Nógrád Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-15-16 / 193. szám
Arafat kész a találkozásra Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet vezetője közölte, hogy kész találkozni Jichak Rabin izraeli miniszterelnökkel. A Tanjugnak a KUNA hírügynökségre hivatkozó jelentése szerint Arafat az Al-Musza- var című egyiptomi hetilapnak adott, az újság tegnapi számában megjelent interjúban Kairót vagy az ENSZ-központot javasolta a találkozó színhelyéül. Diplomaták halála A kabuli orosz nagykövetség egy munkatársa életét vesztette, két másik megsebesült az épületet ért belövések következteben. Julij Voroncov orosz ENSZ- nagykövet New York-i bejelentése szerint az orosz kormány arra készül, hogy evakuálja Kabulból nagykövetségének teljes, mintegy százfős személyzetét. Az épület az egymással versengő muzulmán fegyveres csoportok kereszttüzébe került. Az AP jelentése szerint Voroncov a Hek- matjar-féle fundamentalistákat tette felelőssé az orosz képviselet lövetéséért. ENSZ-katonák Szomáliába Butrosz Gáli hozzájárult 500 ENSZ-katona (kéksisakos) Szomáliába küldéséhez. Ezt megelőzően a polgárháborúban szembenálló erők beleegyeztek abba, hogy kéksisakosokat telepítsenek Mogadishu kikötőjébe és nemzetközi repülőterére. Az ENSZ-katonák feladata a humanitárius segélyszállítmányok biztosítása lesz Szomáliában, ahol 1,8 millió embert fenyeget az éhhalál. Szankciók meghosszabbítása A Biztonsági Tanács meghosz- szabbította a Líbia ellen idén április 15-én életbe léptetett szankciókat. Az eredeti határozat előírta — mint a Reuter jelentette —, hogy a szankciók kezdetétől számított 120 nap múlva felül kell vizsgálni azokat. „Valamennyi vélemény meghallgatása után” Li Tao-jü kínai ENSZ-képvise- lő, a BT elnöke közlése szerint nem jött létre egyetértés arra nézve, hogy adottak lennének a feltételek a szankciók megváltoztatására vagy feloldására. Újra a Kennedy- gyilkosság Az amerikai szenátus döntése után egy hónappal a képviselőház is megszavazta azt a törvény- tervezetet, amelynek értelmében feloldják az 1963-as Kennedy- gyilkosság dokumentumainak titkosságát, hozzáférhetővé teszik az elnökgyilkosságot vizsgáló Warren-bizottság jelentéseit. A törvénytervezetet a két ház közötti egyeztetést követően még Bush elnöknek is alá kell írnia, hogy törvényerőre emelkedjen. A franciák ellenzik Franciaország nem javasol átfogó katonai akciót Boszniában, mert annak kihatásai legalábbis kétségesek lennének — jelentette ki Francois Mitterrand elnök. Az elnök a Sud-Ouest című lapnak adott erről nyilatkozatot, s ebben elutasította azokat a követeléseket is, hogy intézzenek bombatámadásokat a szerb erők ellen — noha például ezt követelte a Szocialista Párt főtitkára, Laurent Fabius is. Sencsin forrong A részvényértékesítés visszásságai miatt kitört sencseni zavargások a kínai kormány tájékoztatási hivatalának nyilatkozata szerint nem fékezhetik le a piacgazdasági reformokat. Az államtanács (kormány) rendkívüli ülésén elemezte a kínai reform mintavárosában történt lázongások tanulságait. Megbízta Cou Csia- hua miniszterelnök-helyettest, hogy ideiglenesen vegye kezébe a forrongó város ügyeinek irányítását. Üj feladattal Ausztria kizárólag szociális ügyekkel foglalkozó diplomatákkal egészíti ki budapesti, varsói és prágai nagykövetségét. Veronika Bayer-Balint lesz a szeptember elsejétől Budapesten tevékenykedő osztrák szociális attasé. Az űj diplomaták feladata közé tartozik többek között az Ausztriába bevándorolni, vagy ott munkát vállalni szándékozók tájékoztatása. Az abortusz ügye központi kérdés Igen konzervatív a republikánus pártprogram Minden korábbinál konzervatívabb nézeteket, célokat fogalmaz meg a kormányzó Republikánus Párt csütörtökön elfogadott programja, amely hétfőn kerül a párt houstoni választási kongresszusa elé. A republikánusok többek között az abortusz eltiltását szorgalmazzák, jóllehet, köztudott, hogy ezt e párt támogatóinak többsége is ellenzi. Köztük van Barbara Bush, az elnök felesége, aki egy csütörtöki nyilatkozatában kijelentette: az abortusz ügyének nem kellene szerepelnie a programban. A négyévenként készülő platformok formális, általánosságokban mozgó dokumentumok, amelyeket hamar elfelejtenek, de bepillantást engednek a párt választási taktikájába. így a republikánusok elutasítják a demokraták egyik fő — és vonzó — célját, az állami betegbiztosítás bevezetését, mert az — úgymond — felelőtlen és nem hatékony. Rendőri eszközökkel kívánják korlátozni az illegális bevándorlást, közvetetten elítélik a homoszexuálisokat, és ellenzik az általuk pornográfnak vagy istengya- lázónak minősített művészet állami támogatását. A republikánusok igénylik, hogy az ima — önkéntes alapon — ismét helyet kapjon az iskolákban, s a hagyományos családi nevelést tartják az amerikai megújulás alapjának. A külpolitika (akárcsak a demokratáknál) kevés helyet kap. Az útválasztásáért küzdő kormánypárt szerint a kelet-európai változások egyik tanulsága, hogy a központosított kormánybürokráciák kora lejárt, s azzal vádolják a demokratákát, hogy az adóemelő kormánygépezet fejlesztésének hívei. A texasi pártkongresszuson aligha lesz érdemi vita a programról, bár éppen az abortusz kényes kérdésében összecsaphatnak az indulatok. Bush elnök nem engedheti meg magának, hogy harciasán kiálljon az abortusz eltiltásáért, mert ez — a közhangulat ismeretében — szinte biztos választási vereségét jelentené. Bezárják Magyarország ciprusi nagykövetségét Pénzügyi okokból augusztus végén bezárják Magyarország ciprusi nagykövetségét. Ezt a Reuter brit hírügynökség jelentette Uranovicz Imre nagykövet tegnapi bejelentését idézve. Ura- novitz Imre közölte, hogy nyugdíjazás előtt áll, és nem lesz utódja. — A két ország közötti politikai és gazdasági kapcsolatok kiválóak — mondta a diplomata a Reuter tudósítójának. Mintegy 100 magyar állampolgár él Cipruson. A legközelebbi nagykövetség a jövőben Athénben vagy Bejrútban lesz. A nicosiai magyar nagykövetség 1989-ben nyílt meg. A hazatelepítésről Az ENSZ-erők polgári ügyekben illetékes igazgatója szerint a menekültek hazatelepítésének előkészítése az UN- PROFOR legbonyolultabb feladata, amely csak a horvát és a szerb féllel való szoros együttműködésben oldható meg. Cedric Thornberry csütörtökön tartott eszéki sajtótájékoztatóján — amelyről a horvát kormány baranyai kormánybiztosának menekültüggyel foglalkozó helyettese tájékoztatta tegnap az MTI munkatársát — az ENSZ-erők civilkérdésekben felelős vezetője elmondta, hogy az otthonaik elhagyására kényszerült emberek hazatérését előkészítő bizottság, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsának, az Európai Közösségnek, a horvát kormánynak és a lokális szerb hatalomnak a képviselőiből áll, hamarosan ismét tárgyal a probléma megoldásáról. A hazatérés feltételei jelenleg még nincsenek meg. A horvát kormánybiztos-helyettes elmondta, hogy az ENSZ-erők polgári ügyekben illetékes igazgatója szerint mindaddig nehéz a menekültek haza- településéről beszélni, amíg a drávaszögi térségben különleges rendőrségi alakulatok vannak, amíg a közigazgatás és a törvény- hozás rendje helyre nem áll, s amíg mindkét fél meg nem hozza az amnesztiáról szóló törvényt. Dallamos, meleg fesztiválest Egerben (Folytatás az 1. oldalról) A „nagy öregek” közül a mindig mosolygós Aradszky László fehér, Poór Péter fekete öltönyben lépett a színpadra. Ugyancsak fekete színű estélyi ruhát választott magának az egzotikus szépségű Bokodi Boglárka, ami remekül illett szénfekete hajához és ívelt, hosszú szemöldökéhez. Az Alex Tamás-Szigeti Csabauó ugyancsak feketében, de cilinderrel „feldíszítve” bolondozott. Derekasan hajtott mindenki a színpadon, ami nem is volt olyan egyszerű, hiszen a fülledt kánikulai meleget sokszorosára növelték a jupiterlámpák, így ezen az estén a lámpalázat akár szó szerint is lehetett érteni. Fáradozásukat nyomban egy-egy szép parádi ólomkristály vázával és virággal honorálta a fesztivál csinos háziasszonya, Miss Universe Hungary, azaz Magyarország egri szépségkirálynője, Patkó Dóra, és nyomban megtud„Te bolondos lány...” — dalolta a fesztiválok „nagy öregje”, Poór Péter hatták azt is, hogy az általuk énekelt dalnak hány pontot ítélt meg a nézőtér közepén ülő zsűri. Azokra a nézőkre, akik megfizették a bizony borsos belépti díjat, a szünetben kellemes meglepetés várt: a színház előcsarnokában óriási svédasztal várta őket az ilyenkor szokásos hidegtálakkal és hideg italokkal. Mondanunk sem kell, hogy ez a váratlan meglepetés még kellemesebbé tette az amúgy is jó fesztiválhangulatot, s túlzás nélkül állíthatjuk, hogy akik eljöttek, jól érezték magukat Eger első táncdalfesztiválján. Aki nem hiszi, járjon utána, mondhatjuk a mesével. És ez nem is lehetetlen, hiszen a tévében majd összefoglalót közvetítenek az erről, s természetesen a többi elődöntőről is. Ezt azért is fontos tudni, mert a közönség is szavazhat postai levelezőlapon, a 3301 Eger, Pf. 367-es címen. Ha e sorok íróját kérdeznék, akkor a Tátrai Antal által előadott, „Aranykacsa ”jeligével beküldött Tíz nyár című szerzeményre szavazna, de még vár egy kicsit, hiszen hátravan két elődöntő... (koncz) Mennyire akarják a franciák Európát? Az európai ügyek csinos és elegáns francia miniszterasszonya, Elisabeth Guigou nem nagyon élvezheti az idén a nyár örömeit: a kormánytagok közül neki kell tartania a frontot jelenleg is a szeptemberi népszavazás előkészítésére. Guigou asszony kempingekben tart előadásokat, üdülőhelyeket keres fel, rádió- és televíziós műsorokban szerepel, hogy ébren tartsa a közvéleményben a maastrichti szerződés ratifikálásának ügyét, s főként, hogy szembeszálljon a szerződés ratifikálását elutasító politikusok augusztusban sem szünetelő propagandájával. Guigou asszonynak nem igazán könnyű a dolga. A franciák, akik pedig túlnyomó többségükben támogatják az „európai építés” , a Tizenkettek szorosabb ösz- szefogásának gondolatát, az európai unió, a közös gazdasági és pénzügyi unió és a politikai unió alapját jelentő maastrichti szerződés ügyében korántsem egységesek. A legfrissebb, augusztus elején közzétett közvéleménykutatás szerint csupán a megkérdezettek 56-57százaléka hajlandó igennel szavazni a szerződés ratifikálására, s a nemmel szavazók aránya az utóbbi időben emelkedett. S bár a hivatalos kampány csak szeptember elején kezdődik, az előcsatározások nyomán nem a szerződés támogatói, hanem annak ellenfelei mutatkoznak aktívabbnak. A népszavazás kétségkívül dilemmát okoz mind a kormánynak és a hatalmon levő szocialista pártnak, mind a parlamenti ellenzéknek, de a parlamenten kívüli politikai csoportoknak is — bár ez a gond gyökeresen eltérő természetű. A kormány és a szocialisták számára a gond az, hogy miként kovácsoljanak a szavazás várható sikeréből politikai előnyt a maguk számára akkor, amikor szénájuk rosszul áll, s a tavaszi nemzetgyűlési választások előtt igen nagy szükség lenne sikerre — de ezt úgy kellene megtenniük, hogy legalábbis „elválasszák” egymástól a népszavazást és a kormány iránti bizalmi szavazást. Bár egy esetleges népszavazási kudarc nem járna együtt semmiféle olyan következménnyel, hogy a kormánynak, vagy éppenséggel Francois Mitterrand elnöknek távoznia kellene hivatalából, mégis rendkívül felerősítené az ilyen irányú követeléseket, és csökkentené azt az esélyt, hogy a szocialisták várható veresége után tavasztól fenntartható lenne az „együttélés” Mitterrand és egy jobboldali kormány között. De Gaulle annak idején lemondott, amikor vereséget szenvedett a népszavazáson... Nem kisebb az ellenzék problémája sem, s ez is kettős: egyrészt azt kell kitalálnia, miként tudja elkerülni a belső szakadást, amikor a két nagy jobboldali párt közül a giscardisták egyértelműen támogatják az „igen” szavazatot, a gaulleista RPR viszont megosztott, s vezetőinek egy része a „nem” mellett áll ki. Másrészt meg kell oldania, miként lehet elkerülni azt, hogy a Maast- richtre mondott igent sokan egyúttal a szocialista kormányra mondott igenként értelmezzék. A bizonyítvány megmagyarázása máris sok belső feszültséget okozott és okoz majd a továbbiakban is, egyrészt a két nagy párt, másrészt az RPR vezetői közötti viszonyban — bár valószínű, hogy az így szerzett sebek korántsem lesznek súlyosak, és a választásig bőségesen marad idő arra, hogy azok behegedjenek. A hivatalos szavazási hadjárat megkezdéséig a franciák nyaralnak, s a szabályok értelmében csak szeptember elejétől önti el majd őket a propaganda. Uborkaszezon azonban még sincs: ha más nem, a közvélemény-kutatási intézetek ébren tartják a Maastricht körüli felhajtást. Addig a politikusok törhetik a fejüket az ellentmondások feloldásának mikéntjén, Guigou asszony nyári szabadsága pedig igencsak korlátozott lesz az idén. Elítélik az etnikai tisztogatást Nem lesz katonai akció... BT-határozatok Boszniáról Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap megszavazta a két, Boszniával kapcsolatos, hetek óta készülő határozatot. Az első, 12 szavazattal és 3 tartózkodással elfogadott döntés kimondja, hogy az ENSZ tagállamai megtehetnek „minden szükséges lépést” (értsd: katonai erőt is alkalmazhatnak), hogy biztosítsák a boszniai segélyszállítmányok célbajutását. A felszólalásokból azonban kitűnt, hogy jelenleg egyik nagyhatalom sem tervez katonai [epéseket: a javaslat kidolgozói, az Egyesült Államok és az EK azt remélik, hogy már a katonai erővel való fenyegetés is hatásos lehet — egyúttal várakozásokat fűznek a londoni béke- konferenciához. David Hannay brit nagykövet sietett hangsúlyozni, hogy nem hadjáratra szóló ajánlást fogalmaztak meg, csak a katonai lépések lehetősegéről van szó — végszükség esetén. Butrosz Gáli főtitkár a BT- hez intézett levélben fejezte ki — újólag — aggodalmát, hogy az esetleges katonai lépések veszélybe sodorhatják az ENSZ békefenntartó erőit. A második, ugyancsak a nyugati hatalmak által kidolgozott és egyhangúlag elfogadott határozat elítéli az emberi jogsértéseket és — külön, osztrák-magyar javaslatra — az „etnikai tisztogatás” politikáját, felszólítva a feleket, hogy a volt Jugoszlávia egész területén tegyék lehetővé a táborok, börtönök korlátlan nemzetközi ellenőrzését. A tagállamokat, a nemzetközi szervezeteket felhívják: gyűjtsék össze a jogsértésekre vonatkozó értesüléseket, és bocsássák azokat a BT rendelkezésére, hogy az megtehesse a szükséges további lépeseket. A határozatok a helyzetet illetően mindvégig általánosak, nem nevezik meg Szerbia felelősségét az „etnikai tisztogatásért”, a haláltáborokért, stb. Hír szerint ez volt a feltétele annak, hogy a szöveget mindenki elfogadja. Kína, valamint India és Zimbabwe tartózkodott az első határozat megszavazásánál. A szavazást indokoló felszólalásokban mindenesetre az amerikai, a brit, a francia képviselő és mások világosan elítélték a szerb bűnöket — míg az orosz nagykövet a határozathoz hasonlóan, általánosságban fogalmazott. — Nem polgárháború ez, hanem nyílt agresszió Bosznia ellen — mondotta Marokkó képviselője. — Az a legkevesebb, hogy a BT biztosítsa az élelmiszerek, a gyógyszerek akadálytalan szállítását Boszniába — hangoztatta az ülésen Budai Iván, a magyar ENSZ-képviselő helyettese. — Ugyanakkor a nemzetközi közösség nem hagyhatja figyelmen kívül azok felelősséget, akik megsértik a nemzetközi jogot, akik támadásokat rendelnek el a polgári lakosság, kórházak, mentők ellen. A sürgős cselekvés nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem azért is elengedhetetlen, hogy az ENSZ megőrizhesse hitelet — mondotta. A magyar képviselő végül hangsúlyozta: az illegális katonai erők nemzetközi ellenőrzése hozzájárulna a feszültség enyhítéséhez. A BT-nek mérlegelnie kellene a Szerbia és Bosznia közötti határ ellenőrzését is, hogy megakadályozzák fegyver és lőszer szállítását Szerbiából. George Bush amerikai elnök nyilatkozatban üdvözölte a határozatokat, felszólítva Belgrádot, a boszniai szerbeket, a boszniai és a horvát kormányt, működjenek együtt maradéktalanul a se- élyszallítmányok eljuttatásá- an. Bush azt ígérte, hogy megszigorítják a volt Jugoszlávia elleni embargó ellenőrzését. (Bosznia és támogatói hiába kérték, hogy az agresszió áldozata számára oldják fel a tilalmat, hogy önvédelmi fegyverekhez juthasson). Bejelentették, hogy a jövő héten négytagú szenátusi küldöttség utazik Boszniába és Horvátországba, a menekülttáborok meglátogatására. Belgrad szerint Magyarország ellátja Horvátországot Koholmány A tegnapi belgrádi lapok közül a Politika Ekspres számolt be a Tanjug csütörtöki híréről, amelyet Banja Luka-i keltezéssel közölt a jugoszláv hírügynökség, átvéve a boszniai szerb hadsereg értesülését magyar rakéták Horvátországnak történő „átadásáról”. Ezt a hírt — mint ismeretes — Budapesten rögtön cáfolták, s a belgrádi magyar nagykövetség is a leghatározottabban tiltakozott a Koholmány miatt. A tiltakozásban követelték a cáfolat közlését, de ezt mindeddig nem tették meg Belgrádban, sőt, a tiltakozás tenyéről sem számoltak be. A Politika Ekspres feltűnő helyen, a harmadik oldalon, vastag betűs címmel, de kérdőjellel ismerteti a hírt, kiemelve azt, hogy 70 kilométer hatótávolságú földföld rakétákról van szó, amelyek a „szomszédos ország hadseregének egykori kontingenséből származnak”. A címben még azt is kiugratják, hogy az értesülés a Szerb Köztársaság hadseregéhez közel álló felderítő források állítására épül. Vastag betűs rész szól arról, hogy „a magyar hadsereg egyik rakétaalakulatához tartozó fegyverzet egy részét nemrég Szlavónia területére dobták át”. Részletesen ismertetik az R-65-ös típusúnak mondott ra— rakétákról kéták jellemzőit, s kitérnek arra is, hogy az említett felderítő források szerint állítólag a horvát és a magyar szervek megállapodást kötöttek a rakétafegyverzet adásvételéről, majd végül ismét csak vastag betűvel szedett rész szól arról, hogy az értesüléseket „megerősítették” a 122. horvát gárdaegység nemrég foglyul ejtett katonái is. A Politika Ekspres a belgrádi sajtó egyik legsajátosabb bulvárlapja, amely korábban is közismert volt arról, hogy elsőként vett át magyarellenes cikkeket és állításokat. A lap most pénzügyi nehézségekkel küzd, s szerkesztőségi válság is lezajlott, mivel a korábbi vezetés szolgaian követte a tüntetések idején is a napi tájékoztatási utasításokat. A boszniai szerb hadsereg — a helyi szerb Krajina nevének megváltoztatását követően — most már az újdonsült Szerb Köztársaság hadseregeként hívta fel magára a figyelmet ezzel a sajtóbemutatkozással. A boszniai szerb hadseregben a korábbi jugoszláv néphadsereg állítólag boszniai illetőségű tagjai kaptak helyet, valójában azonban itt gyülekeznek a hadsereg legszélsőségesebb parancsnokai, köztük Szarajevó lerombolója, Rat- ko Mladic tábornok is.
