Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-14 / 192. szám

1992. augusztus 14., péntek MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 A Karancshús árat emel Főkönyvelők továbbképzése Az Axel-Springer Magyarország Kiadói Kft. megyei napilapjainak főkönyvelői szerdán és csütör­tökön tanácskoztak Salgótarjánban, ahol kiadónk könyvelési rendszerével ismerkedtek. Választási vihar az iskolában (Folytatás az I. oldalról) húsfélét rendeltek a Karancs- hústól az ünnepekre. Éppen most kapták meg az üzem leve­lét, amelyben tájékoztatják őket, hogy augusztus 21-től, át­lagosan mintegy 20 százalékos húsáremelést hajtanak végre. A pásztói gazdaság vágóhídja még nem jelzett ilyen szándé­kot. - tájékoztatott Marti János. Elmondta még, hogy nagyobb mennyiségű baromfit várnak Békéscsabáról. Tehát szerinte az ellátással nem lesz baj, bár a megrendelések teljesülése csak a jövő héten várható. Természe­tesen ezerforintos bélszínt nem rendeltek. De ilyenkor hó vége felé közeledve jóval kevesebb comb és karaj fogy, annál több olcsó csirkefarhát, alsó- és fel­sőcomb, karajcsont.- Még két-három héttel ez­előtt kínálat volt a piacon, most azt tapasztalom, hogy úgy kell „összekaparni” vagy inkább összekoldulni a húst a vágóhi- daktól. így jártam ma a gyar­mati vágóhíddal. A megrendelt mennyiségből dekányit sem küldtek. Ok továbbra sem biz­tatnak semmi jóval, szeren­csém, hogy más szállítókkal is kapcsolatban vagyok. Mostaná­ban 5-6 mázsa fogy naponta. Az ünnepekre ennek a háromszoro­sát rendeltem, biztosan elfogy Hová, meddig emelik még az árakat? - tette fel a költői kér­dést, kevésbé irodalmi hang­nemben Dénes Tibor, a gyar­Kommentárunk Egykori orosztanárnőm vé­leménye jut eszembe, aki (mikor a nagyapát „halsoj atyec” -ként fordítottam), azt mondta: az emberiség 1 millió éves fejlődés során jutott el mai szintjére - ám, ha így haladunk, nem kell tízezer év, és szépen visszame­gyünk. Mármint fel a fára. Rö­videsen úgyis bogyókon élünk. Hiányzik ugyanis a vágóál­lat, ezáltal „emelni kénytele­nek" a hús árát. De ki is az a marha, aki tízezres fejpénzért túlad marháján, aztán bemegy a henteshez, és megveszi ugyan­azt többszörös áron? Közben ugyanis felmerült a kivégzőosz­tag bére-esztékája, a kivégző­osztag bérét számfejtők bére-esztékája, a bérszámfejtők osztályvezetőinek bére-eszté­kája (és Rákosi Mátyás volt elv­tár sunk-pajtásunk-kereszta­mati magánhúsbolt vezetője. Sztruhár István, a rétsági ÁBC áruház vezetője 10 mázsa húst szeretne beszerezni a jövő heti négynapos ünnepre. Tár­gyal, telefonál, intézkedik.- Most beszéltem a Karancs­hús kereskedelmi osztályával. A mai csütörtöki rendelésből másfél mázsával kevesebbet tel­jesítettek, holnapra már semmit sem ígértek, mivel nincs elég sertés a vágóhídon. Természe­tesen rajtuk kívül még három szállítóval vagyunk kapcsolat­ban, tehát biztos, hogy az emlí­tett mennyiséget be tudjuk sze­rezni. S végül, de nem utolsósor­ban, hogyan indokolja ezt a „gyorsaságot” Frink Ferenc a Karancshús Rt. igazgatója?- Elviseltük, a már elviselhe­tetlen 1992-es begyűrőző ár­emelkedéseket, az élőállatok árának 80-100 forintos kilón­kénti emelését. Elviseltük az energiaáremelkedést, fizetjük a bankkamatokat, a gépjárművek üzemeltetésének megnövekvő terheit. Mindez az első fél év­ben 25 milliós veszteséget je­lent számunkra. Augusztusban tovább nőttek a felvásárlási árak, ezt már tovább nem lehet elviselni, ezért kényszerültünk arra, - bármennyire is fájó - hogy az árainkat megemeljük. Természetesen mi a fogyasztói árakat nem határozhatjuk meg, ez a kereskedelem dolga. Szabó Gy. Sándor pánk-atyánk szavaival: „A felső határ a csillagos ég ...”) Sze­rencsétlen állatot pedig tárolni is kell: ez energiaköltség. Aztán szállítani. Ez benzinköltség. így drágul a marha Rákosi elvtárs egéig. A kiskereskedelmi árrés már csak a hab a tortán. S ha mégis megvásároljuk augusztus 20. után a fenti költ­ségekkel spékelt marhát, lel­künk rajta. Addig jó, míg ki nem találja valamilyen íróasztallal együtt világra jött magyar szu­perbürokrata, hogy villamosz- székben kell elpusztítani sze­gény marhákat. Nincs kizárva! Azért vannak még, akik rö­högnek a markukba: a vegetá­riánusok. Számukra csak azért nem jött el a Kánaán, mert töb­bek közt a rétesliszt is tűnőfél­ben van a polcokról. Vajon vé­letlenül? Balázs József (Folytatás az 1. oldalról) A határidőn belül egyetlen pályázó jelentkezett, Zentai Jó­zsef, aki a szomszédos Nézsán tölt be igazgatói posztot.- Nekem az első utam Rédler Istvánhoz vezetett, amikor elha­tároztam, hogy benyújtom a pá­lyázatomat - mondja Zentai Jó­zsef. - Tőle akartam hallani, hogy nem indul a pályázaton. Különben nem is pályáztam volna. Ő azonban bátorított, hogy csak jelentkezzek, mert nem kíván pályázni. A beérkezett egyetlen pályá­zatot június 3-án az iskola neve­lőtestülete megvitatta és titkos szavazással minősítette. A je­lenlévő 13 nevelő közül 10 el­fogadta, 3 pedig elutasította Zentai József pályázatát.- Képviselő-testületünk jú­nius 5-én este nyolc órára tűzte ki a pályázatról való döntését, figyelembe véve a nevelőtestü­let titkos szavazásának eredmé­nyét - magyarázza Pintér Ber­talan polgármester. - Ekkor tör­tént az, amire senki sem számí­tott. Rédler igazgató úr Zentai Józsefet este fél nyolcra meg­hívta az iskola tanári szobájába, ahol a pedagógusok várták. Szá­lai Istvánné szóvivőként arra kérte Zentai Józsefet, hogy vonja vissza a pályázatát, így az önkormányzat képviselőinek nem lesz kit kinevezni igazga­tónak, s minden bizonnyal Réd­ler István kap újra megbízatást. Tehát azok a tanárok, akik két nappal előbb döntő több­séggel bizalmat szavaztak a pá­lyázónak, most a visszavonásra kérik őt. Zentai József bizo­nyára meglepődött ezen a válto­záson, de az igazgató iránti tisz­teletből visszavonta a pályáza­tát. Az önkormányzat képvi- selő-testülete így azután nem tarthatta meg ülését, mert nem volt miről dönteni. Illetve mégis csak döntött a testület, hogy a pályázatot újra kiírja. — Nem telt bele sok idő, szülői aláírásokkal levelet kap­tam - fűzi tovább a történetet a polgármester - amiben arra kérnek, hogy az önkormányzat tegye lehetővé Rédler István számára a nyugdíjazásáig hátra lévő két évre az igazgatói tiszt­ség betöltését. Nos, mi nem akarjuk őt mellőzni, de mivel nem adott be pályázatot, sőt ar­ról beszélt, hogy nem is indul a pályázaton, így azután nem tud­tunk foglalkozni a személyével. Ha Rédler István beadja a pá­lyázatát az önkormányzathoz, akkor ezzel kifejezi együttmű­ködési szándékát is. Ezek az események vezettek a falugyűlésig, ahová annyian jöttek el, mint korábban igen ritkán. Pintér Bertalan polgármester őszintén feltárt minden körül­ményt. Amikor valaki rákérde­zett, hogy miért ragaszkodnak a pályázathoz, ezt válaszolta:- A pályázónak nemcsak önmagát kell ajánlania, hanem öt évre szólóan programot kell adnia az intézmény irányítására vonatkozóan. Ha pályázat nél­kül történik a megbízatás, akkor kizárjuk a nyilvánosságot és nem készül működési program. Mi ezt szükségesnek tartjuk, s azt reméljük, hogy ez által javul az önkormányzat és az iskola kapcsolata. Rédler István igazgató a fa­lugyűlésen így reagált a pol­gármester véleményére:- Valóban úgy nyilatkoztam, hogy nem kívánok pályázatot beadni. Talán jól esett volna ha megbíznak két évre. Mivel a tantestület és a szülők így kiáll­tak mellettem én beadom a pá­lyázatomat, há az önkormány­zat újra kiírja azt. Kérem, hogy ezzel ezt az ügyet zárjuk le. ígé­retet teszek, ha úgy alakul, a helyzet akkor maximálisan együtt kívánunk dolgozni az önkormányzattal. Nem lesz könnyű dolgunk, nevelők men­nek el tőlünk, nagy feladatok állnak előttünk. Ezeket megol­dani csak a tantestület és az ön- kormányzat jó együttműködé­sével lehet. A nógrádsápi önkormányzat a pályázatot ismételten meghir­deti. Pádár András Traffipax • Pénteken 14 és 22 óra között Salgótarján belterületén, vala­mint a 21. számú úton, a me­gyeszékhely és Mátraverebély között számíthatnak az autósok traffipaxos ellenőrzésre. Útkarbantartás • Mátraterenye. A községben év elejétől tíz fő közmunkást alkalmaztak az út- és közterület karbantartási munkálatok el­végzésére. Fél évtől a létszám újabb öt fővel bővült. A régebbi dolgozók 9-10 ezer, az újak pe­dig 12 ezer forint körüli átlagfi­zetést kapnak. A település köz­területein, valamint az intézmé­nyeknél folytatott munkálatokat szeretnék még a nyáron befe­jezni, hiszen a körülmények most kedvezőbbek. Új’ vezető • Varsány. A település ön- kormányzata pályázatot hirde­tett óvodavezetői állás betölté­sére. A beérkezett öt pályázó közül a képviselő-testület bi­zalmát a gyermekintézmény ko­rábbi, ideiglenesen megbízott vezetője nyerte el, kinevezése a napokban megtörtént. Írják meg ünnepi rendezvényeiket Államalapító királyunk, Szent István ünnepére ké­szül megyénk - az ország. Kulturális és sportrendez­vények, különféle találko­zók, vásárok szerveződnek arra az időszakra. A kor­mány döntése alapján négy napos lesz az ünnep. Mi szí­vesen megosztjuk a vállal­kozók, az egyesületek, a gazdasági egységek, az egyházak, vagyis voltakép­pen mindenki örömét máso­kéval, ezért határozott kia­dónk és szerkesztőségünk úgy, hogy ha megírják ne­künk, milyen rendezvényt szerveznek augusztus 19-e és 23-a között, akkor mi megjelentetjük az augusztus 19-én megjelenő ünnepi számukban. Ez a közzététel egyúttal felhívja az érdek­lődők figyelmét is, és tippet ad olyanoknak, akik előre nem döntöttek arról hova mennek, mit csinálnak a nagyszerű ünnep alatt: Várjuk tehát leveleiket! Beküldési határidő: au­gusztus 15-e, szombat. Vegetáriánusok előnyben? A cég tartozása több tízmillió forintra rúg Felszámolás alatt a TYPO-TEAM Kft Veszélybe került húsz dolgozó megélhetése Szurdokpüspöki történetéről A Budai Téglaipari Vállalat községi gyáregységének 250 ezer forintos hozzájárulásával és a nógrádi Mecénás Alapít­vány támogatásával, Szomszéd András szerkesztésében hama­rosan napvilágot lát az a kiad­vány, amely eredeti levéltári dokumentumok feldolgozásával mutatja be Szurdokpüspöki tör­ténetét. A gondosan tervezett könyv, a települések megalapí­tásától kezdve az 1925-ös esz­tendőig, az egyesítés évéig kí­séri figyelemmel az addig önálló életüket élő községek, Zagyvaszentjakab és Szurdok- püspöki történetét. Kíváncsiskodó A minisztérium a bűnös A felszámolás, mint fogalom, tartalma sokak számára csak felszínesen ismert. Amikor egy cég eléri ezt az állapotot, min­den misztikussá válik, az ott dolgozók nehezen nyilvánulnak meg, a hitelezők és a felszámo­lásban érdekeltek jobbnak látják a hallgatást. Ekkor kapnak szárnyra az első pletykák, ame­lyek nehezítik a szokásos pro­cedúra befejezését. Különösen akkor nehéz az újságíró hely­zete, ha olyan közismert cég felszámolásáról van szó, mint a TYPO-TEAM Kft. A vállalkozás nagy remé­nyekkel indult 1990 elején. Majd elérte őket a gazdaság számos ismert problémája: csökkent a fizetőképes kereslet, kritikus nagyságrendet ért el a kintlévőség, s rendkívül meg­erősödött a konkurenciaharc. Mindezt a TYPO-TEAM eseté­ben belső gondok is tetézték. A következmény: 1991 októberé­ben a három legnagyobb hite­lező benyújtotta felszámolás iránti kérelmét, első helyen a Nógrádi Szénbányák, majd a Pátria Nyomda és az APEH Nógrád megyei Igazgatósága. 1992. március végén a bíróság kimondta a felszámolást és a Budapest Holding Első Hazai Vagyonkezelő Rt-t jelölte ki felszámolóként. A folyamat napjainkban is tart. A bírósági végzés után a ha­tározatot közzéteszik a Magyar Közlönyben. Ezt követően 30 nap áll a hitelezők rendelkezé­sére, hogy benyújtsák jogos igényüket a felszámolóbiztos­nak, Keller Lászlónak. Az ő munkája azzal kezdődött, hogy feltérképezte a cég helyzetét és döntött a további szervezeti és működési feltételekre vonatko­zóan. Minden, nem racionális, illetve veszteséges tevékenysé­get megszüntetett. Ennek kö­vetkeztében gyakorlatilag csak a nyomda maradt fenn, illetve az ehhez kapcsolódó, szűk lét­számkeret. Jelenleg mintegy 20 fő dolgozik a Füleki úti bázison. A nyomda azért maradhatott meg, mivel ez a tevékenység az üzleti terv alapján, - és Keller László szerint - veszteségmen­tesen folytatható. A kereskedelmi egységeket a biztos felszámolta, folyamato­san kiárusítják a készleteket. Ugyancsak értékesítették a je­lenlegi működéshez nem kap­csolódó ingóságokat, vagyon­tárgyakat. A nyomda működőképes ér­tékesítése nem kis mértékben járul hozzá majd a fennálló tar­tozások csökkenéséhez. Az is­mert adósság egyébként több tízmillióra rúg, melyet csak részben fedez a jelenleg egyet­len bázis és tartozékai. A folyamat érdekes pontja, hogy mi lesz ennek a sorsa? A kollektívának létérdeke, hogy a nyomda és a hozzá tartozó inf­rastruktúra akkor is fennmarad­jon, ha mindez értékesítésre ke­rül. Nem utolsósorban húsz ember munkalehetőségéről van szó. Másrészt a hitelezők jogos elvárása, hogy az ősszel esedé­kes árverésen a vagyon a legna­gyobb értéket képviselje. Ez az egység tehát működik, s mivel a rezsiköltség jelentősen csök­kent, a racionális működés kö­vetkeztében az áraik újra ver­senyképesek. A változás a mi­nőségre is jótékony hatással volt, a vállalt határidők betar­tása mellett. Ahhoz, hogy hosz- szú távra is munkahelyet jelent­sen a dolgozóknak, a felszámo­lási szemléletet fel kell váltania a tulajdonosi lehetőséggel ke­csegtető szemléletnek. Mint említettük, ennek a rea­lizálása ősz elején várható, azaz elképzelhető, hogy ekkortól új tulajdonos veszi át a céget, ter­mészetesen a korábban felgyü­lemlett terhek nélkül. A munka tehát folyik a TYPO-TEAM-nál, a nyomda működik. Ottjártamkor éppen a jövő évi asztalinaptárak gyár­tása folyt, amelyet a MÉDIA- MIX Kiadóval közösen jelentet meg, a kisebb-nagyobb meg­rendelések mellett, várva az újabb megrendeléseket és nem utolsósorban az új tulajdonost. /-ró/ Kíváncsiskodónkban egy salgótarjáni olvasó arra keres választ, miért nincs lehetőség arra, hogy egy szombati eskü­vőre aznap délután táviratot adjon fel?- Ebben a kérdésben a Köz­lekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 2/92 (I. 23.) számú rendelete 1. paragrafusá­nak 4. bekezdése az irányadó - válaszolta Bláziné Sziklai Valé­ria, a salgótarjáni 1. számú pos­tahivatal vezetőhelyettese. - Eszerint szombaton, illetve va­sárnap csak a sürgős, a statiszti­kai és az elsőbbséggel keze­lendő állami táviratot kézbesíti a szolgáltató, ha a távirat város­ban 14, egyéb helyeken reggel 8 óráig a kézbesítő hivatalba ér­kezik. Ennek ellenére minden olyan táviratot kézbesítünk szombaton, amelyek délután kettőig beérkeznek a hivatalba! A kézbesítők munkaideje ugyanis 15 óráig tart. Kíváncsiskodónk követ­kező kérdését több pásztói üzemből is feltették: gyakori az olyan néhány perces áram­szünet, mely után újra kell indítani a leállt gépeket. Miért nem értesíti őket előre az ilyen áramszünetekről a Jobbágyi ÉMÁSZ-kirendeltség?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom