Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-08-09 / 187. szám

Felelősek a demokraták? Bush bosszankodik George Bush amerikai elnök csütörtökön élesen bírálta az amerikai kongresszust, azt téve felelőssé a gazdaság stagnálásá­ért. Colorado Springsben mon­dott választási neszedében Bush úgy vélekedett, hogy a demokra­ták már túl régóta birtokolják a kongresszusi többséget, s hogy pusztán politikai taktikázásból utasítják el törvényjavaslatainak megszavazását. — Halálosan rettegnek attól, hogy intézkedéseim elfogadása esetén az amerikai gazdaság helyzete egy kicsit javulna — idézte az ÁFP az elnök szava­it. Megfigyelők szerint ez a téma, a gazdasag kérdése idén is kulcs­szerepet játszik majd az elnökvá­lasztásokon. Mivel pedig a muta­tók nem túl rózsásak, Bush most nyilván szeretné a demokratákra hárítani a felelősséget. Római császároktól eredeztetett Bős Vádolja kormányunkat Carnogursky mozgalmának napilapja A Ján Carnogursky vezette Kereszténydemokrata Mozga­lom napilapja, a Slovensky Den- nik három írásban is foglalkozik a bősi erőmű kérdésével. Ajúliu- si parlamenti választások után ellenzékbe került mozgalom úgyszólván egyetlen kérdésben sem azonosul a hatalomra került politikai erők véleményével, ki­vétel csupán a bősi erőmű ügye. A lap egyik írása az 1977-ben aláírt szerződéstől követi az erő­mű történetének kronológiáját, egészen folyó év márciusáig, amikor „a magyar diplomácia egész Európára kiterjedő propa­gandakampányba kezdett annak erekében, hogy álláspontjához a csehszlovák álláspont ismerteté­se nélkül, vagy azt elferdítve sze­rezzen támogatást. 1992 májusá­ban a magyar fél egyoldalúan felmondta a szerződést” — ír­ják. Egy másik írás a „Duna-Maj- na-Rajna-csatoma” gondolatá­nak történetét felelevenítve, egé­szen Tiberius és Traianus római császárok korától eredezteti a ter­vet, melynek végső megvalósít­hatóságát a bős-nagymarosi víz­lépcsőrendszertől visszalépett magyar fél nehezíti■ „Sok szak­ember szerint a hajózhatóság érdekében tervezett magyar fo­lyamszabályozási elképzelések hatékonysága kétséges”. .. . . X lap, harmadik. Bőssel kap­csolatos .írása szerint „a magyar nép Bőst ellenző véleménye az elégtelen információk következ­tében alakult ki”, és az a meg­f yőződés uralkodik, hogy a ommunisták erőműépítő elha­tározása semmi esetre sem helye­selhető. Ennek eredményekép­pen szorultak háttérbe az igazan megalapozott tudományos érve­lések — állítja a lap, de a „nemze­ti húrok pengetését” ugyanúgy az okok köze sorolja, mint azt, hogy a magyar tömegtájékozta­tási eszközök álláspontját a saj­tónak köszönhetően a szlovákiai magyar kisebbség is magáévá tette. Úgy vélekedik, hogy a ma­gyar Parlament áprilisi döntése „semmi kétséget nem hagy maga után arra vonatkozóan, hogy a magyar politika célja nem a kompromisszumos megoldás”. A Slovensky Dennik írásának szerzője elmarasztalóan szól An­tall József és Für Lajos azon kije­lentéseiről, melyek pontosítása és magyarázata evek óta kiszorul a szlovák sajtóból. Mint ismere­tes, Antall József két évvel ez­előtt azt mondta, hogy lélekben tizenötmillió magyar miniszter- elnökének érzi magát. A szlová­kiai értelmezés szerint Antall Jó­zsef „tizenötmillió magyar mi­niszterelnöke kíván lenni, pedig Magyarországon csak tízmillió ember él” — emlékeztet rá a lap, melynek véleménye szerint „a magyarországi radikális nacio­nalista csoportok érdeke nem csupán a magyar kisebbség és a szlovákok viszonyának megron­tása, hanem az is, hogy Szlovákia pozícióinak gyöngítese érdeké­ben a csehek és a szlovákok vi­szonya is rosszabbodjon”. Kérdőjelek Válságzónában ? A hivatalok malmai a jelek szerint német földön is lassan őrölnek. Noha Magyarország (Csehszlo­vákiával együtt) már röviddel az NDK összeomlása után kezdeményezte bizonyos harci felszerelések megvásárlását a hajdani keletnémet hadsereg kész­leteiből, a hivatalos bonni válasz csak mostanra szü­letett meg. Méghozzá elutasító: sem Budapest, sem Prága nem számíthat utánpótlásra az NDK-s arze­nálból, mivel — így az indoklás — német megítélés szerint egész Kelet-Közép-Európa válságtérségnek számít, s ilyen zónába alkotmányos okokból tilos a katonai export. Érzékeny veszteséget jelent a remélt páncélosok és MÍG repülők szállítmányairól lemondani?Ezt a katonák dolga eldönteni. A magyar politikai veze­tés számára — amely előszeretettel, s voltaképpen joggal hivatkozik arra, hogy hazánk a „nyugalom szigete” felbolydult régiónkban — tanulságosabb azt tudomásul venni, hogy Nyugat felől kissé más­ként festenek a dolgok. Valóban válságzóna va­gyunk?Másképp éreznénk mi, és másképp az egész zavaros térséget aggodalommal szemlélő nyugati kormányhivatalok? Bár az égtájmegjelölés nem is egyértelmű, hiszen Keletről, Moszkvából is elhang­zottak megjegyzések, amelyek „óva intenek” (nemcsak bennünket) egy esetleges olyan katonai szövetségtől, régitől vagy újtól, amelyet oroszelle­nesnek érezhetnének. Ez mennyire szól a volt Var­sói Szerződés országainak és mennyire a NATO- nak? Veszélyérzet? Kölcsönös gyanakvás? Sajnos mindkettő jellemző megváltozott kontinensünkre is. így viszont még fontosabb a realitásérzet elsődle­gessége a magyar diplomációban. Milyen kötele­zettségeket vállalhat fel Budapest? S milyen követ­kezményekkel jár — beleértve a határon túli ma­gyarságot is — egy-egy itthoni lépés? E kérdéseket tanácsos újra és újra feltenni — nehogy közelebb sodródjunk a válságzóna centrumához. (FEB) Az elnöki repülőgép elúsztatta a dollármilliókat Megkurtított segély Norvégia több millió dollárral megkurtította Na­míbiának szánt segélyét, mivel az afrikai ország 29 millió dollárért repülőgé­pet vásárolt Sam Nujoma elnöknek — jelentette az AP. A francia gyártmányú, 12 üléses Falcon 900B re­pülőgép csaknem kétszer annyiba került, mint ameny- nyi segélyt Norvégia tavaly adott Namíbiának. Norvé­gia szerint a súlyos aszály­tól szenvedő Namíbiának elsősorban nem ilyen repü­lőgépre van szüksége, a vé­tel megbocsáthatatlan. Grete Faremo norvég se­gélyügyi miniszter közölte: a namíbiai kormány repü­lőgép-vásárlása jól példáz­za a testület ítélőképessé­gének szegényes voltát. Bajorországban a volt hadifoglyok Magyar katonatemetőt koszorűznak A Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége Borsod-Abaúj­Zemplén Megyei Szervezetének küldöttsége szombaton a bajor- országi Pockingba utazik, ahol a város vezetői által rendezett ün­nepség keretében megkoszorúz­za az ottani második világhábo­rús magyar katonatemetot. A pockingi magyar katonate­metőben 680 honfitársunk ham­vai nyugszanak. A szövetség tá­jékoztatása szerint, a háború be­fejezése óta ez lesz az első alka­lom, hogy Magyarország jelké­pesen megemlékezik mindazok­ról, akik Nyugat-Európa orszá­gaiban, a háború utolsóhónapja- íban a hadicselekmények követ­keztében vagy hadifogolytábo­rokban vesztették életüket, és szépen rendezett temetőkben, vagy ismeretlen helyeken, jelte­len sírokban nyugszanak. Az ünnepségen, a tervek sze­rint, a szövetség tagjain kívül ko­szorút helyez el a temetőben Pocking polgármestere és hely­őrségének parancsnoka. Jelen volt a Magyar Köztársaság bonni nagykövetségének katonai atta­séja is. (MTI) Vernon admirális találmánya: a grog Mit ettek az Árpád-házi királyok és Kolumbusz hajósai? Régen sem volt másképp: a kikötés nélkül megtett három-négyhe­tes utak végére alaposan megcsappant, sőt ehetetlenné vált a vitor­lás hajók élelmiszerkészlete. Kolumbusz hajósai sem ehettek mást az Európából az Újvilágba tartó úton, mint annak idején az Adrián a magyar hadihajók tengerészei, a 11-13. század tájékán. Az Ár­pád-házi királyok uralkodása alatt ugyanis hal, fokhagyma, sózott fiús, sajt, szárított hüvelyes, aszalt gyümölcs és bor alkotta a tenge­részmenüt. A friss zöldségfélék és a vitaminok hiánya okozta a leg­nagyobb gondot a világot fölfedezni vágyó vándoroknak. Már a vi­kingek az első évezred végén — tehát nagyjából a mi honfoglalá­sunkkal egy időben —, éppen a betegségek megelőzésére borókát, azaz fenvőzöldet is ettek. Magellan roiaet mcgKeruio expedíciójának 265 hajósából mindössze 19 tért haza, de a bennszülöttekkel vívott csaták, a tengeri viharok nem követeltek annyi áldozatot, mint amennyit az éhség, aposhadt víz és a vita­minhiány. Még az is meglehet, hogy másképp alakult volna Eu­rópa történelme, ha például a 16. szazad végén az angolok ellen ■■harcoló rettegett spanyol Arma­da legénysége nem gyengül le a hosszú utón a rossz élelmezés miatt. Az unalomig fogyasztott ga­lena volt a vitorlás hajók legény­ségének nemzetközi eledele. A galéria nem volt más, mint egy­szer sütött kétszersült. A korpá­tól teljesen megtisztított búzát vagy rozslisztet kevéske vízzel összegyúrták, majd a kelesztés nélküli tésztából lapos lepénye­ket formáltak, és ezeket lassú tűzön; hosszú ideig sütötték. Ez­után meg jo iáéig a napon, a leve­gőn szárították, hogy egy csepp víz sem maradjon benne. A leg­inkább bükkfa-deszkára emlé­keztető galériát az „ínyencek” tengerbe mártották, a puhítás után gondosan kicsavartak belő­le a vizet, és forró olajban megsü­tötték. James Cook, amikor a 18. szá­zad második felében tudomá­nyos expedíciókat vezetett, sava­nyú káposztát és citromlevet ada­tott a legénységnek. Az angol haditengerészetnél éppen Cook kapitány kedvező tapasztalatá­nak hatására rendeltek el a cit­romlé kötelező fogyasztását, s ennek eredményeként a halál­esetek száma minimálisra csök­kent. A spanyol hadihajósoknál viszont ekkor sem volt kötelező a citromlé, s így még a 19. század közepén is a skorbut okozta a ha­lálesetek húsz százalékát. Cook kapitány nevéhez fűző­dik a „hordozható leves” beve­zetése is: a sűrű erőlevest „leme­zek közé préseltette”, az antik „konzervesdoboz” tartalmát a hajón fölmelegítették, vizet és borsólisztet adtak hozzá. Csak a betegek és a gyengélkedők kap­tak belőle. A tengerészek itala, a rum, hajdanában a fertőtlenítést szol­gálta, mert a fahordókban tárolt poshadt víznél sokkal egészsége­sebb volt. A 18. században még csaknem három deci volt belőle az általánosan elfogadott napi fejadag. Ezt soknak találta egy bizonyos Vernon admirális, és el­rendelte, hogy a rumot vízzel és cukorral hígítsák. így találta fel a grogot. A tengerészet és a hadsereg megfelelő ellátása egyre jobban sürgette az addigi hagyományos élelmiszer-tartósítás — a sózás, a füstölés és az aszalás — fejlődé­sét. A 19. század elején létesül­tek az első konzervgyárak. Mit esznek napjaink magyar tengerészei? Mindig az adott égövhöz igazodik ellátásuk. Az Egyenlítőhöz közel könnyebb, fent északon laktatóbb, tartal­masabb ételeket kapnak. A slá­f erlistát azonban a világtengere- en is a magyaros ételek vezetik: csirkepörkólt, lencsegulyás, és a folyami halból főzött halászlé, természetesen túrós csuszával... Törvény a maffia ellen Az olasz szenátus csütörtök este nagy többséggel elfogadta a maffiaellenes törvényt. A terve­zetet a kormány terjesztette elő azt követően, hogy Szicíliában meggyilkolták Giovanni Falcone és Paolo Borsellino vizsgálóbí­rót, a maffiaellenes harc két, nagy tekintélyű vezetőjét. Miként az AFP hangsúlyozza, a törvény egész sor intézkedést irányoz elő a szervezett bűnözés elleni harc hatékonyabbá tétele érdekében. így megszüntetik a maffiaellenes harcot eddig irá­nyító főmegbízotti tisztet, es he­lyette — az amerikai FBI, a Szö­vetségi Nyomozó Iroda mintájá­ra — kiépítik a DIA-t, a Maffiael­lenes Nyomozóhivatalt. A törvény fokozza a harcot a maffia által ellenőrzött szavaza­tokat felvásárló politikusok el­len. Akit ilyen bűn elkövetésé­ben tetten érnek, ezentúl akár hatéves börtönbüntetéssel is szá­molhat. A törvényt a kormány- koalíció négy pártján kívül a fon­tosabb ellenzéki pártok és tömö­rülések is jóváhagyták. A törvénytervezet képviselő- házi vitájában viszont már ko­rábban törölték azt a cikkelyt, amely lehetővé tette volna a ha­tóságoknak, hogy még az ügyészi engedély kiadása előtt 12 órával gyanúsítottakat tartóztassanak le. Lángolnak az angol gettók Titokzatos vezérkar a randalírozók mögött? Ezen a nyáron csaknem há­romszáz fiatalt vett őrizetbe a Scotland Yard gyújtogatás, tö­megverekedés kiprovokálása, randalírozásba torkolló garázda­ság címén. Ha leszáll az este, London hírhedt peremkerületei­ben, elsősorban Brixtonban, a nyugat-angliai Bristolban, vala­mint északon, Yorkshire és Lan­cashire grófságokban felizzanak a gettók. A nemegyszer vérisza­pos utcákon fiatalok esnek egy­másnak, a rendőröknek, a kira­katüvegeknek, a parkoló, nem­egyszer a piros lámpánál vesz­teglő gépkocsiknak. Nehéz lán­colt: csórrennek, kések villannak, bakacsökök és boxerek sújtanak le, és mind gyakrabban dördül­nek lövések is. „Ha így megy tovább — írja a Daily Mirror—, szigetünk egyet­len nagy Los Angelesszé válik.” Ez igaz is, nem is. Igaz, mert a látvány valóban a Kaliforniai metropolis gettóira, Wattsra és a többiekre emlékeztet. És nem igaz, mert a ködös Albionban nem elsősoban faji, hanem társa­dalmi, néha vallási humuszon szökken szárba az erőszak. A je­lenséggel a rendőrségen kívül eddig elsősorban szociológusok foglalkoztak. Kifogyhatatlan statisztikákkal bizonyították: azokon a helyeken, ahol estén­ként fellobban a láng, a huszonöt éven aluli felnőtt férfiak nyolc­van (!) százalékának nincs mun­kája! Az ellenzék szakértői szerint ez „a középosztály kétségtelenül kitágító, de a legszegényebbekre kiheverhetetlen mély ütést mért thatcherizmus” egyik következ­ménye. Amihez keményen hoz­zájárul az is, hogy az állami szub­venciók megvonása miatt elsor­vadtak az ifjúsági sport- és kul- túrcentrumok, amik eddig úgy- ahogy levezették az elkeseredett őgyeígők energiáját. Most vi­szont izmos srácok tízezrei — a szó legvéresebb értelmében — halálra unják magukat, vélik a szociológusok, és nyilván (nekik is) igazuk van. Stuart Clough főfelügyelő, a Scotlánd Yard különleges cso­portjának vezetője azonban új, érzékeny tényt dobott a mérleg serpenyőjébe. Bejelentette: há­lózata egy magát Class Warnak (Osztályharc) nevező anarchista szuper-vezérkar nyomára buk­kant, ami összehangolja és irá­nyítja a randalírozó fiatalokat. Ez — tette hozzá a főfelügyelő — nem az első ilyen láthatatlan parancsnokság Angliában: előd­lét a hetvenes években Angry Brigade-nek (Dühös brigád) hívták, Molotov-koktélos csete­patékat rendezett és robbantásos merényleteket hajtott végre a londoni tv-torony ellen. Akkor a Yard hatékonyan vé­get vetett a vezérkar aldatlan működésének, és most is ez a szándéka. De a koldusszegény időmilliomosok vezérkar nélkül is sok hosszú, forró nyarat ger­jeszthetnek. Nemcsak Angliá­ban. (FEB) Öreg kínai vezető a reformokért Po Ji-po, a Kínai Kommunista Párt Központi Tanácsadó Bi­zottságának alelnöke (a kínai ve­zetőség egyik legkonzervatívabb és egyik legbefolyásosabb sze­mélyisége) sajtójelentések sze­rint egy minapi beszédében ál­lást foglalt a reformok és a nyitás politikája mellett. Ideológiai pártmunkások előtt mondott be­szédében a koros vezető kijelen­tette: az ideológiai munkát is hozzá kell igazítani az új helyzet­hez, azt is a reformok szolgálatá­ba kell állítani. Orosz — balti tárgyalások Az orosz külügyminisztérium moszkvai vendégházában meg­kezdődtek az orosz-balti külügy­miniszteri tárgyalások. Az első ilyen szintű és körű megbeszélés­nek egyetlen fő témája van: a Lit­vániában, Észtországban és Lettországban állomásozó orosz haderő kivonásának meggyorsí­tása. Andrej Kozirev, a moszkvai diplomácia irányítója a tárgyalá­sok előtt kijelentette: olyan ja­vaslatot teij észt be, amely lehe­tőséget ad a legfelsőbb szintű ta­lálkozó előkészítésére. Elégedett a bolgár államfő Zselju Zselev bolgár államfő elégedettségét fejezte ki amiatt, hogy Oroszország szerdán hiva­talosan elismerte Macedóniát. Az orosz elismerés lehetőséget teremt arra, hogy megakadá­lyozzák a volt Jugoszlávia terüle­tén a harcok továbbterjedését, a vérontás kiszélesítését — idézte a bolgár elnök megállapításait az ITAR-TASZSZ. A szójaolaj, mint üzemanyag Az amerikai Ohio állam szója­bab-tanácsa egy 1992-es évjára­tú Ford kisteherautón akarja be­mutatni, hogy a szójaolaj kiváló üzemanyag. A UPI jelentése sze­rint a farmerekből álló szójabab­tanács a bemutató kísérlethez felerészben dízelolajjal tölti fel a Ford tartályát. A gépkocsi mo­torjában semmiféle módosítást nem hajtanak végre. Orosz hitelfeltétel: szigorűbb reformok A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerdán jóváhagyta az el­ső, 1,04 milliárd dolláros hitelfdz orosz gazdaság korszerűsítésére. A fennmaradó 3 milliárd folyósí­tására 1993-ban kerülhet sor — de csak abban az esetben, ha az orosz kormány kötelezi magát átfogóbb, szigorúbb reformokra, beleértve a pénzmennyiség sza­bályozását. Német munkanélküliség Július folyamán 6 százalékra nőtt Németország nyugati felén a munkanélküliek aránya; szá­muk 134 ezer fővel 1,827 millió­ra gyarapodott — jelentette a UPI a német munkaügyi minisz­térium közlése alapján. Az or­szág keleti felén az állástalanok aránya 14,6 százalék, s számuk csaknem eléri az 1,2 milliót. Jú­niusban Németország nyugati részén 5,6 százalékos, a keleti felén 13,8 százalékos volt a mun­kanélküliek aránya. Pórul járt az emtr — de szegények a gazdagok a Cote d’’ Azúron Már a valóban gazdagok sem lehetnek biztosak abban, hogy a nyarat a híres francia tengerpar­ton, a Cote dfAzúron tölthetik. Ennek két oka van: az egyik, hogy a luxusvillák havi bére fel­szökött az égbe. A másik pedig, hogy még egy emírrel is megtör­ténhet: akkor sem élvezheti az idilli környezetet, ha történetesen megfizetné a csillagászati össze­get. A szaúd-arábiai király unoka- testvérének, Turki Ben Suhan Abdul Aziz emírnek például ak­kor sem adta ki az angol tulajdo­nos villefranche-i vizparti szu­pervilláját, amikor a dúsgazdag arab közölte: hajlandó hetenként akár 10 millió forintnak megfele­lő összeget is fizetni. A britházi­gazda azért elöntött így, mert — s ezt közölte is — az emír nem nyer­te meg a szimpátiáját. Hozzátet­te, hogy nem faji okokból. Mindezek ellenére csak lát­szat, hogy a francia tengerparton a villatulajdonosoknak áll a vi­lág. A valóságban még olyan hí­resség sem tudott megválni a Cote d’ Azúron épült mesés villá­jától, mint Jean-Paul Belmondo, így érdemes kiadni, míg őmaga a Cap Ferrat-i csodálatos félszige­ten — egyébként ez a tengerpart legdrágább üdülőhelye — ha­vonta 10 millió forintnak megfe­lelő summát tesz le egy másik szuperkomfortos villáért. Az ingatlanügynököknek e furcsaságokra is megvan a ma­guk magyarázata. „A gazdasági válság elérte a Cote dyAzúrt is. Kevesen tudják megengedni ma­guknak azt a luxust, hogy házat vegyenek, tehát inkább bérelnek egyet” — mondja Richard Wolf, a Mougins Le Haut-i „Riviera Ret­reats* Ingatlanügynökség veze­tője. A havi bérlet akár a ház tel­jes értékének az öt százalékát is kiteheti. A bérleti díjak tavaly óta 10-20 százalékkal emelkedtek. Tavaly óta 20 százalékkal ke­vesebb luxuslakás talált új gaz­dára a francia Riviérán. A nizzai polgármerster, Jacques Médecin 29 szobás, 12 fürdőszobával és saját diszkóval Kiépített háza pél­dául 200 millió forintnyi össze­f ért sem kellett senkinek. Végül énytelen volt az ár kétharmadá­ért eladni. Más hírességek villáit — mint például Rex Harrisonét — már meg sem kísérlik eladni. 500 millió forintot senkinek sem ér meg ma egy villa a Cote d’ Azúron — vagy pedig nincs rá pénz. Szegények a gazdagok...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom