Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-19-20 / 196. szám

A muzulmánok elégedetlensége nyomán Az iszlám államok kezdeményezése Az iraki ENSZ-megfigyelők módosítottak Tervgyilkos: a nyilvánosság Üzletembernek álcázott csalók? A magyar titkos- szolgálat és a magánvállalkozás A kommunizmus összeomlá­sa óta szerepét kereső magyar titkosszolgálat úgy véli, hogy az országban tevékenykedő nyu­gati vállalkozások kivizsgálása (ehet számára a legjövedelme­zőbb iparág — irta kedden a Fi­nancial Times című brit lapban Nicholas Denton budapesti tu­dósító. — A nemzetbiztonsági hivatal meg akarja akadályozni üzlet­embernek álcázott csalók rész­vételét az üzleti életben — idézte a lap Füzessy Tibort, a biztonsági szolgálatokkal foglalkozó mi­nisztert. A titkosrendőrség, amely három éve még a kommu­nista rendszer ellenzéke után kémkedett, felhatalmazást kap a magyar cégekkel társuló külföldi tőkések megvizsgálására. A kormány nemzetbiztonsági törvényjavaslatának ez a része azután következett, hogy több privatizáció botrányba fulladt, mert a süllyedő vállalatokat megmenteni akaró, pénzéhes és tapasztalatlan magyar mene­dzserek és hivatalos személyek nyugati spekulánsok és beugra- tók könnyű prédájává váltak — írta a Financial Times tudósítója. Idézett egy esetet, amelyben egy konzervgyár vezetői pénzt adtak egy nyugati befektetőnek, ám az illetőről kiderült, hogy ro­vott múltú csaló. De a magyarok nem mindig ártatlan áldozatok. Az első számú üzletkötő szállo­dában, a Fórumban sokan adnak el olyasmit, ami nem az övék, olyanoknak, akiknek nincs pén­zük a vásárlásra — tette hozzá egy amerikai ingatlanfejlesztő cég munkatársát, Neil Gillont idézve. A titkosszolgálat megbízása mellett az egyik érv az, hogy a nyugati befektetők üzleti hitelét a nyugati bankok nagyon drágán vizsgálják ki. De a miniszter ta­gadta, hogy a titkosszolgálat a bankok alá kínál, csak hogy meg­szerezze az üzletet. Az ENSZ iszlám tagországai hétfő este ügy határoztak, hogy az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását kez­deményezik a bosznia-hercego- vinai válság megvitatására. Mustafa Aksin, Törökország ENSZ-nagykövete, aki egyben az iszlám országok csoportját is képviseli, a Reuternek adott nyi­latkozatában kijelentette: remé­li, hogy az ülésszakot még az au­gusztus 26-án kezdődő londoni Jugoszlávia-konferencia előtt meg lehet tartani. Az ENSZ-közgyűlés összehí­vásának kezdeményezéséről az Iszlám Konferencia Szervezete Hagyományteremtő célzattal, Magyar Gyermekek Világtalál­kozójának jövő júliusi megren­dezését kezdeményezi a Legyen a betű jó barát Alapítvány. Erről az alapítvány nevében Miklós László és Sebes József tájékoz­tatta az MTI-t. döntött, zárt ajtók mögött folyta­tott tanácskozásán. A hivatalos kezdeményezést egyből átadják Butrosz Gű'/iENSZ-főtitkárnak, miután megfelelő számú támo­gatót találnak javaslatuk támo­gatására. Az iszlám országok elsősor­ban a bosznia-hercegovinai mu­zulmánok sorsáért aggódnak, akiket ezerszámra üldöznek el lakóhelyükről a szerb fegyveres csoportok. A muzulmán orszá­gok eddig már több alkalommal is közölték: elégedetlenek az ENSZ Biztonsági Tanácsa által eddig tett békéltető lépésekkel. Hírügynökségi jelentések sze­Az elképzelések szerint, a ren­dezvény hozzájárulna a hazai és az anyaország határain kívül élő gyermekek, fiatalok közötti kap­csolatteremtés kialakulásához, rendszeressé válásához. Az alapítvány munkaidőben az 1-339-368-as telefonon vátja rint a muzulmán országok aktí­vabb szerepvállalásra akarják kényszeríteni a világszervezetet, és egyebek mellett el kívánják ér­ni, hogy Bosznia-Hercegovinát vonják ki a hajdani Jugoszlávia tagköztársaságai ellen múlt év szeptemberében bevezetett fegyverszállítási embargó érvé­nye alól. Bár a közgyűlés nem hozhat ilyen értelmű határozatot, a mu­zulmán országok azt remélik, hogy a plenáris ülésen szerzett esetleges támogatással a BT-t is rávehetik az embargó részleges eltörlésére. mindazok jelentkezését, akik ké­szek támogatni a kezdeménye­zést. Ugyancsak e célból az esti órákban a 2-022-697-es vagy az 1-380-092-es telefonszám hív­ható. Az iraki katonai létesítménye­ket ellenőrző ENSZ-felügyelők hétfőn az utolsó pillanatban tö­rölték a bagdadi hadiipari mi­nisztériumba tervezett látogatá­sukat — adta hírül keddi számá­ban a The New York Times című napilap. A Reuter szerint az amerikai lap vasárnapi és hétfői számában még azt írta: az ENSZ-csoport követelni fogja, hogy bejuthas­son a hadiipari minisztérimba, és arra az esetre, hogyha Irak ezt megtagadja, az Egyesült Álla­mok légicsapást tervez iraki cél­pontok ellen. Az Egyesült Államok hétfő este bejelentette, hogy teljes körű diplomáciai kapcsolatot létesített három volt jugoszláv tagköztár­sasággal, Horvátországgal, Szlo­véniával és Bosznia-Hercegovi­nával. Az elismerés jeleként a három függetlenné vált köztár­Az írásból nem derül ki pon­tosan, hogy miért hagytak fel az ellenőrzéssel, amerikai tisztség- viselők ugyanakkor feltételezik, hogy az ENSZ-csoport el akarta kerülni, hogy a washingtoni kor­mány és Szaddám Húszéin iraki vezető közötti viszály eszközé­nek tűnjön. Más hivatalnokok szerint ép­pen a The New York Times va­sárnapi számában megjelent cikk téri'tctte el a Fehér Házat a katonai akciótól. — A nyilvánosság megölte a konfrontációs elképzelést — nyi­latkozta egyikük. saság zászlaját elhelyezték az amerikai külügyminisztérium előcsarnokában. A Reuter jelentése szerint né­hány óráig Szerbia zászlaját is felvonták a külügyminisztérium­ban, azonban miután a miniszté­rium munkatársai észrevették, hogy egy Washington által el nem ismert állam zászlaja is be­került az elismert országok lobo­gói közé, gyorsan intézkedtek a zászló eltüntetéséről. A diplomáciai kapcsolatok felvételét bejelentő Richard Bo­ucher külügyi szóvivő közölte: a három volt jugoszláv köztársaság most közölte, hogy elfogadja George Bush elnök augusztus 6-án, a teljes körű diplomáciai kapcsolatok felvételére vonatko­zó javaslatát, így a kapcsolatok hétfőtől tekintendőek érvényes­nek. Boucher arról is beszámolt, hogy az augusztus 26-án kezdő­dő londoni Jugoszlávia-konfe- renciá§ Lawrence Eagleburger képviseli majd az Egyesült Álla­mokat. (MTI) Kérdőjelek ____Ki az ellenség?_________ Sorozatos vádak szlovák részről az állító­lagos megnövekedett magyar légierő-aktivi­tásról, nagyobb szabású csapatáthelyezések­ről. Újra és újra előkerülő jelentések Szerbiá­ból az állítólag Horvátországba irányuló fegyver- (legutóbb épp rakéta-) szállítmá­nyainkról. Vádak és cáfolatok, feszültség és kölcsönös gyanakvás — nem egészen így képzeltük a rendszerváltozás kezdetén kon­tinensünk új utat kereső keleti felének hol­napját. Országok hulltak szét, vagy készül­nek szétválni rövidesen, öröknek hitt szövet­ségek bomlottak fel, biztonsági koncepciók válnak túlhaladottá, s még a hagyományosan áhított semlegesség megítélése sem ugyanaz (nálunk sem, másutt sem), mint azelőtt volt. Ki ma az ellenség? Van-e egyáltalán külső veszély, amellyel hazánknak is számolni kell? Szembe kell nézni azzal a dilemmával is, hogy — csapatkivonások ide, hideghábo­rú-finis oda — nagyobb biztonságban élünk-e ma, mint a farkasszemet néző két katonai tömb Európájában? Hol és hogy kereshe­tünk a megszűnt keleti katonai koalíció után új biztonsági garanciákat? Skell-e egy általán keresni? Mikor jut el a politikai közgondol­kodás odáig, hogy a biztonságot ne csak le­szűkített katonai vetületben értelmezze? Olyan kérdések ezek, amelyek elől nem lehet kitérni. S nem csupán a külvilágra tekintve. Hiszen ahogy az ellenségkép módosult, elmosódot- tabbá vált a tágabb régiókban kialakult tartós képlékenység és destabilitás nyomán, úgy alakultak sokszor át a belső „frontvonalak” is. Vajúdó társadalomban élünk, gyorsan változó gazdasági és emberi viszonyok köze­pette. Korábbi barátokból, szövetségesekből könnyen lesznek ellenlábasok vagy akár el­lenfelek — ám ha ellenségként kezeljük egy­mást, annak az egész ország látja kárát. (FEB) (MTI) Magyar Gyermekek Világtalálkozóját kezdeményezik Alapítvány alapján Az USA elismerése Mocsári arabok Az Irak déli részén megvédendő suták között van a madan nép, vagyis a mocsári arabok. Több mint hatezer éve élnek a Tigris és az Eufrátesz találkozá­sánál terjeszkedő mocsárvidéken, őseik a sumérok- tól kezdve látták a nagy keleti birodalmak fölemel­kedését és bukását, és nyakas, öntörvényű világu­kat csak a modern Irak tudta kikezdeni. A mocsári arabok félnomád törzseinek életén keveset változtatott Szaddám Húszéin uralma. Az erőszakosan modernizáló elnököt zavarba hozta a mocsári arabok kezdetleges életmódja, tervei vol­tak a mocsárvidék lecsapolására és fejlesztésére is. Ezért pénzzel csábítgatta, és erővel is a városokba kényszerítette az ott lakókat. Már csak 50 ezer ma­radt közülük ősei lakóhelyén, de ők kitartanak. Rendületlenül építik és lakják cölöpökre erősített, nádkötegekből összerótt jellegzetes csúcsíves kunyhóikat — vízi falvaik megannyi kicsiny gótikus Velencére emlékeztetnek, csak éppen nádból min­denütt —, szövik tarka szőnyegeiket, halásznak há­romágú szigonyukkal nádcsónakjaikon egyensú­lyozva, és legeltetik vízibivalyaikat. A mocsári arabokat Wilfred Thesiger brit kutató fedezte fel a világ számára 1964-ben. „Mocsári ara­bok” című könyve néhány évvel később magyarul is megjelent. Thesigert elragadta a vidék békéje és ősi bája, és a mocsári arabok vendégszeretete. Olyan „örökkévaló világ nyugalmáról és békéjéről” szá­molt be az olvasóknak, „amely még soha nem látott semmilyen gépet”. A mocsári arabok azóta kénytelenek voltak megismerni a gépek közül legalábbis az iraki va­dászrepülőket. Mintegy 6000 négyzetmérföldes vi­dékük is a 32. szélességi foktól délre tervezett légi tilalmi övezetben van. Thesiger így írt a mocsári arabokról: „gőgösek, önfejűek, büszkék. Soha nem fogadtak el semmi­lyen urat maguk felett, és inkább meghalnak, de a szégyent nem tűrik. Közösségi életükben teljes a demokrácia, bár a leszármazást nagyra becsülik, és évszázadokon át fegyverrel védték vérük tisztasá­gát”. Kérdés, a mocsári arabok hagyományos fegyve­re, a tőr mellé felsorakoznak-e most a nyugati va­dászgépek és bombázók is? Mészáros György Panic levele Milan Panic jugoszláv mi­niszterelnök az ENSZ BT el­nökének hétfőn küldött leve­lében kijelentette: országa egyértelműen elítéli a nemze­tiségi tisztogatás gyakorlatát, és bíróság elé állítja azon pol­gárait, akikről bebizonyoso­dik, hogy részt vesznek a nemzetiségek elűzésében. Bejelentette, hogy országa teljes mértékben kész együtt­működni a nemzetiségi tiszto­gatás gyakorlatának eseteit kivizsgáló nemzetközi bizott­sággal. Azt is közölte, hogy Jugoszlávia ellene van a hatá­rok erőszakos úton történő m egvál toztatásának. (MTI) Évszázados legendák nyomában Expedíció a soha nem látott mélytengeri óriáspolip felkutatására Mélytengeri expedíció eredt a Bermuda-szigeteknél annak az óriáspolipnak a nyomába, amelyről legendák keringenek több mint száz éve. Először 1870-ben adtak hírt a mélytengereknek erről az óriásá­ról, amikor halászok levágták a merülő állat — az architheutis — egyik polipkaiját. Később partra vetett maradványait találták meg ennek a puhatestűnek. Más alka­lommal ámbrás cetek árulkodtak az óriás létéről, s megszigonyzott cetek gyomortartalmát megvizs­gálva, a kutatók óriáspolip-dara- bokat találtak bennük. Ez a puhatestű széttelj esztett polipkaijaival eléri a 25 métert, szeme átmérője a legnagyobb az állatvilágban — 40 centiméter. Többet nem is nagyon tudni róla, mivel minden erőfeszítés ellené­re eddig senki sem tudta techni­kai nehézségek miatt ezt az óriást természetes környezetében megfigyelni. Ä mélytenger furcsa módon éppoly ismeretlen előttünk, mint a Hold túlsó oldala, s az archithe­utis utáni hajsza a mélytengeri kutatás mai elmaradottságának szimbóluma. Még mindig a 19. századi módszerekkel végzik a kutatást, és ez természetesen nem elegendő. A mélytengert ezer méterrel a víz felszíne alatt mérik, ahová már nem jut el a fény, a vízhő­mérséklet mindössze plusz egy fok, a nyomás pedig eléri a két tonnát négyzetméterenként. Pil­lanatnyilag abban ért egyet a tu­domány, hogy a kutatók néhány évvel ezelőtti feltételezése, amely szerint minél mélyebb a tenger, annál kevesebb benne az élet, valószínűleg nem állja meg a helyét. Az Atlanti-óceán 5000 méteres mélységébőlpéldául spe­ciális hálóval 90.677állatot hoz­tak a felszínre, melyek 14 külön­bözőfajtához tartoztak, holott a kutatott terület csupán két tenisz­pálya nagyságú volt. Egy másik alkalommal 798 fajtát hoztak a felszínre a mély­tengerből, amelyből 460 a tudó­sok előtt teljesen ismeretlen volt. A fajok ilyen gazdagsága sok biológus véleménye szerint az élelemhiány révén alakult ki. A mélytengerlakók létének bázisát elhalt algák, elpusztult halak, madarak és tengeri emlősök ké­pezik, amelyek az óceán felszí­néről a mélybe süllyednek. A túl­élés érdekében az állatoknak az evolúció során egyre inkább spe- cializálódniok kellett. Előnyük az alacsony anyagcsere. A mély­tengeri élőlényeknek kevés táp­lálékra van szükségük, sokkal lassabban növekednek és hosz- szabb ideig élnek, mint rokon fajtáik a meleg tengerekben. A feltételezések és következ­tetések azonban csak akkor iga­zak, ha kutatási tények is egyér­telműen alátámasztják azokat. Ennek irányában az egyik első lépés az óriáspolip felkutatására indított bermudai expedíció, an­nak reményében, hogy siker ese­tén végre a mélytengerkutatás is jelentőségéhez méltó anyagi­technikai források birtokába jut. (FEB) Viták a pénz körül, de: A Gundelunk legalább híres Az étel jó, kétségkívül nincs párja Kelet-Európábán — mél­tatta vasárnap az újjászületett budapesti Gundel éttermet a. The New York Times. A lap gasztronómiai szakírója hosszú tudósítást szentelt nem­csak a menünek, a személyzet ki­képzésének és az épület felújítá­sának, hanem a privatizálás tör­ténetének is. Láng György, az is­mert, magyar születésű New York-i vendéglátóipari szakem­ber és Ronald Lauder, az ameri­kai kozmetikus-dinasztia sarja, volt bécsi nagykövet vállalkozá­sa a Gundel, amely a lap szerint eddig 15-20 millió dollárjukba került, főleg Lauder pénzéből. Jóllehet, a privatizálási tárgyalá­sok részleteiről Láng nem szíve­sen beszél, annyi tény, hogy hosz- szú, szívós küzdelem volt. Az új tulajdonosok, akik a tervezett 50 százalék helyett végül száz száza­lékig megvehették az éttermet, ezután úgy érezték, erkölcsileg tartoznak a Gundel-örökösök­nek. Láng nem mondott az ame­rikai lapnak összeget, csak any- nyit, hogy a családnak a név használatáért felajánlott pénz „magyar viszonylatban jelentős volt”. A The New York Times a csa­lád köreiből úgy értesült, hogy kereken félmillió dollárt kaptak, kétszázezret az államtól, a többit Laudertől és Lángtól — ami vi­szont lényegesen kevesebb volt, mint amennyire a két Gundel- unoka számított. Ügyvédhez fordultak, és meg­győzték a családot, hogy 1-2 mil­lió dollárral többet kaphatnak — mondotta a lapnak Láng. Az új tulajdonos azonban összehívta a családot, s azt helyezte kilátásba, hogy ha nem egyeznek meg, az étterem neve „Wampetich (ko­rábban Gundel)” lesz. A ven­déglőt Gundel Károly 1910-ben vásárolta meg Wampetichtől, és Láng szerint ez az érv, a név fennmaradása bírta végül alkura Gundeléket. Houston Republikánus kongresszus George Bush elnök általános támogatása és a demokrata ellenfe­lek elleni heves támadások jellemezték hétfőaa houstoni republiká­nus pártkongresszus első napját. Bush és a Pentagon egyúttal jelez­ték, hogy nem várhatók a következő napokban katonai lépések Irak ellen. A tanácskozás négyezernél több küldötte hivatalosan is elfogadta a párt programját, amely az (eddig) hangadó konzervatív jobbszárny nézeteit tükrözi — de javarészt jelképes. Az esti ülésen gondosan ki­választott, hatásos szónokok váltották egymást, hogy sorra támogas­sák George Bush — egyébként régen eldöntött — újrajelölését. A kongresszuson Ronald Reagan, az 1980-88 között kormányzott elnök aratta a legnagyobb sikert. A 81 éves politikus tovább örege­dett, de változatlanul kitűnő, a hallgatóságot magával ragadó szó­noknak bizonyult. Akárcsak a többi felszólaló, ő is a republikánusok, Bush külpolitikai sikereire helyezte a hangsúlyt. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom