Nógrád Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-14 / 217. szám
1992. szeptember 14., hétfő BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Nyelvi stúdió is lesz az új iskolában A lucfalvai nemzetiségi iskola tíz esztendeje elkészült tervei pénz hiányában csak most valósulnak meg. Az épülő iskolában a három tanterem mellett, két nyelvi stúdió, természettudományi előadó és tornaterem is a gyerekek rendelkezésére áll majd. Gyurkó Péter felvétele A helyzet egyre rosszabb? Gyors segítség az önkormányzattól-A_bátonvterenyeL Mátra-la- kótelepen a Barátság úti csatorna lefolyói szemetesek. Esőkor az autók küszöbéig ér a lefolyók környékén a víz. A lakók fizetik a víz- és csatorna díjat, ennek ellenére - mint Gulyás Teréz erről tájékoztat bennünket - a helyzet egyre rosszabb. Mikor tisztítja meg a városgazdálkodási vállalat a lefolyókat, mikor alkalmaz az önkormányzat közmunkásokat, hogy környezetünk végre kulturált legyen? - kérdezik az ottaniak. Először Nagy Istvánt, a vgv igazgatóját kérdeztük meg, akitől az alábbi választ kaptuk:- Vannak közmunkásaink, tíz főt foglalkoztatunk, de azt az önkormányzat határozza meg, hogy a város mely területein dolgozzanak. A csatornák tisztítása nem a mi hatáskörünk, ezt a munkát mi akkor végezzük el, ha az önkormányzat tőlünk megrendeli. A két dolog itt kapcsolódik, ugyanis e feladatokra alkalmazzuk a közmunkásokat. Romhányi Gyula jegyzőt is megkérdeztük, aki a helyszíni szemle után ezt válaszolta:- Valóban eltömődtek a lefolyók, de pénteken reggel a városgazdálkodási vállalat megkezdte a közmunkásokkal az aknák kitisztítását. Megbeszéltem a megyei vízművel, hogy ha szükséges, ezeket ők még átmosatják. Kedvünkre van, és örülünk a gyors intézkedésnek, amely Bá- tonyterenyén történt. Ezt a Barátság úti lakók nevében is megköszönhetjük. (dudellai) Amikor az oktatásfejlesztési alap szétosztásáról, a beérkezett pályázatokról döntöttek Bátonyterenye képviselői, érdekes „újítást” hallottunk a kistere- nyei Váci Mihály Gimnázium pályamunkájában: a nevelési fakultáció bevezetését. A megpályázott összeget elnyerték, és még dolgoznak a tanterven. Oravecz László igazgatóval és Tóth Jánosné igazgatóhelyettessel beszélgettünk, akik elmondták, októberben szakkörrel kezdenek, ha beválik, a következő tanévben kezdődik a nevelési fakultáció. Ez elsősorban azoknak a gyerekeknek szól, akik óvónő-, tanító- és tanárképző főiskolára készülnek. Az oktatás elméleti és gyakorlati részből áll. Elméletben pedagógiával, nevelés- elmélettel, és pszichológiával foglalkoznak. Gyakorlati foglalkozásokon óvodákban, általános iskolákban és a kisegítő iskolában tartanak, illetve vesznek részt rendezvényeken, foglalkozásokon a nevelési szakkör tagjai. Ez kezdődik tehát októberben, de ettől korábbi hír, hogy a leendő csoporttagok szeptemberben már közösen kirándulnak a kisterenyei kisegítő iskola diákjaival. (dudellai) Húsz perc a fodrászszékben Az apró fodrászüzletben alig férni. A parányi munkahely azonban barátságos, valósággal családias. Modem frizurás, szőke hölgy fogad.- Parancsol a kedves vendég? A kedves vendég, akit a kíváncsiság vitt be a kis bányavárosi üzletbe, zavarában helyet foglal,s hajvágást kér.- Hogyan parancsolja?- Ón a mester. . .- Ez tetszik nekem - mondja,s már fésül, ollót ragad. Megtudom, hogy Hordós Edit Salgótarjánban tanulta a szakmát a Pécskő fodrászatban. Dolgozott a szövetkezetben, majd vállalkozó lett alig több mint két négyzetméteren.- Most mi a férfidivat?- A fiataloknál a gépelt haj, a felnőtteknél a korosztálytól függ - mondja. - Attól is,hogy milyen az arcformája, az egyénisége, a megjelenése. Arra is figyelek milyen ruhában jön be a vendég.- A ruha tenné az embert?- Nem így értem - tiltakozik de sokat számít.- Mit kérnek a vendégek? Hordós Edit- A legtöbben csak sima hajvágást. Már nem megy úgy az üzlet, mint régen. Megérzem én is, hogy növekszik a munkanélküliség. Most az iskolakezdés valamit lendített a forgalmon. Bízom benne, hogy azért még meg lehet élni - mondja, s hozzáfűzi - Biztosan lenne több vendég is, de kicsi ez a hely s, hiába folyamodok nagyobb helyiségért.- pádár Egyáltalán, mit lehet itt csinálni? Andrea jól érzi magát a pusztán A családi házat elborító zöld növényzet mögül kivillan egy szőke hajkorona. Egy pillanatra feltűnik egy kellemes női arc, majd visszahúzódik. A látvány azonnal felkelti az érdeklődésünket, annyira szokatlannak tűnik ebben az isten háta mögötti, színtelen környezetben. Percek sem telnek bele, s megismerkedünk egy ifjú hölggyel, aki az első pillanatban nem tűnik nagyon beszédesnek.- Kérem, bemutatkozna?- Molnár Andrea vagyok. . .- Beszéljen magáról! Egy ideig szabódik, végül megered a nyelve.- Az édesanyámmal élünk itt Bedepusztán. Hárman voltunk az öcsémmel, de ő most Szé- csényben tanul. Én Salgótarjánban dolgozom, az Utasellátónál, a Fő téri távolsági autóbuszállomáson. Nem régen lakunk itt, Bátonyterenyéről költöztünk ide. A nővéremék azonban még most is ott laknak.- Milyen egy munkanapja? Elmosolyodik, s kis tűnődés után válaszol.-Hajnali háromkor kelek, s négy órakor eredek útnak a munkahelyemre. A napi munkát követően este hatkor indul visz- sza a busz. Ha meg valamiért lekésem, mehetek a fél kilencessel. . . Molnár Andrea-Amikor itthon van, mivel tölti az idejét?- Noha szeretek itt élni, igazság szerint keveset vagyok itthon. Amikor csak tehetem, a nővéremékhez megyek Bá- tonyba. Ez egy szép csendes vidék. Itthon szeretek olvasni és televíziót nézni.- Mit szeret olvasni?- Mindent. Még újságot is. Nagyon szívesen olvasom a Nógrádot. Minden sorát végigolvasom.- Itthon segít a háztartásban, vagy a kerti munkában?-Nem sokat, mert őszintén szólva nem köt le. Igaz, főzni szeretek és szívesen csinálom. Kedvencem a töltött káposzta.- Egyáltalán, mit lehet csinálni Bedepusztán ? Tanácstalanul széttárja a karját. Közben körénk csoportosulnak az itthon lévő helybeli lakosok, asszonyok, gyerekek. Biztatják Andreát, hogy beszéljen csak, mondja el azt is, hogy milyen mostohák itt az életkörülmények. Hogy ha a mozgóbolt nem jön ki, akkor Kisbárkányba kell gyalogolni mindenért. Itt csak a levegőre lehet elmondani, hogy jó.- Szeret szórakozni, Andi?- Melyik fiatal lány nem szeret? - kérdez vissza, majd folytatja. - Itt azonban csak kevés helyen nyílik erre mód.- Hová szokott járni?- Lucfalvára jártunk, de mostanában inkább Mátranovákra. Van egy kis baráti kör, együtt szórakozunk.-Milyen életcélja van egy húsz év körüli hölgynek, aki Bedepusztán lakik, ezen a pici településen. Netán férjhez menni, s el innen?- Innen nem akarok elmenni, mert mint már említettem nagyon kellemes, csendes hely, s nagyon jó a levegő. Azt meg nem tudom megmondani, hogy az életem hogyan alakul. Majd meglátjuk... Pádár András Bátonyterenye és környéke Szoboravató • Bátonyterenye. Szeptember 19-én, szombaton délután fél négykor lesz a kisterenyei Kossuth Lajos Általános Iskola névadója mellszobrának avató ünnepsége. A szobrot ifjabb Szabó István Munkácsy-díjas szobrászművész alkotta, az avatóünnepséget a bátonyterenyei polgármesteri hivatal és Bátonyterenye Barátainak Köre szervezi. Pótkeret • Lucfalva. Hosszan ülésezett csütörtökön a község képvi- selő-testülete. Ezt elsősorban az okozta, hogy miután, meghallgatták és megvitatták a féléves gazdálkodás beszámolóját, a nevelési segélyekre kapott pótelőirányzat felosztásáról döntöttek. 290 ezer forintot kapott az önkormányzat e címen a Népjóléti Minisztériumtól, ennek zömét nem segélyre osztották a képviselők, de ez nem ütközik érdekekkel, hiszen kevés kérelem érkezett a faluból. A pótkeretet részint a hivatalból való segélyezésre, illetve a gyerekek élelmezésére és tanszereire fordítják a közeljövőben Lucfalva képviselői. Fogadónap • Bátonyterenye. Orosz Tamás alpolgármester szeptember 16-án, szerdán délután két órától fél ötig tart fogadónapot a városházán. Holnapi számunkban „Rétság és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Szárazság az erdőkben is Az idei év aszályos időjárása nemcsak a mezőgazdaságban okozott óriási károkat, hanem az erdőtelepítésekben is. A szárazság miatt egész erdőrészek égtek le, és a kiültetett facsemeték közül is sok kiszáradt. A Mátrai Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság illetékes szakembere, Ivádi István elmondta, hogy a nagybátonyi erdészet területén az égtáji adottságoktól függően eltérő károk keletkeztek. A hűvösebb, északi ki- tettségű lejtőkön ugyanis alig érezhető az aszály hatása, a déli hegyoldalakon azonban összesen mintegy 120 ezer darab facsemete pusztult el. A kár, a rezsiköltséggel együtt, eléri az egymillió forintot. Tetézi a gondokat, hogy többfelé pusztított erdőtűz is, 160 ezer forintos kárt okozva. Kompromisszumot kötöttek A dorogházi önkormányzat képviselőtestülete többfordulós vita után elfogadta a lakásépítés, lakásvásárlás támogatásáról szóló rendeletet. A képviselők véleménye megoszlott a támogatás mikéntjéről, mértékéről és idejéről. Végül kompromisz- szumos megoldás született. A rendelet lényeges momentuma, hogy a támogatás elnyeréséhez a házaspárnak, de legalább egyik tagjának tíz éve Do- rogházán kell laknia. Az építkezők százezer forint maximális határig kaphatnak támogatást, ingyen telek juttatással. Negyven év a szénre épülve A „Reform és kultúra” sorozat keretében rendezik meg szeptember 19-én, szombaton 10 órától az Ady Endre Művelődési Központ színház- termében a „Bányászváros, épületek, emberek, 40 év a szénre épülve, Bátonyterenye '92” című konferenciát. A program szerint délelőtt 10 órakor Nagy Mihály polgármester köszönti a rendezvény vendégeit, majd Korill Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke mond bevezetőt. Ezután a Bátonyterenyéről készült videofilmét vetítik le. Fél 11-kor kezdődik a konferencia, melynek előadói: Nagy Mihály polgármester, dr. Bánlaky Pál, a Népjóléti Minisztérium osztályvezetője, dr. Szirmay Viktória, az MTA fómunkatársa, dr. Szaló Péter helyettes államtitkár, dr. Szvircsek Ferenc muzeológus. A vitát Tamássy István megyei főépítész vezeti. Az előadások témái: Bátonyterenye adottságai, lehetőségei; emberek a városban; az 1950-es években tervezett városok problémái; az elmaradt térségek helyzete, fejlesztésük lehetőségei; a szénbányászkodás története. A programot a művelődési központ, a polgármesteri hivatal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, a Magyar Urbanisztikai Társaság, a Magyar Építészek Kamarája és Szövetsége, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, a megyei - közművelődési központ és Bátonyterenye Barátainak Köre rendezi. Üt menti munka Sok a forgalmat zavaró növény az utak mellett. A Közúti Igazgatóság salgótarjáni üzemmérnökségének emberei eltakarításukat végzik a főútvonalakon, mint képünkön a 23-as számú úton, Nemti és Kisterenye között Lőrincz József és Bélán Zoltán. Amikor a csoda sem segít Külföldi barátaim sosem jártak Szentkúton. Hazai látogatásuk utolsó napján arra kértek, vigyük el őket oda. Hétköznap lévén sokat nem láttak, de mégis örültek. Am ekkor közbejött az, ami mindenkivel előfordul, barátom egy kis helyet keresett. A gépkocsi éppen a nemrégiben felavatott csodavécé előtt haladt. Barátom fékezett, kiugrott a kocsiból, s usgyi. Am az ajtó zárva. Kínjában mit tehetett, az épület mögé szaladt. Nemsokára megkönnyebbülten került elő, s azt kérdezte, mi van az ajtóra írva? Lefordítottuk: Használata 10 forint. - p. a. -
