel a vasöntöde készáru raktárá­ban találkoztak a gyár dolgozóival. A munkásgyülés után kér­tem beszélgetésre Michael Heidert, a Wamsler cégtulajdonosát.- Kérem, mutatkozzon he la­punk olvasóinak, s szóljon rövi­den a Wamsler cégről!- Először magamról: 1956-ban születtem München­ben, hagyományos ipari tulaj­donosi családban. Üzemgaz­dász diplomámat Régensburg- ban szereztem. Svájci állam- polgársággal rendelkezem. Nős vagyok, két fiam van. Öt évvel ezelőtt vettem át a Wamslert. Tiszta családi vállalkozásról van szó, a negyedik generációt képviselem a cég vezetésében. Az 1875-ben alapított Wamsler kezdettől innovatív szerepet töl­tött be a németországi fűtő- és főzőkészülék-szektorban. Min­den energiahordozóra alkalmas termékpalettát forgalmaz, a szi­lárd tüzelésű tűzhelyek és tűz­helykazánok terén vezető piaci helyet foglal el. A vállalatcso­port négy vállalatból áll, ame­lyek egy holdingot alkotnak. A Wamsler összesen kétezer dol­gozót foglalkoztat.- Mennyi a termelésük?- Annyit elmondhatok: a Wamsler Háztartástechnikai GmbH, amellyel a salgótarjáni vállalatnak üzleti kapcsolata van, a legnagyobb háztartás- technikai eszközöket értékesítő privát vállalat Németországban.- A munkásgyűlésen a Wams­ler Háztartástechnikai GmbH cégvezetője elmondta: 1985-től működnek együtt az SVT-vel. Milyennek ítéli meg ezt a kap­csolatot?- Nagyon jónak tartom. Fon­tos, hogy régóta együtt dolgo­zunk, s úgyszólván összenőt­tünk. Nemcsak az erős, kemény partnert ismertük meg, hanem a nehézségeket is. Ez nagyon lé­nyeges, amikor összeházasodik az ember. Az SVT ugyanígy megismerte a Wamsler gond­jait. A németek nagyon sokszor arrogánsak, s úgy gondolják, mindenben tökéletesek. Holott nekik ugyanúgy vannak hibáik. Ezért volt fontos az ismerkedés időszaka. Amióta együtt va­gyunk, megtanultuk, még a partner is elkövethet hibákat. Ezért jó a kapcsolatunk az SVT-vel.- Ha nem titok, engedje meg­„Abban az időben boldogok voltunk. Szegényebbek, de bol­dogok. Meleg nyári estéken, no de ősszel is, kiültünk az ablak alá, úgy énekeltünk. A legények meg odatelepedtek hozzánk a patkára. Vasárnap mindig eljött egy rezesbanda, azok muzsikál­tak, mi meg táncoltunk. Mi­csoda vidám napok voltak azok! Szóval a mostaniakat nem lehet azzal összevetni! Más volt ak­kor, ez a mai már egy új világ. Hajdan itt az alvégben az összes lány mind összetartott. Együtt voltunk, együtt dolgoztunk, mu­lattunk, télen együtt jártunk a fonóba. Minden este más ház­hoz mentünk, kézimunkáztunk, szőttünk, mikor mi volt a dolog. Esteledvén kimentünk a faluba nótázgatni, volt, hogy a legé­nyek addig összevarrták a var­rókot (a varrni való anyagot), a fonalunkat meg felrakták a szögre körbe-körbe. Mikor be­jöttünk, azt szedegethettük le. Szép idők voltak azok. Talán mert fiatalként éltem meg.” Mintha egy régi képeskönyv­lapjai elevenednének meg előt­tünk, ahogyan meséli életét a kazári asszony, Csősz Imréné Gecse Erzsébet. Apró paraszt­házacskája előtt elegyedtünk vele szóba. Fehér vászoning­ben, piros, virágmintás roko­lyában. és ahogyan ehhez dukál, legalább öt alsószoknyában dolgozgatott a kertjében. „Eb­ben születtem, ebben is halok meg.” - mondta, miközben be­felé invitált bennünket. Előke­kérdeznem: az SVT, avagy a Wamsler kezdeményezte-e a két vállalat „házasságát” ?- Gyakorlatilag összejött. Kis ügynek indult, aztán meg­hitt kapcsolattá vált. Úgy gon­dolom, természetesen közösen kezdeményeztük a vegyes válla­lat megalakítását.- Az ön szemével nézve, mennyire korszerű az SVT?- Összehasonlítva sok cseh vállalattal, nagyon fontos, hogy az SVT-nek technokrata és nem politikai vezetése van. Gressai úr (Gressai Sándor az SVT-Wamsler Háztartástechni­kai Rt. vezérigazgatója.) és én nagyon jól beruháztunk. Olyan beruházásokat végeztünk, ame­lyek a minőség szempontjából döntőek. Ezért az SVT műszaki színvonala lényegében nyugati. Például a zománcozója ugyan­olyan jó, vagy csaknem olyan jó, mint amilyenek Németor­szágban üzemelnek. Az SVT termékeinek minősége jobb, mint amilyen kép él róluk kül­földön, köztük Németország­ban. Tehát a kérdésre vála­szolva, azt mondhatom: az SVT műszaki színvonala jó, de ter­mészetesen még nagyon sokat kell tenni ezen a téren. Ugyan­így lenne azonban bármely spa­nyolországi, olaszországi, vagy más nemzetiségű vállalatnál.-Megítélése szerint, milyen területeken kel! a közeljövőben Csősz Imréné rültek a megsárgult képek, s az elfelejtett emlékek felélednek.- Már gyereklányként eljár­tam sommásnak, ott kerültem össze az urammal. Tizenhét vol­tam, de csuda boldog! A há­ború, az aztán meghozta a bajo­kat. 1946 októberében meghalt az uram, a kisebb fiam utána született. Két gyerekkel marad­tam magam ezen a portán. Nem volt más választásom, azt a munkát kellett elfogadni, amit kínáltak. Lejártam a bányába, csillésként kerestem a kenye­rem. Úgy dolgoztam, mint a fér­fiak.- Más asszonyok is jártak óda dolgozni?- Eljöttek agitálni, kellett a munkás kéz, vagy ki tudja mi­az SVT-ben korszerűsíteni?- A technikai kérdések mel­let az anyagmozgatás és a log- gisztika területén kell ésszerűen változtatni. Tehát nemcsak a gépesítésben, hanem a szerve­zésben is tovább kell lépni. Ko­rábban tíz típust gyártott az SVT, nagy szériában. Ma kö­rülbelül száz félét állít elő, ki­sebb sorozatokban. Ez többek között az anyaggazdálkodásban vet fel problémákat. Miután a termékösszetétel bővült, bonyo­lultabbá vált a munka.-Mit kívánnak tenni annak érdekében, hogy - miként az a munkásgyűlésen is elhangzott - az SVT és a Wamsler együtt az ezredfordulóra Európa egyik szakmai hatalmasságává vál­jon?-A termékpalettát folyama­tosan kell újítani és korszerűsí­teni. Ki kell terhelni a vállalat termelőkapacitását, s lehetőleg növelni az exportját. Magától értetődően jelentősen invesz­tálni kívánunk az SVT géppark­jának fejlesztésébe. Nem jó az, ha a vezetés arra gondol, min­den rendben, most nem kell semmit csinálni. Hangsúlyo­zom: mindig új és új termékkel kell kijönni a piacra. Ez a leg­fontosabb gondolat az SVT-Wamsler „házasságban”, még a pénznél is meghatáro­zóbb.- Megerősíti-e Gressai úrnak ért, minket asszonyokat is be­szorítottak a bányába. Akkor még nem volt meg a tsz. Nekem muszáj volt beállni, ha kenyeret akartam adni a két gyereknek. 21 éves voltam, mikor meghalt az uram, magamnak kellett gondoskodni hármunkról. Ke­serves hosszú öt esztendeig tol­tam a csilléket a föld mélyén. Aztán mikor eltört a lábam, ott kellett hagyjam a bányát.- Sok sok esztendő eltelt az­óta. Bözsi néni pedig nyugdíja­zásával új foglalatosságot ta­lált. Kazári népviseletbe öltöz­tet babákat. Nem sajnálja, hogy már csak az idősebbek korosztá­lya hordja ezt a viseletét?- De bizony, még meg is si­rattam. Én még most is szeretek így öltözni, mai napig nagyon szépen járok templomba. Pedig már hatvanhét éves vagyok.-Nincs senki, aki követné a szokást, aki így öltözködne?- Már csak a kultúrházban.-Szokott még magának is varrni ruhákat?- Nekem ami van, az elég, nem szaggatom én azt már el. Most már csak eladogatom őket, Amerikába vitték a piros kazsmir szoknyámat, s a vizit­kémet kiállításra. Inkább a ba­bákat öltöztetem. Csinálgatom ezeket eladásra, de nyáron itt a nagy kert, nem érek rá ezzel baj­lódni. Sokáig tart amíg elkészül egy baba, így a csak a csendes téli estéken szoktam varrogatni az apró ruhácskákat. (fenyvesi) azt az ígéretét, miszerint az itt dolgozók a SVT-Wamsler Rt.-tői mehetnek nyugdíjba?-Egyetértek Gressai úr vé­leményével. hiszen a Wamsler expanzív üzletpolitikát folytató, nagy fejlődési rátával bíró cég. Olyan a piaci pozíciónk, hogy az SVT teljes termelési kapaci­tását ki tudjuk tölteni. Persze, amennyiben a minőség jó. Te­hát a minőség garantálja a mun­kahelyeket.- Információi szerint, meny­nyire gyakori, hogy német jé! magyar partnerével hoz létre közös vállalkozást? Miként látja, a német működő tőke szí­vesen jön-e Magyarországra?-Tudtommal évente hozzá­vetőleg kilencven német-ma­gyar vállalkozás jön létre, ame­lyek tovább lépnek a vegyes vállalat felé. Ez viszont elég lassú folyamat. Gyakran a válla­latok managementjével van a gond. Nem általános, hogy ezek a cégek olyan jó szakmai veze­téssel rendelkeznek, mint az SVT. Sokszor azért nem fekte­tik be tőkéjüket a németek ma­gyar partnereiknél, mert nem elégedettek a vezetéssel, s azt cserélni kényszerülnek. A ma­nagement gyakorlatilag olyan fontos, mint a termelés. A má­sik gond: a németek túl óvato­sak. Bizonyos rizikóval azon­ban mindig kell számolni. Mi tudtuk, hová jövünk. Ezért „há­Salgótarján és környéke Támogatás • Etes. A település többféle módját találta meg az iskolások tanévkezdésének megkönnyíté­sére. A képviselő-testület ezer forintot szavazott meg fejenként számukra, ám néhány esetben egyedi ellátást, így a menzadíj illetve a napköziellátás térítésé­nek elengedését, míg másoknál ruházati cikkek vásárlását látták a legnagyobb segítségnek. Csatornáznak • Karancskeszi. A közeli jö­vőben megoldott lesz a csapa­dékvíz elvezetése a Sági, a Kos­suth és a Széchenyi utcákban. A munkálatokat végző Salgó- tempó Kft. szeptember hó fo­lyamán fejezi be a 6-700 méte­res árkolást. amely három mil­lió forintjába kerül az önkor­mányzatnak. Megújult a rendelő • Karancsberény. A héten be­fejeződik a község orvosi rende­lőjének 500 ezer forintos költ­ségű felújítása. A további ter­vek között szerepel egy számí­tógép beszerzése is, amely a be- tegnyilvántartásnak és a gyógy­szerellátásban lesz segítségre. Holnapi számunkban „Pásztó és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Michael Heider zasságunk” nem bizonytalan sem az SVT, sem a Wamsler számára. De a német befektetők elsősorban azért jönnek a re­méltnél kisebb számban Ma­gyarországra, mert nagyon sok cég az egykori NDK-ban ruház be.- Hogyan látja hazánk gaz­dasági helyzetét, s kibontakozá­sának lehetőségeit?- Az jó, hogy Magyarország a saját útját járja. De talán az utóbbi két' évben lassult a fejlő­dés. Nagy probléma jelenleg a magas inflációs ráta. s az ugyancsak magas kamatszint. A legnagyobb feladat lenne a ma­gas inflációt csökkenteni, s sta­billá tenni a forintot. Ezt nem lesz könnyű megoldani. Egyéb­ként összességében a fejlődés iránya szerintem helyes.- Köszönöm a beszélgetést, s sok sikert kívánok az SVT és Wamsler közös életéhez! Kolaj László

Next

/
Oldalképek
Tartalom