Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-18 / 195. szám

7-(rc> VIDÁM VÁSÁR ANNO... — 3. oldal NOGRAD MEGYEI BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA HÍRLAP 1992. AUGUSZTUS 18. KEDD Privatizációs bevételek Az Állami Vagyonügynökség az idén július 31-ig összesen 49,3 milliárd forint privatizációs be­vételt könyvelt el. Az ÁVÜ az eredeti tervek szerint ez évre ösz- szesen 57 milliárd forint privati­zációs bevételre számít. Áz elő­privatizációban meghirdetett üz­letek száma ez év július 31-én egy híján 5500 volt. Az árverésre 4966 üzletet bocsátottak, közü­lük 4550 kelt el. Vadászpuskákat, ékszert loptak A Pest megyei Dányban va­sárnapra virradóan ismeretlen tettes tört be K. András 47 éves vállalkozó családi házába. Felfe­szített egy lemezszekrényt, amelyből két golyós és egy söré­tes vadászpuskát, valamint 370 ezer forint készpénzt és arany ék­szert vitt el. Az anyagi kár egy és egynegyed millió forint. Az ügy­ben a rendőrség folytatja a nyo­mozást. Erdőtüzek országszerte Vasárnap ismét több megyé­ből és a fővárosból jelentettek er­dőtüzet. A főváros XVI. kerüle­tében a Cinkotai Parkerdő terü­letén, a Naplás-tó közelében a gyermekek okozta tűz miatt nyolc hektár erdő és aljnövény­zet égett le. A tűzoltóság jelentős erők bevetésével oltotta el a tü­zet. Hasonlóképpen nagy erők­kel vonultak fel a Fejér megyei tűzoltók a Cece és Németkér kö­zött eddig tisztázatlan okból 15 hektár fenyőerdőn keletkezett tűz miatt. Személyi sérülés sehol sem történt. Toleranciahajó Toleranciahajó lesz az idei Médiahajó. A tavalyi mottó megtartását indokolja a médiu­mok múlt évihez hasonlóan za­varos helyzete és a körülöttük ki­alakult indulatok — jelentette ki Enyedi Nagy Mihály ötletgazda a Médiahajó ’92 hétfői sajtótájé­koztatóján. A program célja, hogy találkozzanak a médiumok azon irányítói és alkotói, akik még egyáltalán szóba állnak egy­mással. A szeptember 16-án egész napos útra induló hajóra idén is meghívták a politika, a sajtó, valamint a tudományos, művészeti és irodalmi élet jeles képviselőit. III. ÉVFOLYAM 195. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT A gyarmati Hegedűs Gábor magán pékségében már új búzából sütik a kenyeret. Képünkön: Fedor Andrea és Mészáros Jánosné szedik ki a kemencéből és rakják a mozgó állványra az illatos, étvágy­gerjesztő vekniket. A sütőüzemről, Balassagyarmatról és környékéről szóló írásaink az 5. oldalon. Václav Klaus munkalátogatáson Antall József miniszterelnök hétfőn reggel a Parlament kupo­latermében fogadta Václav Kla­ust, a Cseh Köztársaság minisz­terelnökét. A cseh politikus a magyar miniszterelnök meghí­vására hétfőn egynapos hivata­los munkalátogatásra érkezett hazánkba. Kíséretében volt Josef Zieleniec, a cseh külkapcsolatok minisztere is. Antall József 10 után pár perccel négyszemközti megbeszélést kezdett a cseh mi­niszterelnökkel, ugyanakkor Je­szenszky Géza is megbeszélést folytatott cseh kollégájával. - Klaus magyarországi látoga­tása fő célját abban jelölte meg, hogy közelebbről megismerked­hessen Antall József miniszterel­nökkel, és megvilágítsa Csehor­szág helyzetét a széteső csehszlo­vák államszövetség keretében. A plenáris ülést megelőző kül­ügyminiszteri találkozóról Bába Iván helyettes külügyi államtit­kár a sajtó munkatársainak el­mondta: ez alkalmat adott félre­értések tisztázására is. A cseh fél kifejtette: államuk nem a Viseg­rádi Hármak, hanem annak in­tézményesítése ellen van. A poli­tikai jelleg helyett a cseh fél célja a pragmatikusabb kooperáció, elsősorban a gazdasági együtt­működés erősítése. Sor került ezenkívül a közép-kelet-európai térség helyzetének értékelésére is, különös tekintettel a volt Ju­goszláviában kialakult helyzetre. (MTI) Nem sikerült még megfékezni a járványt Az országos tisztifőorvos jelentése a dizentériáról Mindeddig nem sikerült meg­fékezni a Bács-Kiskun és Szol­nok megyében a fürdőzéssel ter­jedő járványt. Mint dr. KertaiPál országos tisztifőorvos hétfőn az MTI-hez eljuttatott jelentéséből kiderül: augusztus 15-éig Tisza- kécskén 266-ra emelkedett a di- zentériás megbetegedések szá­ma. Közülük 15 beteget kórház­ban ápolnak. A betegségért fe­lelős baktériumot 50 beteg székletéből sikerült kimutatni. Ugyanez a kórokozó volt kimu­tatható Kecskeméten, ahonnan 36 megbetegedést jelentettek. Kiskunmajsán és Lakitelek Tős- erdőn 62 megbetegedés történt. Jász-Nagykun-Szolnok me­gye területén ugyancsak folyta­tódott e valószínűleg tejtermé­kek által okozott járvány terjedé­se is. A járvány észlelése óta a mai napig 1500 megbetegedés­ről tudunk. A kórokozót 549 be­teg székletéből izolálták. A leg- érintettebb település továbbra is Szolnok város. Csongrád megyében az egy héttel előzőhöz viszonyítva ugyancsak emelkedett a betegek száma, eddig 87-et jelentettek be. Újabban már Pest megyéből is 46 betegről szereztünk tudo­mást, közülük 41 beteg előzőleg Tiszakécskén fürdött a Tiszában. A betegség további kisebb hal­mozódását jelentették Győr- Sopron és Komárom-Esztergom megyéből. Az említett járványos területeken a dizentéria általá­ban enyhe lefolyású. Kevés be­tegnél vált szükségessé kórházi kezelés. Bár még nem zárultak le azok a vizsgálatok, amelyek a Bács-Kiskun megyei járvány so­rán elhalálozott két beteggel kapcsolatosak, annyi már megál­lapítható, hogy az egyik halott­nál bizonyított a dizentéria halált okozó szerepe, a másiknál való- színűsíhető. Az országos tisztifőorvos ismételten a széles körben is­mertetett egészségügyi szabá­lyok betartására kéri a lakossá­got. (MTI) Csehül állnak a románok, a törökök is törököt fogtak Virágzó fegyver-, ember-, cigarettacsempészet Határőreink újabb nagy fogásai Napjainkban sajnálatosan egyre inkább szaporodnak a szervezetszerű bűnelkövetési formák. Közéjük tartoznak a kü­lönféle csempészési esetek. Ezt különösképpen megkönnyíti az a tény, hogy hazánk tranzitútvo­nala a nagybani bűnözésnek. Ismét jól vizsgáztak a határ­őrök. Mint arról a határőrség szóvivője az MTI-t tájékoztatta, az előző hét végi gyulai törökfo­gás után ezúttal Ásotthalomnál füleltek le két bolgár állampol­gárt. A fegyvercsempészek au­gusztus 15-én, szombaton az éj­féli órákban egy lefűrészelt csö­vű, Monte Carlo típusú, 16-os kaliberű és egy ismeretlen típusú 12-es kaliberű vadászfegyverrel próbáltak átjutni a határon. Bár mindkét fegyver csőre töltött ál­lapotban volt, egyik elkövető sem tanúsított ellenállást. A ha­tárőrség az ügyet további kivizs­gálásra átadta a szegedi rendőr- kapitányságnak. Törököt fogtak a törökök is, amikor kilencen összeálltak, és egy cseh embercsempészre bíz­ták utazási ügyeik intézését. Szombaton Rajkán az illegális határátlépőket határőreink fo­gadták. Csehül állnak annak a román mikrobusznak az utasai is, akik augusztus 15-én 360 karton Ca­mel cigarettát — mintegy 360 ezer forint értékben — próbáltak meg a biharkeresztesi határátke­lőnél átcsempészni. Az ügyet to­vábbi eljárás lefolytatására átad­ták a helyi vámhivatalnak. (MTI) Honi átlagkeresetek A Központi Statisztikai Hiva­tal adatai szerint a június havi bruttó átlagkereset— az 50 főnél nagyobb létszámú vállalatok esetében, a költségvetési gazdál­kodók és a mezőgazdasági ága­zatok nélkül — átlagosan 22 ezer 310 forint volt, ami 671 forinttal több, mint májusban. A fizikai dolgozók átlaga elérte a 17 ezer 968 forintot, míg a szellemi fog­lalkoztatottaké a 32 ezer 531 fo­rintot. Nemcsak Terény és Szanda, hanem az egész megye szégyene Régen kastély állott, most szeméthalom A jövő év szeptember 16-án lesz száz esztendeje, hogy Nagy- rápolti Szent-Györgyi Albert Budapesten meglátta a napvilá­got. A jubileum alkalmából minden bizonnyal szerte a világon megemlékeznek a magyar származású biokémikusról, a No- bel-díjjal kitüntetett, 1986-ban az USA-ban elhunyt tudósról, aki Nógrád megyéhez is kötődött. A közigazgatásilag Terényhez tartozó Kiskérpusztán állt a kastélyuk, fiatal gyermekként itt töltött néhány évet, s végezte el az elemi első két osztályát. Az úri laknak ma már hült helye, s ahol a kis Albert egykoron szü­leivel és testvéreivel élt, most jókora szeméthalom éktelenkedik. Egyik beszélgetésünk alkal­mával említette Mucsina Gyula, Terény polgármestere:- Szent-Györgyi emlékpar­kot szeretnénk létesíteni. Ott lenne, ahol a család kastélya állt, amelyet a '70-es évek ele­jén lebontottak. Csakhogy az a . terület jelenleg szeméttelepül szolgál, ahová Szandáról és a mi falunkból hordják a hulladé­kot. Talán a sajtó is tehetne a jó ügy érdekében - fűzte hozzá. Biztosítottam a polgármester urat, rajtunk nem múlik. Erre javasolta, menjünk el a hely­színre. Riasztó látvány tárult elénk. A műúttól pár méterre kezdődik a bűzt árasztó, gusztustalan szeméthalom, körülötte bur­jánzó gaz. Odébb dús lombú vadgesztenyefák törnek az ég felé, bizonyára alattuk játszha­tott egykoron a gyermek Szent-Györgyi Albert. Távo­labb épületek emelkedtek.- Nem kis feladat lesz itt az emlékparkot létrehozni - je­gyeztem meg.- Valóban nem lesz könnyű - ismerte el Mucsina Gyula -, (Folytatás az 5. oldalon) Betörtek f az FKGP-központba Felforgatott iroda Hétfőn reggel fedezték fel az FKGP ideiglenes központjának munkatársai, hogy ismeretlen tettesek betörést követtek el — adta tudtul a párttól az MTI-hez eljuttatott közlemény. Mint is­meretes, a Németh Béla főtitkár nevével fémjelzett elnökség a ne­vezetes „puccs” után költözött a Thököly úti villába. A XIV. Ke­rületi Rendőrkapitányság is ki­vonult a helyszínre, ahol egy fel­tört páncélszekrényt és egy telje­sen felforgatott irodát talaltak. A helyszínelés jelenleg is tart. Az FKGP ideiglenes központjá­nak munkatársai a reggeli órák­ban még nem tudták megállapí­tani, hogy a betörés során milyen iratok tűntek el, illetve milyen kár keletkezett. Megtanulják, hogyan lehet... Védeni a saját érdekeiket Nem lehet véletlen, hogy szá­mos szakma képviselői közül mostanság a pedagógusok hal­latják leginkább a hangjukat. S legfőképpen akkor, amikor az érdekeik megvédéséről esik szó. Ugyanígy nem bízzák a vak­szerencsére azt sem, hogy az előttük álló szakszervezeti vá­lasztásokon a reményeik szerinti legnagyobb sikerrel szerepelje­nek. Ennek érdekében a Peda­gógusok Demokratikus Szak- szervezete — amely a Liga egyik tagszervezete — immár az ötödik alkalommal rendezi meg szemi­náriumát, ezúttal éppen Eger­ben, a 212. számú szakmunkás- képző intézetben. Amint azt Vámos Ágnestől, a PDSZ egyik országos ügyvivőjé­től megtudtuk, a mostani tanács­kozásnak az ad különös jelentő­séget, hogy itt felkészítik aktivis­táikat a leendő választásokra. Ebben segítségükre van például az amerikai tanárszakszervezet számos képviselője, s olyan ne­ves előadók is, mint például a lengyel szolidaritás elnöke, Horn Gábor, a Liga elnöke, illetve Po- korni Zoltán, a PDSZ országos választmányának szóvivője. A szeminárium tegnap délután elő­adásokkal kezdődött, s számos eszmecsere után majd augusztus 22-én fejeződik be. (d.j.) Nem lesz olaj a tűzre A tévé bemutatja a vajdasági megtorlásokról szóló filmet Hankiss Elemér, a Magyar Televízió elnö­ke az újvidéki Magyar Szó című lapban kö­zölte, az első csatornán műsorra tűzeti a vaj­dasági magyarok elleni 1944-es megtorlá­sokról szóló filmet, amelyet a Panoráma ké­szített. Az elnök a vajdasági magyarok képvi­selőinek levelére válaszolt, hangoztatva: nyűt levelüket úgy tekinti, mint a vajdasági ma­gyarok képviselőinek közös kérését, felelős­ségvállalását azért, hogy a film bemutatása most nem veszélyezteti az ott élő magyaro­kat, és nem zavarhatja meg a két ország kap­csolatait. Hankiss Csorba Béla egyetemi tanár, Du­dás Károly író, Siflis Zoltán filmrendező és Matuska Márton újságíró levelére válaszolt. A levélben utalt arra, hogy korábban attól félt: a film olaj lesz a tűzre, s ahelyett, hogy se­gítené a Vajdaságban élő magyarokat, meg­nehezíti sorsukat. A levélben Hankiss azt ír­ja, hogy „kérte Csoóri Sándor segítségét, konzultációját a vajdasági magyarok képvi­selőivel, és hogy segítse e nehéz döntésben, de kérésére nem kapott választ”. A határo­kon túl élő magyarság életéért és sorsáért leg­alább annyira aggódom, mint a Panoráma fő­szerkesztője — hangoztatja levelében Han­kiss Elemér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom