Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-10 / 188. szám
1992. augusztus 10., hétfő BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 A foglyok fele tífuszban pusztult el Szabó Gábor emlékei A nagybátonyi rendőrőrs új épületben, új technikai felszereléssel működik Fotó: Gyurkó Bűnügyi fertőzöttségben Bátonyterenyén, illetve az egykori Nagybátonyban az 1976-os felszámolásig működött rendőrőrs, utána pedig egy kmb csoport. A térség közbiztonsági helyzete az utóbbi években azonban olyan mértékben romlott, hogy a megye egyik legfertőzöttebb területe lett. Ezért a megyei rendőrfőkapitányság tavaly ismételten rendőrőrsöt állított fel. Az új intézmény a legjobb úton van afelé, hogy kapitánysággá lépjen elő. A részletekről Tóth Tibor századossal, az őrs parancsnokával beszélgettünk.- A közelmúltban költöztek új helyükre. Hogyan kerültek a volt munkásőrség épületébe?- Az ORFK gazdasági főosztálya vásárolta meg az objektumot. Mivel régebben a munkásőrség tulajdonában volt, így nem kellett különösebb belső átalakításokat elvégeztetnünk. Felújításokra azért szükség volt, így a fűtés rendbetételére, festésre, mázolásra, tatarozásra. Bútorokat,technikai berendezéseket is több milliós nagyságrendben szereztünk be.-A költözködés okozott valamilyen problémát?- Nem volt gond, egy nap alatt sikerült átköltöznünk. Az állomány örült a változásnak, mert sokkal kedvezőbb körülmények között dolgozhat.-Hogyan alakult önöknél a létszámhelyzet?-A hivatásos állomány feltöltése folyamatban van, eddig hét állás betöltetlen.- Milyen a kapcsolatuk az önkormányzattal ?- Együttműködésünk példásnak tekinthető. Anyagilag sok segítséget kaptunk tőlük, többek között egy szolgálati lakást is. Az esetleges jövő évi létszámfejlesztés miatt szeretnénk a régi épületünk egy részét is megtartani!- Hogyan ítéli meg annak lehetőségét, hogy rendőrkapitánysággá léphessenek elő?- Esélyeink jók, hiszen a létszám, a műszaki és a technikai feltételek lehetővé teszik, ráadásul a bűnügyi fertőzöttség is okot ad rá. Egyébként a főkapitányság és az önkormányzat is kezdeményezte ezt.- Mikorra várható mindez?- Pontosan nem tudjuk, ez a belügyminiszter úr döntésén múlik, de a 3. negyedévre elképzelhető. Faragó Zoltán Fejérkő Sámsonházán Kisterenyén, a vasútállomáson találkoztam Szabó Gábor, hetvenegy éves helybeli lakossal, aki várakozás közben szívesen mesélt életéről.-Erdélyi vagyok, egy Má- ramarossziget melletti falucskából származom. Mindig vonzódtam az egyenruhához, ezért amikor Eszak-Erdély visszakerült Magyarországhoz, jelentkeztem a hadseregbe. Utána gyorsan elment tőle a kedvem. A szakaszvezetőségig vittem, de nem volt az jó beosztás. Hol az embereimnek nem tetszett valami, hol meg a tisztjeimnek! ’43-ban kerültünk ki a frontra. Megjártam én a Don- kanyart is! Nagyon sokan meghaltak közülünk ... 1944 október 17-én fogságba estünk. Úgy hajtottak minket, mint az állatokat! Nem léphettünk ki a sorból se jobbra, se balra, mert különben rögtön agyonlőtték az embert! Lovas kozákok kísértek minket. Még a dolgunkat is menet közben végeztük ... A táborban is szörnyűek voltak a körülmények. Úgy hullott az ember, mint ősszel a légy! Az első télen a foglyok fele elpusztult tífuszban. Megbetegedtem én is, de aztán valahogy csak megmaradtam ... 47-ben azt mondták, hogy mehetünk haza! Boldogok voltunk. Ennek ellenére égy uráli szénbányába kerültünk. Amikor onnan eljöhettünk, 48’-ban, én a magyar csoportba jelentkeztem, mert Pesten éltek rokonaim. Vonatoztunk nyugat felé, egy héten keresztül, Márama- rosszigetig, nem messze a falumtól! A fronton, a táborban átéltem sok mindent, de akkor nagyon fájt a szívem! Közel voltak a szüleim, a testvéreim, mégis messze. A könny is kiesett a szememből. Karanténban voltunk ott hetekig, utána jöhettünk át Magyarországra. Nem lett volna tanácsos Romániában maradnom. Ma minden ideköt, de a szülőföld is gyakran eszembe jut. F.Z. Mátracserpuszta csendje Idősek klubja • Mátraterénye. A Nádújfalu településrészen működő idősek klubja huszonnyolc férőhellyel rendelkezik. A rászorulók közül pillanatnyilag tízen veszik igénybe az éjszakai szállás lehetőségét, a többiek pedig főként napközben tartózkodnak az intézményben. A napi négyszeri étkezést nyújtó otthonnak saját konyhája van. Sok a munkanélküli • Nagybárkány. A munkanélküliek rendkívül magas száma nehéz feladat elé állítja a község önkormányzatát. Mivel az állástalanok túlnyomó többsége cigány származású, ezért rajtuk kívánnak segíteni elsősorban, mégpedig úgy, hogy hagyományaikra építve egy kosárfonó kisüzemet létesítenének. Mivel arra nem számíthatnak, hogy belátható időn belül a környéken munkaalkalom kínálkozik, legalább 45 főt szeretnének foglalkoztatni. Nem elhanyagolható szempont azonban, hogy a vállalkozás neheze még hátra van: mielőbb piacot kellene találniuk. Milliók kölcsönbe A sámsonházi polgármesteri hivatal jókora épület. A kihasználatlanul álló részben az ön- kormányzat tavaly egy turista- szállót rendezett be. A „Fejérkő” névre keresztelt szállás egykor a tanácselnök szolgálati lakása volt. Az eltelt esztendő eredményeiről Képes Gyuláné polgármesterrel beszélgettünk.- Milyen a szállás forgalma?- Ha vannak vendégeink jó, ha nincsenek, akkor sem veszteséges a vállalkozás, hiszen kihasználatlanul állna a fél épület!- A beruházás nem került túlságosan sokba?-Melegítő konyhát, hidegmeleg folyóvizes zuhanyzót alakítottunk ki, ágyakat, ágyneműket szereztünk be. Vásároltunk edényeket is. Nem különösebben nyereséges az „üzlet”, de azért rá sem fizetünk!- Kik látogatják elsősorban a turistaszállást?- Legutoljára a nagyszénási plébánia szervezésében jártak itt cserkészek. Ők gyakran jönnek az utóbbi időben. Meg kell Öt község bizakodása az állami céltámogatásban Ihatatlan a kutak vize A Kis-Zagyva völgyében található öt település - Lucfalva, Márkháza, Nagybárkány, Kis- bárkány és Sámsonháza - közösen határozta el a vezetékes ivóvízellátás megoldását. A beruházás részleteiről Balya Andrással, a nagybárkányi polgár- mesterrel beszélgettünk.- Sajnos Nagybárkányban az ivóvíz minősége nagyon rossz: egyenesen ihatatlan. Az viszont senkinek sem tiltható meg, hogy a saját kútja vizét fogyasz- sza... A közkutak környezete is elviselhetetlenül elszennyeződött az utóbbi években, vizük nem használható. Ezért is lenne óriási szükség a vezetékes ivóvíz bevezetésére. A Kis-Zagyva völgyének önkormányzatai közösen kívánnak pályázni állami támogatás elnyerésére. Környezetvédelmi okokból szándékunkban áll az ivóvízbekötéssel párhuzamosan a szennyvízelvezetés megoldása is.- Hogyan képzelik el a vízbekötés megvalósítását?- Gerincvezeték épülne, a Hasznosi-víztározótól Salgótarjánig. Erről a megyei közgyűléssel megállapodást kötöttünk. A gerincvezetékről való leágazást minden település a saját hatáskörében oldaná meg. Ha valaki kilép a társaságból, akkor a bennmaradóknak át kell vállalni az ő költségeit is. Az állami cél- támogatásra a pályázatot augusztus 19—éig kell benyújtani. Reméljük a legjobbakat, vagyis azt, hogy elnyerjük. f.z. hogy mondjam, sokkal fegyelmezettebbek és tisztelettudób- bak, mint más vendégeink! Talán az is közrejátszik, hogy számukra mindig szerveznek programokat! Egyébként voltak már vendégeink Budapestről és Szegedről is. A környéknek vannak olyan látnivalói, amelyek megérnek egy kirándulást! Itt van a geológiailag védett kőfejtő, a várrom, és ez szép dombvidék, ami közel fekszik Salgótarjánhoz és Pásztóhoz is. F.Z. A mátranováki Kecskés Viktor és Bodor Béla a nyári szünetet horgászással tölti a Nyírmedi-tó partján Fotó: Gyurkó Péter A környék csodálatosan szép, de az út csapnivaló. A Nyír- medi-tavat elhagyva valamivel még rosszabb lesz, és a végén az ember kisebb csodának érzi, hogy végre megérkezett Mátra- cserpusztára. Ha a villanyszámlás véletlenül nem éppen most jött volna, akkor bizony semmi mozgás nem lenne a parányi településen. így viszont néhányan mozgolódó embert találunk az üzlet körül. Egyikük, Varga Ágoston, mint született helybeli, jó ismerője a környéknek, és szívesen is beszél róla.- Nyugdíjas itt már majdnem mindenki- mondja. - Talán még ketten járnak el dolgozni Novákra. Én is bányász voltam, utána Németországban vállaltam munkát, és végül a Ganz- Mávagtól mentem nyugdíjba.-Milyen volt itt az élet régebben, és milyen most?-Valamikor volt saját iskolája a pusztának, de bezárták. Nemrégiben felújították, és kulcsos házat csináltak belőle. Hétvégeken járnak is ide a kirándulók. Működött itt 1949-től önálló termelőszövetkezet is, de aztán egyesült a mátraterényei- vel, és megszűnt. Az üzlet vezetője, Sótér Bé- láné arról beszélt, hogy bizony ma már csak mindös.sze 45- 50-en laknak itt.-Idős emberek kivétel nélkül. Vásárolni mindenki hozzánk jár, mivel más nincs ... Valamikor kocsma is volt itt, a szomszéd helyiségben, de bizony bezártuk már régen. Most a termény van itt- mutatja a lepakolt zsákokat. Nem ez a lerakat, akinek szüksége van rá, annak rögtön házhoz szállíttatjuk.- Milyen az üzlet forgalma?-Az emberek az élelmiszereket viszik elsősorban. A forgalom eléggé változó ... Annyira azonban biztosan nem, mint a visszafelé vezető út szintkülönbségei... F.Z. • Bátonyterenye. A város ön- kormányzata a korábbi években alkotta rendeletét az első lakáshoz jutó fiatal házasok támogatásáról. Az ebben foglaltakat érvényesítik ebben az esztendőben is. Eszerint az anyagi segítségnyújtás elsődleges feltétele, hogy az igénylő helyben lakjon, illetve dolgozzon. 1992. első felében több helybeli élt ezzel a lehetőséggel: a beérkezett jelentkezések alapján húsz család részére folyósítottak kamatmentes kölcsönt, egyenként maximum 150 ezer forintot. Az erre a célra felhasznált összeg mintegy hárommillió forint. Az összes pénz még nem kelt el, a további igények kielégítése is van lehetőség. A nevelőotthonban nyáron is zajos az élet Bátonyterenye. Az Ádám Zsigmond Nevelőotthonban a nyári hónapokban talán zajosabb az élet, mint iskolaidőben. A lakók közül aki csak teheti, néhány napra vagy hétre cseretáborba, vagy jobb esetben a családjához utazik. Vannak azonban olyan gondozottak is, akiknek erre nincs lehetőségük, és az egész nyarat kénytelenek az otthonban tölteni... Az intézmény kapcsolatainak köszönhetően idén hajdúböszörményiek táboroztak itt, ezekben a napokban pedig tizenöt csehszlovákiai gyerek társaságában tölthetik idejüket a „házigazdák”. A nyár egyik jelentős eseményének számított az itt megszálló. nyolc bajor vendég fogadása. Róluk videófelvételeket is készített Puporka Éva és Varga Sándor, akik programjaik jelentős részére elkísérték a Németországból érkezett látogatókat. Ők egyébként a keleteurópai német ifjúsági szövetség küldöttségeként jöttek hazánkba, abból a célból, hogy a magyarországi cigányság helyzetét, szokásait és életkörülményeit tanulmányozzák. A szövetség fő feladatának tekinti, hogy a fajgyűlölet, a másság el nem ismerése ellen harcoljon, és ebben példát is mutasson német honfitársainak. Augusztus második felében az Ádám Zsigmond Nevelőotthonba tiszadobi gyerekeket várnak cseretáborozásra. Faragó-Gyurkó Éva és Sándor videófelvételeket készített a programokról Kié lesz az ügyelet? Bátonyterenye. Már lassan egy éve, hogy felvetődött a gondolat: a város akár át is vehetné a megyei kórház ügyeleti szolgálatát, mely a települést és a környéket is érinti. Ez ügyben megbeszélés is lezajlott már, mely végleges eredményt nem hozhatott, hiszen elsődlegesen a cseppet sem bagatell finanszírozás kérdését kell megválaszolniuk a feleknek. Azóta újabb lépés nem történt, bár ma is tény, hogy a kórház átadná a szolgálatot, s a város vezetése továbbra is nyitott a felmerülő kérdések megválaszolására. Mindezek azt sugallják, hogy a tárgyalásoknak a közeljövőben folytatása következik... Nagybúcsú Mátraverebély-Szentkút kegyhelyen e hét végén, augusztus 15-én tartják az idei nagybúcsút. Az ünnepi alkalomból a szentmisét hat, nemrégiben felszentelt pap koncelebrálja, az misézik együtt. A kegyhely a ferences rend kezelésében van, ezért a Nagyboldogasszony tiszteletére tartott főbúcsún jelen lesz Hegedűs Kolos, tartományfőnök is. 9? Holnapi számunkban „Rétság és környéke összeállítással találkozhat a kedves olvasó
