Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-01 / 154. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1992. július 1., szerda Kedvet érez az újságíráshoz? A nyár idején nincs mit csinálnia? Szeretne megismerkedni a legkorszerűbb, számítógépes újságkészítéssel? Szívesen írna a megyében történtekről?-HA IGEN, AKKOR Nógrádi képek a Maros mentén Kiállítás Nagy Márta tusrajzaiból N agy Márta, Balassa­gyarmaton élő mű­vész-tanár számára ez az esztendő eredmé­nyekben gazdagnak ígérkezik. Többek között, egyéni kiállítá­sainak növekvő száma is ezt jelzi. Nemrég arattak sikert Sal­gótarjánban, a Balassi Bálint Nógrád Megyei Könyvtárban rendezett tárlatán akvarelljei és rajzai. Szinte ezzel azonos idő­ben Erdélyben rendeztek kiállí­tást tusrajzaiból a marosvásár­helyi unitárius egyházközösség tanácstermében, Nógrádi képek címmel. A magyar nyelvű Ma­ros Megyei Népújságban Nagy Miklós Kund szerkesztő, aki a tárlatot is megnyitotta, számolt be a Marosvásárhely közönsége számára is jeles kulturális ese­ményről. Az újság Múzsa mel­lékletének címlapján ez alka­lommal a művész Nógrádi táj című rajzát közölték. A recen- zor megjegyzi, hogy kezd ki­bontakozni egy olyan kulturális kapcsolat, amit a kiállítást szor­galmazó Cseh Gábor és a ren­dezvényen jelen volt balassa­gyarmati alpolgármester, dr. Kiss Tamás is kölcsönösen hasznosnak tart. Úgy tetszik, Nagy Márta tus­rajzai azért is kerültek közel Marosvásárhely közönségéhez, mert hiszen Nógrád ismerős volt számukra. Amint mondot­ták, ez a dimbes-dombos palóc vidék közös hangulati elemeket is őriz, akár a Mezőség, a Nyá- rádmente tája is lehetne. A mű­vész számára pedig Marosvá­sárhely azt jelenti, hogy itt ren­dezhette meg 31. egyéni kiállí­tását. Nem kis szám ez még ak­kor sem, ha tudni való, Nagy Márta 1980-tól állít ki N agy Márta rajzai, ak­varelljei is jelzik, Ba­lassagyarmat és kör­nyéke állandó ihletfor­rás az itt élők számára. Minden bizonnyal hozzájárul ehhez az itteni szép táj, az Ipoly-mente lágy természeti képe, az iro­dalmi hagyomány, Madách Imre, Mikszáth Kálmán, Kom­játhy Jenő és mások munkássá­gának legalábbis közvetett, gyakran rejtett hatása is, vala­mint nem utolsó sorban a helyi életmód viszonylagos termé­szetközelsége. Ez az inspirativ környezet Nagy Márta számára is adott, érzelmi telítettséget su­gall. Tájai, virágai, formakép­zése, színeinek összhangja mindenekelőtt harmóniát jelení­tik meg. A tájkép az ember belső világának állapotáról is tudósít. ' A művészetek stílusviharai közepette is eleven balassa­gyarmati tradicionalizmus, a vá­lasztott hagyományok ápolása egy vágyott humanizmus je­gyében fogant, elsősorban a lí­rai lehetőségeket aknázza ki. Ez a jellemzője Nagy Márta mun­kásságának is. Kellemesen ol­dott világ ez. Bárcsak ne fogná körül a kor fenyegetése. Közvetett módon persze föl­fogható mindez figyelmeztetés­nek is. Hovatovább oda jutunk ugyanis, hogy akár egy tájkép lesz a mementó, arra int, mit ve­szíthetünk. A tájakra leselkedő veszedelmek, a súlyos konflik­tusokat előidéző folyamatok voltaképpen az ember fenyege­tettségét jelentik. Ha így tekint az ember egy-egy szép tájra, ér­zékeny rajzolatú virágra, akkor akár etikai-művészi állásfogla­lásnak is tekintheti Nagy Márta lírai hangulattal telített munkás­ságát. És ehhez nincs szükség semmiféle bonyolult áttételre, szimbólumvilágra, szokatlan képzettársításra. Ezért is olyan emberközpontú ez a tájköz­pontú művészet. M ég egy gondolat. Úgy vélem, aki ter­mészetközelségben él, előbb-utóbb rá­jön arra, nincs föltétlenül szük­ség a világ folyamatos átalakí­tására az emberi logika vetüle- tévé. Inkább a világ megérté­sére Van szükség. Valószínűleg jóval kevesebb bajunk lenne, ha többen ismernék föl ezt az evi­denciát. -mér Az új százas, a köztársasági címerrel Az MNB július elsején kezdi meg a Magyar Köz­társaság címerével ellátott 100 forintos címletű bank­jegyek forgalomba hoza­talát, melyek 1992. január 15-ei keltezésűek. A ko­rábbi címerrel kibocsátott papírpénzek továbbra is forgalomban maradnak. A salgótarjáni zeneiskolában a múlt héten dzsessztábort rendez­tek. A több mint húsz fiatal most a megyéből érkezett, de jövőre országos rendezvénnyé szeretnék fejleszteni e tábort. Gyurkó Pé­ter felvételén a György Ákos vezette oktatócsoport látható. Nógrádiak Szlovákiában A mihálygergei amatőr nép- művészeti csoportoknak moz­galmas hétvégéjük volt. Az Ipoly Néptáncegyüttes az Euro- folklór ’92 néptánctalálkozón vett részt Besztercebányán. Raj­tuk és a házigazdákon kívül Macedóniából és Portugáliából érkeztek csoportok. Az Ipoly néptáncosai pénte­ken Besztercebányán, szomba­ton Breznón, vasárnap pedig Helpán léptek fel nagy sikerrel. Programjukat a jelenlévő kö­zönség vastapssal, a szakembe­rek pedig elismeréssel illették. Mindez Tari Antal, művészeti vezető magasszínvonalú mun­kájának eredménye. Szintén Szlovákiában járt a hagyományőrző, valamint a szájharmonika-együttes. Szom­baton este Osgyánban adtak önálló műsort a község lakói­nak. A közönség óriási vastaps­sal jutalmazta produkciójukat. Vasárnap Klenovcén szere­peltek a járási kulturális talál­kozón, ahol helybeli csoportok­kal együtt léptek színpadra. Dzsessztábor a zeneiskolában Bánki felfedezés Laluja András szobrászmű­vész behatóan foglalkozik Bánk régi történetével. A művész nem csak a régi iratokban bú­várkodik, hanem igyekszik megismerni a falu minden csücskét. A művész eközben ju­tott el a temetőbe is, ahol felfe­dezett mintegy ötven . darab szlovák és magyar feliratú sír­követ. A népművészet értéke­ként is megóvásra érdemes sír­köveket úgy javasolja elhe­lyezni, hogy a már telepített hársfasorral a temető díszéül szolgáljanak. A falu művészpártfogója el­készítette Bánk leendő címeré­nek tervét is. A címerterven napkorong, szimmetrikusan el­helyezett hattyúpár, vízre utaló motívum és hal látható. Elhunytak — valahol Oroszországban Az Új Ma­gyarország nyomán heti rendszeres­séggel közöl­jük az Orosz­országban elhalálozott Nógrád megyeiek listáját. Nemcsak azok nevét (szüle­tési évét, helyszínét, lakóhelyét, rendfokozatát, afogvatartás jel­legét: hadifogoly, kényszer- munkás) adjuk közre, akik a je­lenlegi Nógrád megyében éltek, hanem azokét is, akik a korabeli vagy a történelmi megyehatá­ron születtek. Amennyiben bárki hozzátar­tozóját véli egy név mögött fel­fedezni, forduljon a Magyar Vöröskereszt megyei szerveze­téhez, ahol keresólapot tölthet ki, s az MV Keresőszolgálata megpróbálja az adatokat azo­nosítani. Hosszúra nyúló eljá­rásra kell számítani. Dulai József 1909. Kálló, (Nógrád m.) honvéd, 1945. 07. 13. hdf. Drajkó Lajos 1914. Dré- gelypalánk (Nógrád m.) honvéd 1945.01. 13. hdf. Dénes (Gyenes?) István 1908. Ipoly (?) (Nógrád m.) honvéd 1945. 02. 12. hdf. Dénes (Gyenes?) Károly 1921. Kemence (Nógrád m.) honvéd 1945. 09. 13. hdf. Dénes Mihály (Gyenes?) 1910. Nógrádsáp (Nógrád m.) honvéd 1945. 1. (?) hdf. Dobosi (Dabasi?) István 1918. Szarvasgede (Nógrád m.) honvéd 1943. 04. 21. hdf. Dobra István 1920. Vá- mosmikola (Nógrád megye) honvéd 1946. 08. 24. hdf. Dropka Mihály 1894. He- rencsény (Nógrád m.) 1946. 02. 15. hdf. Dudás Pál 1902. Ipolytöl- gyes (Nógrád m.) honvéd 1945. 02. 09. hdf. Dudok György 1910. Szé- csényhalászi (Nógrád m.) honvvéd 1943. 02. 10. hdf. Dudola János 1920. Mátra- szőlős (Nógrád m.) 1943. 03. 17. hdf. Deák Pál 1918. Endrefalva (Nógrád m.) honvéd 1945. 05. 19. hdf. Dancsák József 1908. Salgó­tarján honvéd 1947. 08. 19. hdf. Dopcsányi Mihály (Rap- csányi) 1921. Tereske (Nógrád m.) őrvez. 1945. 05. 20. hdf. Dara János 1907. (Nógrád m.) honvéd 1945. 03. 19. hdf. Nemzeti hagyományaink tárháza kimeríthetetlen Negyven ország homo ludensei találkoztak I . - • ■ ­Napjaink , játszó emberének” mozgalma a Homo Ludens Népi Játékok Nemzeti Bizottsá­gainak Szövetsége, amelynek nemzetközi igazgatója Hámori Tamás. Vele beszélgettünk ab­ból az alkalomból, hogy ezek­ben a napokban 40 ország kép­viselői játszanak Bonnban.- Milyen játékokkal lehet részt venni egy ilyen nemzetközi játszó-találkozón?- A magyaroktól például lo­vasprodukciót vártak a rende­zők, ezért népi pásztorjátékok­kal neveztünk. Az apajpusztai lovasok mellett a Vasas Tánc- együttest képviselte a magyar színeket.- Hogyan tovább?- Szeretnénk megpályázni az 1996-ban sorra kerülő játék-vi­lágtalálkozó rendezési jogát. Jól jönne az EXPO mellé egy ilyen látványos nemzetközi rendez­vény is.-Úgy tűnik, mintha a játszó emberek körében is csak a csi­kós-gulyás jelentené hazánkat. Mi ennek az oka ?- A hagyományok. De 1993-ban Budapesten rendez­zük meg az Európai Tradicioná­lis Népi Játékok Fesztiválját. Itt szeretnénk megismertetni sok­féle magyar játékot a közönség­gel. Úgy gondolom, nemzeti hagyományaink tárháza szinte kimeríthetetlen. Júliusban ismét kétszer csenget a postás Mint ismeretes, az országgyűlés elfo­gadta az 1989. január elseje előtt nyugállo­mányba vonultak járandóságának emelését. Mint köztudott, a mostani korrekciónál a munkában eltöltött évek száma és az öreg­ségi, Rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjak megállapításának időpontja a meghatározó szempont. Azért is beszélnek korrekcióról, mert elsősorban a több mint tíz esztendővel ezelőtt nyugállományba vo­nultak és a leghosszabb munkaviszonnyal rendelkezők pénze emelkedik nagyobb arányban. Ugyanis a nyugdíjak értékvesz­tése az ő esetükben a legnagyobb. A szociá­lis szempontokat szem előtt tartó, és a min­den nyugdíjast érintő emelések miatt való­jában eddig azok károsultak, akik legrégeb­ben mentek nyugdíjba, akik koruk és egész­ségi állapotuk miatt már nemigen tudnak munkát vállalni. A nyolvanöt év felettiek, akiknek a száma meghaladja a százezret, át­lagosan mindössze nyolcezer forint nyugdí­jat kapnak havonta. A korrekciós emelést visszamenő hatály- lyal, január elsejétől hajtják végre. Az or­szággyűlés határozata értelmében az emelés összegének meghatározásánál az 1992. jú­lius hónapra egyébként esedékes - tehát már emelt - öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat kell alapul venni. Kivételes méltányosságból az 1989-ig nyugdíjazott, I. és II. korcsoportú rokkantak ellátását legalább 13 százalékkal emelik. A saját és az özvegyi jogon együttesen folyó­sítható nyugdíj felső határa most még 8910 forint, szeptember elsejétől viszont már 9510 forint lesz, ha az özvegy saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját 1989. január 1-je előtt állapították meg, és az özvegyi nyudíjjogosultság 1993. január 1 -je előtt következik be. Megfeszített ütemben folytak az előké­szítő munkák az OTF Nyugdíjfolyósító Igazgatóságánál. Ennek eredményeképpen, és a végrehajtásról szóló kormányrendelet megszületésével, remélhetőleg már július­ban, egyösszegben postára tudják adni az első félévre esedékes emelést, a hetedik hó­napra járó nyugdíjat pedig már a korrigálás mértékének megfelelően, felemelve kapják meg az igényjogosultak. Felhívtuk telefonon a MÁV Nyugdíjfo­lyósító Igazgatóságát, ahol Papp Árpád osz­tályvezetőtől megtudtuk: a MAV-nál a mos­tani nyudíjemelés több mint 90 ezer sze­mélyt érint. Az adatok feldolgozását meg­kezdték, úgy tűnik, nincs akadálya annak, hogy júliusban a postások a nyugdíjas vas­utasoknál is kétszer csengessenek. (szabó) EGYMÁSRA TALÁLTUNK! a NÓGRÁDf HÍRLAP „ „yár időszakára az újságíráshoz kedvet érző egyetemista, főiskolás, illetve érettségizett fiatalokat keres. A megjelent cikkek után kiemelt honoráriumot fizetünk. Érdeklődni: Hétfőtől péntekig,- kizárólag személyesen, \ egy kész írással - a főszerkesztőnél. (Salgótarján, Erzsébet tér 6.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom