Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-27 / 202. szám

folyik az ORFK-nál. Mint is­mert, bűnözői körből nemrég több budapesti rendőri vezetőt feljelentettek az ORFK-nál, s a napokban a BRFK bűnüldözési főosztályvezetőjét — hivatali visz- szaélés alapos gyanúja miatt — felfüggesztették állásából. Üj típusú szövetkezet Túrkevén Az ország hajdan első szövet­kezeti -városában, Túrkevén sorsfordulóhoz érkezett a város egyetlen mezőgazdasági terme­lőszövetkezete. Közgyűlésen az 1357 tag közül 19 úgy határo­zott, hogy kilép a közösségből, és önállóan, kisgazdaként gazdál­kodik a jövőben. A többiek vi­szont továbbra is együtt marad­nak, de más szövetkezeti alap­szabályt dolgoznak ki. Az új tí­pusú szövetkezet 1,7 milliárd fo­rint értékű vagyonára építve, a gazdaságon belül 14 önálló jogi egységet kíván működtetni. A korszerű számítástechnika alkalmazásával a rendőrségnél fokozatosan háttérbe szorulnak a bizonyítás szubjektív tényezői, s hatékonyabb lesz a felderítés. Ezt Kacziba Antal vezérőrnagy, az ORFK bűnüldözési főigazga­tója jelentette ki azon a sajtótájé­koztatón, amelyen a bűnügyi technika, illetve a bűnügyi infor­mációs osztály munkáját mutat­ták be hétfőn az ORFK központ­jában. Hozzátette: ma még saj­nos túl nagy szerep jut a személyi bizonyításnak, a költséges szá­mítástechnika csak fokozatosan Vérül előtérbe. A videomikroszkóp — a hely­ei szemlén összegyűjtött tár- -’zonyítékok azonnali érté­kel — már ma is segíti a fel­pouve vettem eszre, nogy az áp­rilis 8-i egyeztető fórum ülésén 269 hektárral és 470 aranykoro­nával kevesebb földről döntöt­tünk! A végső összesítésben meg szerepel ez a föld is! Ami­ről nem is tárgyaltunk! Nézze csak meg! Ez a 269 hektár erdő jórészt a tsz alkalmazottainak járó, a 20-30 aranykoronás föl­dalapba került. Pontosan 162 hetár. A kárpótlásra meg csak 14 hektár jut? Hát hogy van ez? Az erdőt a tsz-tagok maguknak akarják kisajátítani? Minden­féle mellébeszélés nélkül kér­dezem a szövetkezetei: akar tisztességgel egyezséget kötni velünk, vagy nem? Az ügy tisztázása érdekében augusztus végén újból összehív­ták az érdekegyeztető fórumot. Eső után köpönyeg? - véleked­hetnek sokan, hiszen a hivatal már elfogadta a földalap szét­osztásáról szóló megegyezést. Ha a fórum úgy látja, igazságta­lanság történt, csak egyetlen út derítést, miként a számítógépes mozaikportré-összeállító rend­szer is. Ez utóbbi eszköz segített például a csepeli darabolós gyil­kosság ügyének felderítéseben is. Az ORFK-nál két és fél éve hozták létre a bűnügyi technikai osztályt, a közelmúltban pedig országszerte megkezdődött a bűn­ügyi technikai apparátus kiépí­tése. A bűncselekmények felde­rítésében és bizonyításában a legjelentősebb előrelépést jelenti majd, ha bevezetik az automati­kus számítógépes ujjnyomat- azonosító rendszert, amelynek előkészítése már megkezdődött. Ugyancsak folyik a bűnügyi in­formációs rendszer és adatfel­dolgozás korszerűsítése. ton Hum IUÄZ i oraosznras, Kai pót- lás, földárverés. Vagy a béke mellett voksolnak? Milelőtt a dolgok elébe vágnánk, nézzük meg mi is történt valójában: 1992. április: az egyeztető fó­rummal megegyezés született, egyes területekből melyik földa­lapba mennyi jut. 1992. június: a kárpótlási hi­vatalból levél érkezett a tsz-hez, melyben felszólították az illeté­keseket, a szövetkezet összes területét jelöljék ki, a módosí­tásról tájékoztassák az érdeke­gyeztető fórumot. 1992. július: határozat érke­zett a kárrendezési hivataltól, amely az egyezséget jóvá­hagyta. Noszky László azonban hoz­zájutott a végleges határozat­hoz, meglepődve tapasztalta, hogy nem azokat az adatokat tartalmazza, melyekben április ban megegyeztek. Kiderült egy másik probléma is. Kárpótlásra (Folytatás a 3. oldalon) A kormányzati oldal szerint több más munkavállalói javasla­ton túl a választáson indulók kö­rére, illetve a vagyonelosztás el­veire vonatkozó kéréseket is tel­jesítették a szakszervezeti vá­lasztásokat szabályozó törvény- tervezetben. Ezt Kiss Gyula munkaügyi miniszter mondta a tegnapi sajtótájékoztatón. A kormány által jóváhagyott tervezet egyik változata szerint a választáson az Érdekegyeztető Tanács 7 konföderációja és az összes többi konföderációhoz nem tartozó szakszervezet indul­hat. A konföderációhoz nem tar­tozók számát 20-40-re becsülik. A vagyonelosztás elveit te­kintve az elfogadott kormányzati Tar ~ A mozgalom nyilatkozatában — amelyhez vátja az állampolgá­rok támogatását — leszögezi, hogy az egyoldalú erőmű-üzem- behelyezési terv sérti Magyaror­szág területi integritását, agresz- szió a természet és az ember el­len. Ezért az aláírók követelik, hogy a magyar kormány — köte­lességének megfelelően — tartsa magát a bős-nagymarosi vízlép­csőrendszerre vonatkozó állam­közi szerződés megszüntetését kimondó döntéshez, és kezdje meg azonnal az eddig okozott károk helyreállítását. Az aláírásgyűjtő akciót a moz­galom tagjai Budapest öt fontos pontján — az Astoria aluljáró­ban, a Blaha Lujza téren, a Deák téren, a Flórián téren, a Skála Budapest Nagyáruház előtt — folytatják majd, de több vidéki nagyvárosban és számos sziget­közi településen is gyűjtenek alá­írásokat. (MTI) tervezet két változatot tartalmaz. Az egyik szerint a volt SZOT-va­gyonra a választás eredménye vonatkozna, az ágazati vagyont kényszertárgyalás alapján oszta­nák el. A másik változat az egész vagyonra a szakszervezeti vá­lasztások eredményét vonatkoz­tatja. Amennyiben a Parlament ok­tóber elejéig dönt a törvényről, akkor teljesíthető az is, hogy az üzemi tanácsi választásokkal egy időben, december 10-ig tartsák meg a szakszervezetek közötti választásokat. A választások lebonyolítására megállapított 500 millió forint feletti kiadásokra a szakszerve­zeti vagyonból kell fedezetet találni. SnrcscincTrycn: rarroanuu^ er rosban — munkatársunk kérdé­sére úgy nyilatkozott, nem kí­vánja kommentálni T. G. M. ki­jelentését, ugyanis azt teljes mélységében nem ismeri, mivel az adott időpontban Tihanyban volt. így aztán magát a politikust kérdeztük arról, hogy a külső vagy a belső erőktől fél-e job­ban... — Ezek a dolgok összefügge­nek — válaszolta —, hiszen a kül­Alig-alig kezdődött meg a fel­készülés az őszi mezőgazdasági munkákra. Műtrágyát egyálta­lán nem, „fémzárolt” vetőmagot pedig alig vásárolnak a gazdál­kodók. A talaj-előkészítés is csak néhíiny helyen kezdődött el — állapítja meg a Földművelés- ügyi Minisztériumban készült friss helyzetértékelés. A kárpótlásra kijelölt földeket nem művelik meg, sőt még erre irányuló szándék sem nagyon ta­pasztalható. Az ilyen területek nagy aránya miatt olyan intézke­dés kidolgozása szükséges — mutattak rá a szakértők —, amely- lyel a gazdaságok rákényszerít- hetők, vagy legalábbis ösztönöz­hetők a földek megművelésére. A kalászosok utáni tarlómunká­kat szintén nem végzik el — rész­ben a gazdasági bizonytalanság, részben az aszály miatt. Ennek ellenére a szalmahozam várható­an fedezi majd a lecsökkent állat- állomány szükségletét. A főbb növényeknél a várható hozamok jelentősen elmaradnak az előző évek eredményétől En­nek hatására a növénytermesztés 25-30 milliárd forinttal kevesebb jövedelemre számíthat, mint ta­mány Magyarországon nincsen. Egyetértek Kövér Lászlónak azon megállapításával, hogy a kormánykoalíció vezető ereje, a Magyar Demokrata Fórum Csurka István „zsebében van”. Senki nem garantálhatja azt, hogy ők a csökkenő népszerűsé­gük miatt nem kacérkodnak egy konfliktusokhoz vezető kurzus­sal. (Folytatás a 2. oldalon) valy. A búzánál mintegy 4 tonna várható hektáronként, s ez mint­egy 22 százalékkal kevesebb az elmúlt 3 év átlagánál. Őszi árpá­ból körülbelül 4 tonnányi lesz a betakarítható mennyiség, amely 20 százalékkal kisebb az átlag­nál. A tavaszi árpa vesztesége ugyancsak 20 százalék körül mo­zog, várható terméseredménye: 3,4 tonna. A kukorica betakarí­tása során a veszteség eléri a 30 százalékot, mert csupán mintegy 4,2 tonna termés várható hektá­ronként. A napraforgó 1,8 ton­nás hektáronkénti termésátlaga 9 százalékkal kevesebb a viszo­nyítási alapnál. Cukorrépából mintegy 33 tonnás termést taka­ríthatnak be várhatóan a gazdál­kodók, ez az előző évieknél mint­egy 19 százalékkal kisebb. A burgonya a becslés szerint hektá­ronként mintegy 17 tonnás ter­mést ad majd, ami 8 százalékkal kevesebb a 3 éves átlagnál. A szőlőtermés várhatóan 650 ezer tonna lesz országosan, 20 száza­lékkal kevesebb a 3 éves átlag­nál. Az országban várhatóan 700 ezer tonna lesz az almatermés, ami csaknem 30 százalékkal ke­vesebb az előző 3 év átlagánál. Korszerű technikával a bűnözők ellen Szakszervezeti választások december 10-ig? Alig vásárolnak a gazdák... Aszály=terméscsökkenés Kukoricabetakarításkor 30 százalékos veszteség

Next

/
Oldalképek
Tartalom