Nógrád Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-02 / 207. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1992. szeptember 2., szerda Dönteni nem kellett, de a megyében is megvitatták a kérdést Csurka rosszul időzített Mint várható volt Csurka Istvánnak, az MDF alelnökének nagy társadalmi visszhangot kiváltó, sajátos hangú tanulmá­nyát a parlament őszi ülésszakának első napján is heves vita kí­sérte. Bár Antall József miniszterelnök állásfoglalása után tisz­tult a kép, mégsem érdektelen megismerni a Magyar Demok­rata Fórum Nógrád megyei választmányának véleményét, ame­lyet a napokban tartott összejövetelükön alakítottak ki. Dr. Csekey Lászlótól, a megyei választmány elnökétől érdeklődtünk Balassagyarmaton: hogyan értékelték a dolgozatot? az opus vonatkozó passzusait is.-Ebben sem értett egyet a szerzővel a megyei választ­mány. Maga a tény és a hang­nem együttesen az, amely elé­gedetlenséget, sőt sokakban felháborodást vált ki - joggal!- Ha már itt tartunk: Csurká- ról saját pártjának embere, tette: nem akart semmi mást, csak azt, hogy az általa leírt dolgokról beszéljenek. Lassan másról sincs szó . . .- Azt mindenképpen elérte, hogy saját pártja mindhárom szárnyának szellemi műhelyét alkotó munkára serkentette. A szellemi műhelyekben minde­nütt pezsgést indított el.- Nem tartanak attól, hogy az MDF-töl esetleg azért fordul­nak el, mert az emberekben mély nyomot hagy ez a tanul­mány - netán azonosítják a- Elöljáróban annyit: az ülés hat és fél órán át tartott, amiből a Csurka-tanulmányról három órát beszélgettünk. Mindennek ellenére a cél nem az volt, hogy határozatban rögzítsük a hivata­los véleményünket - csak érté­keltük a dolgozatban foglalta­kat. Ebben a kérdésben ugyanis felesleges lett volna bármilyen határozott álláspontot írásba foglalni.-Hogyan lehetne összefog­lalni a Csurka-dolgozat általá­nos megyei fogadtatását?- A mű szerzőjéről köztudott, hogy a párt népi, nemzeti szár­nyának radikális képviselője, s a rendszerváltással kapcsolato­san is radikális nézeteket vall. Dolgozatát egy vitairatnak szánta, tehát egy bizonyos szárny nézeteit tükrözi. S mivel vitára szánta, lehet is vitatkozni vele.- Nyilván vannak olyan pont­jai, amelyben egyetért vele a megyei választmány. Melyek ezek a pontok?-A tényleges rendszerváltás szükségességével kár volna vi­tatkozni. Az köztudott, hogy Nógrád e téren mintha gyerek­cipőben járna. Ugyancsak igaza van, amikor a kormányt ösz­tönzi határozottabb tevékeny­ségre, megoldások keresésére több területen. De természete­sen van néhány olyan dolog is, ami talán nem volt a legszeren­csésebb. Többek között a meg­jelentetés időpontja. Az olimpia után még érezhető volt a jó hangulat az országban, küszö­bön állt a nemzeti ünnep, zajlott a magyarok világtalálkozója, Sevillában is éppen mi voltunk az érdeklődés középpontjában - és még sorolhatnánk. Az időzí­tés kifejezetten szerencsétlen volt. A választmány több tagja kifogásolta, hogy Csurka István túlzott nyomást kívánt gyako­rolni a kormányra is. Az MDF kormányzati politikájára azon­ban nem lehet hatással egy ilyen kísérlet. Cinkos, aki néma Mondják, minden csoda három napig tart. Nos, ezt a rövid inten’allumot a Csurka-féle csodatanulmány már sikeresen átvészelte, s jó néhány napja foglalkoztatja a politikai közvé­leményt a drámaíró „pamfletje”. A különböző pártok, közéleti személyiségek majd mindegyike elmondta már véleményét ezzel az írással kap­csolatban, ám olyan kemény ítéletre, mint Deb- reczeni József és néhány társa csak kevesen vál­lalkoztak. Különösen érvényes ez az MDF-ta- gokra. Az ő megnyilatkozásaikban leginkább az a gondolat kap hangsúlyt, hogy tartózkodni kell a szélsőségektől. Csutkától valamilyen oknál fogva nem hajlandók egyértelműen elhatáro­lódni, s ugyanígy nem vállalják egyértelműen a közösséget sem megfogalmazott eszméivel. Egy biztos: nem ilyen MDF-et akarnak. Úgy tűnik az ő szívükhöz is közelebb áll a Jurta színházi, a lakitelki Fórum, az egykori centrumpárt, amelyre a választók egykor voksaikat adták. Csakhogy most már túl sok a „nem egyér­telmű"-ség, a „nem szerencsés” kitétel, az eu­femizmus, a mismásolás. Túl sok, azért is, mert az ominózus tanulmány viszont meglehetősen markáns, s a reakció sem lehet ennyire képlé­keny. A várva várt Antall-állásfoglalás sem volt megnyugtató. A hétfői parlamenti ülésen a mi­niszterelnök rovót adott Csurka Istvánnak, de rovót adott Debreczeninek is, amivel ugyan si­került megtartania középúti pozícióját, de a két ellentétes pólus ily módon való kioltásával nem tagadta élesen az alelnök nézeteit sem. Pedig ebben a helyzetben ennyit mondani, a testből a beteg és betegséget terjesztő részt nem „ki­vágni" , több mint hiba. Hogy miért? Mert sajnos nem arról van szó, hogy „egy író írogat". A kormánykoalíció lege­rősebb pártjának alelnöke írogat. Egy olyan párt alelnöke írogat rendőri erőszakról, élettér­ről, nemzetközi összeesküvésről, leszámolásról, amelynek tagjai a politikai, közigazgatási és gazdasági hatalmat kizárólagosan szeretnék gyakorolni ebben az országban. (Tudom, az MDF gazdasági hatalomra való törekvését tagadja legegyértelműbben a párt, hiszen ők a piacgazdasági folyamatokba nem is akarnak beleszólni. Am éppen Salgótarjánban került be egy fórumos országgyűlési képviselő egy gyár igazgatótanácsába, arra hivatkozva, hogy képes lesz országos szinten lobbizni az üzem érdekében. Márpedig ez azt jelenti: a gazdasági szférában igenis képesek nyomást gyakorolni, hatást elérni, a maguk elképzelései szerint. Ha azonban mindez mégsem igaz, mit keres az igazgatótanácsban?) Csurka István maga is elismerte, tanulmá­nyával szakítópróbára szerette volna kényszerí­teni pártját. A próba eredménytelen volt. Hisz az MDF vezetőinek nem kell, nem kellett volna szervezetileg „szakadni" (ezt az ország nyu­galmáért a legcsekélyebb felelősséget érző em­ber nem kívánhatja) csak egyértelműen ki kel­lett volna jelenteni, melyik oldalon állnak. A náci ideológiáén, vagy a demokratikus eszmék oldalán. Ozsvárt Tamás-Azt nem találták kifogásol­hatónak, hogy a tévé és a rádió elnökét a rendőrséggel kellene eltávolítani posztjáról?- De. Magyarországon a jog- államiság betartása és betartta- tása nem képezheti vita tárgyát! Aki ezzel nem ért egyet, az ösz- szeütközésbe kerül az MDF-fel. Véleményem szerint Csurka ki­hagyta tanulmányából azt az egyébként igen fontos, így ki­hagyhatatlan kitételt, hogy rendőrségi beavatkozást csak egyértelmű jdgi döntés után le­hetne alkalmazni. Enélkül csu­pán írói túlzásként lehet érté­kelni a dolgozat eme kitételét.-Sokan vitatják Csurlcának Debreczeni József mondta ki: fogalmazványának több tétele náci vonásokat tartalmaz . ,.- Debreczeni József nem ér­velt elég világosan, mik ezek a náci jegyek. Ez körülbelül ak­kora túlzás részéről, mint amekkorát az általa bírált szerző követett el! Egyébként előttem ma is rej­tély, hogy véleményét miért egy közismerten ellenzéki lapban hozta nyilvánosságra. Ezt egyébként Antall miniszterel­nök úr is kifogásolta vasárnapi ceglédi beszédében.-Ha jól megnézzük, Csurka Isnán voltaképpen elérte célját, hiszen a televízióban kijelen­pártprogrammal?- A liberális szárny a közel­jövőben készül egy programot letenni az asztalra. Egy szélső­ségektől menteset. Azt egyéb­ként maga Csurka István sem jelentette ki, hogy ő a párt le­endő programját írta volna le!- Kérem, mondja el, most vé­gül is használt, vagy ártott-e a tanulmány a Magyar Demok­rata Fórumnak?-Az elmúlt napokban több szimpatizáns lépett be tagnak az MDF-be. Egy részük a tanul­mányért, mások viszont a ta­nulmány ellen kívánnak szót emelni... Balázs József Ötvösművész kiállítása a Várban Gilbert Albert genfi ötvösmes­ter ékszer remekeiből láthat­nak kiállítást az érdeklődők a Budai Várban lévő Hadtörté­neti Múzeum ún. Tüzér ter­mében szeptember húszadi­káig. A Szent István tisztele­tére készített aranyozott kőke- reszt műtárgyat a művész a Mátyás templomnak adomá­nyozta. MTI Fotó Negyvenöt év után újra református a békési gimnázium Negyvenöt év után ismét templomi tanévnyitóval vette kezdetét hétfőn az új iskolai év Békésen a gimnáziumban, mi­után az egyház visszakapta a város gimnáziumát. Az 1552— ben Szegedi Kis István által alapított, s mostantól ismét re­formátus gimnázium ünnepé­lyes tanévnyitóján Kocsis Ele­mér, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirde­tett igét, majd Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium államtitkára mondott beszédet. A gimnáziumban 394 diák tanul, közülük két osztály tanulói heti két alkalommal vesznek részt hittan-órán, a többi diáknak, fakultatív alapon nyújtanak vallásos nevelést. Elhunytak - valahol Oroszországban Az Új Ma­gyarország nyomán heti rendszerességgel közöljük az Oroszországban elhalálozott Nógrád megyeiek listáját. Nemcsak azok nevét (szüle­tési évét, helyszínét, lakóhelyét, rendfokozatát, a fogvatartás jel­legét: hadifogoly, kényszer- munkás) adjuk közre, akik a je­lenlegi Nógrád megyében éltek, hanem azokét is, akik a korabeli vagy a történelmi megyehatá­ron születtek. Amennyiben bárki hozzátar­tozóját véli egy név mögött fel­fedezni, forduljon a Magyar Vöröskereszt megyei szerveze­téhez, ahol keresőlapot tölthet ki, s az MV Keresőszolgálata megpróbálja az adatokat azo­nosítani. Hosszúra nyúló eljá­rásra kell számítani. Seregi József, 1913. Szé- csény honvéd 1943. 03. 31. hdf. Szabó János 1921. Érsek - vadkert honvéd 1945. 02.06. hdf. Szabó János 1922. Kálló honvéd 1945. 06. 06. hdf. Szacskó István 1911. Nézsa (?) honvéd 1945. 04. 16. hdf. Széles József 1905. Kálló honvéd 1946. 02.28. hdf. Széles István 1908. Nógrád honvéd 1943. 03.24. hdf. Széplaki Sándor 1916. Lő­rinci (Nógrád m.) * 1947. 04.12. hdf. Szikora József 1916. So­moskőújfalu tizedes 1948. 05.15. hdf. Szikriszt Antal 1928. Nagymaros (Nógrád m.) * 1947.02. 11. km. Üj gyártósoron új készülékek A Triton Rt. 1990-ben határozta el, hogy a távközlés fejlesztésé­ben telefongyártással vesz részt. A cél eléréséhez 4000 négyzetmé­ter alapterületen, négy szintes korszerű üzemet építettek. A Tri- fon-200 készüléket az augusztus végén felavatott gyártósoron ké­szítik, melynek idei kapacitása 100 ezer darab. MTI Fotó Utószezon a Balatonon Augusztus utolsó napja egy­ben a balatoni főszezon végét is jelentette. A déli part legna­gyobb „szállásadója”, a Siotour ugyan még nem készítette el az idei szezon mérlegét, de az már bizonyos, hogy valamelyest visszaesett a vendégforgalom. Ez azonban a vártnál kisebb mértékű volt. Főként a belföl­diek száma csökkent, hiszen a hazai vendégek számára szinte megfizethetetlen a Balaton a fő­idényben. A szeptemberi utó­szezonban viszont jelentős ked­vezménnyel élvezhetik a Bala­tont a vendégek. Elsősorban a belföldi turistákra gondolva a Siotour szálláshelyein az eddi­giekhez képest 35 százalékos kedvezményt adnak a kempin­gezőknek. A gyalogos és ke­rékpáros turistáknak a terület- használatért csak félárat kell fi­zetniük és ugyanilyen mértékű kedvezmény illeti meg a rok­kantigazolvánnyal rendelkező­ket is. Átlagos - szerény százas tempóval kapaszkodik felfelé az öreg Wartburgom az autópálya meredek dombhajlatán, amikor megjelenik mellettem a lassú teherautó-sávbán egy Trabant. Füstöl, durrog, erőlködik, de centiméterről-centiméterre kö­zelít, hogy még az emelkedőben legyőzhessen, megelőzhessen. Hogy megmutassa ... Mikor mellém ér, látom, hogy a bal első műanyag sár­védő teljes hosszában el van törve. Az ajtókilincstől, a lökhá­rítóig a bal eleje tenyérnyi szé­les ragasztó-szalaggal van rög­zítve. A ragasztószalag erősnek, megbízhatónak látszik, már- már annyira európai, hogy szinte fel se tűnik, hogy papír. Nos az autópályán elzúgott mellettem a mucsai-modemizá- ció szimbóluma, a papírszalag­gal összeragasztott magyar Tra­bant ... Azt, hogy 1990-ig Tra- bant-ország voltunk, aligha vi­tathatja bárki is, hiszen a sze­rény teljesítménynek, a látsza­A mucsai modernizáció veszélyei toknak, a pótszereknek olyan együttesében éltünk, amely ki­felé mutatkozva mulatságos volt, belülről nézve pedig az alig elviselhető kényelem kínos szégyene tapétázta. Mi változott 1992-re? Kide­rült: a nélkülözhetetlen változá­sok, szerkezetátalakítások okos vezénylése helyett, a választási Ígéretek betartása helyett a kormánykoalíció rossz tűztol- tómunkát produkált. A társada­lom megnyerése helyett, a lak­ható ország megszervezése he­lyett ideológiai és hatalmi gör­csök rángatózását produkálta, így szinte természetesen pilla­natok alatt kilépett a „pártfegye- lemből” sok ezer olyan értelmi­ségi, szakember, aki nem párt­érdek szolgálatra, de a haza, az állampolgárok szolgálatára vál­lalt párttagságot. S maradtak meghatározó többségben az acsarkodók, tüntetés-szervezők, emlékmű-avatók, üres szónok­latok kiagyalói, és eszük ágában sincs szakszerűséggel, okos­sággal, országérdekkel baj­lódni, amikor annyi fontos pót- cselekvés kínálkozik .. . A „Trabant" közben két év­vel öregebb lett, s az óriási re­pedéseket, töréseket nagy igye­kezettel javítjuk, rögzítjük jó minőségű, széles ragasztószala­gokkal. Nyomjuk a gázt, dönge­tünk felfelé valamiféle lejtőn, és fölöttébb büszkék vagyunk rá, hogy esetenként, lám, más - más Trabant-országokat leha­gyunk. Itt nálunk ennyi és eny- nyivel több a befektetett kül­földi tőke, a vegyesvállalat, a nyugati exportnövekedés. Eny- nyivel több filmet gyártottunk állami pénzen 1991-ben, eny- nyivel több aranyérmet nyer­tünk az olimpián ... Szóval, száguld előre a Tra­bant, s mi akik benne ülünk, aligha érezzük boldogabbnak magunkat, mint azelőtt, amikor nyugodtan szégyenkeztünk a Trabant-országért, a látszatok országáért, a pitiáner-örömök barakjáért... Akkor, 1990 előtt volt valami mentségünk: mások szégyene ez a szégyen, egy bi­rodalom ostobaságának, ab­szurditásának csődje ez a kifes­tett nyomorúság. 1992-ben a ragasztószalagos magyar Trabantra nincs ment­ségünk! Sőt, itt van mögötte a fenyegetettség; lehet még rosz- szabb is. Ha ugyanazok a folyamatok zajlanak tovább, amelyeknek tanúi vagyunk. Ha nem tudunk egy országmentő világos gazda­sági programot felmutatni. Ha nem tudunk egy gyűlölködéstől, marakodástól megtisztított par­lamenti törvénykezést meg­szervezni. Ha nem tudunk a pusztuló magyar falu, a nagy­családok, a gyermekek mellé állni ... Ha nem tudjuk megvé­deni az idős embereket... Ha nem tudjuk elválasztani a bénító butaság hangos-demagóg kiál­tozásait, a szakmaiság, a közér­dekűség, a tisztesség érvelésé­től. Ha nem értjük meg, hogy rajtunk kívül is van néhány Trabant-ország, amelynek a miénkhez hasonló ambíciói volnának. Számoljunk ezekkel az érzékenységekkel! Ne épít­sünk bástyákat új öncsalások­nak: sem külső szimpatizánsok olcsó dicsérete, sem az emelke­dők részhajráinak látszat-sikere ne legyen ok a gőgre, új konflik­tusok elültetésére. Sőt: ahogyan a belső békes­ség megszületne, úgy kellene kétannyi erővel azon munkál­kodni, hogy Trabant-verseny- társunkat meggyőzzük: barát­ságot, együttműködést akarunk, s nem versenyfutást... Közös munkát, s nem „győzelmeket”. A mucsai - modernizáció el­szánt harcosait legalábbis tanu­lásra, szolgálatra próbáljuk meg emlékeztetni, ha már a kockáza­tok, veszélyek számukra látha­tatlanok . .. Erdős István

Next

/
Oldalképek
Tartalom