Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-29-30 / 204. szám

6 HÍRLAP

HÉTVÉGI MAGAZIN

1992. augusztus 29-30., szombat-vasárnap

UFO - lesen

Csillaghajó vagy szúnyogfelhő?

Feltételezések a Tunguz—meteorról

NÓGRÁD„ HÍRLAP

Aranybulla emlékmű

A Székesfehérvár melletti Csúcsos hegyen a Szent István napi ünnepségek keretében avatták fel az Aranybulla emlékművet. Balsay István polgármester köszöntője után dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész mondott avatóbeszédet. MTI Foto

Ezerötszáz éves gyermeksír

A pisai Ferde Torony tövében a régészek ritka leletre bukkantak: egy. az időszámításunk szerinti ötödik században elhunyt gyermek sójára.

A földfelszín alatt alig fél méter mélységben 1500 éve nyugodó csontok Fulvio Bartoli régész szerint sok mindenről tanúskodnak. A mintegy 10 éves gyerek - nemét tekintve valószínűleg fiú — szegény családból származott, sokat nélkülözött és alaultáplált volt. Ezt rossz fogai is bizonyítják.

A fiúcska kisebb volt pajtásainál: csak 1,27 m magasra nőtt. szemben az akkor korához illő 1,35 m-rel. Halálát a legyengült szervezetet megtámadó több betegség együttesen okozta.

A szülőknek nem tellett rá, hogy a gazdag rómaiakhoz hasonlóan különböző értéktárgyakat. így például vázákat vagy ékszereket, helyezzenek fiúk sírjába. így a lehető legegyszerűbben temették el.

A Ferde Torony megerősítése során - amikor a talajból mintát vettek - bukkantak rá a kis sírra.

Több mint 80 év telt el a Tunguz-meteor lezuhanása óta. Az eset a maga nemében any- nyira rendkívülinek számított, hogy számos vitának és fantasztikus regénynek adott témát. Az elmúlt évtizedekben rengeteg feltételezés látott napvilágot az eseménnyel kapcsolatban. A feltételezések meghökkentő változatosságot mutatnak ugyan, de a legszenzációsabb elképzelések mára már nem állják ki az idő próbáját, de ennek ellenére mégis említést érdemelnek.

Még ma is találkozhatunk folyóiratokban, könyvekben megjelenő különböző érdekesebb elgondolásokkal.

A Tunguz-meteorra vonatkozó feltevések katalógusát 1969 január elsején zárták le. A katalógus összeállításához 390 cikket, 180 referátumot, 580 tudományos ismeretterjesztő dolgozatot, egyéb feljegyzést, 60 regényt, elbeszélést, 10 monográfiát, 5 filmet, rádió- és televíziójátékot, valamint levéltárak és magánlevelezések anyagát, sőt még néhány festményt és grafikát is felhasználtak.

A katalógus első helyén szerepelnek a technikai eredeten alapuló feltételezések. Ezek közül nézzünk meg néhányat. (Az évszám a közzététel időpontját jelöli)

1. A Marsról érkező atom űrhajó felrobbanása. (1946)

2. Űrhajó érkezése a Vénuszról

3. Kémautomata a Vénuszról. Sikeres start a Földön tett rövid látogatás után.

4. Nukleáris robbanás ismeretlen okból.

5. Repülő csészealj lezuhanása, vagy leszállása és szétrobbanása.

6. A Hattyú-csillagképből a Földre bocsájtott óriási lézersugár.

7. Két vagy három űrhajó összeütközése.

8. A Föld környezetében manőverező űrhajó balesete üzemzavar következtében.

Valljuk be őszintén eléggé gyermekded feltételezés az a gondolat, hogy bolygószomszédainkon értelmes lények civilizációja létezik. Ma már teljes biztonsággal állíthatjuk, hogy ezek a régi elképzelések nem állják meg a helyüket. A

Vénusz bolygóra leszálló Vényére szondák a felszínen pokoli hőmérsékletet, 450 Celsius fokot mértek. Ilyen hőmérsékleten még az ólom is megolvad. Ebben a mostoha világban még az élet egyszerűbb formája sem alakulhatott ki az óriási forróság miatt. A Marson pont ellenkező a helyzet, legfeljebb nyáron az egyenlítő környékén emelkedhet a hőmérséklet plusz 10 Cel- sius-fok fölé. További nehézség - az élet szempontjából, - hogy a Mars felszínén az alacsony légnyomás miatt a víz nem maradhat folyékony halmazállapotban. Márpedig a víz az élet keletkezéséhez és fenntartásához nélkülözhetetlen. Nemcsak anyagcsere - folyamatok közege, hanem nélküle már a kémiai evulóció során sem alakulhattak volna ki az egyszerűbb biológiai vegyüle- tek sem.

(Egyéb technikai feltételezésekről bővebben lehet olvasni a Nemere Ist\’án: Tények és talányok c. könyvében, ahol a szerző részletesen elemzi a problémát.)

A következő csoportot az un. „antianyagos” feltevések képviselik. Ez az elmélet feltételezi azt, hogy valahol a világegyetemben létezik olyan anyag, amelynek atomjaiban a részecskék elektromos töltései ellentétesek a „mi” anyagunk részecskének töltésével. így ha a két agyag egymással érintkezik - még egészen parányi mennyiségben is - óriási robbanás következik be. Néhány érdekes feltevés ezek közül:

1. A Föld összeütközött egy antianyag-darabkával. (1947)

2. Nagy tömegű antianyag annihilációja (szétsugárzása) a légkörében. (1958)

3. Óriási sűrűségű törpecsillag anyagának darabkája került a Föld légkörébe. (1966)

4. Közönséges meteorit, kis antianyag hold kíséretében. (1968)

Az első antianyagos feltételezés L. La Paz matematikustól származik. Mint már említettük, az antianyag és anyag összeütközésekor óriási energia szabadul fel, és az a tény, hogy a Tunguz katasztrófa során nem alakult ki a felszínen kráter, arra enged következtetni, hogy a robbanás a levegőben történt.

Akármennyire is hihetetlen még vallásos feltevések is születtek.

1. Tűzokádó sárkány repült át az égen. A katasztrófa idején (1908) az ott élő őslakosság hiedelme az volt, hogy a meteorit nem más, mint egy égi sárkány, amely tüzet okádva, nagy mennydörgések közepette repül át az égen.

2. Annak a katasztrófának a megismétlődése, amely egykoron Szodoma és Gomora városát sújtotta. (1950) A geofizikai feltevések sorában elsőként a gömbvillám kisülését jelölik meg. Hatalmas földrengés, melyet levegő rengés követett. (1908) A robbanás epicentrumától számított 20 kilométerre - minden irányban - a vastag törzsű fák sugarasan kidőlve hevertek. A robbanás nyomán több kilométer magasságba csapott fel a füst és a por, a keletkező lökéshullám pedig még 100 kilométerrel arrébb is földhöz vágta az embereket és az állatokat.

3. Öt köbméter térfogatú szúnyog és légyfelhő felrobbanása. (1960)

(Amikor sok évvel később L.A. Kulik kutató munkát folytatott a térségben, embereinek valóban, szúnyogfelhőben kellett dolgozni. Testüket arcukat, vékony hálóval védték meg a vérszomjas rovarok csípései ellen. Mindezek az óvintézkedések azonban nem bizonyultak eléggé hatásosnak, így a szúnyogok továbbra is gyötörték a expedíció tagjait. Elméletben lehetséges, hogy egy szúnyogfelhő elégjen a levegő oxigénjében, ha sűrűsége és a tömege elég nagy.)

4. Izzó meteor hatására az örök fagy birodalmában durranógáz keletkezett. (1962) Ez utóbbi lényege a következő: A Föld felszíne és az ionoszszféra között hatalmas kisülés történt, a Drake-átjáróban mely a Tűz- föld és az Antarktisz között húzódik, óriási robbanás zajlott le. A robbanás következtében keletkezett légrengés vagy szeizmikus hullám megkerülte a Földet és összeütközött saját magával, és ez okozhatta az óriási pusztítást a köves Tunguzka mentén.

Ugyancsak változatos képet mutatnak a meteorral kapcsolatos különböző feltevések is.

1. Hatalmas meteor zuhant le a Podkamjennaja Tunguzka medrébe. (1922)

Ebben az esetben óriási krátert kellett volna találniuk évek múltán is az arra járó kutatóknak. De senki sem talált krátert, vagy ehhez hasonlót. Még a detonáció epicentrumában is csak sugarasan kifelé dőlő fák hevertek. Mindebből arra következtettek, hogy a robbanás a térség felett néhány kilométerre következett be.

2. Levegőben széthulló meteor légrengést keltett. (1925)

3. Sajátos összetételű (jégből és fagyott gázokból álló meteor okozta a katasztrófát. (1958)

3. A Földbe becsapódó meteort nem jó helyen keresik: nyugati irányból repült, és az alsó Tunguzikában zuhant le. (1960)

4. A Tunguz- meteor nem volt más, mint kozmikus porfelhő összesűrűsödése. (1962)

A csillagászok napjainkban leginkább hajlanak arra az elképzelésre, hogy a Tunguz katasztrófát az Enke-üstökösről levált anyagdarab okozta. Tömegét kb. 50 ezer tonnára becsülték. Egyes csillagászati szakirodalmakban arról is olvashatunk, hogy a katasztrófa színhelyén mégis találtak több tucat kisebb krátert, melyben meteoritikus anyagszilánkok nem voltak ugyan, de az egyik kráterben mégis felleltek nagyon csekély mennyiségű, olvadt sziIlkátokból és fémekből álló anyagmintát.

A Tunguz katasztrófával kapcsolatos feltételezések sora szinte végeláthatatlannak bizonyul. Hogy melyik lehet a felsoroltak közül az igazi? Ki tudja ennyi év múltán?!

S nem meglepő az sem, hogy még napjainkban is születnek egészen újkeletű teóriák. 68 évvel a robbanás után a Vaska folyó partján két horgász egy másfél kilogramm súlyú ezüstös fémdarabot talált. A leletet Moszkvában megvizsgálták, kiderült egy olyan szokatlan ötvözettel állnak szemben, amelyet földi technológiákkal nem tudnak előállítani. Mindez persze 1976-ban történt, de erről a szovjet sajtó csak a vizsgálatok lezárása után, kilenc évvel később tett említést!

V. Tana Judit

A társas élet régi-új formája

Alakulóban a Mikszáth Kálmán Társaság

Nem eléggé ismert még a közvélemény előtt, ezért érdemes, sőt szükséges hangsúlyozni: a salgótarjáni központú Mikszáth Kiadó - amely a „nagy palóc” szellemi hagyatékából és a nógrádi kulturális hagyományokból építkezik - két évvel ezelőni megalakulása művelődéstörténeti kuriózum Nógradban. Ezt megelőzően ugyanis - bár könyvkiadás létezett - ilyen formában még soha nem működött kiadó a megye területén.

Az induló szerény támogatástól eltekintve a kiadó önerőből működik, eleddig huszonkét saját kiadványt tudhat magáénak.

A sikeres indulás ellenére a „Mikszáth” is hasonló problémákkal küzd. mint bármelyik más, humán kultúrát kínáló kiadó manapság. Főleg a megjelent művek terjesztése, az olvasókhoz való eljuttatása okoz gondot.

E dilemma feloldásában is segédkezet jelenthet a Mikszáth Kálmán Baráti Társaság,

amelyet ezekben a hetekben kívánnak életre hívni. A társaság majdani tagjai garantálják az olvasói kör egy részét, ugyanis a tagság fejében kötelezettséget vállalnak a Mikszáth Kiadó könyveinek megvásárlására, hozzájárulnak a kiadó termékeinek népszerűsítéséhez.

A társaságba belépők a megvásárolt könyvek (termékek) arányában a kiadóban részesedést vásárolhatnak. A jutalék összege a tag számára különböző kedvezményekre jogosító „szimbolikus tőkeként” felhalmozható és számos formában realizálható. A társasági tagok által javasolt új tagok „tőkerészének” tíz százalékát automatikusan az ajánló kapja. A társaság tagja mindenért, amiért fizet, terméket, vagy szolgáltatást kap ellenértékként, így a tagság részben erkölcsi, részben anyagi természetű viszony.- Mint a szeptemberben megjelenő bemutatkozó prospektusunk igazolja majd. a

Mikszáth Társaság lényegesen „többet fog” tudni a fentiekben említetteknél - mondja dr. Németh János a kiadó igazgatója. Azt szeretnénk, ha a „klasszikus” társasági élet, az értelmiségi kaszinó egy, napjaink igényeihez „igazított” formája lenne. Szervezünk felolvasóesteket, vacsorákat és egyéb társas összejöveteleket, ahol a résztvevők kicserélhetik gondolataikat, kellemesen érezhetik magukat. Díszelnöknek egy tekintélyes személyiséget tervezünk felkérni. Tagjaink igazolvánnyal rendelkeznek és számukra kedvezményes eljutást biztosítunk a Mikszáth emlékhelyekre. Arra törekszünk, hogy az olvasói bázis részese legyen a kiadó szellemi műhelyének. A Mikszáth Kálmán Társaság életre hívása végül is lehetőség lesz egy önkéntesen, szabadon gyakorolt nagy játékra, mely megvalósításával lehetünk igazán méltóak névadónk emberi, erkölcsi örökségéhez.

Csongrády Béla

Jókai súgott, Dankó Pista hegedült

Az 1996-os világkiállítás legnagyobb vidéki látványossága: a Feszty körkép

A film és a televízió feltalálása előtt hatalmas méretű körképeken örökítették meg egy- egy nép történelmének jelentős pillanatait. A témákat tekintve a napóleoni háborúkhoz kötődőkből készült a legtöbb: Belgiumban a waterloo-i, Angliában a trafalgari, míg Oroszországban a borogyinói csatáról.

Szerte a világon több mint harminc ilyen alkotást tartanak számon, méreteit tekintve közülük az egyik legnagyobb, a mi honfoglalásunkat ábrázoló Feszty-körkép.

Megfestésének ötlete Jókai Mórtól __ származik. rokona Feszty Árpád örömmel vállalta a megvalósítást. A festőművész az eredeti helyszínen, a Verecz- kei-hágónál is készített vázlatokat. Hogy a festmény alakjai minél jobban hasonlítsanak a honfoglaló őseinkhez, Feszty Ázsiából hozatott az ott élőket ábrázoló fényképeket. A tömegjeleneteket pedig éppen a térhatás miatt, a valóságban is megrendezte. A művészeket, a kor legünnepeltebb nótaszerzője, Dankó Pista szórakoztatta.

A körképet a honfoglalás ezeréves ünnepén láthatta először a közönség. A milleneum után is évente százezrek csodálták meg. A második világháborúban megrongálódott a kép, évtizedekig darabokra vágva, tekercsekben próbálták megőrizni az utókornak. A végleges megoldásra, a helyreállításra csak nagy nehezen akadt pénz. A rendkívüli szakértelmet és nagy-nagy türelmet igénylő munkát lengyel restaurátorokra bízták, akik a szó igazi értelmében négyzetcentiméterenként állítják helyre a panorámaképet. Újságírókat, érdeklődőket csak az előre meghatározott időben fogadnak. Nem mintha titkaik volnának, de a helyreállításnak ezt a Ryszard Wojtowicz által kidolgozott módját szabadalom védi, és a restaurátorok a boszorkánykonyhában használt, néha robbanásveszélyes vegyianyagok receptjét féltik az avatatlanoktól.

A híres alkotás egy részlete szeptember elejéig Budapesten, a Hotel Corvinusban, a Kem- pinski Szállóban látható. Mint a helyreállítás pénzügyi fedezetének előteremtésére létrehozott kuratórium egyik tagjától, Trogmayer Ottótól, a Szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatójától megtudtuk, a helyreállítás

2,7 millió dollárba kerül, ebből az összegből még több tízmilliónyi forint hiányzik.

Az épület, ahol a Feszty- körképet véglegesen elhelyezik, már kész. A Csongrád megyei Ópusztaszeren, a vérszerződés, az első magyar országgyűlés színhelyén egy erre a célra emelt rotunda várja a világhírű alkotás elkészültét. Szakemberek véleménye szerint az 1996- os EXPO legnagyobb vidéki látványossága lesz a körkép, amelyet a honfoglalás 1100. évében bizonyára sokan tekintenek meg. - szóma -