Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-13 / 191. szám
4 HÍRLAP ____2S__________________ L ÁTÓHATÁR 1992. augusztus 13., csütörtök Keressük együtt! Megyénk legismertebb közéleti szereplői Látogatóban Baán Jánosnál A nógrádi bányászélet festője Tavaly nagy érdeklődés mellett tette meg a Budapest és Vi- segrád közötti vízi utat az úgynevezett Médiahajó, melyet a Hírtőzsde Lapkiadó Társaság az idén is vízrebocsát. Ennek napja szeptember 16-án lesz. A Médiahajó utasai lesznek a politikusok, a művészek és a sportolók, újságírók. Azt tervezzük, hogy saját költségünkön magunkkal viszünk a hajóra két Nógrád megyei közéleti személyiséget is, és velük együtt, illetve a segítségükkel próbálunk meg választ kapni napjaink sokakat érdeklő, érintő kérdéseire. Persze ahhoz, hogy ezt megtehessük, olvasóink segítségét kérjük. Töltsék ki az alábbi szelvényt, és küldjék Sóshartyánban él egy idős ember, Adorján János. Különleges tehetségét sokan ismerik országszerte, csak éppen el nem ismerték soha . . . Az udvaron borjú nagyságú komondor fogad - van olyan intelligens, hogy a gazdája jelenlétében nem támad meg. Mindenesetre már a látványa is elrettentő. Adorján János nagyon kedvesen fogad, szívesen beszél munkájáról és szenvedélyéről, a szobrászatról. Amikor az újságcikkre terelődik a szó, szerényen csak annyit mond: nem akar ő feltünősködni ... Hosz- szas kapacitálás után mégis rááll a-dologra, és bevezet az aprócska műhelybe, amelyet egyetlen hatalmas márványtömb és egy gipszöntvény foglal el. - A kisfiam és a feleségem - simogatja meg a fehér követ. Nem tudom, kitelik-e még az időmből, hogy befejezzem, hiszen 78 éves vagyok - teszi hozzá. A fiam meghalt, egészen kicsi korában. Belelépett egy faforgácsba, bedagadt a lába, ezért elvittük orvoshoz. Kapott egy tetanuszt, öt perc múlva vége volt. Fiatalabban hunyt el, mint amilyennek próbálom megörökíteni, de mivel csak egy másfél éves kori fényképe maradt, a szomszéd kisfiú állt modellt hozzá.- Volt egy kis játékhegedűje, nagyon szerette - mutatja a gipszmásolat kezében a hangszert. Sok évvel ezelőtt vettem ezt a be szerkesztőségünk címére augusztus 17-ig. A legtöbb szelvényt kapott két közéleti személyiség (politikus, művész, tanár stb.) lesz a vendégünk a Médiamárványtömböt Pesten. Lassan haladok vele, mert szeretek alapos munkát végezni. Az idős mester bemutatja a pontozó működését: szobormásoláshoz használt szerkezet, mindig tudja a kőfaragó, hogy mikor, meddig kell vésnie. A kemény kőből apró szilánkok és por válik le, amikor János bácsi bemutatja tudományát a fénykép kedvéért.- Azt kérdezi, hogy hol tanultam? Gyakran jártam idős Szabó Istvánhoz Benczúrfal- vára, és segítettem neki a faszobrok faragásában. Tőle is tanultam elég sokat. Menjünk le a pincébe! - javasolja. Kicsit eldugva megpillantom Szabó István életnagyságú portréját is.- Van itt vagy száz darab különféle szobor - mutatja az állványra helyezett alkotásokat.- Ez az egyik legkedvesebb - simít végig az életnagyságú, fiatal nőt ábrázoló gipszöntvényen. Ő a kiskőrösi múzeumigazgató lánya, aki járt ide modellt ülni. Végül csak egy mellszobrot készítettem róla. A portrék között egymás után fedezem fel Ady, Kodály, Bartók, Petőfi képmásait. Különféle fantáziafejek is megjelennek munkásságában: kuruc, végvári vitéz, Dózsa-portré sorakoznak egymás mellett. Akad néhány agyagba álmodott életkép is: részeg ember, aki a kalapját is elhagyta, de a laposüvegre nagyon vigyáz, beszélgető öregasszonyok, pihenő aratók. hajón. Címünk: Nógrád Megyei Hírlap, Salgótarján, Erzsébet tér 6. 3100. A borítékra, levelezőlapra írják rá: Közéleti tizenegy. Beküldési határidő: aug. 17.-Nézze! Emel fel János bácsi egy agyagszobrocskát, amelyen szundikáló idős asszonyt ábrázol — ennek a modellje az anyósom volt. Elaludt mindig tévé nézés közben, és akkor mintáztam meg. Mondogatta, hogy ne csináljak belőle bolondot, de bizony csak elkészült ez a szobor! A portrék között mutat egyet, amely Kisfaludy Stróbl Zsig- mondot ábrázolja.- Jártam nála Pesten, és sokat tanultam tőle. Egyszer aztán megmintáztam őt is, és neki adtam. Azt mondata, tetszik neki. Amikor meghalt, a lánya visz- szaadta a szobrot. A falakon a formázáshoz készített rajzok árulkodnak a házigazda tehetségéről. Ki- sebb-nagyobb templomi kegytárgyak is kikerültek a keze alól.- A hartyáni templomban vannak falikarok és szobrok, amelyeket én készítettem. Az agyagból készített tárgyakat a régi pálfalvai téglagyárban égették ki, még annak idején ..- Igen, a szobrászkodásból nem lehet megélni, és nem lehetett régebben sem. Eredetileg kőműveskedtem, de már akkor is szerettem az olyan dolgokat, amelyeket meg kellett mintázni. Később sírkőkészítéssel is foglalkoztam. Felmegyünk a pincéből. A bejárati ajtó melletti asztalkán egy kislány portréja áll.- Az unokám - mondja magyarázatképpen János bácsi. - Régi darab ez, azóta neki is Salgótarján központjától nyugatra, a város Rózsadombjának nevezett családiházas utcában él dr. Baán János, akiről hébe-hóba szép újságcikkek jelennek meg, még ritkában kiállításai is nyílnak, mégis viszonylag ritkán beszélnek róla. Élete összefonódott a bányával, festői képességeire pedig már Fayl Frigyes is fölfigyelt. Dr. Baán János régóta nyugdíjas, s mint történni szokott, az ő, korábban kiterjedt baráti, ismeretségi köre is megritkult. Kiállított képei, akvarelljei közönség- sikert aratnak, de közben változatlanul nagy körülötte a csönd. Idén tavasszal a bátonyterenyei Ady Endre Művelődési Központban volt kiállítása. A tervek szerint, még ebben az évben Szlovákiában is tárlaton mutatkozik be. Etesen született 1914. május 6-án. A salgótarjáni Chorin Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1932-ben. Jogi diplomát a pécsi egyetemen szerzett, ahol 1947-ben doktorált. Hites könyvvizsgálói oklevelet kapott 1956-ban a pesti közgazdasági egyetemen. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt-hez 1932-ben került, az anyagosztályra. A szénbányák igazgatóhelyetteseként ment nyugdíjba 1976-ban. A művelődési és közoktatási miniszter - élve az 1991. évi XX. törvény 99. szakaszában biztosított jogkörével - 1992. szeptember 1-ei hatállyal regionális oktatásügyi központokat alapít a köztársasági megbízottak székhelyén: Budapesten (kettőt), Miskolcon, Debrecenben. Szegeden, Győrben, Pécsett és Veszprémben. A regionális oktatásügyi központ (ROK) a minisztérium felügyelete alatt működő költségvetési szerv, amely önálló majdnem ekkora kislánya van. A következő pillanatban egy fiatal hölgy kerül elő, akiről azonnal megállapítjuk, hogy a szobor modellje ő volt egykor! Némi változás ugyan tapasztalható, de ez az évek múlásának következménye, nem pedig az alkotó kezemunkájának.- Sokan jönnek még ma is, hogy mintázzam meg őket, de-Jogász és közgazdász, de már évtizedek óta fest és rajzol, megbecsült tagja az amatőr képzőművészeti mozgalomnak. Nyugdíjaztatása után pedig elsősorban a képzőművészet az, amely értelmet ad a hétköznapoknak, s kiállításokat rendez. Honnan ez az érdeklődés?- Diákkorom óta festek. Ha szüleim nem halnak meg korán, talán festő és rajztanár lett volna belőlem. A sors azonban másként rendelkezett, most igyekszem egy kicsit „korrigálni”. A festészethez az első lökést Fayl Frici bácsi adta még a gimnáziumban, akihez a rajzszakkörbe ingyen jártam. Tőle tanultam nagyon sokat, az Isten áldja meg haló porában is, mert ő nemcsak festő, hanem nagyon jó ember is volt. Rendszeresen 1956-tól festek, Radics István ösztönzésére. A régi Ipartestületben rendezett képzőművészeti kiállításokon minden évben szerepeltek a képeim. Baán János festészetét elsősorban a bányászélet határozza meg. A nógrádi medencében ennek okkal van nagy hagyománya, hiszen a napjainkban tűnőben lévő, az életformát is meghatározó szénbányászatra épült Salgótarján és sok más tegazdálkodási jogkörrel rendelkezik, igazgatóságból és a régió pedagógusaiból álló választott testületből áll. Igazgatóját pályázat alapján a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára nevezi ki. A ROK feladata, hogy közreműködjön a miniszter ágazati irányítási feladatainak ellátásában, segítse a nevelési-oktatási intézmények fenntartóinak irányító tevékenységét, valamint az intézmények szakmai munkáját. bizony ma már nem vállalok munkát. Tulajdonképpen a legfontosabbnak azt tartom, hogy befejezhessem a kisfiam és a feleségem márványszobrát - tér vissza kedves témájához. Nem tudom, hogy telik-e még az időmből... - teszi hozzá ismét, elgondolkodva, az idős emberek csendes nyugalmával. Faragó Zoltán lepülés, ez határozta meg történelmét, a hétköznapokat és az ünnepeket is. Hogy csak néhány példát említsünk, a nemrég elhunyt idős Szabó István szobrai. Mustó János, Iványi Ödön korábbi képei, stb. érvényeset mondtak a bányászéletről, amely egyébként úgyszólván minden itt élő művészt megérintett. Baán Jánost pedig különösen, hiszen élete volt a bánya. Festményein (Aknabejárat, Bányász, Székvölgy) ez, a táj képét is formáló bányavilág jelenik meg, amelynek műtárgyaival, aknabejárataival, drótkötélpályáival volt egykor teleszórva a vidék. A festmények, akvarellek, filctollrajzok ezen kívül a hazai és a bejárt európai tájakat, portrékat őrzik. Köztük mindenekelőtt a Balatont, a Vas megyei Nyőgért (Baán János édesapja nyőgéri), az alföldi és a palóc tájakat. A Tátra és az Adria, az osztrák Alpok csakúgy megjelenik a lapokon, festményeken, mint például Szarajevó, ami most oly szomorú időszerűséggel bír. Amikor Baán János lefestette, még a béke honolt a különböző kultúrákat őrző városban. — mér Lejárt... Lejárt... Döbbenetes véletlenek: szinte egyidőben lejárt az útlevélé, a személyi igazolvány érvényessége. Lejárt az autója műszaki alkalmassága, a jogosítvány orvosija, s még ugyanabban a hómpban megszűnt a vállalat, ahol a munkahelye volt. így sokakhoz hasonlóan az utcára került. . . Lejárt, lejárt!-Nem számít apu, te jó fej vagy, majd megmutatod nekik - mondták szinte egyszerre a gyerekek! Mennyi utánajárásba került, amíg rendbe teszem magam körül ezt a töméntelen adminisztrációt, meg majd hogy rendszeresen kapjak, munkanélküli segélyt - nevetett a felesége képébe még este, és reggel gondolt egyet, s a na- gyonis nehézkesen működő hivatalok, intézmények helyett átsétált az örökkévalóságba. Élt harminckilenc évet. . . Három gyereke közül még egyiknek sincs vállalata, autója, személyi igazolványa, jogosítványa. Útlevele viszont mind a háromnak van, sőt együtt a családdal 1991-ben külföldön is jártak, amikor a Cseh- és Szlovák Köztársaságban élő, rimaszombati dédmama kilenc- venhét éves korában elhalálozott. A temetésen illett ott lenni.. . S milyen jó volt hallani a nagy rokonságtól:-Könnyű nektek, ott Magyarországon, jó-fej az apátok. . . Most pedig:- Micsoda döbbenetes véletlen, hogy egyik napról a másikra ennyi minden lejárt az életben. . . Erdős István ii Közéleti tizenegy" Az én jelöltem Neve:............................................ K Foglalkozása: ............................. Lak helye:..................................... a s A Balaton-part csodabogara „Hollária” úr - alias Kis György József - a mutatványos, zenész pályát megjárt 58 éves ember különleges öltözködésével hívja fel magára a figyelmet. Olykor-olykor kiruccan a Balaton-partra, ahol hortobágyi csikósnak, kommandósnak, juhásznak öltözve szórakoztatja a turistákat. „Ha még futja az időmből.. Tehetségét soha nem ismerték el A legfontosabb, hogy még ezt a szobrot befejezhesse Regionális oktatási központok