Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-11-12 / 163. szám

1992. július 11-12., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP 7 A jelenés óta milliók látogatnak el erre a helyre Magyarok Lourdes-ban - ahol otthon van az Isten Veronikás asszonyok zarándoklata A döntés hosszú időre meghatározza a tagok sorsát Szövetkezet vagy részvénytársaság? Lourdesban otthon van az Is­ten. 1858. február 11-étől július 16-áig 18-szor „nyílt meg az ég” itt, ennyiszer jelent meg a szegény és tanulatlan tizennégy éves kislány, bertnadette Soubi- rous előtt a massabielle-i bar­langnál Szűz Mária. Az első ta­lálkozásról így beszélt: „Föl­emeltem a fejemet, és a tekinte­tem ekkor a barlangra szerző­dött. Egy Hölgyet láttam fe­hérbe öltözve. Fehér ruhája volt és hozzá egy kék öv, lábain pe­dig egy-egy sárga rózsa.” Nyolc mondat, nyolc kinyilatkoztatás hangzott el, s a „Hölgy” útmuta­tása alapján csodatévő forrásra is bukkantak a grottában. A je­lentés az evangéliumot állította az emberek elé, s azóta milliók zarándokoltak el erre a helyre. Lourdesban otthon van az ember. Itt minden zarándok testvéreként tiszteli a másikat, bármilyen is bőrének a színe, s bárhonnan is érkezett. Minden­fajta betegség, emberi nyomo­rúság megtalálható itt, s ha rit­kán is következik be a testi gyógyulás csodája, mindenki részesül a lelki megnyugvás­ban. Nyolcvan esztendő óta elő­ször utazhatott május 26 és jú­nius 1 -je között hivatalos ma­gyar zarándoklat ide. Az Eger­ből induló különvonattal min­tegy négyszázan érkeztek, de jöttek még az anyaországból au­tóval, busszal, s Nyugatról min­den lehetséges módon. Több mint másfélezer magyar zarán­dok vett részt közös miséken, s vonult az esti körmeneteken, melyeken alkonyaikor sok tíze­zer gyertya gyulladt meg, hogy a hit fényét jelképezze. Többnyire asszonyok érkez­tek Lourdes-ba. Olyan magyar nők, akik életük Veronika-ken­dőjén ott hordozzák történel­münk minden fájdalmát. Elindultak Magyarország vá­rosaiból és falvaiból, Európá­ból, Amerikából, hogy a belső és külső szétszóratottságban egymásra találva közösen kér­jék a Szűzanya közbenjárását, és Isten segítségét. Olyan asszonyok zarándokol­tak a massabielle-i barlanghoz, akik törékeny vállukon hordoz­ták a haza sorsát, özvegyen ma­radva nevelték gyermekeiket, vagy külföldre kényszerülve francia, angol, német földön próbálták a magyar szót átörökí­teni. Régi búcsúk hangulatát hozták magukkal, pergették uj­jaik között olvasóikat, s hangos énekszóval dicsérték az Istent. S emlékeztek a hajdanvoltra, ahogy egy nyolcvan éves néni mondta Amikor beköszöntünk Szentkútra, még a falak is éne­keltek. .. ” Lourdes-ban otthon vannak a magyarok. Az idősebbek és a fiatalok is, akik valamennyien a Szent István-i felajánlás nyo­mán Mária országának gyerme­kei. S ez alkalommal szabadí­tották meg láncaitól azt a ke­resztet, amely a Cité St. Pi- erre-ben 1956 után tanúskodott hazánk eltiprásáról. A zarán­doklat vezetője, dr. Seregély István egri érsek és a nyugati magyarság püspöke dr. Miklós- házy Attila együtt vette le ezt a jelet. Az egri érsek elmondta: a lánc figyelmeztetés, amely Má- riaremetére kerül. Mindenkinek az emlékezetébe kell vésni - mondotta -, hogy a számadás kötelezettségével gazdálkodunk szabadságunkkal. A Lourdes-ban elhangzott gondolatok visszhangra talál­tak. Százak és százak vitték el a világ minden tájára, a sokfelé szétszórt magyarság közös kin­cséül. Gábor László Ebben nem kis gonddal és felelősséggel járó kérdésben kell dönteni a magyar vidéknek az elkövetkező hetekben, hóna­pokban. A döntés hosszú időre meghatározza a tagok sorsát, jövőjét. A tagok a vagyonneve­sítés eredményének ismereté­ben kerültek abba a helyzetbe, hogy ebben a kérdésben dönt­hessenek. Ismerik az üzletré­szeik nagyságát, mértékét. A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény (az un. át­meneti törvény) 29. paragrafusa alapján a vagyonnevesítésről hozott közgyűlési határozat napjától számított 75 napon be­lül lehet szervezeti változást (ideértve a kiválást is) kezde­ményezni tehát körülbelül július közepéig. Mit jelent a szervezeti válto­zás? Egy részről jelenti azt, hogy a szövetkezet közgyűlése, döntése alapján a szövetkezet átalakul gazdasági társasággá (jelen esetben korlátolt felelős­ségű társasággá, vagy részvény- társasággá), illetve szövetkezet marad. A sorait rendezi, átalakítja gazdálkodását és szervezetét az új szövetkezeti törvény rendel­kezéseinek megfelelően. A szövetkezet átalakulásánál, az ebben való döntésnél az alábbi mérlegelési szempontok jöhetnek számításba. Egyik ilyen szempont az úgynevezett pótlólagos tőkebevonás és az egyéb vagyoni eszközök befek­tetésének kérdése. Az átalakulás (gazdasági tár­sasággá) legnyomatékosabb in­doka a pótlólagos végleges tő­kebevonás lenne. A korábbi szövetkezeti törvény ezt nem akadályozza, lehetővé teszi. Nyilvánvalóan kevésbé jö­hetnek számításba az „egy tag egy szavazat” elve miatt a kizá­rólag befektetési (főképpen spekulációs) érdekkel bíró jogi személyek. Ez utóbbiak szá­mára kizárólag a részvénytársa­ság a megfelelő forma. Itt jegy­zem meg, hogy az érdekeltség az új szövetkezeti törvény 54. Késői boldogság Eddig úgy tudtuk, hogy a nők kiismerhetetlenek. Ahogy Jac- ques-Yves Cousteau példája mutatja a férfiak is. A mélyten­gerek fáradhatatlan kutatója, a világhírű természettudós - leg­alábbis az utóbbi 15 évben - kettős életet élt. Házasságköté­sekor derült fény arra, hogy menyasszonyát nem első fel­esége halála (1990) óta ismerte meg, van már tőle egy 11 éves kislánya. A 81 éves természet- tudós most törvénysítette kap­csolatukat és adta nevét kislá­nyának, Diane-ak. paragrafusa alapján biztosít­ható, ugyanis a tag a részjegy jegyzésén felül más formájú vagyoni hozzájárulást is telje­síthet, a szövetkezetek kamat el­lenében kölcsönt nyújthat. A részvénytársaság személyes közreműködési kötelezettséget nem ír elő. A társaságban való részvételt a részvényre befize­tett tőke alapján, személyi köz­reműködési kötelezettség nél­kül teszi lehetővé a vállalkozó számára. A szövetkezet nem ilyen „személytelen” csak tőkeerő­sítő, gazdasági egység. A tagsá­got rendkívül sok személyes kö­tődés, emlék, stb. köti a vagyo­nához, amelyet legtöbbször igen hosszú és verejtékes mun­kával szetzett meg. A szövetkezeti forma több, más, mint részvénytársaság. A szövetkezetben igencsak fontos maga a személy, a tag is. A tagnak a szövetkezet egy­szerre jelent érdekeltséget a be­fektetett tőke utáni hozam (az üzletrész hozadéka), az adott termékszerkezet és a gazdálko­dásban történő közvetlen rész­vétel vagy a vállalkozásszerű jellegű munkavégzés. A társasági törvény a KFT-nél és az RT-nél is előírja a legkisebb törzstőkét, illetve alaptőkét. Ilyen követelményt a szövetkezeti törvény nem ír elő. Pl. nem határozza meg a rész­jegy nagyságát. Másik igen fontos mérlege­lési szempont a tagok felelős­sége a cég, a szövetkezet gaz­dálkodásáért. A szövetkezeti törvény e kérdés rendezését kö­zelítette a társaságokéhoz. A szövetkezeti tag az üzletré­szével, részjegyével felel, de- nem felel a munkadíjával és a saját vagyonával (kivéve a tiszt­ségviselőket). A felelősségi vi­szonyok tehát azonosak. Ámde, ha a szövetkezet gazdálkodása nyereséges, eredmény van, a tag a részvénye után osztalékon be­lül az adózott eredményből két­féle jogcímen részesülhet. Egy­felől a nyereségből származó vagyonnövekményből üzlet­részre, másfelől pedig az üzlet­Vállalkozónak lenni sem könnyű manapság. Sokan úgy tartják, az üzlet méretével egye­nes arányban áll a vállalkozás­sal járó gond is. Hogy ezek után megéri-e kockáztatni? Erről beszélget­tünk dr. Árva Lászlóval, az Or­szágos Kisvállalkozás-fejlesz­tési Iroda elnökével.- A világon mindenhol felis­merték már, hogy bár a kisvál­lalkozások előnyösek az adott ország gazdaságának, behozha­tatlan lépéshátrányban vannak a nagyiparral szemben, ezért ko­moly állami támogatást igé­nyelnek - véli dr. Árva László.- Amerikában például már 1953-ban létrehoztak egy hiva­talt, kifejezetten a kisvállalko­zások fejlesztésére. Ám ugyan­ilyen alakulat működik Kana­dában, Ausztráliában, vagy ép­pen Tajvanon. Ezekben az or­szágokban, miként persze ná­lunk is, sokkal nehezebben kapnak hitelt a kisvállalkozók, s az üzletükhöz nélkülözhetetlen információk lassabban jutnak el hozzájuk, mint az ugyanolyan profillal működő nagyvállala­tokhoz. A halmozottan hátrányos helyzet enyhítésére az említett országok példáján hazánkban is életre hívtak egy hitelgarancia intézetet.- A fejlesztési iroda olyan in­formációs rendszert szervezett, része utáni osztalékra jogosult. Tehát pótlólagos befektetés nélkül jut vagyonhoz, amellyel nem mint saját tőkebefektetésé­vel felel a szövetkezet tartozása­iért. A szövetkezet és a tag a jö­vőben a közöttük létrejövő megállapodásnak megfelelően úgynevezett munkaviszony és vállalkozási jellegű foglalkozta­tásban állapodhat meg. A tag számára nincsen munkavégzési, a szövetkezetnek nincsen fog­lalkoztatási kötelezettsége. Igen szembetűnő elem a szö­vetkezetben az egy tag egy sza­vazat elvének maradéktalan ér­vényesülése. Áz új szövetkezeti törvény ezt az elvet - mint az egyik leg­lényegesebb elvet - fogadta el. Ezzel mintegy megerősítve a tagokat, és egyben megkülön­böztetve a gazdasági társasá­goktól. A gazdasági társasá­gokban, így az RT-ben is, a tőke, a betét, a részvény nagy­sága a döntő, meghatározó elem. Az egy tag egy szavazat elve nem érvényesül. Annak van több szavazata, akinek na­gyobb, több a részvénye, a törzsbetétje. A szövetkezetben az alapsza­bály a szövetkezet szervezeté­nek működésének és gazdálko­dásának alapokmánya, a tartal­mát a tagság állapítja meg. Az RT esetében az alapszabály a törvény rendelkezéseitől csak akkor térhet el, ahol és ameny- nyiben ezt a törvény külön megengedi. Nagyon fontos mér­legelési körülmény a szociális gondoskodás kérdése is. A mezőgazdasági szövetke­zetben - a jogszabály kötelező rendelkezése folytán osztható vagonként úgynevezett szolida­ritási alapot kell létrehozni. Célja: idős, rászoruló tagok, azok özvegyi, munkaképtelen tagok, tartósan betegek, anyagi segítése, támogatása. Továbbá az étkezési hozzájárulás, üdü­lési támogatás, szakmai képzés stb. elősegítése, kiépítése. Ilyen kötelezettséget más cé­gek nem ismernek. Dr. Czuczi János amely hasonló nemzetközi struktúrákhoz csatlakozik. Mű­ködik már egy tanácsadó szol­gálat is, amely segíti az eliga­zodásban a kis- és középvállal­kozókat.-Többek között igyekszünk összehangolni a kormányzati kisvállalkozási feladatokat, így például részt vettünk a Garancia Intézet és a Finanszírozási Alap létrehozásában is. Ez igen fon­tos munka, amely nélkül a kis­vállalkozások ügye elveszne a különféle tárcák alkotta útvesz­tőben.- Lehetőséget kínálunk a kezdő kistőkéseknek arra is, hogy igénybe vegyék az úgyne­vezett inkubátorház szolgáltatá­sait. Ez a ház maximum 3 esz­tendeig rendelkezésükre bo­csátja technikai, műszaki ta­nácsadó szolgálatát, kedvezmé­nyes bérleti díjú irodáját azért, hogy miként egy gyenge újszü­lött, a zsenge vállalkozás is mie­lőbb erőre kaphasson.- Hat-hét ilyen házat szeret­nénk létrehozni, bár minden se­gítségünk mellett azok a kisvál­lalkozások lesznek életképesek, amelyeket a vállalkozó a saját pénzére alapoz. A mai hitelfel­tételek ugyanis eleve meghatá­rozzák a vállalkozás jövőjét, nem ösztönzik, ellenkezőleg, egyenesen visszafogják a kis­vállalkozókat. Ezt szeretnénk megváltoztatni. Mindenfajta betegség, emberi nyomorúság megtalálható itt A bűnügyi krónikák tanúsága szerint a főváros és a nagyobb vidéki városok teme­tőiben egyre nyugtalanítóbb méreteket ölt a bűnözés. Az örök vadászmezőkre távozot- tak nyughelye egyre inkább vadászmező a csapatokba verődött álvállalkozók, csalók és más kétes elemek számára. Domni Iván­tól, a budapesti Farkasréti temető vezetőjé­től kérdeztük: tapasztalatai szerint hogyan dolgoznak a sírkertek vámszedői, s hogyan lehetne végetvetni garázdálkodásuknak.-Ma már sajnos szervezett, 10-15 tagú bandák tevékenykednek. Jó megjelenésű nők és férfiak a felhajtok, akik temetői dol­gozónak adják ki magukat. Egyikük szóba elegyedik a kiszemelt „ügyféllel”, a másik ajánlatot tesz a sírgondozásra, kőcsiszo­lásra, sírkő-állításra, felveszi a megrende­lést és természetesen a pénzt. Az árút be­szerzik, esetleg napokon belül, de természe­tesen a sírkert valamely másik részéből. Semmi nincs tőlük biztonságban, ami moz­dítható: koszorú, örökzöld, bronzmécses, kőkehely, sírkő, márvány gyertyatartó, fa­Dolgoznak a temetői maffiák rágott kőfigura. Aki „felbosszantja” őket, azaz visszautasítja ajánlatukat, az legköze­lebb esetleg feldúlva találja hozzátartozói sírját...- Hovatovább azonban nemcsak a holtak emlékét őrző értékeket tekintik szabad pré­dának a temetői bandák. Egyre gyakoribbak a rablások, a kocsifeltörések és a kocsilopá­sok. Itt Farkasréten a közelmúltban egy Mercedest akkor loptak el, amikor tulajdo­nosa úgy 100 méterrel arrébb hozzátarto­zója sírján a friss virágot rendezgette.- Rendészeink a nap szinte minden órá­jában járják a temetőt, de arra nincs sem lét­szám, sem erő, hogy a 400.000 négyzetmé­ternyi terület egészét ellenőrizzék. A rend­őrség együttműködési kézssége is példás, de a kialakult helyzeten így sem tudunk vál­toztatni. Tetten értünk már munkanélküli mérnököt, nyugdíjas tanárt, amint virágot, örökmécsest és egyéb apróbb kegytárgyat eltualjdonított - de persze nem a nincstelen- ségszülte tolvajok a sírkerti bűnözés fővád- lottai. A ’’nagy halak” a profik: az alvállal­kozók és holdudvaruk tagjai.- Az önkormányzatok boldog-boldogta­lannak kiadják a vállalkozói engedélyeket, nemigen firtatják a képzettséget, a szakér­telmet. Egy-egy ilyen engedéllyel azután egész csoportok „dolgoznak”. Javítaná az áldatlan állapotok elleni fellépés esélyeit, ha a temetők megkapnák az önkormányza­toktól a kezelési jogot, s ha végre pont ke­rülne a tulajdon körüli viták végére.- A temetői maffiák garázdálkodásának visszaszorítását elősegítené az is, ha a sír­kertek látogatói csak a temetői dolgozóktól vennék igénybe a tájékoztatókon feltünte­tett szolgáltatásokat. A sírkőállítást, a csi­szolást pedig hivatalosan bejegyzett, megfe­lelő képesítésű szakemberekkel végeztet­nék. (újvári) Inkubátorház: kispénzű tőkések albérlete Tanácsadás vállalkozóknak A halmozottan hátrányos helyzet enyhítése a cél

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom