Nógrád Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-01 / 206. szám

ícJTt' VAD, ES MÉGIS OLY SZELÍD — 5. oldal NOGRAD MEGYEI HÍRLAP BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1992. SZEPTEMBER 1. KEDD III. ÉVFOLYAM 206. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT Blokádot a Dunán? A Duna lezárását javasolja az amerikai székhe­lyű Magyar Környezetvédelmi Alap a bősi építke­zésben résztvevő országok hajói előtt. Erről Lipták Béla, az MKA igazgatója tájékoztatta az MTI-t. A szervezet szerint az októberre tervezett Duna- elterelés, az ökológiai következményeken tűi, az ország szuverenitásának, integritásának megsérté­se, ellentétes a nemzetközi jog normáival. Ezért a környezetvédők felhívják a magyar kormány fi­gyelmét, hogy forduljon támogatásért az Egyesült Nemzetekhez, tiltakozzék a Párizsi Békeszerződést garantáló államoknál. Az MKA nagyszabású tün­tetést is szükségesnek tart az esetleges Duna-eltere- lés színhelyén. (MTI) Draghici kiadását kérik Megérkezett a Leg­főbb Ügyészségre hét­főn az a román kiadatási kérelem, melyben Ro­mánia főügyésze kéri Alexandru Draghici volt belügyminiszter kiadá­sát Magyarországtól. Sajtójelentések adták hírül, hogy a tényfeltá­rás napvilágra hozta az 1949-1954 közötti idő­szak néhány konkrét gyilkossági ügyét. En­nek alapján büntetőeljá­rás indult Draghici tar­talékos vezérezredes, volt belügyminiszterrel szemben, aki ellen letar- tóztatási parancsot ad­tak ki. Románia főügyé­sze magyar kollégájától Draghici kiadását kérte az országok közti jogse­gélyegyezmény alapján. Román értesülések sze­rint a volt belügyminisz­ter a közelmúltban Ma­gyarországra menekült. (MTI) Még mindig csúcsforgalom a határon Hétfőn még mindig tartott a csúcsforgalom a határállomáso­kon: Hegyeshalomnál például két órába telt a kilépés. Szomba­ton és vasárnap 30 ezer török és 20 ezer német, hétfőn pedig to­vábbi 10 ezer török állampolgár utazott utazik át hazánkon. A hét végén egyébként mintegy 1 millió útlevelet kezeltek a határ­őrök. Visszautasítottak 13 ezer külföldit, főként román állam­polgárt, mert nem rendelkeztek a beutazáshoz szükséges feltéte­lekkel. Elfogtak 116 határsértőt, közölük 109-en Ausztriába kí­vántak szökni. Az Interpol sem találja Zemplényit Az Interpol magyar irodája nem kapott értesítést arról, hogy a sikkasztással vádolt Zemplényi György, a Magyar Úszószövet­ség korábbi elnök-menedzsere Dél-Afrikában bujkálna. Az MTI érdeklődésére Szőke Zol­tán alezredes elmondta, hogy Dél-Afrika nem tagja az Inter- polnak, így ha Zemplényi való­ban ott tartózkodna, a rendőrség nem tud intézkedni kiadatása ügyében. Az ORFK-tól szárma­zó információ szerint Zemplényi jelenleg bizonyára Brazíliában tartózkodik. Pótkocsi borult személyautóra Kiskőrös külterületén, az 53. számú főúton vasárnap délután a B. Mihály 26 éves csikériai gép­kocsivezető vezette járműszerel­vény pótkocsija leszakadt, és rá­borult a vele szemben közlekedő személygépkocsira, amelyet dr. F. Éva 33 éves budapesti orvos vezetett. A doktornő és utasa a helyszínen életét vesztette. Az ügyben folytatják a vizsgálatot. Rablónyereség: 80 forint A Margitszigeten, a romkert közelében vasárnap délután nyolc fiúból álló galeri megtá­madta V. Imre 16 éves tanulót, elvette 80 forintját és iratait. A rendőrség nyomoz a bűnügyben. Megismételt eljárás Rózsa T. Endre ellen A Magyar Rádió elnöki tit­kársága Gombár Csaba aláírá­sával hétfőn az alábbi közle­ményt juttatta el az MTI-hez: „A mai napon a Magyar Rádió fe­gyelmi tanácsa a közalkalmazot­ti törvény által előírt, megismé­telteljárásban Rózsa T Endre új­ságíró munkatársat elbocsátás fegyelmi büntetésben részesítet­te az 1992. január 8-i magán-saj­tótájékoztatón elhangzott és azóta sem bizonyított kijelenté­sei miatt”. Dr. Dósa Zoltán a nógrádi felszámoló biztos Kimászik-e a gödörből a szénbánya? Augusztus elsejétől dr. Dósa Zoltán irányítja a felszámolás alatt álló Nógrádi Szénbányák termelését, miután egészségügyi okok miatt felmentését kérte Morvái Ernő vezérigazgató. A 56. életévében járó, 1960-ban, Miskolcon diplomázott okleveles bá­nyamérnök figyelemre méltó szakmai tapasztalattal rendelke­zik, hiszen többek között Somsályon üzemvezető főmérnökként, Királdon aknavezetőként, Tatabányán, a szénbányászati trösztben beruházási területi főmérnökként és pénzügyi cso­portvezetőként, Várpalotán üzemvezetőként, s legutóbb Veszp­rémben kereskedelmi-vállalkozási vezetőként kereste kenyerét.- Igazgatónak, vagy vezéri­gazgatónak szólíthatjuk-e?- Beosztásom szerint felszá­moló biztos vagyok. A Nógrádi Szénbányák felszámolását a Mininvest Részvénytársaság szerződésben vállalta, határo­zott programmal, határidőkkel, összegekkel. A rt. vezetője ke­resett meg, vegyek részt ebben a munkában. A Mininvest alkal­mazottja vagyok, tőle kapom a fizetésemet.- Otthagyta a nyugodt állá­sát, ingázik Várpalota és Bá- tonyterenye között. Miért vál­lalja?- Szakmai kihívásnak tar­tom, hogy mit lehet ebben a helyzetben cselekedni. Miként lehet gazdaságossá tenni, s megmenteni a több mint százé­ves hagyományokkal rendel­kező nógrádi szénbányászatot.- Felszámoló biztosként mi a feladata?-A Pénzintézeti Központ és a Mininvest által megfogalma­zott programot kell végrehajta­nom.- Hallhatnánk erről bőveb­ben?- Az idén társaságot kell lét­rehozni a tovább élő, a saját lá­bukon remélhetően megállni képes termelőegységek részére. A felszámolásra kerülő részle­gek, a bezárandó bányák egy csődközponthoz, mondjuk: egy csőd rt.-hez tartoznak, amelyet a szénbányászati szerkezetáta­lakítási központ finanszíroz.- Milyen termelőegységek képezhetők részét a társaság­nak, s miket kell megszüntetni? (Folytatás a 3. oldalon) Elvált apák követelései Jogegyenlőséget az apáknak! Bíróságmentes válást! A láthatás nem jog, hanem jogfosztás! — e transzparensekkel vonult az ut­cára az Elvált Apák Érdekvédel­mi Egyesületének csoportja hét­főn, Budapesten. Az elvált apák követelik töb­bek között, hogy sürgősen kerül­jön a Parlament elé az 1952. évi családjogi törvényt felváltó új, korszerű szabályozás. Az új tör­vény tegye lehetővé: a házassá­gok peren kívül, anyakönyvve­zető előtt legyenek felbontható- ak, és válásnál biztosítsa az apa teljes esélyegyenlőségét, külö­nös tekintettel a gyermekek el­helyezésére. A gyermeknek bár­mely szülőtől való elzárása, válás után a láthatás akadályozása mi­nősüljön gyermekellenes vétség­nek. (MTI) Az Oxford University Press angol kiadó augusztus 31-e és szeptember Il-e között országos tan­könyvvásárt rendez, közel ötven helyszínen. A Nógrád megyei vásárt Salgótarjánban a Május 1-úti ILS nyelviskolában tartják, ahol sok idegennyelvü tankönyv, segédkönyv mellett szemléltető anya­gok gazdag kínálata várja az idegen nyelveket tanulókat, ill. tanítókat. Fotó: Gyurián Tibor Parlamenti nyitány Nem azonosulnak Csurkával Antall József miniszterelnök az Országgyűlés hétfői ülésén napirend előtti felszólalásában kijelentette: Csurka István „po­litikai pamfletje” politikailag ká­rosan és tévesen válaszol meg je­lentős kérdéseket, s ezekkel a vá­laszokkal sem a miniszterelnök, sem a kormány, sem pedig az MDF nem azonosíthatja magái. Nem ért egyet ugyanakkor azzal sem, hogy a vitát nem a párton belül, hanem az ellenzéki sajtó­termékekben folytatták le párt­jának tagjai. Felszólaltak ezután a parla­menti frakciók képviselői is, s az ellenzék soraiból a fideszes Kö­vér László fogalmazta meg legé­lesebben képviselőtársainak a Magyar Fórumban közzétett írással szembeni ellenérzéseit. Végül Szabad György házelnök majdnem kétórás polémiát kö­vetően zárta le a kibontakozott vitát. (MTI) Önkormányzati ülés Salgótarjánban Meleg lesz, de mennyiért? Tegnap, a képvistelő-testület elé kitűzött 18 napirendi pont tárgyalása előtt, Gusztos István SZDSZ-es képviselő javaslata, - hogy vegyék le a napirendről a tisztségviselők munkabérére és egyéb juttatásaira vonatkozó pont tárgyalását- elutasításra került. Szintúgy dr. Kuti István kezdeményezése, amely a volán vállalat 25 forintos, eseti je­gyáremelését, napirendként ja­vasolta. A polgármester úgy re­agált, hogy várják meg a lakos­sági reakciókat az új autóbusz utazási rendszer kapcsán. A képviselők a napirendek tárgyalása során, leginkább a távhőszolgáltatás hatósági díjai­ról szóló rendelettervezet kap­csán vitáztak, amelyből az tűnt ki, hogy a hőszolgáltató vállalat költségei, mintegy 30 millió fo­rinttal emelkednek, ezért szük­séges az áremelés. A Mátra erőmű jelen lévő gazdasági igazgazgatóhelyettese, Antal Jánosné viszont mindezt meg­kontrázta, amikor azt mondta: ők a hőszolgáltatónak mindösz- sze 18 milliós emelést tervez­nek. A kimondatlan kérdésre - amely kiült az arcokra - a Hő- szolgáltató vállalat igazgatóhe­lyettese, Csörge József etikát­lannak nevezte Antalné eljárá­sát, mondván: most mindenki csalónak gondolja őket. Ezek után több képviselő is alkalmatlannak nevezte az elő­terjesztést, s az ügyben javasla­tot tettek egy ad-hoc bizottság létrehozására, amelynek elfo­gadható alternatívát kell kidol­goznia. A továbbiakban, - többek közt - a Nógrád Megyei Mozi­üzemi Vállalat átalakításáról esett szó, amelyhez, Tordainé dr. Sztrázska Erzsébet képvi­selő személyében, önkormány­zati biztost neveztek ki. A volt szovjet laktanya területén Nemzetközi egyetem Üjabb lépést tettek a Kecske­méten létrehozandó Közép-Eu­rópai Nemzetközi Egyetem meg­valósulása felé: eredményesnek bizonyult az a zártkörű tervpá­lyázat, amelyet a BME építész­karán működő Mesteriskola hallgatói részére hirdetett a Kör­nyezetvédelmi és Területfejlesz­tési Minisztérium, a Közép-Eu­rópai Nemzetközi Egyetem Ala­pítvány Kuratóriuma, az Orszá­gos Műemlékvédelmi Hivatal, il­letve a Magyar Építészek Kama­rája és Szövetsége. A bírálóbi­zottság megítélése szerint az első díjra érdemes pályamű szerzői — Nagy Iván, Szécsi Zoltán és Vi- zér Péter— olyan teljes értékű ja­vaslatot tettek le az asztalra, amelynek alapján elkészülhet a beépítési koncepció, s a többi pá­lyatervben is találhatók haszno­sítható megoldások. A Közép- Európai Nemzetközi Egyetem — mint ismeretes — az egykor a város tulajdonát képező, majd évtizedekig a szovjet csapatok ál­tal használt Rudolf-laktanyában épül majdfel. A terület tulajdon­jogát már bejegyezték az intéz­mény javára. A közép-európai nemzetek diákjainak képzésere, illetve posztgraduális oktatására hivatott, tudományos műhely­ként működő egyetem létreho­zásának anyagi feltételei ban még hiányoznák. azon­Az Ybl Bank felszámolása kapcsán A bíróság meghallgatta az érintetteket ,A Fővárosi Bíróságon meghallgatták az Ybl Bank felszámolásával kapcsolatban az Állami Bankfelügyeletet, a bank vezetését, valamint a hitelezői nagyválasztmány képvi­selőit. A meghallgatáson a bankfelügyelet és a banki management adta a bíróságnak a fize­tésképtelenséget igazoló okmányokat. Amennyiben a bíróság elfogadja ezt a bizo­nyítást, akkor kihirdetheti a felszámolási eljá­rás megkezdését. Ez azt jelenti, hogy a hatá­rozatnak a közlönyben való megjelenésétől számított 30 nap alatt a felszámolási biztos vezetésével készül a bank mérlege. Ez az egy hónap áll rendelkezésre a bank iránti követe­lések benyújtására. Az Állami Bankfelügye­let a felszámolási biztos feladatainak ellátásá­ra a DRT Hungary-t javasolta, amivel a hite­lezők és a bank vezetése egyetértett. Ha a felszámolási eljárás e vonalon halad tovább, akkor mód van arra, hogy a 30 nap letelte után a betétesek megállapodásra jus­sanak. Ennek eddig a legfőbb akadálya a Mogürt felszámolási eljárási kérelme volt, azonban amint az a bírósági tárgyaláson el­hangzott, a cég visszavonta kérelmét. így olyan megoldás is lehet, ami alapján a betéte­sek betéteik 70 százalékához is hozzájuthat­nak. Ha nem sikerül a megállapodás, akkor a betétesek maximum betéteik 10-20 százalé­kát szerezhetik vissza. 1 Egészségügy Neuralgikus pont: a jövedelem Az egészségügyi ráfordításo­kat tekintve — a hazai 70 éves várható élettartamot alapul véve —jelenleg egy magyar állampol­gár „értéke” körülbelül 16 millió forint, ami csupán egynegyede, egyötöde a nyugat-európai át­lagnak. Ezt a ritkán hallotf ada­tot Botos József, a társadalom- biztosítási főigazgatóság vezető­je ismertette az orvos- és gazda­sági igazgatók országos tanács­kozásán, hétfőn Budapesten. Az egészségügyi finanszírozás kérdéseiről tartott rövid előadá­sa keretében Botos József az egészségügyi reformfolyamatra is kitért. Elmondta: amíg Euró­pa fejlett országaiban ma az or­vosok jövedelme az átlagjövede­lem 2,5-3-szorosa, addig ha­zánkban ez az arány csupán az ezredfordulóra érhető el. Az évenkénti közelítés reális lehető­ség — mutatott rá —, de ma még a reformfolyamat legneuralgiku­sabb pontja valóban az egészség- ügyiek, közöttük is az orvosok jövedelme. ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom