Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-29-30 / 204. szám
cfr— NÓGRÁD »Ja« MEGYEI BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA HÍRLAP L K C K 3 K C ftSH. V. ?rs> BLACK JACK fai Dl SSUlII 1992. AUGUSZTUS 29-30. SZOMBAT-VASÁRNAP Ismét csúcs a határon Péntek reggel 8 kilométeres török autókaraván várt belépésre Részkénéi, s a hét végén naponként legalább 10 ezer török utassal számol a Határőrség — tájékoztatta az MTI-t pénteken Krisán Attila szóvivő, hozzátéve, hogy sok ezer német tranzitutas is athalad az országon. Eltávolították a szobrot A városi önkormányzat határozatát teljesítve, a Boma Gmk daruja leemelte helyéről a békéscsabai vasútállomás előtt álló 1919-es emlékművet. A szobrot tehergépkocsival a városgazdálkodási vállalat raktárába, a már korábban eltávolított Lenin-szo- bor mellé szállították. Tiltakozás a Duna elterelése miatt A Külügyminisztérium közleménye szerint 1992. augusztus 5-én Rudolf Chmel nagykövet, Cseh-Szlovákia képviselője a Duna Bizottságban tájékoztatta a bizottságot és Bába Iván külügyi helyettes államtitkárt, hazánk képviselőjét, hogy Cseh- Szlovákia 1992. október 15-én megkezdi a Duna-meder átvágásának munkálatait azzal a céllal, hogy a dunai hajózást a bősi üzemvízcsatornába terelje, és a bősi vízi erőművet üzembe helyezze. Bába Iván kérte a csehszlovák nagykövetet, hogy a cseh-szlovák kormány adjon tájékoztatást a bizottság tagállamainak, köztük hazánknak, a tervezett cseh-szlovák lépés részleteiről. Válasz híján pénteken a Duna Bizottság magyarországi képviselője tiltakozását fejezte ki a Magyar Köztársaság nevében a Duna Bizottságnál bejelentett cseh-szlovák szándék miatt. III. ÉVFOLYAM 204. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT i © Q uD 8 8 Augusztus 29-én ismét itt a BIKINI nooa/fi©[itiD 88 aff 'SP/«* Lxük G VV A salgótarjáni Gagarin Általános Iskolában is megkezdték a tankönyvek árusítását. - R.T. A Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet tanárudát nyit T ankönyvgondok és megoldások Tankönyvhegyek nem érnek az égig a Piért salgótarjáni lera- katának raktárában, ugyanis már Korábban leszállították azokat az oktatási intézményekbe. Legalábbis amelyek megérkeztek a kiadótól. Tóth Árpádnétól, a lerakatának vezetőjétől érdeklődtünk, hogy az általános iskolai könyvekből hány féle hiányzik még.-A legtöbb megérkezett, de a fogyatékosok számára készült, valamint a nemzetiségi tankönyvek közül alig kaptunk meg néhányat.- Mi a helyzet a középiskolák idei tankönyvellátásával?-Azokbóí is többféle hiányzik, de a napokban várunk még szállítmányt.- Egyelőre tehát iskoláján keresztül minden diák beszerezni a már megjelent tankönyveket. De ha egy tanulónak évközben kellene pótolnia elve- (Folytatás a 3. oldalon) Az OKISZ szövetkezeteinek 80 százaléka folytatja... A Magyar Iparszövetség érdekszférájába tartozó ipari szövetkezetek eleget tettek az új szövetkezeti törvény által eddig előírt két feladatnak: a közgyűléseken eredményesen megtörtént a vagyonnevesítés, és döntöttek az új szervezeti formáról is. Eszerint az OKISZ-hoz tartozó szövetkezetek 80 százaléka továbbra is szövetkezetként kíván dolgozni. Mindezt pénteken, az OKISZ Ügyvezető Elnökségének ülésén állapították meg, ahol az 1992-es II. törvényből adódó feladatokat tekintették át. Az ügyvezetőség elé került írásos anyag szerint az OKISZ 2170 szervezete közül 1578-at érintett a vagyonnevesítés — eny- nyi alakult még 1992 előtt. A teljesnek nem tekinthető adatok szerint 80 milliárd forint ipariszövetkezeti vagyon került üzletrész formájában nevesítésre, amelynek során 137 ezer ember kapott üzletrészt, 70 százalékuk úgynevezett belső, most is ott dolgozó aktív tag. A részvény- társasággá vagy kft.-vé való átalakulás procedúrája még nagyon kevés helyen zajlott le, várhatóan novemberben csúcsosodik ki ez a munka. Az OKISZ elnökségi tagjai közül többen úgy látták, hogy nem az átalakulás vontatottsága a gond, hanem a szövetkezeteket is érintő csődök, felszámolások vagy a végelszámolás miatt a szövetkezetek pusztulása. Az általában nagy- vállalati háttérben tevékenykedő, de saját exportképes termékkel nem rendelkező ipari szövetkezetek egy részének gyakorlatilag nincs megrendelése, és ebben a szektorban is növekedik a munkanélküliség. Az OKISZ elnökségi tagjai nem vitatják a kormány makrogazdasági sikereit, ám úgy látják: ha nem történik változás, a mik- roszféra lassan tönkremegy. (MTI) Budapest és Berlin barátsága Demszkyf Gábor, Budapest főpolgármestere és Eberhard Diepgen, Berlin kormányzó polgármestere pénteken délután a Városháza dísztermében aláírta a két főváros közötti barátsági és együttműködési megállapodást. E szerződés alapjan várható, hogy átfogó együttműködés alakul majd ki a városigazgatás, a városirányítás legkülönbözőbb területein, így például a várostervezésben, a tömegközlekedésben és a környezetvédelemben. A tervek szerint emellett még számos területen — a kulturális örökség ápolásában, az oktatás és az egészségügy, valamint a sport területén is — szorosabbá válhat az együttműködés. Rögzíti a szerződés azt is, hogy ; város polgárai és a különböző politikai es társadalmi csoportok, szervezetek, valamint a képviselő-testületek között sokoldalú közvetlen kapcsolatra van szükség. Antall József miniszterelnök péntek délután hivatalában fogadta Eberhard Diepgen berlini kormányzó polgármestert. „Budapest és Berlin egyaránt nyerhet abból, hogy az európai növekedési centrum a jelenleginél keletebbre tevődik át” — mondotta Göncz Árpád azon a találkozón, amelyen fogadta Eberhard Diepgent, Berlin tartomány miniszterelnökét. (MTI) Országgyűlési program Hétfőn a nyári rendkívüli ülésszak utolsó, kedden pedig az őszi ülésszak első munkanapjával folytatja a törvényalkotást az Országgyűlés. Hétfőn megkezdődik az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényjavaslat általános vitája. Ez a jogszabály részben az agrártermékek belső forgalma miatt, részben pedig az EK-val kötött társulási szerződés szempontjából lényeges. Folytatják és lehetőség szerint lezárják a büntetőjogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját, s szerepel a programban az 1992. évi vagyonpolitikai irányelvek, valamint a III/III-as tisztek és ügynökök adatainak felhasználásáról szóló törvényjavaslat megvitatása. Kedden először a családi pótlék emeléséről folytat általános vitát a plenáris ülés, majd megkezdődik az állampolgárijogok ország- gyűlési biztosáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Csak a nógrádi választmány véleménye rejtély Túl sok a szélsőség Csurka véleménynyilvánításaiban A minap Csurka István. MDF-alelnök tollából megjelent tanulmány áll most mind a Demokrata Fórum, mind az ország érdeklődésének középpontjában. Néhány nógrádi MDF-es véleményét kérdeztük meg arról, az alelnöknek, vagy bírálóinak adnak igazat? Dr. Medgyessy Péter, a megyei kárpótlási hivatal vezetője: - Sem Csurka István, sem Debreczeni József pártján nem állok. Ha már személyhez kellene kötni a hovatartozást, akkor Katona Tamás mértéktartását becsülöm legtöbbre az ügygyei kapcsolatban. Bár Debreczeni József cikkét nem olvastam, Csurka véleményét viszont ismerem. Túl sok a szélsőség a véleménynyilvánításaiban, ami semmiképpen nem használ a Magyar Demokrata Fórumnak! Lehet, hogy most nagyon goromba leszek, de Csurka nem való az MDF-be __ D r. Csekey Kászló, az MDF megyei választmányának tagja: -Nem ilyen egyszerű a dolog, hogy „na, most döntsük el, kinek is van igaza”. A tanulmánnyal kapcsolatban a Magyar Demokrata Fórum megyei választmánya több órás vitában alakította ki hivatalos álláspontját. Ezt azonban néhány sorba összetömöríteni nem volna szerencsés, mert félreértésekre adhat okot - ez pedig túl kényes probléma ahhoz, hogy félreérthető vélemények lássanak napvilágot. Dr. Fancsik János, a Ma- dzsar József megyei kórház reumatológiai osztályának osztályvezető főorvosa, a salgótarjáni önkormányzat MDF-frak- cójának tagja:- A megjelent írásműveket (mind Csurkáét, mind Debrec- zeniét) olvastam. Csurka Istvánról a tanulmány megjelenése után sem változott meg a róla alkotott képem: néha nagyon fején találja a szöget, de ahogy előadja mondandóját, azzal jóval több hívet tud eltántorítani a párttól, mint amennyivel növelni tudja saját, rejtélyes létszámú táborát. Leukó Albertné, vállalkozó:-Csurka Istvánnal én több dologban egyetértek! Szerintem jól értékeli a kormány eddigi tevékenységét, s azokra a változtatásokra. amit felsorolt, szükség van. Arra nem volna szükség, ahogyan ezt a tanulmányt fogadták: belemagyarázzák az antiszemitizmust, valamint a legsúlyosabb vádaktól sem riadnak vissza. Az ellenzéki oldal sokkal nagyobb horderejű viselt dolgait vajon miért nem fújják fel? Azzal például, hogy Csurka kimondta, hogy a miniszterelnök nem teljesen egészséges - mert nem mondott többet! —, ebben az országban mindenki tisztában van. Szomorú, hogy sokan még ezért is negatívan ítélik meg Csutkát, akivel - csak ismételni tudom - egyetértek. Balázs József Az Egri Nyomda privatizációja A hosszú távú cél: az európai kivitelű újság Ritkán szólunk lapunk előállításának hátteréről, hiszen ez nem tartozik közvetlenül kedves olvasóinkra. Most mégis beszélnünk kell erről, hiszen privatizálták azt a nyomdát, ahol a Hírlapot készítik. Tegnap írták alá azt a szerződést, amely meghatározza az Egri Nyomda jövőjét. Ebből az alkalomból érkezett a városba a Hamburg melletti Ah- rensburgból Európa egyik legkorszerűbb nyomdájának igazgatója, Herbert Woodtli. Ez az üzem az Axel Springer Verlag AG tulajdona, amely az Egri Nyomda privatizációjára alakult kft.-ben is többségi részesedést szerzett. — Milyen tulajdonostársakkal alapították meg a kft.-t, és milyen elképzelésekkel, üzleti célokkal indultak el a közös munkában?— kérdeztük a neves szakembert. — Azért jöttem Magyarországra, hogy befejezzük az Egri Nyomda privatizációját, s az utolsó pontot is rátegyük a szerződésre. Ebben a nyomdaipari kft.-ben az Axel Springer Kiadó Hamburg többségi tulajdont szerzett, együtt még egy nagyobb magyar kiadóval, Eger és Gyöngyös város önkormányzatával, továbbá a dolgozók tulajdoni részesedésével. (Folytatás a 2. oldalon) Sajtótájékoztató Az ÁV Rt.-hez kerülő vagyonról Az Állami Vagyonkezelő Rt. kezelésébe a rendelet alapján mintegy 1000 milliárd forint értékű miami vagyon kerül, s ebből 500-550 milliard forint annak a vagyonnak az értéke, amely a társaság törzstőkéjét alkotja majd. A vállalati lista nem tartalmaz meglepetéseket, mert szinte teljes egészében megegyezik azzal a tervezettel, amelyet még a privatizációs törvények tárgyalásakor nyilvánosságra hoztak — mondotta Kardos Antalné, a felállításra kerülő Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság igazgatóságának vezetője az újságíróknak pénteken az Állami Vagyonügynökség Pozsonyi úti székházában. Néhány döntés mégiscsak meglepte a jelenlévőket. Ilyen volt az, hogy három intézettel bővült a tartós állami tulajdonban maradó kutatóintézetek köre. A rendelet az ÁV Rt.-hez kerülő vállalatokon kívül felsorolja azokat a vállalatokat is, amelyeknél egyes szakminisztériumok gyakorolják majd az állam tulajdonosi jogait. Ebben a körben említésre méltó, hogy egyetlen vállalat sem került az Ipari Minisztérium felügyelete alá, de 100 százalékos állami tulajdonban marad a Hírlapkiadó Vállalat, a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alatt. Alkotmányjogászok börtönlátogatása Az Országgyűlés Alkotmányügyi, Törvény-előkészítő és Igazságügyi Bizottsága pénteken kihelyezett ülés keretében látogatást tett a kalocsai és az állampusztai büntetés-végre hajtó intézetekben. A bizottságot elkísérte útjára Isépy Tamás es Bogdán Tibor igazságügyi államtitkár is. Az államtitkár szerint a két legfontosabb kérdés a pénzhiány, valamint az elítéltek foglalkoztatásának megoldása. Beszámolt arról is, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekhez kapcsolódó vállalatok 1993. január 1-jétől uj, úgynevezett nonprofit gazdálkodási rendszer keretében fojgnak működni. A képviselők a tájékoztatást követően megtekintették a kalocsai fegyházat és börtönt, majd pedig Állampusztára utaztak.