Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-24 / 199. szám

Örmény tábornok kivégzése Azerbajdzsánban Nemrégiben halálra ítéltek és kivégeztek egy örmény táborno­kot, akit az azerbajdzsán erők foglyul ejtettek. Ezt szombaton a bakui belügyminisztériumra hi­vatkozva az Interfax orosz hí­rügynökség jelentette. A AFP beszámolt arról, hogy az azerbaj- dzsáni belügyminisztérium sze­rint Karo Karojan tábornok a ka- rabahi azerbajdzsán közössé­gekkel szembeni büntetőintéz­kedéseiről vált hírhedtté. Libéria: harcok, 1500 halott Több mint 1500 személy vesz­tette életét múlt héten Libériá­ban egymással szemben álló két fegyveres csoport összecsapásai következtében. Az ország fővá­rosából, Monroviából származó értesülések szerint a véres össze­tűzések a Libériái Nemzeti Ha­zafias Front és az Egyesült Fel­szabadító Mozgalom között zaj­lott le. Az ITAR-TASZSZ hí­rügynökség jellentése szerint megkezdődött egy nemzetközi katonai alakulathoz tartozó sze­negáli egység kivonása abból a körzetből, ahol az összecsapá­sokra sor került. Légitámadások Karabahban Az azerbajdzsáni légihaderő vasárnap újólag bombázta Han- kendit (Sztyepanakert), vala­mint a karabahi főváros közelé­ben fekvő Susát. Ezt az AFP je­lentette a Pro Armenia hírügy­nökségre hivatkozva. Az örmény jelentés szerint a bombatáma­dásnak voltak áldozatai, részle­tek azonban nem ismeretesek. Egy örmény újságíró jelentése szerint örmények és azerbaj- dzsániak utóbbi két napban ví­vott harcaiban harminc személy életét vesztette, kétszáz ember sebesüléseket szenvedett. Szom­baton már volt légitámadás Hen- kendi ellen, akkor tucatnyi em­ber elpusztult vagy megsebesült — emlékeztettek rá örmény for­rások. Zarándoklat hegedűvel és gitárral II. János Pál a cigányokért A katolikus egyház síkraszáll emberi méltóságuk megőrzéséért II. János Pál pápa vasárnap konkrét intézkedéseket sürgetett az európai országoktól a cigány­ság érdekében. „Konkrét tettek­kel kell elfeledtetni azt a sok igazságtalanságot, amely e ván­dorló népet érte a századok alatt Európában” — szólt az egyházfő üzenete Franciaországból érke­zett cigányok egy ötszáz fős cso­portjának. A cigányok zarán­doklatra jöttek Rómába, s a pá­pa, aki a Dolomitokban egy he­gyi községben szabadságát tölti, és így nem tudta fogadni őket, üzenetet küldött számukra. „Európában ma újfajta együttműködés formálódik az egyes országok között a szolida­ritás és a kultúra, az emberi jo­gok jegyében. Nem szabad el­mulasztani az alkalmat, hogy a jogokat és együttműködést ki­telj esszék a cigányokra is az eu­rópai kultúra és humanitás szel­lemében. Az európai országok­nak tenniük kell annak érdeké­ben, hogy jóvátegyék azt a sok igazságtalanságot és sérelmet, amelyet a cigányoknak évszáza­dok alatt el kellett szenvedniük” — hangoztatta II. János Pál. „A katolikus egyház elismeri a cigányok jogát nemzeti azonos­ságukhoz, életmódjukhoz, és fel­szólítja «-eml-táifsadahTt&t-min- denütt, hogy fogadják be őket, segítsék iskoláztatásukat, lakó­helyhez, munkához jutásukat. Az egyház ugyanúgy törődik a cigányokkal, ahogyan más ele­sett, a társadalom peremére szo­rult réteggel, és síkraszáll emberi méltóságuk megőrzéséért” — hangoztatja még a pápai üze­net. A franciaországi cigányok he­gedülve és gitározva vonultak zarándoklatukon a Szent Péter Bazilika oszlopsorai között, nagy feltűnést keltve. Vezetőik elmondták: súlyos nehézségek­kel küszködnek, elsősorban az irányukban mindenütt megnyil­vánuló fajgyűlölet miatt. A kato­likus cigányok zarándoklata a Róma melletti Pomeziában szentmisével végződött, amely után színpompás szabadtéri elő­adást tartottak cigány népi tán­cokkal és dalokkal. (MTI) Svájcban már mától: Kezdődik a tanítás Több újdonság várja ma az is­kolát újrakezdő 60.000 ifjú gen­fit. A francia-svájci kantonok ta­nítási rendjének harmonizálásá­val a gyerekek, akik délelőtt és délután is járnak iskolába, az ed­digi várva várt csütörtök helyett szerda délután lesznek szaba­dok. Azaz, akkorra csoportosul minden különfoglalkozás, a zon­gora, a balett és a sport, a hobbyk és a családi bevásárlás. Ezt az áruházak hetente külön gyerek­ruha-, könyv-, sportszer kirako­dással várják. Az elemistáknak minden má­sodik szombatjuk szabad lesz, de a középiskolát előkészítő osztá­lyoknak minden szombaton lesz tanítás, hogy megl^eíi á heti 32 óra. A szülők különben, két év­vel ezelőtt úgy szavaztak, hogy az állami iskolákban tanítsanak szombat délelőtt is, így a heti program kevésbé terhelt. Hogy lehet a tanítás minősé­gét megtartani, ha öt éven belül le kell csökkenteni a költségve­tést 10 százalékkal? Mi több, a beiratkozottak száma az idén 320-nel emdkedctt-s&siemibcn, 35-tel a középiskolákban. A há­ború utáni béby-hullámban szü­letettek gyerekeinek száma még mindig növekszik. 93 nem végle­gesített tanár szerződése nem lett meghosszabbítva, az osztályokat kissé tömörítették, átlagban, 19 tanuló lesz az idén egy osztály­ban. A legfájdalmasabb a februári sítáborok megszüntetése. A fel­sősök eddig a kanton költségén síeltek évente egy hetet. Mostan­tól ezt a szülőknek kell megszer­vezni. Könyvet, füzetet, ceruzát iskolai felszerelést továbbra is az iskola ad, ingyen. Minden levélre — ajándék Mikulás-postahivatalt nyitottak Cröntandon Grönland felállította hivatalos Mikulás-postahivatalát. Az intéz­ményben pszichológusok segítségével válaszolnak a világ minden tájáról érkező évenkénti közel 100 ezer gyereklevélre. A grönlandi fővárosban, Nu- ukban található postahivatal egy, még az idei karácsony előtt fel­épülő két millió dollár értékű Mikulás-központ része. A pos­taközpontot Poul Schlueter dán miniszterelnök az elmúlt héten hivatalosan megnyitotta. „Mindennap érkeznek leve­lek, még nyáron is. Tavaly össze­sen 80 ezret kaptunk, és úgy gon­doljuk, ez a szám még emelkedni fog.” — mondta Frank Busk, a vállalkozás marketing-igazgató­ja a Reuter képviselőjének. Néhány borítékra a gyerekek csak azt írják rá, hogy „Mikulás” vagy „Északi-sarki Mikulás”, valahogy mégis eljutnak ide a le­velek, még olyan távoli orszá­gokból is, mint Brazília és Kuala Lumpur. Ernst Pheilmann, a vállalko­zásban részt vevő egyik pszicho­lógus csodálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Télapó mi­lyen általános vonzerővel ren­delkezik. „A vallási és etnikai háttértől, valamint nemzeti ho­vatartozástól függetlenül min­den gyerek ugyanúgy érez a Mi­kulás iránt. Számukra kétségte­lenül ő képviseli a jót és az embe­rit.” — mondta. A Mikulás-postaszolgálat minden egyes levélre válaszol és mindenkinek küld egy jelképes ajándékot. A karácsonyi vidámparkot egy használaton kívüli hajójavító telep területén építik fel. A láto­gatók rendelkezésére fog állni egy üzlet, ahol különféle ajándé­kokat lehet majd vásárolni, egy Rudolfról, a piros orrú rénszar­vasról, a közkedvelt angol gyer­mekdal címéről elnevezett étte­rem, valamint egy kézügyességi műhely. A szórakozást színpadi előadások fogják színesíteni. A karácsonyi központban fő­leg az amerikai és japán turisták látogatását várják. Grönland, Dánia gazdasági visszaesést átélő sarki tartomá­nya, úgy reméli, hogy a Télapó minden évben megközelítően 20 millió dollárral fogja emelni a sziget jövedelmét. Schlueter dán miniszterelnök elmondta: ma már mindenki ál­tal elfogadott tény, hogy a Miku­lás Grönlandon lakik. „Egykor élt egy legenda, amely szerint a Mikulás egy jégvárban lakik, kö­zel az Északi-sarkhoz. A Miku­lás azonban még mindig él. Az pedig bizonyos, hogy a Télapó postahivatala Nuukban, Grön­landon található.” — mondotta. Finnország azonban szintén szeretne részesedni a jövedelme­ző karácsonyi üzletéből, és ma­gának követeli Mikulást. A Télapók 29. világkongresz- szusán, amelyet a július közepi forrósággal-egy időben Koppén* hágában rendeztek meg, egye­tértettek abban, hogy a Mikulás egyedüli lakhelye az Északi-sark közelében, Grönlandon találha­tó. Ennek megfelelően a finn Mikulást tilos meglátogatni. A kongresszus képesítéssel lá­tott el mintegy száz télapót a vi­lág minden részéről, sokan közü­lük hivatalos városi vagy áruházi télapók voltak. A Mikulásnak öltözött Schlu- eternek szintén Télapó-képesí­tést adományoztak grönlandi lá­togatása alatt. De a dán miniszte­relnök nem ígért adócsökkentést karácsonyra. Homoszexuálisok házasságban Ki gondolná, hogy az, amiről Kelet-Európábán 1989-ben, a változások kezdetén még csak beszélni kezdtek, egy skandináv országban már törvény előtt is szentesíthető lett. Dániában ugyanis nemcsak elnézik a ho- moszexualitást, de 1989. októ­ber 1. óta engedélyezik is az egy­neműek házasságát. A koppen­hágai központi statisztikai hiva­tal maga sem szégyenkezik tehát, amikor tisztviselője kedvesen tá­jékoztatja az eziránt érdeklődőt: a törvény bevezetésétől 1991-ig 1014 ilyen házasságot jegyeztek be. Ebből 749-et férfiak, 265-öt pedig nők kötöttek. Az egynemű párok egyébként gyönyörű környezetben, egy gazdagon díszített teremben mondják ki a boldogító igent, s a helyiek szerint a házasságkötés páratlanul vonzó lehetősége ha­zájában reménytelenül epekedő sok külföldi párt is Koppenhágá­ba vonz. (Mas kérdés, hogy visz- szatérve, hogyan fogadtatják el irataikat.) Az egynemű párokat Dániá­ban a törvény előtt ugyanolyan jogok és kötelezettségek illetik meg mint a heteroszexuálisokat. Egyetlen kivétel van csupán: gyermekek örökbefogadását számukra továbbra is tiltják, te­kintet nélkül arra, hogy idegen gyermekről, vagy a pár egyik tagjának csemetéjéről van-e szó. A dán társadalom-nyíltságára jellemző, hogy a homoszexuali­tás törvény előtti szentesítése nem lendítette támadásba a prű- dek táborát. Három évvel a ren­delkezés hatályba lépte után a kérdés mindennapi realitássá vált. Bár elfogadása körül volt némi vita, ma már egyetlen fel­elős politikus sem venné a bátor­ságot, hogy megkérdőjelezze azt. A törvény nyomán egyébként a homoszexuálisok országos egye­sülete szerint is sokat javult az egymást szerető egyneműek helyzete, s számukra külön öröm, hogy a dán példa már má­sutt is követőre talált: időközben ugyanis Svédországban is hason­ló szabályozást vezettek be. p Kanada nem bomlik Kanada tíz tartománya meg­jegyezett a francia ajkú Quebec- pek nyújtott biztosítékokról, így elhárul az ország felbomlásának veszélye. A megállapodást szombaton este jelentette be Bri­an Mulroney kormányfő. Az egyezség, amelyet még or­szágos, illetve québeci népszava­záson jóvá kell hagyni, végül is eleget tesz a francia ajkú kanadai tartomány egy évtizede képviselt igényeinek: a többi 9 tartomány elismeri Quebec társadalmának „sajátos jellegét”, és biztosítja számára a központi parlament helyeinek negyedét. Megnyirbálták Krajina szárnyait Bosznia muzulmán-horvát katonai alakulatainak komman­dós csoportjai — bosnyák forrá­sok szerint — vasárnap az éj leple alatt meglepetésszerű rajtaütést hajtottak végre a Banja Luka-i katonai repülőtér ellen. A táma­dás során megsemmisítettek 14 katonai repülőgépet és egy heli­koptert — jelentette a dpa által idézett HINA horvát hírügynök­ség a bosnyák hadvezetésre hi­vatkozva. Megrongálták a repülőtér el­lenőrző tornyát is, s ezzel az akci­óval — mint a kommandósok hangoztatták — „megnyirbálták Krajina szárnyait.” A célzás arra vonatkozik, hogy a jugoszláv lé­gihaderő Banja Lukában állo­másozó harci repülőgépeit a bo- sziai szerb vezetés katonai pa­rancsnoksága „Krila Krajine”, vagyis Krajina szárnyai néven emlegeti. (MTI) A Magyarok III. Világkongresszusának zárónyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) Előzőleg a három régió — az anyaországi, a Kárpát-medencei a keleti szórványokkal, s a nyu­gati országok a szórványokkal — paritásos alapon megválasztotta az elnökséget, a választmányt, az etikai és a számvizsgáló bizottsá­got. így a demokratikusan vá­lasztott küldöttek akaratából új­jászületett az a legitim testület, amely hittel vállalja a világban szétszóródott magyarság önazo­nosság-tudatának ápolását, ösz- szefogásának, fennmaradásának szolgálatát. A kongresszus szót emelt az emberi jogok és ezen belül a ki­sebbségi jogok betartásáért, amely a kelet-európai térség megítélésének alapvető feltétele. Úgy véli, hogy az önrendelkezés különböző formáinak megadása a nemzeti kisebbségeknek ter­mészetes velejárója az emberi jo­gok tiszteletben tartásának. Ezt a kongresszust a kelet-eu­rópai népek békéje és új szelle­mű együttműködése jegyében valósítottuk meg. Bízunk benne, szomszédaink egy távlatos poli­tikai építkezés reményében elfo­gadják kezdeményezésünket és hasonló lépéseket tesznek. Nagyon sok egyéni és csopor­tos javaslat született a találkozó során (például: egy Kárpát-me­dencei televíziós adás indításá­nak igénye, a nemzeti színház felépítése 1996-ra, a magyar if­júsági világtalálkozó megrende­zése, stb.). Ezeket és a további javaslatokat a Magyarok Világ- szövetsége új elnöksége és vá­lasztmánya veszi gondozásba. A világ minden részéről össze­gyűlt vendégek hangsúlyozták, hogy a Magyarok Világszövetsé­gének hatékony szervezetté kell válnia. Úgy döntöttek, hogy ez a legnagyobb létszámú magyar szervezet pártok fölöttivé, és kormányoktól függetlenné ala­kul, hogy az alapvető célt: az összmagyarság érdekeit, erkölcsi és szellemi megújulását szolgál­ja. (MTI) Afrika Szálinját mesebeli kincsért fogadták be? Levitézlett afrikai vezetők Egy félreeső hararei villa magas fehér falai mö­gött él Mengisztu Hailé Mariam, Etiópia volt diktá­tora, aki kiérdemelte „az Afrika Sztálinja” nevet. Mengisztu nem az egyetlen száműzött afrikai ve­zető. A Szomáliái Mohamed Sziad Barrét, aki 20 évig volt országának „egyeduralkodója”, a vetély- társ törzs hadseregei űzték el. Most Nigériában ta­lált menedéket, miután Kenyából kiutasították. Idi Amin, akinek 18 éves ugandai diktátorsága alatt százezreket gyilkoltak meg, a szaúd-arábiai Dzsiddában él, egy őrizet alatt álló házban, ahol te­lefonja sincs. Több ízben írt az utána következő ugandai vezetőknek, hogy szeretne visszatérni az országba, de mindannyiszor azt a választ kapta: ha visszajön, bíróság elé állítják, s majdnem biztos, hogy halálra ítélik. Jean Bedel Bokassa, aki magát a Közép-Afrikai Köztársaság császárává koronáztatta, egy bangui börtönben tölti életfogytiglani rabságát, amelyre gyilkosságok sorozata, és kannibalizmus miatt ítél­ték! Mengisztu 1977-től 1991-ig volt Etiópia diktáto­ra. Sikerült elmenekülnie, mielőtt a felkelők elfog­lalták Addisz-Abebát. Mugabenak, Zimbabwe el­nökének nem kis ellenállást kellett legyőznie, mi­előtt beengedte országába a gyűlölt zsarnokot. Most igyekszik minden tekintetben elhatárolni ma­gát vendége nézeteitől. Hararéban az a pletyka járja, hogy Mengisztu mesebeli kinccsel távozott Etiópiából. Nagybátyja, Asrat Wolde, aki nagykövet volt Zimbabwéban, persze cáfolja ezeket a híreszteléseket. Természete­sen Asrat sem nagykövet már. Mengisztu, miután elűzte Hailé Szelasszié csá­szárt, terepszínű egyenruhában öltözötten, pisztol­lyal oldalán járva, katonai diktatúrát vezetett be Etiápiában. Sem hadserege, sem a félelmetes tit­kosrendőrség nem tudta azonban megakadályozni bukását, miután hosszas háborút folytatott a felke­lőkkel. Most feleségével és három gyermekével elszige­telten él. A zimbabwei hatóságok korlátozzák moz­gását. Nem érintkezhet sem diplomatákkal, sem új­ságírókkal, s meg kellett fogadnia, hogy nem fejt ki semmiféle politikai tevékenységet. Mindenesetre szerencséje volt: életben maradt. (MTI) Maradjanak-e a bécsi fiákerek? Fiákerből végignézni a bécsi belváros nevezetességeit — a tu­risták számára ez az osztrák fő­város egyik jellegzetessége, az ál­latvédők szemében azonban az állatkínzás egyik legdurvább for­mája. A bécsi állatvédők meggyőző­dése szerint ugyanis a zsúfolt vá­rosi autóforgalomban való köz­lekedés súlyos idegi megterhe­lést jelent a lovak számára. Le­ginkább a tűző napon, de néha szakadó esőben a lovaknak órá­vendégre várva. A bérkocsisok Tlöm gondoskodnak rendesen áz állatok itatásáról és etetéséről sem — állítja Lucia Loube az ál­latvédők bécsi egyesületének el­nöknője. Szerinte a fiákeresek nyugtátokat adnak a lovaknak, hogy elviseljék a zsúfolt forgal­mat és bárgyún tűrjék a turisták kedveskedő simogatásait. Gyak­ran öreg, elcsigázott lovakat használnak, így az elmúlt évek­ben már három alkalommal for­dult elő, hogy egy kimerült paci az utcán esett össze. A bérkocsisok — összesen 46- an vannak — a leghatározottab­■■■rinl Az állatvédők ban tagadják a vádakat. Miután az idén nyártól már a fiákerek- nek is van rendszámuk, bárki fel­jelentést tehet, ha szerintük vala­melyik kocsis kínozza állatait — mondják, és büszkén hozzáte­szik: a fiáker ugyanúgy hozzátar­tozik Bécshez, mint a Stephans­dom, vagy az óriáskerék. Az állatvédők az elmúlt he­megtiltanák... tekben már több ízben tartottak tüntetést a fiákeresek két stand­jánál a Stephansplatzon és a Hel- denplatzon, s azt ígérik, hogy ad­dig nem hagyják abba tiltakozó megmozdulásaikat, amíg lega­lább nap ellen védő ernyőket, rendes etető és itató helyeket nem létesítenek a várakozó lo­vaknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom