Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-07 / 186. szám

1992. augusztus 7., péntek BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Nyáron sem üres az iskola Szürke jelen, bizonytalan jövő? Gabonakörkép Az időjárás miatt idén sokkal gyengébb terméseredményeket értek el a nagybátonyi körzet mezőgazdái, mint amilyeneket megszoktak. íme néhány adat és vélemény a termelőszövetke­zetek házatájáról. A mátramindszenti Mátra Gyöngye téesz elnöke, André László elmondta, hogy a csapa­dékmentes időjárás nagyon is előnyös volt a betakarítás idő­szakában, még ha előtte komoly károkat is okozott...- Idén 10 nap alatt befejeztük az aratást, máskor ez néhány nappal tovább szokott tartani. Persze közrejátszott ebben az is, hogy máskor jóval nagyobb tö­megű gabona terem ...- Milyen a termés?-A búza 3,3, a tavaszi árpa 2,8 tonnás hozamot ért el hektá­ronként. Az őszi árpa, és a kifa­gyás miatt újravetett területeken ez négy tonna körül van!- Értékesítik a gabonát?- Csak a saját tagjainknak adunk el. Tároljuk a fölösleget, és csak akkor dobjuk piacra, ha kedvezőbb lesz az ára. A mátraterenyei Zagyva völ­gye téesz elnöke, Fábián Ignác azt hangsúlyozta, hogy az em­berek példaszerűen dolgoztak aratás idején.- Mindenki a munkájával volt elfoglalva, nem pedig a szövetkezet átalakulásának gondján rágódott - mondta. Egyébként a termés nem a legjobb. A búza 2,8, az árpa pe­dig 3,1 tonnás termést hozott hektáronként. A lucfalvai központú Kis- Zagyvavölgye téesz termés- eredményeiről Mikuska József, főkönyvelő beszélt.- Gyengék a hozamok az idén. Búzából 3,8, tavaszi árpá­ból pedig 2,3 tonna a hektáron­kénti átlag. A bátonyterenyei Mátra téesz elnöke, Percze József arról szá­molt be, hogy a szokásos két hét helyett idén hat nap alatt lezaj­lott az aratás.- Ez persze a vetésterület csökkenésének is az eredménye - mondta. A búza 32,5, az árpa pedig 35,5 mázsás termésátla­got ért el. Mivel tudjuk tárolni, ezért egyelőre nem adjuk el. A kisebb vetésterületnek és termésnek „köszönhetően” gépalkatrész gondok sehol sem jelentkeztek, és tárolási gondok sincsenek. Faragó Z. Sámsonházi hagyományok nyomában Ovádzálás. Régi, már-már feledésbe merülő szlovák nép­szokás. Sámsonházán, és más szlovák ajkú településen néha-néha még felbukkan. Ovádzál, magyarul annyit jelent kikísér, elkísér. Az esküvő után ugyanis az ifjú feleséget, mikor kilépett a templomból, idős asz- szonyok fogták közre, szoknyá­ikkal betakarták őt, közben mindenféle tanácsot sutyorog­tak neki. Talán az új útra, az asszonyi életre vezették át ezzel a rituáléval. A megyénkben élő szlovák nemzetiség ifjú és lelkes képvi­selői azonban próbálják meg­őrizni őseik eltűnő szokásait. Ifjú Bukrán Pál, a sámsonházi Koleso néptáncegyüttes veze­tője sokat tudna mesélni erről, hisz ő egyike azoknak, aki a régi hagyományok feleleveníté­sén fáradozik.- A tradícióink kezdenek fel­edésbe merülni, már jószerével csak esküvők alkalmával kerül­nek elő. Mi a táncok gyűjtésé­vel foglalkozunk elsősorban. Van egy tánc, amit úgy hívnak, hogy koleso, magyarul annyit jelent, kocsikerék. (Egyébként ez lett a névadónk, mert nagyon megkedveltük.) Úgy maradt fenn, ahogyan eredetileg is jár­ták apáink. — A zene is szlávos, amire táncoltok? — A mi településünkön meg­maradtak a dallamok az eredeti hangzásukban. Van egy sám­sonházi csapat, ők muzsikálnak nekünk. A zenészek magját egy helybéli fiú - aki jól ismeri eze­ket a szlovák nótákat -, és egy zenetanár adja.- Most milyen táncmotívu­mokat tanultok?- Elsősorban sámsonházia- kat, olyanokat, amelyek félig vagy egészen feledésbe merül­tek, azokat elevenítjük fel. — Ezeket a táncokat ti kutatjá­tok fel? — A zömét nem kell, mert la­kodalmak alkalmával előkerül­nek, az őslakosság még ismeri ezeket.- Milyen tervei vannak a csoportnak?- Mi a magunk örömére tán­colunk. Nem akarunk mi ebből pénzt csinálni, mert nem ez a lényeg. Egyszerűen jó együtt.- fenyvesi ­Megújult a ravatalozó • Sámsonháza. Két héttel ez­előtt fejezték be a község teme­tőjében a ravatalozó felújítását. A közel 600 ezer forintos beru­házást az önkormányzat finan­szírozta saját anyagi forrásai­ból. Elkészítették a temetőkerí­tést is. Mindkét munka kivitele­zője egy nagybátonyi vállal­kozó. Közmunkások • Mátramindszent. A község­ben három főt alkalmaznak közmunkák végzésére. Az ide­iglenes munkavállalók pillanat­nyilag az árkolási- és a belső vízelvezetési munkálatokat, az áteresz tisztításokat végzik, és járdalapokat is gyártanak, a ké­sőbbi burkolási munkálatokhoz. Ünnepi előkészület • Dorogháza. Tegnap ülést tartott a képviselő-testület ün­nepségeket előkészítő bizott­sága. Augusztus 22-én egész napos programot szerveznek a településen. Az ünnepi megem­lékezés után kulturális és sport- programok következnek, majd 20 órától kezdetét veszi a bál. Kisebb beruházások ® Mátraverebély. A nagybá­tonyi városgazdálkodási válla­lat kivitelezésében megkezdő­dött a polgármesteri hivatal előtti kerítés építése. A Damja­nich utcában is hozzáfogtak a földárkok elkészítéséhez, a bel­vízelvezetéshez.­Nyaraló vendégek • Mátraalmás. Az egykori művésztelep szálláshelyein az önkormányzat július elsejétől fogad vendégeket. Pillanatnyi­lag az albertirsai zeneiskola harmincnégy fős csoportja pi­hen és gyakorol a táborban. Tiszavasváriból érkeztek a jelenlegi vendégek.Fotó: Rigó Tibor Szuha egyetlen utcáján for­rón tűz a nap. Az aszfalt megol­vadva tapad cipőnk talpára, az emberek ha csak tehetik, ár­nyékba menekülnek. Az iskolá­ból azonban gyermekzsivaj szű­rődik ki! Augusztus elején? Csak nem a meleg okoz hallu- cinációt? A szomszédos önkormány­zati hivatal hűvös szobájában aztán a község polgármestere, Bata József megnyugtat: nem a hőguta kezdődő jelei mutatkoz­nak rajtunk.- Tavaly kezdtünk csereüdül­tetéssel foglalkozni - kezdi a beszélgetést. - Az iskolát alakí­tottuk át vendégfogadás célja­ira. A jelenlegi felszereltség mellett 40 fő igényeit tudjuk ki­elégíteni. A beruházást tulaj­donképpen csak az ágyak, az ágyneműk, és a konyhai felsze­relések beszerzése, valamint a vizesblokk kialakítása jelen­tette. Az előírásokat így be tud­juk tartani, hiszen rendeletben neghatározott, hogy szemé­lyenként hány mosdó, zuha­nyozó, miegymás szükséges.-Kikkel vették fel a kapcso­latot a tábor beindításakor?-Elsősorban alföldi és du­nántúli települések iskoláival. Eddig három intézménnyel ala­kult ki gyümölcsöző kapcsolat. Tatabánya, Doboz és Tiszavas- vári általános iskoláiból érkez­nek hozzánk a vendégek. Pilla­natnyilag is utóbbiak nyaralnak náluk. A turnusokat egész nyárra lekötötték, de összesen csak hat, tíznapos turnust szer­veztünk. Tulajdonképpen csak a július- augusztus számít „fő­szezonnak”, hiszen nyár elején gondoskodnunk kell az iskola felújításáról is.- Cserekapcsolatokat is sike­rült kialakítani a vendégekkel?-Igen, a szuhaiak Tiszavas- váriban voltak nyaralni. Nem nyereségorientált vállalkozás ez, hiszen hasznunk nincs rajta. Fő célunk a kapcsolatteremtés!- A vendégek jól érzik magu­kat Szultán?- Erről őket kellene kérdezni, de egészen biztos, hiszen van, aki már jövőre is lekötött két nyári turnust. Túlságosan sok dolgunk nincs egymással, de az étkezésen kívül idegenvezetést és programokat is szervezünk a számukra, ha igénylik.-Hogyan ítéli meg a térség jövője szempontjából a falusi turizmus helyzetét?- Az infrastruktúra fejlesz­tése nagyon fontos lenne. Főleg az ivóvíz és a szennyvíz hálózat kiépítése lenne sürgető. A falusi turizmus előmozdí­tása érdekében tavaly urbanisz­tikai konferencia rendezését is vállaltuk. A Mátra északi terüle­tei idegenforgalmi szempontból meglehetősen elhanyagoltak, ezen jó lenne változtatni. Átmegyünk az iskolába. A tantermekből hangos zene és ri­csaj szűrődik ki. A csoport ve­zetője, Rádulyné Kórik Mari­ann pedagógus teljes családját magával hozta nyaralni a mátrai falucskába.- Mivel telnek a napjaik?- Ha csak tehetjük, túrázunk. Ma például Galya-tetőn vol­tunk. Ami a legfontosabb, hogy egészséges, tiszta levegőn lehe­tünk, ami az otthoni körülmé­nyek után nagyon jól esik mindannyiunknak...- A gyerekek is élvezik?-Igen, hiszen vannak, akik már másodszor jöttek ide. Mit lehet ehhez hozzátenni? Találkozzunk jövőre is! F Z. Ősszel már birtokba vehetik A bátonyterenyei Gyürky- Solymossy kastély csodálatos, arborétum jellegű környezetben található. Az épület még vi­szonylag jó álapotban van, de a romlás jelei mutatkoznak rajta. A tornyok zsindelytetői meg­rongálódtak, a falak vizesednek, de helyreállíthatatlan sérülések eddig még nem keletkeztek. A kastély földszintjén pilla­natnyilag a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek gyártörténeti kiál­lítása tekinthető meg. Mint a helyszínen megtud­tuk, néhány évvel ezelőtt még sokan felkeresték a múzeumot, de a látogatók fokozatosan el­maradtak ... Liptai Pétertől, az SKÜ fej­lesztési osztályvezetőjétől, a gyártörténeti munkabizottság tagjától kértünk információt a múzeum múltjáról és jövőjéről.- Pontosan tíz évvel ezelőtt vitték a Gyürky- Solymossy kastélyba a kiállítást, mivel az épület 1982-ben a gyár tulajdo­nába került. Azóta változatlan formában látható. A kohászati üzemek jövőre ünnepli fennállásának 125. év­fordulóját. Addigra szeretnénk a kiállítást Salgótarjánba áthe­lyezni, de ennek kitűzött határi­deje még nincs.- Mi lesz a kastély jövője?-Ezt még nem tudhatjuk. A vállalat szeretne valami módom túladni rajta, és ezt már költség- térítés fejében is megtenné, azaz a ráköltött összeg egy ré­széért is odaadná. Tudomásunk szerint a helybeli polgármesteri hivatalnak is szüksége lenne rá, de biztos, hogy anyagilag ők sem állnak valami fényesen ... A bátonyterenyei polgármes­teri hivatal titkárságvezetője, Kiss László arról számolt be, hogy az önkormányzat is szor­galmazza a kastély megvásárlá­sát és hasznosítását.- A park már az önkormány­zat tulajdonába került. Bár anyagi lehetőségeink valóban korlátozottak, ennek ellenére szeretnénk a közeljövőben a kastélyt is megszerezni. A mai állapotában is csodálatos szép­ségű műemléképület és park to­vábbi fenntartásához, a jellegé­hez illő, bármilyen működtetési formát elképzelhetőnek tartunk. Faragó Zoltán fotó: Kulcsár Gabriella A gyártörténeti kiállítás rövidesen elköltözik A kastély homlokzata még jó állapotban van Mátraterenyén, az általános iskola udvarán már csaknem készen van az új tornacsarnok. A könnyűszerkezetes, acélvázas épület 11 millió forintos költ­ségvetéssel, egy siófoki belga­magyar vegyesvállalat kivitele­zésében készül. A mindössze néhány profi szakemberrel dolgozó cég a Fri- somat márkanevű épületet ha minden a tervek szerint halad, akkor szeptember elejére befe­jezi. Nem sokkal iskolakezdés után így a gyerekek birtokukba vehetik a tornacsarnokot, ami bizony már évtizedek óta na­gyon hiányzott az iskola mellől. Az építkezésbe azért vághatott bele az önkormányzat, mert a jelenlegi pályázati rendszer le­hetőséget nyújt arra, hogy 60 százalék saját anyagi fedezet mellett a hiányzó összeghez ál­lami támogatás segítségével hozzájuthassanak. Szeptember elejére elkészül a tornacsarnok Mátraterenyén Kisebb csoda Mivel hetven százalékos költségtérítés mellett lehet hozzájutni, a legtöbb ön- kormányzat alkalmaz köz­munkásokat. Segítenek ez­zel az ellátás köréből kike­rülő munkanélkülieken, és előnyös a hivatal szempont­jából is, hiszen karbantar­tási, tereprendezési, köztisz­tasági munkálatok elvégzé­sére kedvezményes feltéte­leket teremthetnek. Más kérdés, hogy csak kevesen dicsérik a közmunkások te­vékenységét. Van olyan is, aki azt mondja, hogy fel­ügyelő nélkül nem is érde­mes munkába állítani őket! Üdítő kivételt képez e témában Sámsonháza: ott ugyanis nincs szükség közmunkásokra! A polgár- mester asszony a két kezén össze tudja számolni, hogy hány állástalan van a falu­ban! Ezért aztán nem indo­kolt, hogy pályázzanak a támogatásért. Bizony irigy­lésre méltó dolog, hiszen máshol a fél falu nemhogy állás nélkül van, de már a segélyezés köréből is kike­rülve, szociális járadékra kényszerült.. . Alkalmi munkával Dorogházán megkezdő­dött a Táncsics út vízrende­zése és kiépítése. Eddig nem is lenne a hírben semmi különös, de itt egy egészen rendkívüli munka- megosztásról is szó van. A kivitelező ugyanis a Via et Vita részvénytársaság, amelynek tagja a helyi ön- kormányzat is. A cég vezetőivel egyetér­tésben ezért úgy döntöttek, hogy az építési munkálatok során helybeli munkaerőt is alkalmaznak. Ennek az a célja, hogy a befektetett pénzeszközök lehetőleg ne kerüljenek ki a településről, a dorogházia- kat pedig alkalmilag ilyen formán munkához juttat­hassák. Bátonyterenye és környéke Holnapi számunkban „Balassagyarmat és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó A Koleso nem felejt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom