Nógrád Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-02 / 207. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1992. szeptember 2., szerda Dönteni nem kellett, de a megyében is megvitatták a kérdést Csurka rosszul időzített Mint várható volt Csurka Istvánnak, az MDF alelnökének nagy társadalmi visszhangot kiváltó, sajátos hangú tanulmányát a parlament őszi ülésszakának első napján is heves vita kísérte. Bár Antall József miniszterelnök állásfoglalása után tisztult a kép, mégsem érdektelen megismerni a Magyar Demokrata Fórum Nógrád megyei választmányának véleményét, amelyet a napokban tartott összejövetelükön alakítottak ki. Dr. Csekey Lászlótól, a megyei választmány elnökétől érdeklődtünk Balassagyarmaton: hogyan értékelték a dolgozatot? az opus vonatkozó passzusait is.-Ebben sem értett egyet a szerzővel a megyei választmány. Maga a tény és a hangnem együttesen az, amely elégedetlenséget, sőt sokakban felháborodást vált ki - joggal!- Ha már itt tartunk: Csurká- ról saját pártjának embere, tette: nem akart semmi mást, csak azt, hogy az általa leírt dolgokról beszéljenek. Lassan másról sincs szó . . .- Azt mindenképpen elérte, hogy saját pártja mindhárom szárnyának szellemi műhelyét alkotó munkára serkentette. A szellemi műhelyekben mindenütt pezsgést indított el.- Nem tartanak attól, hogy az MDF-töl esetleg azért fordulnak el, mert az emberekben mély nyomot hagy ez a tanulmány - netán azonosítják a- Elöljáróban annyit: az ülés hat és fél órán át tartott, amiből a Csurka-tanulmányról három órát beszélgettünk. Mindennek ellenére a cél nem az volt, hogy határozatban rögzítsük a hivatalos véleményünket - csak értékeltük a dolgozatban foglaltakat. Ebben a kérdésben ugyanis felesleges lett volna bármilyen határozott álláspontot írásba foglalni.-Hogyan lehetne összefoglalni a Csurka-dolgozat általános megyei fogadtatását?- A mű szerzőjéről köztudott, hogy a párt népi, nemzeti szárnyának radikális képviselője, s a rendszerváltással kapcsolatosan is radikális nézeteket vall. Dolgozatát egy vitairatnak szánta, tehát egy bizonyos szárny nézeteit tükrözi. S mivel vitára szánta, lehet is vitatkozni vele.- Nyilván vannak olyan pontjai, amelyben egyetért vele a megyei választmány. Melyek ezek a pontok?-A tényleges rendszerváltás szükségességével kár volna vitatkozni. Az köztudott, hogy Nógrád e téren mintha gyerekcipőben járna. Ugyancsak igaza van, amikor a kormányt ösztönzi határozottabb tevékenységre, megoldások keresésére több területen. De természetesen van néhány olyan dolog is, ami talán nem volt a legszerencsésebb. Többek között a megjelentetés időpontja. Az olimpia után még érezhető volt a jó hangulat az országban, küszöbön állt a nemzeti ünnep, zajlott a magyarok világtalálkozója, Sevillában is éppen mi voltunk az érdeklődés középpontjában - és még sorolhatnánk. Az időzítés kifejezetten szerencsétlen volt. A választmány több tagja kifogásolta, hogy Csurka István túlzott nyomást kívánt gyakorolni a kormányra is. Az MDF kormányzati politikájára azonban nem lehet hatással egy ilyen kísérlet. Cinkos, aki néma Mondják, minden csoda három napig tart. Nos, ezt a rövid inten’allumot a Csurka-féle csodatanulmány már sikeresen átvészelte, s jó néhány napja foglalkoztatja a politikai közvéleményt a drámaíró „pamfletje”. A különböző pártok, közéleti személyiségek majd mindegyike elmondta már véleményét ezzel az írással kapcsolatban, ám olyan kemény ítéletre, mint Deb- reczeni József és néhány társa csak kevesen vállalkoztak. Különösen érvényes ez az MDF-ta- gokra. Az ő megnyilatkozásaikban leginkább az a gondolat kap hangsúlyt, hogy tartózkodni kell a szélsőségektől. Csutkától valamilyen oknál fogva nem hajlandók egyértelműen elhatárolódni, s ugyanígy nem vállalják egyértelműen a közösséget sem megfogalmazott eszméivel. Egy biztos: nem ilyen MDF-et akarnak. Úgy tűnik az ő szívükhöz is közelebb áll a Jurta színházi, a lakitelki Fórum, az egykori centrumpárt, amelyre a választók egykor voksaikat adták. Csakhogy most már túl sok a „nem egyértelmű"-ség, a „nem szerencsés” kitétel, az eufemizmus, a mismásolás. Túl sok, azért is, mert az ominózus tanulmány viszont meglehetősen markáns, s a reakció sem lehet ennyire képlékeny. A várva várt Antall-állásfoglalás sem volt megnyugtató. A hétfői parlamenti ülésen a miniszterelnök rovót adott Csurka Istvánnak, de rovót adott Debreczeninek is, amivel ugyan sikerült megtartania középúti pozícióját, de a két ellentétes pólus ily módon való kioltásával nem tagadta élesen az alelnök nézeteit sem. Pedig ebben a helyzetben ennyit mondani, a testből a beteg és betegséget terjesztő részt nem „kivágni" , több mint hiba. Hogy miért? Mert sajnos nem arról van szó, hogy „egy író írogat". A kormánykoalíció legerősebb pártjának alelnöke írogat. Egy olyan párt alelnöke írogat rendőri erőszakról, élettérről, nemzetközi összeesküvésről, leszámolásról, amelynek tagjai a politikai, közigazgatási és gazdasági hatalmat kizárólagosan szeretnék gyakorolni ebben az országban. (Tudom, az MDF gazdasági hatalomra való törekvését tagadja legegyértelműbben a párt, hiszen ők a piacgazdasági folyamatokba nem is akarnak beleszólni. Am éppen Salgótarjánban került be egy fórumos országgyűlési képviselő egy gyár igazgatótanácsába, arra hivatkozva, hogy képes lesz országos szinten lobbizni az üzem érdekében. Márpedig ez azt jelenti: a gazdasági szférában igenis képesek nyomást gyakorolni, hatást elérni, a maguk elképzelései szerint. Ha azonban mindez mégsem igaz, mit keres az igazgatótanácsban?) Csurka István maga is elismerte, tanulmányával szakítópróbára szerette volna kényszeríteni pártját. A próba eredménytelen volt. Hisz az MDF vezetőinek nem kell, nem kellett volna szervezetileg „szakadni" (ezt az ország nyugalmáért a legcsekélyebb felelősséget érző ember nem kívánhatja) csak egyértelműen ki kellett volna jelenteni, melyik oldalon állnak. A náci ideológiáén, vagy a demokratikus eszmék oldalán. Ozsvárt Tamás-Azt nem találták kifogásolhatónak, hogy a tévé és a rádió elnökét a rendőrséggel kellene eltávolítani posztjáról?- De. Magyarországon a jog- államiság betartása és betartta- tása nem képezheti vita tárgyát! Aki ezzel nem ért egyet, az ösz- szeütközésbe kerül az MDF-fel. Véleményem szerint Csurka kihagyta tanulmányából azt az egyébként igen fontos, így kihagyhatatlan kitételt, hogy rendőrségi beavatkozást csak egyértelmű jdgi döntés után lehetne alkalmazni. Enélkül csupán írói túlzásként lehet értékelni a dolgozat eme kitételét.-Sokan vitatják Csurlcának Debreczeni József mondta ki: fogalmazványának több tétele náci vonásokat tartalmaz . ,.- Debreczeni József nem érvelt elég világosan, mik ezek a náci jegyek. Ez körülbelül akkora túlzás részéről, mint amekkorát az általa bírált szerző követett el! Egyébként előttem ma is rejtély, hogy véleményét miért egy közismerten ellenzéki lapban hozta nyilvánosságra. Ezt egyébként Antall miniszterelnök úr is kifogásolta vasárnapi ceglédi beszédében.-Ha jól megnézzük, Csurka Isnán voltaképpen elérte célját, hiszen a televízióban kijelenpártprogrammal?- A liberális szárny a közeljövőben készül egy programot letenni az asztalra. Egy szélsőségektől menteset. Azt egyébként maga Csurka István sem jelentette ki, hogy ő a párt leendő programját írta volna le!- Kérem, mondja el, most végül is használt, vagy ártott-e a tanulmány a Magyar Demokrata Fórumnak?-Az elmúlt napokban több szimpatizáns lépett be tagnak az MDF-be. Egy részük a tanulmányért, mások viszont a tanulmány ellen kívánnak szót emelni... Balázs József Ötvösművész kiállítása a Várban Gilbert Albert genfi ötvösmester ékszer remekeiből láthatnak kiállítást az érdeklődők a Budai Várban lévő Hadtörténeti Múzeum ún. Tüzér termében szeptember húszadikáig. A Szent István tiszteletére készített aranyozott kőke- reszt műtárgyat a művész a Mátyás templomnak adományozta. MTI Fotó Negyvenöt év után újra református a békési gimnázium Negyvenöt év után ismét templomi tanévnyitóval vette kezdetét hétfőn az új iskolai év Békésen a gimnáziumban, miután az egyház visszakapta a város gimnáziumát. Az 1552— ben Szegedi Kis István által alapított, s mostantól ismét református gimnázium ünnepélyes tanévnyitóján Kocsis Elemér, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét, majd Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium államtitkára mondott beszédet. A gimnáziumban 394 diák tanul, közülük két osztály tanulói heti két alkalommal vesznek részt hittan-órán, a többi diáknak, fakultatív alapon nyújtanak vallásos nevelést. Elhunytak - valahol Oroszországban Az Új Magyarország nyomán heti rendszerességgel közöljük az Oroszországban elhalálozott Nógrád megyeiek listáját. Nemcsak azok nevét (születési évét, helyszínét, lakóhelyét, rendfokozatát, a fogvatartás jellegét: hadifogoly, kényszer- munkás) adjuk közre, akik a jelenlegi Nógrád megyében éltek, hanem azokét is, akik a korabeli vagy a történelmi megyehatáron születtek. Amennyiben bárki hozzátartozóját véli egy név mögött felfedezni, forduljon a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetéhez, ahol keresőlapot tölthet ki, s az MV Keresőszolgálata megpróbálja az adatokat azonosítani. Hosszúra nyúló eljárásra kell számítani. Seregi József, 1913. Szé- csény honvéd 1943. 03. 31. hdf. Szabó János 1921. Érsek - vadkert honvéd 1945. 02.06. hdf. Szabó János 1922. Kálló honvéd 1945. 06. 06. hdf. Szacskó István 1911. Nézsa (?) honvéd 1945. 04. 16. hdf. Széles József 1905. Kálló honvéd 1946. 02.28. hdf. Széles István 1908. Nógrád honvéd 1943. 03.24. hdf. Széplaki Sándor 1916. Lőrinci (Nógrád m.) * 1947. 04.12. hdf. Szikora József 1916. Somoskőújfalu tizedes 1948. 05.15. hdf. Szikriszt Antal 1928. Nagymaros (Nógrád m.) * 1947.02. 11. km. Üj gyártósoron új készülékek A Triton Rt. 1990-ben határozta el, hogy a távközlés fejlesztésében telefongyártással vesz részt. A cél eléréséhez 4000 négyzetméter alapterületen, négy szintes korszerű üzemet építettek. A Tri- fon-200 készüléket az augusztus végén felavatott gyártósoron készítik, melynek idei kapacitása 100 ezer darab. MTI Fotó Utószezon a Balatonon Augusztus utolsó napja egyben a balatoni főszezon végét is jelentette. A déli part legnagyobb „szállásadója”, a Siotour ugyan még nem készítette el az idei szezon mérlegét, de az már bizonyos, hogy valamelyest visszaesett a vendégforgalom. Ez azonban a vártnál kisebb mértékű volt. Főként a belföldiek száma csökkent, hiszen a hazai vendégek számára szinte megfizethetetlen a Balaton a főidényben. A szeptemberi utószezonban viszont jelentős kedvezménnyel élvezhetik a Balatont a vendégek. Elsősorban a belföldi turistákra gondolva a Siotour szálláshelyein az eddigiekhez képest 35 százalékos kedvezményt adnak a kempingezőknek. A gyalogos és kerékpáros turistáknak a terület- használatért csak félárat kell fizetniük és ugyanilyen mértékű kedvezmény illeti meg a rokkantigazolvánnyal rendelkezőket is. Átlagos - szerény százas tempóval kapaszkodik felfelé az öreg Wartburgom az autópálya meredek dombhajlatán, amikor megjelenik mellettem a lassú teherautó-sávbán egy Trabant. Füstöl, durrog, erőlködik, de centiméterről-centiméterre közelít, hogy még az emelkedőben legyőzhessen, megelőzhessen. Hogy megmutassa ... Mikor mellém ér, látom, hogy a bal első műanyag sárvédő teljes hosszában el van törve. Az ajtókilincstől, a lökhárítóig a bal eleje tenyérnyi széles ragasztó-szalaggal van rögzítve. A ragasztószalag erősnek, megbízhatónak látszik, már- már annyira európai, hogy szinte fel se tűnik, hogy papír. Nos az autópályán elzúgott mellettem a mucsai-modemizá- ció szimbóluma, a papírszalaggal összeragasztott magyar Trabant ... Azt, hogy 1990-ig Tra- bant-ország voltunk, aligha vitathatja bárki is, hiszen a szerény teljesítménynek, a látszaA mucsai modernizáció veszélyei toknak, a pótszereknek olyan együttesében éltünk, amely kifelé mutatkozva mulatságos volt, belülről nézve pedig az alig elviselhető kényelem kínos szégyene tapétázta. Mi változott 1992-re? Kiderült: a nélkülözhetetlen változások, szerkezetátalakítások okos vezénylése helyett, a választási Ígéretek betartása helyett a kormánykoalíció rossz tűztol- tómunkát produkált. A társadalom megnyerése helyett, a lakható ország megszervezése helyett ideológiai és hatalmi görcsök rángatózását produkálta, így szinte természetesen pillanatok alatt kilépett a „pártfegye- lemből” sok ezer olyan értelmiségi, szakember, aki nem pártérdek szolgálatra, de a haza, az állampolgárok szolgálatára vállalt párttagságot. S maradtak meghatározó többségben az acsarkodók, tüntetés-szervezők, emlékmű-avatók, üres szónoklatok kiagyalói, és eszük ágában sincs szakszerűséggel, okossággal, országérdekkel bajlódni, amikor annyi fontos pót- cselekvés kínálkozik .. . A „Trabant" közben két évvel öregebb lett, s az óriási repedéseket, töréseket nagy igyekezettel javítjuk, rögzítjük jó minőségű, széles ragasztószalagokkal. Nyomjuk a gázt, döngetünk felfelé valamiféle lejtőn, és fölöttébb büszkék vagyunk rá, hogy esetenként, lám, más - más Trabant-országokat lehagyunk. Itt nálunk ennyi és eny- nyivel több a befektetett külföldi tőke, a vegyesvállalat, a nyugati exportnövekedés. Eny- nyivel több filmet gyártottunk állami pénzen 1991-ben, eny- nyivel több aranyérmet nyertünk az olimpián ... Szóval, száguld előre a Trabant, s mi akik benne ülünk, aligha érezzük boldogabbnak magunkat, mint azelőtt, amikor nyugodtan szégyenkeztünk a Trabant-országért, a látszatok országáért, a pitiáner-örömök barakjáért... Akkor, 1990 előtt volt valami mentségünk: mások szégyene ez a szégyen, egy birodalom ostobaságának, abszurditásának csődje ez a kifestett nyomorúság. 1992-ben a ragasztószalagos magyar Trabantra nincs mentségünk! Sőt, itt van mögötte a fenyegetettség; lehet még rosz- szabb is. Ha ugyanazok a folyamatok zajlanak tovább, amelyeknek tanúi vagyunk. Ha nem tudunk egy országmentő világos gazdasági programot felmutatni. Ha nem tudunk egy gyűlölködéstől, marakodástól megtisztított parlamenti törvénykezést megszervezni. Ha nem tudunk a pusztuló magyar falu, a nagycsaládok, a gyermekek mellé állni ... Ha nem tudjuk megvédeni az idős embereket... Ha nem tudjuk elválasztani a bénító butaság hangos-demagóg kiáltozásait, a szakmaiság, a közérdekűség, a tisztesség érvelésétől. Ha nem értjük meg, hogy rajtunk kívül is van néhány Trabant-ország, amelynek a miénkhez hasonló ambíciói volnának. Számoljunk ezekkel az érzékenységekkel! Ne építsünk bástyákat új öncsalásoknak: sem külső szimpatizánsok olcsó dicsérete, sem az emelkedők részhajráinak látszat-sikere ne legyen ok a gőgre, új konfliktusok elültetésére. Sőt: ahogyan a belső békesség megszületne, úgy kellene kétannyi erővel azon munkálkodni, hogy Trabant-verseny- társunkat meggyőzzük: barátságot, együttműködést akarunk, s nem versenyfutást... Közös munkát, s nem „győzelmeket”. A mucsai - modernizáció elszánt harcosait legalábbis tanulásra, szolgálatra próbáljuk meg emlékeztetni, ha már a kockázatok, veszélyek számukra láthatatlanok . .. Erdős István
