Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-29-30 / 204. szám

SZEMTŐL SZEMBE 1992. augusztus 29-30., szombat-vasárnap 4 HÍRLAP Keleti György a hatalomról, a választásokról és a konfliktusok időzítéséről „Csak a veszélyes ellenfeleket szokták támadni” Keleti György a régiek közül utolsóként hagyta el a Honvé­delmi Minisztériumot. Alighogy leültek a távozása körüli hul­lámok, visszatért a neve a közéletbe, mint az MSZP jelöltje a kisbéri időközi parlamenti választáson. Győzelmét természete­sen vegyes érzelmek fogadták, voltak akik sikerként, mások intő jelként könyvelték el. A salgótarjáni BIT-NODISZ kempingta­lálkozó és egyben a Vidám vásár egyik legnevesebb vendége volt a szocialista politikus. Ott kértünk tőle interjút.-Nekem még mindig furcsa, ha azt hallom, Keleti György képviselő, ahelyett, hogy Keleti György, a Honvédelmi Minisz­térium szóvivője.- Nekem is furcsa, de abban az értelemben is, hogy nem ér­zek magamon semmiféle elvál­tozást, vagy küldetéstudatot. Viszont most érzem, hogy huszonhét település mennyi gonddal-bajjal jár. Hetente két- szer-háromszor a választókör­zetemben vagyok, és nagyon rossz tapasztalataim vannak. Nagyon nagy az elkeseredés, ami a létbiztonságukat, megél­hetésüket illeti s nem kevésbé a bizonytalanság a gyermekeik jövőjét illetően.- Hiányzik a minisztérium?-Főleg az első időben volt így, de két hétben legalább egy­szer még ma is bemegyek. Nem annyira a minisztérium, inkább a katonabarátok hiányoznak. Ha az ember huszonnyolc évet el­tölt egy ilyen környezetben, az a gondolkodásában, életvitelé­ben meghatározó.- Mennyire nehéz ellenzéki politikusnak lenni?- Azt hiszem, az lenne jó, ha a maga módján mindenki ellen­zéki politikus lenne. A parlamentben nem azt tar­tom jó ellenzéki politikusnak, aki fenntartás nélkül mindennek nekiesik, csak azért, mert a kormánykoalíció terjesztette be, hanem azt, aki az adott válasz­tókörzet érdekeinek megfele­lően megtalálja ezekben az elő­terjesztésekben a hibát, és azon próbál változtatni. De ha az in­tézkedés megfelel a körzet lakó­inak, azt erősíteni szükséges. Az ellenzéki politizálásnak egyes kérdésekben jobb válto­zatok előterjesztésében kellene megnyilvánulnia. Az nem jó el­lenzéki politikus, aki csak azért szidja a kormánykoalíciót, hogy ebből sportot csinálhasson, és nem ad helyette alternatív meg­oldást. Olyanokat kellene mon­dani, amiket az adott ellenzéki párt, ha hatalomra kerülne, meg is tudna valósítani, és az jobb lenne annál, mint amit most a kormány csinál. — Konkrétan azért kérdeztem ezt, mert nemrégiben az Ma­gyar Szociáldemokrata Párt el­nöke azt nyilatkozta, 'hátrá­nyukra szolgált a kampányban, hogy összetévesztették őket az MSZP-vel.- Azt érzem, hogy az MSZP népszerűsége növekszik. Az emberek nagyra értékelik az MSZP-nek azt a két évét, amit a Parlamentben végzett, és hogy a párt fel tudott állni a '89-es ket­tős kongresszus után'kialakított magának egy tartást. Hómnak, Békésinek, Csehák Juditnak nagy népszerűségét érezni. Jó érzés most az MSZP-frakcióba bekerülni. A szocialisták népszerűsége lemérhető a kormánypártok bi­zonyos támadásain is. Szinte nem múlik el nap, hogy a kor­mánypárti sajtó ne próbálná Horn Gyulát valamilyen módon lejáratni -, de csak a veszélyes ellenfeleket szokták támadni.- Gyakran hallani olyan vé­leményt, hogy a kormány tevé­kenysége erősíti a baloldalt.. .-Tulajdonképpen erről van szó. Ha a kormány népszerűtlen intézkedéseket hoz, márpedig az elmúlt két év nemcsak az ob­jektív helyzet, hanem néhány félresikerült felismerés, rosszul levont következtetés miatt is hozott helytelen intézkedéseket, és sajnos a parlamenti összetétel a feles törvények miatt lehető­séget ad, hogy ezeket át tudják vinni. Ezek az emberek szemé­ben a kormány józanságát, segí­tőkészségét vonják kétségbe. Félreértés ne essék, nem aka­rok jó tanácsokat adni a kor­mánykoalíciónak, de azt hi­szem, hogy az ellenzéki politi­kusok sokkal többször találkoz­nak a közvéleményt képviselő emberekkel, ami nagy bizalmat eredményez, és ez is egyfajta előleg arra, hogy a következő választásokon más eredmény születhet, mint legutóbb.- Vannak ezzel kapcsolatban jóslásai?- Úgy gondolom, hogy az el- .következendő időszakban az MDF számára már az is súlyos vereség lenne, ha nem ő lenne egy vezető koalíció vezető pártja. Ezt a bukást minimum meg fogja élni, de azt sem tar­tom kizártnak, hogy azzal a po­litikával, amit most folytat, még a hatalmi koalícióba sem fog bekerülni. Ez persze a saját becslésem. Négy év elteltével látható, mit ígért az MDF, mit valósított meg belőle, mit tettek más pár­tok. Véleményem szerint a mos­taninál több párt kerül majd be a parlamentbe, el tudom képzelni, hogy néhány párt jelentősen lej­jebb esik - ez elsősorban persze a pártok időközi politizálásának és belső önmarcangolásának' következménye lehet. Arra gondolok, hogy a szocialista párt reális számításokkal beke­rülhet a következő választáso­kon a hatalmi koalícióba, amit majd a szociális biztonság meg­teremtése, valódi demokratikus államberendezkedés kialakítása kell, hogy vezéreljen.-Milyen helyzetet örökölne az MSZP, ha megnyerné a vá­lasztásokat?- Az elmúlt két esztendő, és a hátralevő két év reményei nem túl biztatóak. Bármilyen koalí­ció következik, nagyon felemás helyzetet fog átvenni, és nehe­zebbet, mint amilyet ez a kor­mány vett át. Biztosan lesznek olyan kérdések, amikben ked­vezőbb lesz a helyzet, de általá­ban, ami a megélhetést, munka­helyteremtést, szociális ügye­ket, létbiztonságokat illeti, ezek nehezebb szituációk lesznek. Úgy érzem, ez nem fog menni anélkül, hogy egy új koalíció ne alakuljon ki, de nemcsak papí­ron.-Az is fontos szempont egy szavazásnál, hogy lesznek-e szavazók?- Nekem Kisbéren az volt a tapasztalatom, hogy főleg az idősebb generáció élt állampol­gári jogával. Úgy gondolom, hogy a választás szempontjából ez eléggé meghatározó lesz. Amit el kell érni a következő két évben az az, hogy az embe­rek legalább a négyévenkénti parlamenti és önkormányzati választásokra menjenek el, mert most már hallatlanul nagy a tét. Ezt a kérdést kell a kampány középpontjába állítani. Nem vagyok benne biztos, hogy az Magyar Demokrata Fórumnak ez a forftos, de a többi pártnak igen.-Orbán Viktor a tavasszal azt az aggályát osztotta meg a salgótarjáni hallgatósággal, hogy az MDF a választások előtt mintegy másfél évvel szé­pítő gazdaságpolitikába kezd, aminek nem lesz anyagi fede­zete, tehát még évek múlva is azt nyögjük. Ön mit gondol erről?- Én ugyanezt mondom. Nincsenek persze erre adataim, de attól tartok, hogy az MDF a következő választáson a hata­lom megtartása érdekében olyan demagóg módszereket fog alkalmazni, amellyel az adott szituációban megnyeri a választópolgárok tömegeit. De úgy, hogy nekik nem az számít, hogy négy év múlva mi lesz, hanem az, hogy most ezen a vá­lasztáson mi történjen. Tehát ebben Orbán Viktornak teljesen igaza van. A nagy kérdés itt az, hogy a többi pártok mennyire tudják ezt tudatosítani. A másik, amit nem tudok, hogy igaz-e az a hí­resztelés, miszerint az MDF a következő kampányra már fél­retett 400 milliárd forintot? Arra fel kell készülni, hogy ezt az MDF legalábbis meg fogja kísérelni. Az MDF-ről az a külön vé­leményem, hogy ha elveszti ezt a választást, szét fog esni. Mert meggyőződésem, hogy a hata­lom, és a hatalmi pozícióban lévő emberek tartják össze ezt a pártot. Ha nem lesz hatalmuk, nem lesznek zsíros állások, Keleti György a tarjáni a Vi­dám vásár fórumán amikkel híveket tudnak sze­rezni, akkor megszűnik, leg­alábbis olyan benyomást keltő pártnak lenni, mint amit most szeretne.- Mi most a 1994-es válasz­tásokról beszélünk, de hallani másról is. Ón szerint elképzel­hető, hogy nem két év múlva lesz a következő választás?- Hallani olyanokat, hogy a szakszervezet esetleg kezdemé­nyezi, hogy népszavazás útján hozzák előbbre a választásokat.-Én arra gondoltam, hogy később. ..- Nézze, későbbre vinni csak akkor lehet, ha a választások időszakában rendkívüli állapot van, vagy az ország olyan konf­liktusba kerül egy másik or­szággal, ami lehetetlenné teszi a választás kiírását. Őszintén megmondva, ez benne van a pakliban, bár nem adok neki túlzottan nagy esélyt, egészen egyszerűen azért, mert ezt ne­héz pontosan időzíteni. Abban bízom, vagy leg­alábbis feltételezem, hogy az MDF-nek vagy a hatalmi koalí­ciónak vannak olyan józanul gondolkodó tagjai, akik, ha en­nek a veszélyét látják, hogy va­lakik a tűzzel kezdenek játszani, lefogják a kezüket. Dudellai Ildikó Tóth Sándor a munkások képviselőjének érzi magát „Ha prófétája nem is, szolgálója lehetek hazámnak” Tóth Sándor keresztény- demokrata országgyűlési képviselőről azt mondják hí­vei a pásztói 2-es számú sza­vazókörzetben, hogy többet van közöttük, mint Budapes­ten, ahol él. Voltak, akik ko­rábban azt állították: nem kö­zéjük való, nem ismeri gond­jaikat, problémáikat. Tóth Sándor viszont járja a válasz­tókörzetét, keresi a találko­zást az emberekkel, választói­val. De máshol is megfordul. Legutóbb Salgótarjánban a megyei KDNP ifjúsági tago­zata által szervezett somoskői képzőművészeti tábor alkotá­saiból nyílott kiállítás meg­nyitóján beszélt az egyetemes kultúra embert formáló érté­keiről. Korábban - tavaly áp­rilisban, szintén a nógrádi megyeszékhelyen - a ferences rendházban tartott zászló­szentelésen azt mondta, hogy a munkásságnak nincs érdek- képviselete: sem Tarjánban, sem az országban. Pártjának kezet kell nyújtani a munká­soknak, vállalva ügyük szol­gálatát ...-Emlékszik még akkori sza­vaira képviselő úr?- Természetesen. Minderről ugyanúgy vélekedem mint ak­kor, illetve még jobban erősö­dött bennem az a felismerés, hogy a munkásság magáraha- gyott. Elég, ha az átmenet szá­mos kínja, nehézsége közül most csupán a legnyomasztób­bat a munkanélküliséget emlí­tem. Nógrád a szomorú rang­sorban a harmadik helyen áll. A vegetáló nagyüzemek, a becsu­kott bányák kitermelték és még mindig ..termelik” a munkanél­küleik seregét. Nem jobb a helyzet választókörzetemben sem. Nem régen még egész fal­vak kerekedtek fel reggelente, mentek busszal pesti munkahe­lyekre, ingáztak. Mostanra, elő­ször az autóbuszt húzták ki aló­luk, majd a munkakönyvét ad­ták a kezükbe. Munkásokkal a munkásokért Megmondom őszintén, ami­kor megválasztottak képviselő­nek - lehet, hogy tudat alatt, családi örökségem és génjeim folytán - rögtön a magyar mun­kásembernek az arca jelent meg előttem. Apám tekintete sejlett fel bennem, aki akkor már nem élt. Egyszerű vasutasember volt, mindig arra figyelmezte­tett, hogy az embernek ott kell a legjobbat nyújtani a munkában, ahol éppen van. Tudom és nap mint nap meg­tapasztalom, hogy a munkanél­küliség és annak minden követ­kezménye a kétkezi kenyérke­resőket sújtja leginkább. Azo­kat, akik a nemzet ügyeit min­dig úgy képviselték, hogy be­csülettel elvégezték napi mun­kájukat. Most sokan közülük ezt sem tehetik. Ezért is legfon­tosabb számomra a munkáskér­dés és képviselőségem kezdeté­től elköteleztem magam ennek az ügynek. Nógrádban is van bőven tennivaló a súlyos hely­zet enyhítésére. S '91-ben, ami­kor a munkásügyet képviselő pápa, XIII. Leó által kiadott en- ciklika 100. évfordulójára em­lékeztünk, - talán büszkén mondhatom, hogy először az országban - kereszténydemok­rata munkás nagygyűlést tartot­tunk Pásztón, ahol Surján elnök úrral együtt a munkásügyet úgy vállaltuk fel, mint a KDNP programjának egyik sarkalatos Tóth Sándor: „Az embert a munkája igazolja __” k érdését. Én ehhez, mint képvi­selő szeretnék hű maradni. S amikor Pásztón a Mecha­nika került válságos helyzetbe, az ott dolgozókat akarták utcára tenni, elmentem az üzembe, megígértem a munkásoknak, hogy amit csak tudok, amit csak tudunk megteszünk. Talán egy kicsit én is hozzájárultam ah­hoz, hogy hosszas tárgyalásso­rozat végén a városi önkor­mányzat megvette az üzemet, s ezzel megmentette az ott dolgo­zókat a munkanélküliségtől. Kétszázvalahány ember kenye­réről volt szó, de csak ha kettőé­ről lett volna, akkor is ilyen kö­vetkezeteséggel próbáltam volna végigküzdeni másokkal ezt a harcot. Kész vagyok to­vábbi hasonló küzdelmekre. A munkások képviselőjének ér­zem magam, s remélem, hogy akikre hivatkozom, azok is így érzik.- Lankadatlan szorgalommal és szigorú következetességgel tartja meg fogadóóráit körzeté­ben. Ingázik Pásztó és a főváros között. Fontosnak tartja ezt képviselői munkájában?-A legfontosabbnak! Ma már nem lehet úgy politizálni, mint a régiek tették. Tekintetes és nemzetes uraimék azt sem tudták merre van a körzetük. Amikor közeledtek a választá­sok, összegyűjtették a környé­ken a rokonságot, az ismeretsé­get, meg a barátságot - ahogyan ezt Mikszáth is megírta - s úgy lettek befutók. Az egyén gondjaitól az országos ügyekig Számomra a fogadónap azt jelenti, hogy emberekkel talál­kozom. Ahol valóságos élő gondokkal fogadnak, vagy ép­pen „csak” egy idős asszony kér, hogy osszam meg vele örömét vagy fájdalmát. Átfogó kérdések sem hiányozhatnak a politikus munkájából, de az egyes embert megszólítani, ha kell egyéni gondjain is segíteni, ezt tartom egyik legfontosabb teendőmnek. Úgy érzem isme­rem elég jól választókörzetem lakóit. Fájdalmam, hogy nem tudok mindenhová eljutni he­tente, hiszen közel negyven te­lepülésről van szó. Ezért há­rom-négy központi helyen pró­bálok rendszeresen fogadóna­pot tartani. Mostanában Mátra- keresztes lakóinak gondjával kerestek meg. Úgy tűnik, hogy a falu népének évtizedekig biz­tos megélhetést nyújtó fakana- lasság válságba került. Meg­próbálok segíteni. Ez is képvi­selői munka: a legnehezebb, s a legszebbik fajtájából való.-Nem közülünk való, nem ismeri a falut - mondták többen is képviselővé választása után. Mit válaszolt a kétkedőknek?-Semmit. Sok szállal kötő­döm Nógrádhoz, még többel Kisterenyéhez. De mégis azt mondom: a munkája igazolja az embert, ne az, hogy honnan jött. Az is biztos, hogy senki nem le­het a saját hazájában próféta, de szolgálni tudja az ott lakókat. Én ennek szellemében próbálok dolgozni képviselőként is. Akik azt mondták, hogy nem isme­rem a vidéket, a falu emberét, olyanok lehettek, akik valóban nem idevalók.- Tóth Sándor képviselő, ha kell harcosan és keményen érvel választóiért. A szellembariká­don az Új Ember katolikus heti­lap munkatársaként dolgozik. A közelmúltban látott napvilágot, Belül ragyoghatsz címet viselő első verseskötete. A politikai csatározások ideje alkalmas-e az alkotásra?-Az Új Ember munkatársa­ként mentem képviselőségem időtartamára fizetés nélküli szabadságra. De ehhez a laphoz tartozom és húz vissza a szívem továbbra is. Úgy érzem, hogy a keresztény sajtó fontos terület és a jövőben még fontosabb le­het. Tehát van egy ilyen termé­szetes kötődésem, amely nem csak a gondolkodásomat, ha­nem a munkámat is meghatá­rozza. Ami a határozottságot il­leti: szerintem vannak olyan kérdések, amelyekről fehé- ren-feketén kell tárgyalni és jot­tányit sem engedni, de vannak olyan problémák is, amelyeket csak kompromisszumokkal le­het megoldani. A célratörő, ha­tározott politizálást nem lenne szabad összetéveszteni az er­kölcstelen fondorlatossággal. Ami az irodalmat illeti, egye­temista koromtól publikálok. Versekkel eddig antológiában szerepeltem. A képviselőséget és a lírát én soha nem is akartam szétválasztani. Verseimben a szülőföld és a magyarság kér­dése úgy van jelen, hogy azt ki se mondom, talán kiérződik a sorok közül- állítja némely kri­tikusom. Ha ez így van, én örü­lök neki a legjobban. A képviselő lelkiismerete- Kereszténydemokrata kép­viselőként alig esett szó pártjá­ról. A KDNP szellemisége, cél­jai, hogyan tükröződnek képvi­selői munkájában?-Nagyon fontosnak tartom, hogy az ember merjen szembe nézni választóival. Nyíltan, őszintén mondja el a dolgokat. Ne szépítse a helyzetet, de ne is fesse fanyalogva és indokolat­lanul sötétebbre a képet mint a valóság. A kereszténydemokra­ták elve a mértéktartó és hig­gadt politizálás. De ugyanilyen fontos számunkra a személyi­ségközpontúság és a szolidari­tás. Képviselői lelkismeretem szerint ezek alapján próbálok cselekedni.- Köszönöm a beszélgetést. Szabó Gy. Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom