Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-19-20 / 196. szám
1992. augusztus 19-20., szerda-csütörtök BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Teljesítménybér a szuhai varrodában is Végleges döntés még mindig nincs Júliusban 6-7 ezer forint nettó fizetés Szuha. A Mátragyöngye Mgtsz melléküzemágaként három éve működik a faluban a varroda, felváltva a műanyagüzemet. Tizennyolc dolgozót foglalkoztat papírforma szerint az üzem, de a betegségek és szabadságok miatt stabilan csak tíz emberre lehet számítani - tudtuk meg Szűcs Józsefire me- óstól. A szuhaiak tőkés exportra dolgoznak a salgótarjáni ruhagyárnak, általában kis tételeket, öt-hatszáz, legfeljebb ezer darabot gyártanak egy-egy termékből. A női nadrágokat, sortokat, blúzokat készítő varrónők a szuhai varrodában is teljesítménybérben dolgoznak. A legutóbbi fizetésük nettó hat-hétezer forint volt. Júliusban tíz százalékos béremelést kaptak a téesztől, ami önmagában dicséretes, de aligha teszi vonzóvá a siralmas fizetésekről közismert varrónői pályát. A szuhai melléküzemág egyik dolgozója, Hajdú Tiborné női rö(dudellai) vidnadrágot varr exportra. Fotó: Gyurkó Péter Játszótér összefogással Nemti. Az eszközökért fizettek, de a salgótarjáni Tóth Beatrix tervezésében társadalmi munkában készült az új játszótér, ahol még lábtenisz- és tollaslabdapályát alakítanak ki. (gyurkó) Van egy hőforrás... Pár évvel ezelőtt Sámsonhá- zán megyénkben ritkaságnak számító kincsre bukkantak: meleg vízre. A kút azóta eltömő- dött, és nem használja senki sem. A termelőszövetkezeti területen található forrás környéke nincs kijelölve tagi tulajdonnak, és meg sem vásárolható, valószínűleg marad téesz tulajdonban. Az önkormányzat sem tudna mit kezdeni vele, hiszen anyagiak híján nehéz lenne bármilyen beruházást végrehajtani. Arról, hogy hány millióba kerülne a víz pontos összetételének a meghatározása, a várható vízhozam becslése, vagy bármilyen más, látszat nélküli vizsgálat, arról jobb nem is beszélni. A jelenlegi helyzetben tehát egyetlen megoldás marad: jól megjegyezni a kút helyét.. Ha felépül végre a szeméttelepünk... Hónapok óta nagy a csend a Nemti mellett lévő Gyula-II. rakodón megépítendő szeméttelep körül. A környező települések által is használt jelenlegi nagybátonyi szeméttelep régtől ideiglenes engedéllyel működik, és egyelőre senhi sem tudja, mi lesz, ha majd egyáltalán nem működhet? A bátonyterenyei önkormányzat körlevélben kérte csatlakozásra az érintett településeket. Mi is kíváncsiak voltunk a hozzáállásra. Valahová el kell vinni A nemti önkormányzat álláspontja egyértelmű: a képviselő-testület még 1991. júniusában kinyilvánította, hogy nem ért egyet a szeméttelep megépítésével. Mátraterenyéről azt a választ kaptuk, a testület úgy döntött, hogy nem tud hozzájárulni a költségekhez, mert nincs erre kerete. Mátraverebély viszont mindenképpen csatlakozik, mert a szemetet el kell vinni. Felvetődött, hogy esetleg a pásztói telepre szállítanának, de számításaik szerint az költségesebb lenne. A többi úgysem lehet végleges A lakosság tiltakozik a szeméttelep ellen, - hallottuk Do- rogházán, de amennyiben megépítésre kerül, az önkormányzat részt vesz benne, anyagilag is támogatja, mert nincs más választásuk. Szuha szeretné, ha megépülne az új telep, de nem tudják segíteni, mert nincs rá pénzük. Azt ellenben vállalná a testület, hogy hozzájárul a lakosság pluszköltségeihez, ha Pásztora vagy Salgótarjánba viszik a község szemetét, mert úgy számolták, így még mindig olcsóbb lenne, mint egy összegben (1,3 millió forinttal) támogatni a Gyula-II. rakodói telep építését. Mátramindszent egyértelműen támogatja az építkezést, természetesen pénzzel is, „hová vigyük a szemetünket?” alapon. Sőt, ha megépítik, Mindszent önkormányzata hitelt vesz fel, hogy be tudjon szállni, mert saját ereje nincs. De úgy döntöttek, akár Pásztóra, akár Tar- jánba szállítanának, az úgysem lehetne végleges megoldás. Aki társul, annak olcsóbb Nagy Mihály, Bátonyterenye polgármestere:-Ha egyedül kell megépítenünk, akkor később készül el, de mindenképpen megépítjük. Ha a környező települések csatlakoznak, akkor persze lerövidíthető ez az idő.- Úgy néz ki, nem lesz szó egységes csatlakozásról. Akkor mi történik?- A telepet társulás formájában működtetjük majd. Aki csatlakozott, annak olcsóbb lesz a szolgáltatás. Konkrét döntésről én sem tudok még beszámolni, de a napokban meglátogatom az érintett önkormányzatokat, és végleges választ kérek. (1986-han a KÖJÁL csaknem hazáratta a telepet. Azzal a feltétellel működhetett tovább, hogy az akkori tanács hozzákezd az újhoz. Azóta 9 helyszínt néztek meg. Tavaly év elején jutottak el Gyula-ll-höz, amiről valamennyi vizsgálat azt állapította meg, alkalmas. Azóta tart a huzavona, aminek még mindig hiányzik a végéről a pont.)- Dudellai Öregszik a falu Szuha-Mátraalmás. Az 1970-es években országosan csökkent a kistelepülések népszerűsége és lakott- sága. Ez érvényes Szuhára és Mátraalmásra is. Mintegy húsz évvel ezelőtt, amikor „elment” a faluból a hivatal, az iskola, nem maradtak munkahelyek sem, megindult a fiatalok elvándorlása. Az 1992 január elsejei adatok szerint Szuha és Mátraalmás összlakossága 868 fő. A lakók harminc százaléka 60 év fölötti. A nullától három éves korcsoportba összesen 28-an tartoznak. A húsz évvel ezelőtti állapotok némileg megváltoztak mára. Legalábbis a városiak szerint könnyebb falun élni. A városi ember a mindennapi lét, a rezsi függvénye, a falusiaknak viszont nem kell a drága piacra jámiok. De változnak-e a gyakorlatban az állapotok? - erről kérdeztük Bata Józsefet, Szuha-Mátraalmás polgár- mesterét.- Már nem mennek el az emberek, de még nem jönnek vissza. Elsősorban Bátonyterenye és Salgótarján üzemeiben dolgoznak a szuhaiak. Helyben az erdőgazdaság és a téesz biztosít munkalehetőséget, de az álláshelyek összesen nem érik el az öt- venet. Mátraalmáson pedig évek múlnak el úgy, hogy nem jegyeznek újszülöttet. Átlényegült a bányató Homokterenyén Mátraterenye-Homokterenye településrészen, a Tóalja nevű területen valaha sódert bányásztak. Mint a legtöbb ilyen jellegű területen, idővel itt is kialakult egy nagyobb, de meglehetősen balesetveszélyes vízfelület. Néhány évvel ezelőtt lehetőség nyílt arra, hogy állami támogatás segítségével az elhagyott bányaterületeket rekulti- válják, azaz a természet ember által okozott sebeit begyógyítsák. A közel tízmillió forintos költséggel megvalósuló beruházás kivitelezője a Paksi Medermélyítő Vállalat volt. A terepen egy tavat alakítottak ki, amelyen tavaly megalakult a horgászegyesület is. Mint azt a polgármesteri hivatalban megtudtuk, szeretnék tovább fejleszteni a területet - ha majd az anyagi lehetőségeik is megengedik. A tó melletti domboldal fákkal, bokrokkal való betelepítése után a terület felparcellázható lenne, így a Salgótarjánhoz és Bátonytere- nyéhez egyaránt közeli településen sokan találhatnának ideális pihenőhelyet maguknak. A tóparton ottjártunkkor csak néhány horgász tartózkodott, de egyiküknek éppen abban a pillanatban volt kapása. A helybeli Végh József egy számomra óriásinak tűnő pontyot fogott, amit- miután leakasztotta a horogról- azonnal visszadobott a vízbe! Mint elmondta, a hal elérte ugyan a 30 cm-es minimum méretet, de mivel naponta csak egyetlen kifogott ponty vihető haza, ő inkább megpróbál egy termetesebbet zsákmányolni. Elmondása szerint néhány héttel korábban egy négy kilós ponty akadt a horgára, és szeretné az akkori szerencséjét újra megkísérteni. F.Z. Végh József, és a méreten aluli ponty. Fotó: Gyurkó Péter Falusi turizmus Almáson Mátraalmáson a volt művésztelep gyanúsan csendes, de a kapu nyitva várja az érkezőt. Bemegyünk tehát mi is, de csak alapos vizsgálódás után találunk egy fiatalembert a faházak mögött. Megzavarjuk őt munka közben, és amíg elszalad édesanyjáért, aki a telep gondnoka, szétnézünk az egyetlen lakottnak tűnő épület környékén, de minden eredmény nélkül. Stork Józsefné néhány percen belül megérkezik, és ránk szól: r- Azokat hiába keresik most! Elmentek kirándulni!- Mostanában mindig ilyen „kihasználtsággal” üzemel a volt művésztelep?- Na azért ennyire nem rossz a helyzet - mondja. Igaz, hogy most csak egyetlen család pihen itt, de nemrégiben iskolai osztályok is jöttek ide nyaralni, és a férőhelyek jelentős részét előre A mátraalmási müvésztelep gondos kezekbe kerülKép: Gyurkó legfoglalták az ünnepekre. Egyébként harminc embert tudunk elszállásolni. A tábor már az önkormányzat tulajdonában van. Úgy tudom, hogy szeretnék bővíteni további húsz fővel az elhelyezhető vendégek létszámát.- Mióta van az önkormányzat tulajdonában a telep?- Nem különösebben régen, idén július elsejétől...- Előtte kihasználatlanul állt itt minden?- Nem, dehogyis. Az előző tulajdonos szervezett csoportokat az egész első félévre. Azt kell mondanom, hogy akkoriban csaknem teltház volt! Tették ezt annak ellenére, hogy tisztázatlanok voltak a tulajdoni viszonyok, és nem is lehetett előre tudni, hogy kié lesz a művésztelep ...- Mit csinálnak az itt nyaraló vendégek?- Rengeteg nevezetesség és gyönyörű kirándulóhely találmából szeptember 27-én, a régi palóc hagyományok ápolásaként ágyvivésre készül a szervező bizottság. Szeretnék újjáéleszteni a falusi népszokásokat, ehhez kérik valamennyi nemti lakos segítségét. Várják azok jelentkezését is, akik citerázni, tangóharmonikázni, vagy hegedülni tudnak, és vállalják a fellépést is. Földárkok • Mátraverebély. Az elmúlt két hét alatt 2100 méteres szakaszon földárkokat építettek a Damjanich és a Rákóczi úton. A burkolt árok lenne a következő lépcső, ennek megépítése a pénz függvényében legfeljebb jövőre várható. Földrendező bizottság • Mátramindszent. Közös megbeszélést tartott az önkormányzat és az érdekegyeztető fórum arról, hogyan halad a községben a kárpótlási törvény végrehajtása. Az érdekegyeztető fórumnak lényeges feladata már nincs, földrendező bizottságot kell majd létrehozni, az azonban még nem ismeretes, hogy ennek kik lesznek a tagjai. Rendeletek ® Mátraterenye. Legutóbbi ülésén döntött a testület a mátra- terenyei művelődési ház alapításáról. Ennek előzménye, hogy korábban két kultúrház működött az általános művelődési központ felügyeletével. A döntés értelmében a művelődési ház felügyelete az önkormányzaté lesz. A másik rendeletet a közterület használatáról alkották a képviselők, döntve abban, kinek, milyen alkalommal kell engedélyt kérni, és mennyit kell fizetni a használatért. Pénteki számunkban „Pásztó és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó ható a közvetlen környéken, a Tuzson-arborétumtól Galya-te- tőig, a Bükkfaforrástól a Szu- hai-tóig. A Mátra északi oldala is van olyan szép és idegenfor- galmilag vonzó, mint a sokkal kihasználtabb déli! Akik idejönnek hozzánk pihenni, mindig tesznek kisebb- nagyobb túrákat a környező településekre is. A jelenlegi vendégeink például tegnap Somoskőn voltak, megnézni a várat. Az adottságok kihasználására tehát mindent megtesznek Mátraalmáson. Ma, amikor jóformán mindenért fizetni kell, az egyetlen dolog, ami ingyen van, és mégis felbecsülhetetlen értékű, az a tiszta, jó levegőjű természeti környezet. Ha nem romlik tovább az itteni erdők állapota, ha sikerül megőrizni a környék vonzerejét, akkor hosszú távon néhány helybelinek akár megélhetést is nyújthat a fellendülőben lévő falusi idegenforgalom lehetőségeinek ki-
