Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-11 / 189. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1992. augusztus 11., kedd A hónap műtárgya: Kubányi Lajos Kossuth Lajos című képe A Ball De Gitanes együttes Bánkon is fellépett. Felvételünkön az ifjúsági csoport látható Megyénkben vendégeskedett a Ball De Gitanes! Legenda a katalán néptáncról Hogy a világ óriás, senki nem vitatja, amint azt sem, milyen jó, hogy kicsi is „tud” lenni. A paradoxon ma is állja a helyét, bizonyítja ezt a katalán néptánc gyökereiről szóló magyar vonatkozású legenda. Az elbeszélők: Joaquim Lapasset, és Joan Codina, a napokban Nógrád megyében járt spanyol Ball De Gitanes („Cigánybál”) néptáncegyüttes vezetői. Velük készült az alábbi beszélgetés.-Első Jakab katalán király egy magyar származású hercegnőt vett feleségül. Az ifjú asszonyt muzsikusok, táncosok kísérték el a messzi Katalóni- ába, ahol mint a dalok nagy kedvelőjét megismerték, megszerették. A királyasszony új hazájában a kultúra mecénásává lett. A mihálygergei Ipoly néptáncegyüttes meghívására egyhetes turnéját itt töltött Ball de Gitanes szószólói a hagyomány születésének történetét a mintegy ötszáz évvel későbbi események felelevenítésével folytatták : Névjegyeket váró fiúcska Álmai mindenkinek vannak. Ám előfordul, hogy a sors nagyon megköti az ember kezét, s az álmok nem lehetnek nagyratörőek. Graig Shergold 7 éves angol kisfiú gyógyíthatatlan beteg. Nagy vágya azonban- hasonlóan egyik honfitársához, ahhoz a kisfiúhoz, aki a világ leghatalmasabb képeslap gyűjteményével akart bekerülni a Guiness Rekordok könyvébe -, hogy bekerüljön a hírességek listájára , mint a világ legnagyobb névjegykártya-gyűjteményének tulajdonosa. Köszönettel venné ezért, ha mindenki, aki teheti elkiildené névjegykártyáját címére: GRAIG SHERGOLD 36 Sleby Road Carshalton, Surrey SN 11 LD ENGLAND A kisfiú felhívására eddig több magyar cég - például a Gazdaságkutató Intézet, a Magyar Hitel Bank Rt, a MÓL Rt., az Állami Számvevőszék és- vezetői, munkatársai, képviselői már küldtek egy névjegykártyát, mert úgy érezték, hogy ami nekik egyetlen levél, az a fiúnak nagy öröm.- A mi országunkban a húsvéti nagyböjtöt egy hetes vigasság, a híres karnevál előzi meg. Egykor erre összehívták a cigányzenészeket, daloltak, táncoltak. Ez a szokás ma is él. Mi is felkutattuk a városunk - Mol- let del Valles - környékén található negyven falu énekeit, táncait, s tavaszonként műsorunkkal keressük meg ezeket a „forráshelyeket.” Bemutatóikon öt zenész húzza a talpalávalót, a koreográfia változatosságáról a táncmester: Josep Gazques gondoskodik például oly módon, hogy a hagyományos elemeket újakkal ötvözi.- Taps dönti el, melyik a legjobb - világít rá Joaquim Lapasset az önkritika bevált módszerére, mely a legmesszebbmenőkig figyelembe veszi a közönség tetszésnyilvánítását. A tradíciók megőrzése mellett a katalánok kedvcsinálásra fordítják a legtöbb időt és energiát ... Szeretnénk, ha a fiatalok is elfogadnák a feltöltődés és hagyományéltetés általunk vallott céljait, s nemcsak a diszkóba mennének. Hogy megnyerjük őket, rendszerint magunkkal viszünk közülük néhányat. Ez alkalommal is így történt. Az élményeik bizonyára maradan- dóak lesznek, hiszen akár csak mi, ők is először járnak Magyarországon. A katalán együttes életében nagy jelentőségű ez az utazás, amit megelőzött már az olaszországi, franciaországi, andorrai és madridi vendégszereplés. A csereutat, mint a kapcsolat- tartás sajátos módját a saját jö- vőjükre nézve is hasznosnak, távlataiban jelentősnek tartják. Úgy vélik, érdemes élni a lehetőségével, s mindenképpen éltetni kell ennek formáit. Részükre ez nagyszerű alkalom a világ és benne Európa népei felé a katalán identitástudat, a békés úton történő önállóságra törekvés megismertetésére. Mihalik Júlia Ismét Salgótarján a rendező Fotóművészeti szemle Több mint két évtizede a Nógrád Megyei Fotóklub kezdeményezésére alakult az észak-magyarországi régióban élő amatőr és hivatásos fotósok fóruma, az Észak-Magyarországi Fotóművészeti Szemle. A szemle rendje szerint évente más megyeszékhely, tehát Miskolc, Eger majd Salgótarján a házigazda. Salgótarján város 70. évfordulójának alkalmából idén megyeszékhelyünk a házigazda. A rendező, a Nógrád Megyei Fotóklub és a József Attila Művelődési Központ. A pályázaton minden Borsod, Heves és Nógrád megye területén élő amatőr és hivatásos fotós részt vehet olyan művekkel, melyek észak-magyarországi szemlén még nem szerepeltek. Nógrád megye első képzett festőjéről A hónap műtárgya a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeumban júliusban egy festmény, Kubányi Lajos Kossuth Lajos című képe. A képet a művész Balassagyarmat város megbízásából festette 1904-ben Széchenyi István és Deák Ferenc portréjával együtt. A Kos- suth-portré jelenleg a múzeum képzőművészeti gyűjteményének egyik féltett darabja. A kép mostani bemutatása alkalom arra, hogy fölidézzük Kubányi Lajos emlékét, hiszen ő volt a múlt század nyolcvanas eveitől 1912-ig a megye művésze. A századvégi Nógrád jellegzetes alakját így is tartották nyilván. Nem véletlenül tűnik föl Harsányi Zsolt regényének lapjain is, ahol majd’ minden nevezetes nógrádi szerepel. Annál érdekesebb, hogy ez a jeles személyiség, aki a családi visszaemlékezések szerint legalább 800 képet festett - úgyszólván nem volt kastély és kúria, amelynek falain ne függött volna képe - szintén megszenvedte a vidéki létet, például önálló kritika soha nem jelent meg róla. Pesttől már akkor sem csak 120-130 kilométer volt a távolság, ami úgy tetszik, napjainkban is érvényes. Alsóeszter- gályon (ma Szlovákia) született 1855-ben, és ott is halt meg 1912-ben. Középiskolai, egyetemi tanulmányait, s a müncheni tanulás éveit kivéve ritkán mozdult ki onnan, hébe-hóna Balassagyarmatra, még ritkábban Losoncra látogatott el. Képei népszerűségnek örvendtek, halála után azonban szinte azonnal elfelejtették. Később hozzájárult ehhez az is, hogy az eltelt évtizedekben a dzsentrivilág festőjeként tartották nyilván, és így nem beszéltek róla. Praznovszky Mihály volt az első, aki mindmáig a legtöbbet tette munkásságának elismertetéséért, s aki a megye művelődéstörténetébe ágyazta életművét. Nehezen föllelhető műveiből nagy kiállítást rendezett Szécsényben, s megírta „Művészsors a XIX. század végi Nógrád megyében (Kubányi Lajos)” című tanulmányát, ami a Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve tizedik kötetében látott napvilágot 1984-ben. Ebben a szülőfaluról, a családról, a művész életútjáról, a korabeli megyei környezetről, valamint Kubányi Lajos festői pályájáról a kezdeti évektől haláláig. Tőle tudjuk, hogy Kubányi Lajos munkásságát mindenekelőtt a témaválasztás - és nem az időrend - szerint érdemes tagolni. Ezen belül is elsősorban életképei érdemelnek figyelmet, ezek teszik ki életművének hatvan százalékát. Váras és lovas képei nagy számban maradtak fenn. Történelmi képeket, oltárképeket is festett. Bár sok portrét készített, ezek kevésbé ismeretesek. A hónap műtárgyaként bemutatott Kossuth Lajos-portréval kapcsolatban említendő, hogy a pécsi városi tanács megbízásából már 1895-ben is festett egy portrét Kossuthról, ami a korabeli helyi sajtó szerint igen sikerült kép volt. A most látható kép - mint említettük - Balassagyarmat városának megbízásából született. Portréi között egyébként több palóc madonna szerepel, sok ma már ismeretlen fiatal és idősebb nő. De megfestette a megye utolsó betyárját, Benkó Sisa Pistát, a tragédiaíró Madách Imrét pedig többször is. Utóbbiak közül az egyetlen Ma- dách-portré valószínűleg Losoncon van, Praznovszky kutatása szerint. —mér Van, ami annyira esztelen Családi hétvégét rendeztek a közelmúltban a szegedi naturisták az országhatáron túl is egyre híresebbé váló Szeged melletti Sziksóstón. A szépen kiépített, patyolattiszta tóparton családok vetélkedtek, játszottak, főztek, de a nap fénypontja a testfestö verseny volt. Hogyan látják az örök udvarlót a nógrádi asszonyok? Friderikusz Sándor és a nők Friderikusz Sándor, a népszerű tv-show vezetője kedvesen és sokat udvarol a nőknek. De hogyan látják ezt Nógrádban a hölgyek? Érről kíváncsiskodtunk Rétság környékén. Rómeó-Júlia jelenetet játszottunk el Fábián Edittel és Dalkó Andrásnéval, Rétság központjában. Ők az emeleti verandán álltak, én pedig lentről kérdezősködtem.- Élvezetes a műsor - mondta Fábián Edit. Színvonalas és élethűn, átvitt értelemben talán felvilágosító is.- Én is úgy látom, hogy végre van egy vicces sorozat, ami nem csak jónak indult, hanem a folytatás is jó - csatlakozott az iménti véleményhez Dalkóné. Józsa Vine énének az édesanyja lakik Rétságon. Ő látogatóba jött, Nagylócról.- Nem kell mindig a tömény krimi - mondta. - Külön tetszik e show-nak a politikamentessége. Néhány további villámvélemény begyűjtése után meg kellett állapítanom, hogy a hölgyeknél sikere van Friderikusz bohóságainak. A megkérdezettek azonos véleményen voltak abban is, hogy egyiküket sem zavarja a műsorvezető szüntelen udvarlása. A férfiak spontán véleményében már több a kritika. Különösen azok körében, akik rendszeresen néznek tévét. Ők látják, hogy lényegében nincs új a nap alatt. Érdekes emberekkel érdekes, vagy erőltetett párbeszédek: ugyanaz köszön vissza, amit Vitray sok évvel ezelőtt elkezdett. Különc figurákat, figyelemre érdemes belföldi és hazai „kuncsaftokat” ő is felfedezett számunkra, nem is egy sorozatában. A legújabb szórakoztató műsor azonban csak erős túlzással minősíthető show-nak. Igazi látványosságban csak ritkán van részünk, vadonatúj megoldásokban pedig alig. A tévészámla-fizetők persze feledékenyek, ráadásul igénylik is a szórakoztatást, ezért tetszik nekik a műsor. Vitray véleményét pedig nem ismerjük, ám azt tudjuk, hogy egyik kedvenc embere Friderikusz. Azonban régi igazság, hogy ha a tanítvány nem tudja meghaladni mesterét - jobb ha testhez állóbb elfoglaltságot keres magának... (kovács) Rémisztő, a riasztó Újgazdag úr, a milliomos luxusautót vásárolt. Szép, komoly, nagy autót, hogy nyilvánvalóvá tegye; nagyon gazdag. De mert nincs az a riasztóberendezés, garázsvédelem, amely egy sok-sok milliót érő autót megvédene az autótolvaj maffiáktól, keres egy embert, egy nagyon erős embert, akinek se munkája, se lakása nincsen. Aki elvállalja havi húszezerért, hogy ő lesz a riasztó-lakó a Roys-ban. Az izgágaságáról híres Rémisztő, a hajléktalanok rangidős pofozkodója elegáns öltönyt kap, rábízzák a csillogó kulcsokat, és beköltözik éjjelre, nappalra a luxusautóba. Csak akkor van szabadideje, ha a tulajdonos maga vezet. Ilyenkor Rémisztő, a riasztó nem kívánatos személy a Roys-ban, mert helyén nagyon-nagyon rövid szoknyát viselő tinédzser lányok ülnek. Rémisztő az ilyen esték csendes óráiban felkeresi kedves hajléktalan barátait, s nem győzi megmagyarázni, micsoda szerencséje van, hogy riasztó lehet egy csillogó, gyönyörű autóban. S nem kétséges, hogy akik várótermi padokon, szutykos mosókonyhákban, padlásfeljárókban éjszakáznak, komolyan irigylik a luxusért. .. Rémisztő megfogta az isten lábát, mondogatják, és álmodoznak róla, hogy egyszer majd csak ők is kifognak egy hasonló remek állást. . . Erdős István
