Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-03 / 182. szám

1992. augusztus 3., hétfő PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Talpon marad a Pásztó és Vidéke ÁFÉSZ? Megegyeztek a hitelezőkkel A megye áfészei közül a Pásztó és Vidéke ÁFÉSZ ke­rült a legnehezebb helyzetbe. Sokféle mendemonda kísérte a mélypontra való kerülést, aifii a csődeljárás bejelentésé­vel tetőzött. Nemcsak a kívü­lállók, hanem a dolgozók és a tagság is szeretnének megbíz­ható forrásokból tájékozódni a megmaradás lehetőségeiről, az ezt szolgáló elképzelések­ről, a végrehajtás eddigi ta­pasztalatairól. E gondolatok jegyében kértem meg Hídvégi Ernőt, az áfész nemrég újjá­választott elnökét, hogy vála­szoljon kérdéseimre.- Hozzáértő szakemberek szerint a szövetkezet eróziója, amely jelenleg a csődeljárásban csúcsosodott ki, azzal kezdő­dött, hogy a korábbi évekről 10 milliót kitevő, behajthatatlan követelést örököltek.-Három éve vettem át az áfész vezetését. Utána, egy erre alkalmas céggel átvilágíttattam a szövetkezet gazdálkodását. A vizsgálat 120 millió forráshi­ányt mutatott ki. Akkor még a hitelek után nyolc százalék ka­matot fizettünk, azóta ez 44 százalékra ugrott. A szövetke­zet helyzetét ismertettem a kül­döttgyűléssel, mellékelve a for­ráshiány megszűntetésével kap­csolatos konkrét elképzeléseket. A testület elfogadta az előter­jesztést, amely a forráshiány megszűntetése érdekében a vendéglátó egységek értékesíté­sét határozta el. Ennek végre­hajtását a parlamenti törvény egy évig lehetetlené tette.-Ha jól érzékelem, akkor a forráshiányt előidéző elemek már korábban benne voltak a szövetkezet gazdálkodásában. Új gazdálkodási formák jöttek létre, a szövetkezeti vagyon je­lentős átszivatty ázásával.-Már az 1989-ben kötött szerződésekben - melyeket az előírt szakvizsgával nem ren­delkező jogtanácsos készített és jegyzett ellen - benne volt a 120 milliós forráshiány lehetősége, és ezt tovább növelte az a tény, hogy a betéti társaságok mű­ködő tőkéjének átlagosan 95 százalékát a szövetkezet biztosí­totta. A szerződések a betéti tár­saságok tagjainak egyoldalúan túlzott előnyöket bitzosítanak. Az egy tag, egy szavazat elvét érvényesítik, annak ellenére, hogy a szövetkezet biztosította a működéshez szükséges felté­teleket, és a tőke túlnyomó ré­szét. A számunkra igen hátrá­nyos szerződések megváltozta­tását kértük a megyei cégbíró­ságtól. Erre azonban nem került sor. A szövetkezet törvényes­ségi óvást kezdeményezett a Legfelsőbb Bíróságon, ahol megállapította, hogy a szerző­dések törvénysértőek. A cégbí­róság végzését hatályon kívül helyezte, és utasította új eljárás lefolytatására. Ezt követően si­került néhány betéti társasággal új szerződést kötni, de nem tud­tunk megegyezni öt betéti társa­sággal. Ezeknek bejelentettük kilépési szándékunkat. Az ezzel kapcsolatos bejelentéseket idő­húzás céljából jóval később küldték meg a megyei bíróság­hoz, arra számítva, hogy a túl­terheltség miatt, késve szület­nek meg a számunkra fontos döntések. Ezzel egyidejűleg a társaságok erőteljesen hozzá­kezdtek vagyonuk feléléséhez. Míg 1990-ben 10 milliós oszta­lékot mutattak ki, addig az 1991. évet 7.8 milliós veszte­séggel zárták. Ráadásul olyan határozatot hoztak, hogy a szö­vetkezet fedezze a veszteségek tőkearányos részét, azaz 95 szá­zalékát. Ilyen előzmények után jutottunk el a csődeljáráshoz.- Ellenkezőjére tudják-e for­dítani a folyamatot, vagy meg kell barátkozniuk az esetleges felszámolással?- 1990-ben 19 millió veszte­ségünk volt, az elmúlt évben 270 ezer forint nyereséggel zár­tunk. A megtartott csődegyezte­tési eljáráson 59 hitelező közül 19-en, a jelentősebbek vettek részt. Elfogadták kibontakozási programunkat. Tartozásaink ki- egyenlítése céljából forgalmi ér­téken 91 millió forintot kitevő vendéglátóipari egységet érté­kesítünk. Az egyezség értelmé­ben szeptember 30-ig tartozása­ink 40 százalékát, 1993. június 30-ig további 60 százalékát kell kifizetni. Az ingatlanok értéke­sítéséből eddig 40 millió forint folyt be, a további értékesítés­ből 20 millióra számítunk. Az APEH, illetve a Társadalombiz­tosítási Igazgatóság számára meglévő fizetési kötelezettsé­günket határidőn belül tudjuk teljesíteni. Az OTP-vel és az AGROBANK-al új hitelszerző­dést kötöttünk.- Úgy néz ki, rátaláltak a ki­vezető útra. Hogyan tovább ?-A csődeljárás után napi cikket és élelmiszert forgal­mazó rézvénytársaságot kívá­nunk létrehozni. Ebben a Van- rozo Market hálózathoz kapcso­lódva tevékenykednénk. Egy­séges lesz a hálózat, a beszer­zés, az árrés és az üzletek arcu­lata. Az áruelosztó központ Pásztón lenne. A külföldi tőkés cégen kívül pedig három ter­melő és három forgalmazó partnerral is tárgyalunk. Az új üzlethálózat két-három év múlva nyeri el végleges formá­ját, a nagy nyugati cégek mintá­jára. Nem tervezünk nagyobb létszámleépítést. Aki maradni kíván, annak átképzésben kell részt vennie. Bizonyára több lesz a bér, de több a munka is. Venesz Károly Ufó, vagy csupán vezérlési hiba? / Életre kelt a televízió Rejtélyes eset tartja lázban a pásztói Vas családot. Az egyik reggel, amikor még ágyban tar­tózkodott az egész család, teljes kép- és hangerővel működésbe lépett a televízió. Mindez úgy történt, hogy a készülék közelé­ben sem voltak, sőt a távkapcso­lót sem használta senki. Elmentünk Vas Tiborékhoz. A családfő éppen az olimpia küzdelmeit nézte a rakoncátlan televízión, amikor a rejtélyes esetről kérdeztük:- Nézzék, számunkra min­denképpen az. Különösen az­után, miután egy-két nappal rá olvashattuk, hogy a hatvani bú­zatáblában is észrevették ufók hagyta hatalmas köröket. Pásztó és Hatvan között ugyebár kicsi a távolság. Esetleg elektromos zavarórendszerük is megbolon- díthatta a tévénket... Lehet, hogy így van, lehet, hogy nem. Mindenesetre mi ufo-szakértő helyett inkább egy tévészerelőhöz fordultunk. Megtudtuk: sokfajta színes televíziónál előfordulhat, persze elég ritkán, hogy a készülék ké­szenléti állapotából, amikor még csak a „fényes lámpácska” ég - anélkül, hogy bárki hozzá­nyúlt volna a távirányítóhoz hirtelen üzembe helyezi önma­gát. Ennek oka pedig a vezérlő- egység zavara. Kiállítás a ciszterciek múltjáról A ciszterci rend fennállásának 800. évfordulójára tavaly készült az a kiállítás, amely a pásztói mú­zeum nagytermében volt megtekinthető. Az értékes gyűjtemény, kőzet, üveg- és cseréptöredékek még a Walter Ilona régészcsoportja által a 70-es évekbeli templom- és kolostorkerti feltárásokból származnak. Azóta a nagyteremből raktár lett, és az időközi kiállítás a múzeumfolyosóra költözött. V erseny tárgyalás # Pásztó. A városi önkormány­zat lett az új tulajdonosa a helyi Mechanika Kft.-nek. Mindez azon a versenytárgyaláson dőlt el, amelyet július 29-én, szerdán tartott Budapesten a régi tulaj­donos, a Reorg Kft. Kisebbségvédelem # Vanyarc.Sinpatio Bokhalo Egyesület alakult vanyarci köz­ponttal, a községben, illetve a Galgagután és Szarvasgedén élő nemzetiségi és cigány kisebb­ség érdekeinek védelmében. A munkanélküliek és hátrányos helyzetűek védelme, a szakmai oktatás lesz legfőbb feladatuk. T érképreprodukció # Szurdokpüspöki. Saját múltja jobb megismerésének szándékával készíttet reproduk­ciót az önkormányzat egy 1854-ből származó térképről, amely együtt ábrázolja Szur­dokpüspökit és Zagyvaszentja- kabot, utcáival, dűlőivel együtt. Holnapi számunkban „Tarján és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Víztársulás Mátraszőlős. A községi belső vízhálózat kiépítése céljá­ból megalakult a helybeli víz­műtársulat. Tagsága az önkor­mányzat, a lakosság és külön­böző jogi személyek köréből verbuválódott. A vízműtársulat létrejöttét bejegyeztették a KÖVIZIG-nél is. A körültekintő számítások szerint érdekeltségi egységen­ként 30 ezer forinttal kell hozzá­járulni az egész rendszer kiépí­téséhez. A szükséges munkála­tok műszaki, pénzügyi lebonyo­lítását a Nógrád Megyei Beru­házási Vállalat végzi. A kivite­lezésre szóló megbízást a salgó­tarjáni Alterra Építőipari Kft. nyerte el. Zsebből fizették ki A kétszázhatvan tagot számláló palotási Zártkerti Közösségi Kertbarát Egyesü­let összefogásával június vé­gén kigyulladt a villany a tó melletti telkeken, illetve há­zakban. Nem csak közvetle­nül a vízparton, hanem a tá­volabb elhelyezkedő építmé­nyekben is. Az egyesület tagjai szemé­lyenként, saját zsebükből, át­lagban 47 ezer forintot fizet­tek ki az alapvezeték és az elosztó trafók megépítéséért. Az értékes hálózati rendszer 700 telek villanyellátását ké­pes biztosítani. Egyébként a beruházás 10-11 millió fo­rintba került, amelyből 15 százalék állami támogatás. Az újabb villanyáramot igénylőknek alaposabban a zsebükbe kell nyúlni; ők ugyanis már 60 ezer forintot fizetnek a hálózatra való rá­kapcsolásért. Az egyesület tíz évre kapta meg a csatla­kozás engedélyezésének jo­gát. Az akció lebonyolításá­nak sikere döntően Lenhardt Ernő ügyvezető elnök nevé­hez fűződik. Sok megrendelés, kevés munkáskéz Horváthné Vilimek Edit ma­gánvállalkozó szarvasgedei var­rodájában a dolgozók képtele­nek kielégíteni a kül- és belföldi megrendelők igényeit, mert ke­vesebben vannak a szükséges létszámnál. Nyolc-tíz főnek tudnának folyamatosan munkát biztosítani. Mivel nincs jelent­kező, ám hogy mégis eleget te­gyenek a már megkötött szer­ződéseknek, kénytelenek meg­toldani a napi munkaidőt. A Quelle áruházi láncnak női blé­zert és kabátruhát szállítottak. Az osztrák partner férfizakókat kapott. Jelenleg hazai megrende­lésre, saját termékként 1200 fér­fizakót kell megvarrni. Nagy a hajtás, a megrendelő csak a ki­tűzött időpontban és a megkí­vánt minőségben hajlandó át­venni a terméket. Szorít a határidő. fotó:Gyurián Nem kacsa, hogy ez óriáskígyó „Társbérlők” a lakásban Vannak fantasztikusnak tűnő dolgok, amelyek hallatán az ember azt gondolná, egyszerűen kacsa. Persze amíg meg nem bizonyosodik róla...Aztán már csak ámul ás bámul. A házhoz érve alig nyúltunk a csengőhöz, máris két hatalmas rottweiler kutya rontott a kapu felé. Félelmet keltő jószágok, nem akartak sehogyan sem tágí­tani. Végül a hívó szónak csak-csak engedelmeskedtek, és hajlandóak voltak beengedni. Szabó Zsolt 26 éves pásztói fiatalember - mint kiderült - veszélyes házőrzőket tart ottho­nában. A nem mindennapi ebekből az udvarban még há­rom található. De a kutyákat nem ő neveli, neki egészen más kedvencei vannak.-Legjobban a kígyókat sze­retem - mondja Szabó Zsolt. - Jelenleg három van belőlük: két tigrispython és egy óriásboa.- Nem gondolja, hogy túl ve­szélyes ilyen körülmények kö­zött tartani ezeket az állatokat?- Nem. Jól érzik magukat a terráriumbán. Persze vigyázni kell, hogy ne süllyedjen 28 Cel­sius fok alá a hőmérséklet, mert az az állatok pusztulásához ve­zetne, és azt semmi szín alatt nem akarom.- Milyen gyakran eszik, és mivel táplálja az óriáskígyót?- Kéthetetente, havonta ete­tem. Fő eledele a fehér patkány. Egyszerre 10-15-öt is képes megenni, az utánpótlást pat­kánytenyészettel oldom meg. Beéri azonban hörcsöggel, ga­lambbal, csirkével is. Mindig élve kapja az áldozatát, amit vil­lámgyors mozdulattal kap el, Zsolt egyik kedvencével körbefonja, és hatalmas erejével pillanatok alatt megfojtja. Egy préda elfogyasztása 5-20 percig is eltarthat, nagyságától füg­gően. Egy csirke bekebelezése akár 60 percet is igénybe vesz. Lassan, erőlködve eszik, ha tudna izzadni, biztos nagyon megizzadna.-Látom, reggelig tudna me­sélni a kígyóiról, de most be­széljen inkább saját magáról...-Nagyon szeretem a termé­szetet, az erdőt, és persze az ál­latokat. Alig múltam hétéves, de már volt papagályom, ege­rem, hörcsögöm, teknősöm. Mindig szerettem az erdőben bolyongani. Egyik tagja vagyok az országos TESZ-nek (Társa­dalmi Erdei Szolgálat) és a ter­mészetvédelemnek is. Ha ér­dekli, elárulom, hogy van egy őzgidám.- Hogyan került ide?-Erdei barangolásom alkal­mával találtam rá május 5-én reggel. Ott ült a fűben lesová­nyodva, betegen, remegve a fél­elemtől. Fölemeltem szegényt, és hosszas töprengés után haza­hoztam. Friss tehéntejjel cumiz- tattam, míg kicsit fölerősödött. Nemrég visszavittem az erdőbe, de nem mozdult mellőlem. Mi­kor elbújtam előle, sírni kezdett, így hát újra hazahoztam. Ha felnő, valószínűleg állatkertbe fog kerülni.-Úgy érzem, az állatokról sokkal szívesebben beszél, mint saját magáról. Tulajdonképpen mivel foglalkozik rajtuk kívül?-Tanult szakmám szűcs és tímár. Az iskoláimat Selyp-Vö- rösmajorban végeztem. Jelenleg munkanélküli vagyok. A kör­nyéken sokan ismernek. Ha el­hullott, elütött madarat, apróbb állatot találnak, elhozzák ne­kem. Tudják, szívesen kiprepa­rálom magamnak emlékül. — Milyen tervei vannak?-Elsősorban szeretnék meg­nősülni és házat venni, ahol végre megfelelően elhelyezhet­ném kedvenceimet. Szeretem a szakmámat, de az álmom egy állatgondozói munkakör vala­melyik állatkertben. Szabó Zsolt szerény, szimpa­tikus fiatalember; olyan dolgo­kat tud az állatokról, amilyene­ket csak a beavatottak, az ezzel foglalkozók, s úgy nézi őket, hogy azt csak kevesen értik meg. Számára ez a természetes. Házukat a kutyák mellett kí­gyók őrzik. Mindenesetre mi házőrzőnek a kutyát választjuk. Antal — Gyurián

Next

/
Oldalképek
Tartalom