Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-13 / 164. szám

Üj szarkofág kell Az ukrán kormány azzal a ké réssel fordult a világ országaihoz hogy segédkezzenek annak szarkofágnak az újjáépítéséber amelybe a csernobili atomerő művet temették az 1986. áprili 26-i atomkatasztrófa miatt be következett sugárzás elszigetelé séért — jelentette be az ukrá: nukleáris biztonsági bizottság (Az eredeti szarkofág nem bú] tovább nyolc évnél, s na nem épi tik űjjá, megint szivárogni fog hiszen a rohammunkában óntól beton nem szigetel hermetiku san.) Öt éven belül másik szarko fágot kell építeni, olyant, ame lyik legalább száz évig kibúja - all a felhívásban. Az ukrán kői mány arra kéri a jelentkezőkei hogy egy hónapon belül jelezzé szándékukat Kievnek, decembe 31-ig pedig juttassák el műszak tervüket. Jövő év áprilisáig eg hűsztagú, többségében ukránok ból álló bizottság dönt a tervek­ről. Brazil adósságok A brazil köztársasági elnök bejelentette, hogy Brazíliának si­került „jó egyezményt” elérnie a külföldi bankokkal adóssága egy részének, összesen 41 milliárd dollárnak a törlesztéséről. A szerződés értelmében a hitelezők elengedik a szóban forgó adós­ság 35 százalékát, továbbá har­minc évre szóló kamatlábat rög­zítettek a szolgáltatásokhoz. Brazília külföldi adósságállomá­nya 115 milliárd dollár, a fejlődő világ országai közül a legmaga­sabb. Kártérítés? Kártérítési igénnyel lépett fel a francia kormánynál Belgium és Spanyolország, továbbá a fran­cia szálloda és étteremtulajdono­sok szövetsége, és számos ide­genforgalmi vállalat a francia ka- mionosok tíz napos blokádja mi­att keletkezett veszteségeik kár­pótlásáért. Mint az AFP és a Re­uter jelentette, az Európai Parla­ment — Párizzsal közösen — vizsgálatot folytat arról, hogyan kárpótolhatná a kárt szenvedett cégeket és személyeket. Az Eu­rópai Parlament kifogásolta, hogy a kamionosok akciója miatt súlyos sérelem érte a személyek és az áruk közöspiaci mozgássza­badságának elvet. Kölcsönök Oroszországnak A Financial Times című lap értesülése szerint a Világbank 1,7 milliárd dollár kölcsönt ké­szít elő Oroszországnak; első ré­szének folyósítására hamarosan, várhatóan még augusztusban sor kerül. A hetek müncheni ülését követően Olaszország bejelen­tette, hogy 1000 milliárd lírát (közel 1 milliárd dollárt! bocsát az Államközösség rendelkezésé­re. Jugoszláviát nem engedik kizárni az ENSZ-ből? Oroszország akár ezerszer is vétózik Az orosz külügyminiszter biztosította a kijelölt ju­goszláv szövetségi miniszterelnököt, hogy nem en­gedi Jugoszláviát kizárni az ENSZ-ből. Milan Panic azt követően beszélt erről Belgrádban, hogy pénte­ken hazautazott tíz EBEÉ Helsinkiben rendezett csúcsértekezletéről. Elmondta: — Andrej Kozirev, az orosz dipomá- cia vezetője biztosította arról, hogy Jugoszláviát nem zárják ki ENSZ-ből. Amennyiben ez a kérdés felvetődik, akkor Oroszország akár ezerszer is megvétózza majd a javaslatot. (MTI) Jelcin egészséges Borisz Jelcin orosz elnök, aki­nek egészségi állapota sok talál­gatásra adott okott az utóbbi idő­ben, jó fizikai kondícióban van — olvasható az ITAR-TASZSZ hí­rügynökség minapi jelentésé­ben. „Egészben véve az elnök jó egészségnek örvend” — állapí­totta meg a hírügynökségi jelen­tés, megjelenése előtt idézve az Argumenti i Fakti című hetilap­ból. Hozzátette: „(Jelcint) ag­gasztják fáradtság érzései”. A je­lentés szerint a most 61 éves Jel­cin öt év óta nem vetette alá ma­gát alapos orvosi vizsgálatnak. Orvosának, Grigoijevnek un­szolására most végre beleegye­zett a kivizsgálásba, annak meg­állapítására, hogy a ránehezedő megnövekedett munka nem ár­t-e az egészségének. Az attól va­ló félelem, hogy Jelcin egészségi állapota romlott, megingatta a nemzetközi pénzpiacokat, hi­szen ő az az ember, aki sokkterá­piával igyekszik Oroszországban megteremteni a piacgazdaságot, a kommunizmusról a kapitaliz­musra téríteni az országot. Mun­katársai szerint Jelcinnek tavaly problémája volt a szívével, ezt azonban később ő maga tagadta. Azóta sokat ad arra, hogy lássák és lefényképezzék, amint heten­ként egyszer teniszezik. Nincs a láthatáron feltételez­hető utód, aki a radikális elnök helyébe léphetne. Jelcin alelnö- ke, Ruckoj, az afganisztáni há­ború hőse, sokkal konzervatí­vabb nála politikai nézeteit ille­tően. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint Jelcin szívműködése, ér­verése és vérnyomása normális. Teljesen rendben találták a tüde­jét, veséjét, emésztőszerveit, má­ját, hasnyálmirigyét és vérképét is. Hasonlóképpen jó eredményt hoztak a terhelési vizsgálatok — mint a sport — is. Az orvosok azt ajánlották Jelcinnek, hogy teni­szezzék, ússzon és rendszeresen használja a szobabiciklit. Mao visszatérése Kezdetben voltak a Mao Ce- tungot ábrázoló képek. Aztán jöttek a Mao-dalok. Most pedig a Mao-érmék árasztották el Pe­king utcáit — nem éppen prole­tárokhoz illő áron. Ezek az érmék a legkülönfé­lébb változatban kaphatók: Mao katonai egyenruhában, Mao vö­rös zászlóval, Mao a feje körül el­suhanó parányi rakétákkal és re­pülőgépekkel. Van aztán fiatal Mao, öreg Mao, kopasz és kala­pos Mao. „Nézze, ez a sötétben világít is” — mondja egy árus, aki parányi kendőre terítette ki por­tékáját egy turisták által frekven­tált szálló mellett az utca köveze­tén. De a Mao-kultusz vevőköre nemcsak turistákból áll. A Mao- képek és a vezért dicsőítő énekek videokazettáitól fellelkesült fia­talok módszeresen átkutatják szüleik és a szomszédok holmi­ját, hogy a régi jelvényeket — ha találnak ilyet — sietve eladják a kínai gyűjtőknek. Kínai lapok nemrég arról számoltak be, hogy egyesek tízezrével gyűjtöttek Mao-j el vényeket kedvtelésből vagy esetleg haszonlesésből. A gyűjtés pedig igazán nem nehéz — a hatvanas években mil­liárdos nagyságrendben készül­tek a Mao-jelvenyek, amelyeket gyakorlatilag mindenkinek visel­nie kellett, hogy bizonyítsa poli­tikai fedhetetlenségét. Mao Ce- tung 1976-ban bekövetkezett halala óta kevés számú Mao-iel- vény a régiségpiacra került, de a legtöbb elfeledve feküdt fiókok mélyén — egészen mostanáig. A jelvények ára igen különbö­ző — kapható 3 jüanért is (55 cent), de van, amelyikért elkér­nek 15-30 jüant (2,75-5,50 dol­lárt). A keresletet idejében felis­merve, egyes gyárak nagy meny- nyiségben dobnak piacra vado­natúj jelvényeket — a gyanútlan külföldiek bánatára. Az igazi ér­ték ugyanis az a jelvény, amely még Mao halála előtt készült, mint például az, amely mint a „nagy kormányost” ábrázolja őt. De fellelhetők olyan Mao-jelvé- nyek is, amelyek hátlapjára kar­colva olvasható: „Nagypapá­tól”... Hófehérke és a hét törpe Avagy: ki mit várt, s mit kapott? Hófehérke és a hét törpe, azaz ki mit nyert vagy veszített a nemrgiben lezajlott müncheni csúcstalálkozón? E szellemes hasonlattal fölvezetett kérdést a Reuter tette fel a találkozó befe­jezése után. A brit hírügynökség szerint a biztos nyertes a Hófehérke sze­repében megjelent Borisz Jelcin orosz elnök volt. Szeplőtlenül azonban ő sem távozott a bajor . fővárosból; eredeti szándéka szerint ugyanis egyértelműbb vá­laszt kellett volna kapnia a volt szovjet adósság kérdésében. Münchenbe való készülődése előtt Jelcin javasolta: legalább két évre halasszák el a relék a több mint 70 milliárd dolláros szovjet adásság visszafizetését. Jelcin ugyanakkor lekörözte elődjét, Gofbacsovot. A volt el­nök a tavalyi csúcson pénzt nem, kedves szót viszont annál többet kapott. Néhány héttel később Moszkvában puccs tört ki, amely végül is meggyorsította Gorba­csov lemondását. Jelcin is már hazautazott, de zsebében 1 milli­árd dollár biztos IMF-támpga- tással, a nyugat elismerésevei megkezdett gazdasági reformja iránt és nem utolsósorban egy igen valószínű, 24 milliárd dollá­ros kölcsönnel. George Bush, aki egy rendkí­vül kemény újra választási kam­pánynak néz elébe, elvesztette azt a világgazdasági megállapo­dást, amely lökést adott volna a gazdasági növekedésnek és új munkahelyeket hozott volna lét­re az Egyesült Államokban. A Reuter szerint úgy tűnik, az ame­rikai elnök nem nyert az értekez­lettől semmit. Helmuth Kohl német kancel­lár hírnevére árnyékot vetett a csúcstalálkozó középszerűsége és a müncheni rendőrség ke- ménykezűsége; békés tüntetőket vertek meg, és százakat tartóz­tattak le. Kohl nyertesnek bizo­nyult ezzel szemben akkor, ami­kor sikerült az egymilliárdot Oroszország számára kieszkö­zölnie. Sikere volt abban is, hogy elkerülte a magas német kama­tok bírálatát a partnerek részé­ről. Ugyanakkor nem tudta meg­győzni Washingtont és Tokiót ar­ról, hogy támogassák a közös né­met-francia javaslatot, miszerint hozzanak létre multilaterális ala­pot a csernobili típusú kelet-éu- rópai atomerőmüvek biztonsá­gossá tételére. John Major kudarcot vallott abban, hogy kezdeményezésével kivezesse a zsákutcából a GATT-tárgyalásokat; javaslatait Franciaország és az Egyesült Ál­lamok torpedózta meg. Major ezzel kapcsolatban mégis opti­mistán nyilatkozott. Kijelentette ugyanis: e bukás egyben siker is, abban a tekintetben, hogy a GATT jövője a következő hóna­pokban a nyugati országok egyik legfontosabb témája lesz. Brian Mulroney kanadi kor­mányfő szintén üres kézzel ment haza, de azt mondta: — Igazából sosem számított olyan GATT- egyezményre, amely segítene a 11 százalékos kanadai munka- nélküliséget alább szorítani. Giuliano Amato új olasz kor­mányfő győztesként került ki, mivel mar egy héttel beiktatása után jelen lehetett egy effajta, nagyszabású értekezleten. Part­nerei dicsérték bátor terveiért, amelyek révén sikerülhet a kró­nikus olasz állami deficitet csök­kenteni. Francois Mitterrand elérte, hogy komolyan megfenyegették Jugoszláviát. Siker továbbá, hogy ki tudott kerülni egy olyan GÁTT-egyezményt, amely őt még nagyobb nyomás alá helyez­te volna odahaza a mérges pa­rasztok részéről, ráadásul az Eu­rópai Közösség uniójához törté­nő csatlakozásról rendezendő szeptember végi francia népsza­vazás előtt. Nem tudott ugyan­akkor pénzt kicsalni a többiektől a kelet-európai atomerőművek biztonságosabbá tételére. Mijadzava Kiicsi japán kor­mányfő — aki először vett részt a hetek csúcstértekezletén -- tűnik a legelégedettebbnek. Meg is van rá az oka: megdicsérték a kiadá­sok növelését célzó pénzügyi ter­véért, és elkerülte a Japán részé­re hagyományosan kiosztott szi­dalmakat az óriási kereskedelmi aktívum miatt. Győztes abban a tekintetben is, hogy a másik hat támogatta Japán területi igényét a jelenleg Oroszországhoz tarto­zó Kuril-szigetekre. Üröm az örömben, hogy a hetek Japán és Oroszország felé intézett felszó­lítása a területi problémák ren­dezésére igen messze áll attól a vérbő támogatástól, amelyet Mi- jadzavá szeretett volna hallani. Törvény az utánzatok ellen Aki lőfegyverutánzatot hasz­nálva követ el bűncselekményt Nagy-Britanniában, az ezentúl ugyanúgy életfogytiglani bör­tönnel büntethető, mint az igazi fegyveres rabló, útonálló — ilyen törvényt hozott a napokban a brit parlament. A kormány mindazonáltal nem tervez semmilyen intézke­dést a lőfegyverutánzatok gyár­tásának es kereskedelmének korlátozására, vagy betiltására. Ezt Charles Wardle belügyi ál­lamminiszter azzal indokolta, hogy a fegyverutánzattal, bármi­lyen ijesztő legyen is, nem lehet embert ölni, s ha az elvetemült bűnözőket megfosztják ettől a f iótszertől, akkor félő, hogy igazi őfegyvert próbálnak szerezni, vagy más veszélyes eszközt, pél­dául kést használnak. Nagy-Britanniában sokmillió lőfegyverutánzat van forgalom­ban, és tavaly 420 erőszakos bűncselekményt követtek el ezekkel. .Olcsó” ebéd — 20 dollárért A Demokrata Párt választási kongresszusa A hét végén már New Yorkba áramlott a Demokrata Párt ma kezdődő választási kongresszu­sán résztvevő sokezer küldött, vendég és újságíró. A legna­gyobb amerikai város 100 év alatt negyedszer ad helyet a ta­nácskozásnak, s nem egészen önzetlenül: bár New York 20 millió dollárt fordít a rendezésre, a bevételek várhatóan 120 milli­ót tesznek majd ki. Annál is in­kább, mivel a hírhedten magas helyi árak minden rekordot meg­döntötték: a telefontársaság pél­dául egyetlen kongresszusi vonal négy napra való beszereléséért 600 dollár kér. Miután a New York-i éttermek árai is retteget- tek, a vendéglátók ritka gesztus­ra szánták el magukat: ma potom 20 dollárért (1.600 forintért) le­het ebédelni egy sor elsőosztályú étteremben is. A küldöttek bá­natára azonban a helyek többsé­gét már lefoglalták az alkalom­mal élő helybeliek... A kongresszus rendezői azt tervezték, hogy ébresztőórát ad­nak valamennyi delegátusnak — aztán a megnyitón majd egyszer­re szólalna meg 5.000 vekker, je­lezve Amerikának, hogy ideje felébredni... A bizarr ötletet vé­gül elvetették. Abban maradtak, hogy több ezer léggömböt en­gednek le (vekker helyett) a ma­f asból. Azokat egyébkent ön- éntesek fújják fel, miután az il­letékes cég darabonként 50 cen­tet kért a műveletért. A rendezők persze, minden­képpen arra törekszenek, hogy az országos tv-nyilvánossággal élve, minél több látványossággal szolgáljanak. így látható-hallha­tó lesz az ülésen Aretha Frank­lin, lesz demokrata párti futóver­seny a Central Parkban, s lesz nagyszabású divatbemutató. A város szívében, a Times Square- en, nem messze a kongresszustól mintegy 3Ó0 művész mutat be részleteket a legnépszerűbb New York-i musicalekből. A vendé­gek nemcsak nappal, hanem éjjel is résztvehetnek városnéző uta­kon: az egyik az Empire State Building tetején végződik, ahol is pezsgőt bontanak — előlegül a remélt választási győzelemre. A kongresszus küldöttei, ven­dégei az üdvözlet mellett figyel­meztetést is kapnak a helybeliek­től: a szép, izgalmas város igen­csak veszélyes is. Ne tartsunk magunknál pár száz dollárnál többet, s ne hagyjunk értéktár­f yakat a szállodában: jóllehet, a otelek méregdrága áraihoz még 20 százalék adó járul, a lopások­nál legfeljebb 500 dollárig téríte­nek... Nem ajánlatos gyanús sze­mély társasagában belépni egy liftbe, nyüzsögnek a bandákban dolgozó zsebtolvajok. S ne kó- boruljunk céltanul az utcán — hangzanak a jótanácsok. Kóbor­ló alighanem eleve kevés lesz, hi­szen New Yorkban júliusban 30- 35 fokos, párás hőség van. A Le Figaro riportja Vajdasági kitelepítések Az Újvidék melletti Péterváradról hetven ma­gyar családot távolítottak el — úja a Le Figaro című francia újság minapi számában. A lap Hrtkovci faluban készült helyszíni riportja alapján, a vajdasági fejleményeket áttekintve szá­mol be részletesen a kényszerkitelepítésekről. Megállapítása szerint a vajdasági területen „töme­gesen telepítik át a horvátokat, a magyarokat és az ukránokat, hogy helyet teremtsenek a szerb mene­külteknek, s ezzel egységesebb szavazótábort hoz­zanak létre”. A vajdasági faluban, ahol a lakosság 70 százaléka horvát, 13 százaléka magyar volt, a „tisztogatás” után ma már 74 százalékos a szerbek aránya. — Bár a kitelepítéseknek elsősorban a hor­vát családok estek áldozatul, akiket fenyegetések­kel, sőt, egy halálos merénylettel kényszerítettek a falu önkéntes elhagyására, magyar család is kény­szerült már elköltözésre — állapítja meg a francia lap tudósítása. Másfél millió hiányzó kislány Másfél millió olyan kislány hi­ányzik a statisztikából, akinek 1985 és 1987 között kellett volna megszületnie Kínában — állítja egybehangzóan két jelentés. Ha­nyagság vagy bűncselekmény ál­dozatai-e a hiányzó gyermekek — ez egyik jelentésből sem derül ki. Az amerikai népességnyilván­tartó hivatal kínai osztályának vezetője, Judith Banister azt ál­lítja, hogy a hiányzó kisleányok problémája már 1980-ban fel­merült, és legalább az 1990. évi kínai népszámlálásig tartott. — A kínai kormány nem adott sem­miféle felvilágosítást sem — fűz­te hozzá. A másik jelentés szerzője, H. Juan Tien, az ohiói állami egye­tem nyugalmazott szociológiai professzora szerint nem sokat számít a kínai népszaporulat tükrében, hogy másfél millióval több vagy kevesebb leánybébi született-e Kínában. Három év alatt ugyanis 66-69 milliót ért el a születések száma. — Persze, so­kat számít a dolog akkor, ha a hi­ányzó bébik bűncselekmény ál­dozatai lettek — tette hozzá Kína demográfiai dilemmái címmel most megjelent tanulmányában. Ping Yu szociolóus, aki részt vett az ohiói professzor tanulmá­nyának elkészítésében, egy in- teíjúban elmondotta az AP ame­rikai hírügynökség munkatársá­nak, hogy a kínai kormány a 80- as évek közepe táján külön tör­vényt hozott a leánycsecsemők meggyilkolása tárgyában, és töb­beket börtönbe is vetettek. Judith Banister azt állítja, hogy a kínai anyák mindig több fiú születését jelentik be, mint le­ányét. Néha „elfelejtik” egy le­ánygyermek születését közölni. Juan Tien viszont súlyosabb ok­ról számol be. Szerinte ősi kínai szokás magukra hagyni a nem kí­vánt, nőnemű újszülötteket. Egy másik lehetőség: a kínai leányok kevesebb ételt kapnak, mint a fiúk, és nem gondoskod­nak róluk kellően. Ezért szegé­nyebb körökben több leány nal meg egyéves kora előtt, mint fiú. Mindenesetre tény, hogy a szegé­nyebb kínaiak aranylag több fiú, mint leány születését jelentik be — olvasható mind a két tanul­mányban. Még tart a torzsalkodás Tárcák és miniszterek Izraelben Az izraeli választásokon a parlamentbe bejutott pártok vezetői a koalíciós tárgyalásokon a tárcák elosztásán torzsalkodnak, és — le­galábbis egyelőre — másodrendű kérdésként kezelik a kormány politikai programjának összeállítását. Rabin, a választásokon győz- tónómiát 9 hónapon belül meg tes Munkapárt vezére irányítja a tárcák elosztását, és a jelek sze­rint tartani tudja magat ahhoz a korábbi szándékához, hogy a megfelelő embert megfelelő posztra tegye. A lapok szerint az már biztos, hogy Sulamit Aloni, a baloldali párttömörülés, a Me- rec vezére kapja az oktatásügyi tárcát, kiütve ezzel erről a poszt­ról a jobboldali Comet párt veze­tőjét, a volt vezérkan főnököt Rafael Ejtánt, becenevén Rá­állt. Ez, azon túl, hogy az oktatá­sügy Izrelben fontos politikai kérdés és hatásos eszköz az elő­ző, Likud-kormányban nagy be­folyásra szert tett vallásos partok hatalmának letörésére, igencsak megnyugtatóan hangzik. Ranil, az 1982-es libanoni hadjárat központi figurája ugyanis csaknem teljesen analfa­béta. Márpedig mégiscsak túlzás lenne, hogy egy analfabétát bíz­zanak meg az iskolák, a pedagó­gia felügyeletével. Ami pedig Rabinnak azt az ígéretét illeti, hogy palesztin au­valósítja, a béketárgyalások üte­mét felgyorsítja — nos, ebben mindenki vérmérséklete és poli­tikai pártállása szerint hisz, vagy nem nisz. Egyes lapok arról cikkeznek, hogy a likudista Begin és nem Rabin tudta megvalósítani azt, amit a Munkapárt a 70-es évek­ben akart. A Camp David-i meg­állapodást Egyiptommal végül is Begin írta ala. Ä baloldal most hajlandó kompromisszumra, azért, hogy végül is elérhesse a célját, egy pa­lesztin állam megteremtését. A két szélsőbaloldali arab párt, öt parlamenti mandátummal a háta mögött, hajlandó a koalíción kí­vülről támogatni az újonnan ala­kuló kormányt. Rabin ennek fe­jében — egyelőre — az izraeli arabok mindennapi életét javító intézkedéseket és — várhatóan — autonómiát ígér. A jobboldali, ezen belül a val­lásos pártok közül a Sasz párt — a beígért miniszteri tárcák fejé­ben — hat mandátumával bizto­san koalíciós partnernek számít, míg a másik két vallásos párt, az Egyesült Tora zsidósága és a Nemzeti Vallásos Párt, feltve ed­digi privilégiumainak megnyir­bálását, egyelőre kivár. A széles alapokon nyugvó ko­alíció tehát öt parlamenti párt bevonását jelenti várhatóan a kormányba. Ami a koalíció ösz- szetételet illeti, ez helyi megfi­gyelők szerint nem jelent majd túl nagy változást az előző, Li­kud-kormányhoz képest! Ami mégis a gyökeres változásban re­ménykedők táborát erősíti, az a Rabm vezette Munkapárt szilárd helyzetéből következik. A szava­zatok ugyanis nem teszik lehető­vé, hogy akár egy párt is zsarol­hassa Kabint és pártját. ' A Likud, miután eddig sebeit nyalogatta, most — „keljfeljan- csiként” — új erőre kapott. Sa­mir kedvence, Benjamin Netan­jahu kormányszóvivő, miniszter- helyettes egy Likud-gyűlésen magát ajánlotta a párt vezetésé­nek élére. A Likudnak még az idén olyan vezetőt kell választa­ni, aki képes lesz a következő fordulóban — ha nem előbb, ak­kor négy év múlva — Rabinnal felvenni a Versenyt — győzködte Tel-Avivban pártbeli társait Ne­tanjahu.

Next

/
Oldalképek
Tartalom