Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-02 / 155. szám

Bosznia

Veszélyben a légihíd

A szarajevói repülőtér körüli harcok kiüjulása miatt kevés a remény arra, hogy beindíthatják a segélyprogramot és a légihidat. Lewis MacKenzie, az ENSZ- erők vezérkari főnöke elrendelte, hogy a légikikötő ideiglenesen szüntesse be a repülőgépek fogadását. Előzőleg három ENSZ-katona könnyebben megsebesült a repülőtér környékén zajló lövöldözés következtében.

Tűzszünetet hirdetett a szerb erőknek Radovan Karadzic boszniai szerb vezér és követelte, hogy cserébe vonják ki a horvát hadsereget Boszniából, és az Izetbegovic boszniai elnökhöz húzó bosnyák erők is hirdessenek tűzszünetet.

Szerb egységek a boszniai fővárostól keletre megállították azt az ezer kanadai kéksisakost, akik a szarajevói repülőtér biztosítására lettek volna hivatottak. 120 francia tengerészgyalogos indult szerdán délelőtt a nantes-i légitámaszpontról repülőgéppel Szarajevóba, a reptér biztosítására.

Ki az igazi magyar a sógoroknál:

A burgenlandi vagy a bécsi?

A burgenlandi (Felsőpulya- Oberpullendorf) Paul Kiss képviselő, az Osztrák Néppárt népcsoportreferense lemondott hivataláról, így tiltakozva az osztrák kormány magyar népcsoportot érintő döntése ellen. A keddi minisztertanácsi határozat a Bécsben élő mintegy 50-60 ezer magyar származású osztrák kérésének engedve 8-ról 16-ra növeli a kancellári hivatal mellett működő népcsoporttanács magyar tagozatának létszámát. A burgenlandi magyarságot képviselő Paul Kiss lemondása mögött az ausztriai magyarok régi vitája húzódik. A mostani kormány- döntést megelőzően a népcsoporttanácsba csak a burgenlandi őshonos magyarságot vonták be, s ezzel az osztrák kormány őket ismerte el népcsoportnak. A bécsi magyarok, akiknek száma csaknem háromszorosa a burgenlandiakénak (a legutóbbi népszámlálás 16 ezer fős létszámot állapított meg), nehezményezik a születési előjogon alapuló megkülönböztetést, s számos, némely esetben évtizedek, sőt százada működő egyesületeknek is szeretnék kivívni a népcsoportstátust. Ezt a kérést figyelembe vette most az osztrák kormány.

Az Ausztriában élő magyarok ügye osztrák belügy, s Magyarország abba nem avatkozik bele, még ha a maga részéről nem is tesz különbséget magyar és magyar között. Tény az is, hogy a burgenlandi magyarok panasza — nem utolsósorban a kulturális egyesületük és annak vezetője, Szeberényi Lajos révén — a bécsi magyar követséghez és a magyarországi politikusokhoz is eljutott. Ugyanakkor az osztrák kormány döntése nem befolyásolja a burgenlandiak státusát, sőt az anyagi támogatás mértéket se. Az osztrák kormány költségvetéséből évente valamennyi népcsoportnak összesen juttatott 32 millió schillingből eddig is kaptak a bécsi egyesületek is, s a burgenlandiak eztán is ugyanazt a támogatást fogják élvezni.

(MTI)

Koporsó az algíri nagymecsetben

Az algériai elnöki palotában ravatalozták fel tegnap reggel a hétfőn meggyilkolt Mohamed Budiafot, a Legfelsőbb Államtanács elnökét. Reggel nyolc órától vettek tőle végső búcsút barátai, munkatársai, a diplomáciai testület tagjai és sok ezren mások. A palota előtt hatalmas tömeg sorakozott fel, de a rendőrök távol tartották őket. A Bu- diaf eszméit éltető tömeg egy alkalommal áttörte a kordont, de nagyobb rendzavarásra nem került sor. A déli órákban a koporsót átszállították az algid nagymecsetbe, a mártírok terére. A kormány rendeletére az állami alkalmazottak délutánra szabadságot kaptak, s a hivatalos szervek ajánlására számos vállalat ugyancsak elengedte alkalmazottait, hogy jelen lehessen a gyászszertartáson, illetve megtekinthessék a gyászmenetet. Délután három órakor az egész országban egyperces gyászszünetet tartottak a meggyilkolt elnök emlékére.

Csak a halál, a merénylet áldozatául esett Budiaf elnök tragédiája biztos, minden más bizonytalan. Ma még nem tudni, polgárháborúba torkollik-e az algériai válság, hogyan oldják meg az elnöki utódlás kérdését, s milyen szerepet vállal Haled Nazzer, akit az „erős embernek” tartanak a háttérben. Hiszen elnökök és miniszterelnökök váltották egymást, de a védelmi miniszter egyfajta hatalmi folyamatosságot képviselt, s végső érvként mindig közbelépett a hadsereg.

Algéria belső helyzete a nyolcvanas évek végén vált rendkívül feszültté. Kiöregedett, és elvesztette a talajt a lába alól a három évtizeddel ezelőtti szabadságharc nagy nemzedéke. Elkopott, s a mind nyomasztóbb problémák megoldására alkalmatlanná vált az állampárt szerepét magára vállaló FUN, a Nemzeti Felszabadítási Front. A korábban szinte menetrendszerű belső puccsok, palotaforradalmak már nem bizonyultak elegendőeknek.

Új erőjelentkezett, az iszlám fundamentalizmus. Khomeini Iránjának eszmei és Szaúd-Arábia anyagi támogatásával már évek óta szervezkedett, de képtelen volt igazi tömeghatást elérni. Csakhogy a nyolcvanas esztendők végére megháromszorozódott, huszonhétmilliósra nőtt Algéria népessége, s a többséget kitevő fiatalok, akik már kinőttek az FLN-mítoszból, munkanélküliséggel, nyomorral, kilá- tástalansággal szembesültek. Hiába rendelkezett országuk páratlan olajgazdasággal, a bevétel háromnegyede a hibás gazdasági döntések következtében felhalmozódott adósság törlesztésére ment. Ilyen körülmények között az iszlám szélsőségesek demagógiája sajnos termékeny talajra talált, s 1988-ban, Algír Bab el Oued negyedében kitört az első éhséglázadás, a búzadara-felkelés, amelynek véres elnyomása során 176-an vesztették életüket.

A hatalom visszavonult, 1989-et az alkotmányreform esztendejévé nyilvánította, s a helyi választásokon a fundamentalisták 54 százalékot kaptak, az FLN 32 százalékával szemben. Húzták-halasztották az első pluralista parlamenti választásokat, de végül tavaly decemberben az urnák elé járultak az algériaiak. Ismét az iszlám erők győztek a Madani szociológiaprofesszor vagy a mecsetek Savonarolájá- nak nevezett Ali Belhadzs, a szegénynegyedek gyújtóhangú prédikátora jöhetett számba jövendő államvezetőként. A választást a második forduló előtt felfüggesztették, a fundamentalista vezetőket letartóztatták, de közben a hadsereg lemondatta Sadli Bendzsedid elnököt is, helyébe Budiafot emelve az államfői székbe. Ő a „nagy generációhoz” tartozott, de már a függetlenség első évében, a letartóztatás elől Marokkóba menekült, s 28 évet töltött emigrációban, a demokratikus Algériáért küzdve.

Hazatérése ellentmondásos visszhangokat váltott ki. Nem vált a demokrácia dicsőségére, hogy a választásokon győztes FFS-t, az Iszlám Üdvfrontot törvényen kívül helyezték, s a választott parlamentet szétkergették. Ugyanakkor fellélegeztek az iszlám szélsőségesek által célba vett szomszédok, Marokkó és Tunézia, de Egyiptom is, s a nyugati világ sem bánta, hogy nem alakul ki Líbia és Szudán mellett egy új fundamentalista góc. Az algériai ügyekben hagyományosan érdekelt Franciaország, ha nem is hivatalosan, de örült a megnyugvásnak, hiszen egymillió algériai és kétmillió egyéb mohamedán vendégmunkást tartanak nyilván. Budiaf személyét pedig egyfajta biztosítéknak tekintették, hogy a demokráciát helyreállítsák.

Az elnököt meggyilkolták, valószínűleg a fundamentalisták, de az sem kizárható, hogy egyes katonai csoportok is közrejátszottak. Algéria pedig súlyos válsággal terhes, és határain kívül is aggodalommal várják a fejleményeket.

(FEB)

Egymillió márkát követeltek

Túszdráma

a

börtönben

Egy különleges kommandó vetett véget kedden éjfél körül a werli túszdrámának. A helyi börtönben foglyok kerítették hatalmukba a személyzet néhány tagját, egymillió márkát követeltek készpénzben, valamint autót a meneküléshez. Mint a rendőrség, illetve az észak-raj na-vesztfáliai igazságügy-minisztérium szóvivője szerdára virradóra közölte, a különleges egység akkor lépett közbe, amikor a túszejtők áldozataikkal éppen be akartak szállni a kocsiba. A korábbi hírekkel ellentétben nem hárman, hanem csak ketten voltak, s amikor látták, hogy nincs esélyük, két túszukat benzinnel öntötték le, majd felgyújtották őket. A rendőrségi közbeavatkozás megmentette az áldozatok életét. Az akció közben a túszejtők is megsérültek. Az emberrablók kedden a vesztfáliai város börtönének kórházi részlegében először hat embert ejtettek túszul, de hármukat a nap folyamán elengedték.

Afganisztán kártérítést kér Moszkvától

Burhanuddin Rabbani, az Afgán Köztársaság új elnöke kedden az országos rádió hálózatán keresztül a néphez intézett beszédében kijelentette: feloszlatja az ország katonai és rendőrségi alakulatait, és új, az iszlám valláson alapuló fegyveres szervezetet állít fel. Az elnök, aki vasárnap lépett hivatalba, nem hagyott kétséget afelől, hogy az ország radikális, az iszlámon alapuló átalakulás elé néz. Afganisztán külpolitikájával kapcsolatban Burhanuddin Rabbani elmondta: Oroszországra szállt a Szovjetunió Afganisztánnal szembeni felelőssége, ezért felhívást intézett Moszkvához, hogy nyújtson segítséget az ország háborús idők utáni újjáépüléséhez, valamint fizessen kártérítést.

Francia igen várható

Szeptember 20-ára írták ki Franciaországban a népszavazást az Európai Unió alapját jelentő maastrichti szerződés ratifikálásáról. A döntést a minisztertanács tegnapi ülésén hozta meg Francois Mitterrand elnök, Pierre Bérégovoy miniszterelnök javaslatára. Á választóknak mindössze egyetlen mondatos kérdést adnak fel: egyetértenek-e a szerződés ratifikálásával. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a szavazók csaknem kétharmada jelenleg hajlandó lenne igennel szavazni.

Tartalék a Mirnek

Progressz M-13 jelzéssel teherűrhajót indítottak Föld körüli pályára kedden este, moszkvai idő szerint pár perccel 21 óra előtt a bajkonuri űrközpontból. Az újabb Progressz a Mir űrállomásra szállít „fogyóeszközöket” : élelmiszert, ivóvizet, üzemanyagot és más cikkeket, továbbá a tudományos kutatásokhoz szükséges berendezéseket.

Haj ótűz

Tűz ütött ki kedden este a balti flotta egyik utasszállító hajóján, az Anna Kareninán. A németországi Kielbe tartó hajó éppen a szentpétervári Vasziljevszkij-szi- get melletti kikötőben horgonyzott, amikor a gépházban a tüzet észlelték. A fedélzeten tartózkodó mintegy 700 utast sikeresen és sérülés nélkül kimentették, akárcsak a legénység tagjait. A helyi tűzoltóságnak még a késő esti órákban is munkát adott a hajótűz.

Életbe lép a harmadik kárpótlási törvény

(Folytatás az 1. oldalról)

A törvényben külön részletezett jogszabályok alapján szabadságvesztéssel sújtottak, előzetes letartóztatásba helyezettek, illetőleg kényszergyógykezelés alá vontak, valamint az internáltak, kényszermunkára vittek, közbiztonsági őrizet alá helyezettek, illetve a kitelepítettek szintén kárpótlásra jogosultak, amennyiben személyes szabadságukat 30 napot meghaladóan korlátozták. Ez a jogcím vonatkozik a harcoló alakulatok kötelékében munkaszolgálatot teljesítőkre, a szovjet szervek által kényszermunkára elhurcoltakra, továbbá azokra is, akiket szovjet bíróság politikai indítékú ítélete alapján, illetve más szovjet hatóságok intézkedése nyomán korlátoztak szabadságukban.

A szovjet hadifogságba esett katonákat 1945. augusztus 1-jé- től tekintik kényszermunkára hurcoltnak. A törvény vonatkozik a II. világháború idején faji, vallási vagy politikai okból külföldre deportáltakra, valamint azokra, a törvény hatálybalépése idején hazánkban élő magyar állampolgárokra, akik bizonyíthatóan nemzetiségi, vallási vagy politikai okból, a párizsi béke- szerződésben rögzített határainkon kívül szenvedtek sérelmet.

A kárpótlás alapösszege jelenleg 11 ezer forint. Az összeg a szabadság korlátozásának időtartamától függ. Két hónap esetén az alapösszeg, három és négy hónap esetén az alapösszeg kétszerese, öt és hat hónap esetén az alapösszeg háromszorosa illeti meg a kárpótoltat.

A fél évet meghaladó szabadságelvonás esetén a kárpótlás ösz- szegét úgy kell kiszámítani, hogy a szabadságelvonásban töltött hónapok számát meg kell szorozni az alapösszeggel. A kárpótlásra jogosult az így kiszámított értékű kárpótlási jegyeket egyszerre kapja meg.

A Magyarországon élők a kárpótlási jegyet átválthatják életjáradékra. Áz életjáradék összegét úgy kell kiszámítani, hogy a szabadságvesztésben eltöltött időt kell osztani a kárpótlásra jogosult várható élettartamával — ezt a törvény mellékletében rögzítették —, és ezt kell megszorozni az alapösszeggel. Ez jelenleg ideiglenesen 5000 forint, de hamarosan a kormányzat szándékai szerint 11 ezer forintra nő. Az alapösszeg mértékéről egyébként minden évben az Ország- gyűlés dönt a költségvetési törvényben.

Áz életüktől vagy szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak vagyoni kárpótlásra is jogosultak. Á vagyoni kárpótlás vonatkozik a bérlakás végleges elvételével okozott sérelemre is. A vagyoni kárpótlás esetén az első kárpótlási törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Nem jár kárpótlás azokért a sérelmekért, amelyek után a sérelmet elszenvedő a magyar államtól már kártalanításban, kárpótlásban vagy visszatérítésben részesült. Szintén kizáró ok, ha valaki az államvédelmi szervek hivatásos állományú tagja volt, ha karhatalmista volt, ha az 1956- os forradalom és szabadságharc leverésében való részvétele miatt kitüntetésben részesült, illetve ha annak leverésében önként vett részt. (MTI)

Szomorú

sziilitMp

Ünneplés és fogadás nélkül telt el tegnap a 31. születésnap az angol trónörökös felesége, Lady Di számára. Miután az angol sajtó már hetek óta másról sem ír, mint a trónörökös pár házasságának válságáról, Diana és Károly herceg a napot egymástól távol töltötte.

A hercegnő egy kórházat látogatott meg, Károly pedig — anyja, a királynő képviseletében — a Buckingham Palotában az új tunéziai nagykövetet fogadta. Ezt követően Károly pólómeccsre készült.

A The Sun című bulvárlap értesülése szerint az estét a herceg egymagában töltötte highgrove-i birtokán.

(A DPA alapján.)

Ausztria:

A Hofburg Lipót szárnyának ura még Kurt Waldheim, a tucatjával érkező meghívók azonban már az új, július 8-án hivatalba lépő államfőnek, Thomas Kles- tilnek szólnak. Á külügyminisztérium volt főtitkára már csak az illem miatt sem akaija találkozóinak terveit idő előtt szellőztetni, de azért a kíváncsi sajtó már rebesgeti: nem lesz hiány utazásban, vendégfogadásban.

A legnagyobb dilemma megoldása nem csekély diplomáciát igényel. Ki legyen az első? Ha betartanák a sorrendet, s Klestil azzal kezdené a találkozók sorát, aki elsőnek jelezte e szándékát, akkor René Felber svájci elnök állna az élen. Ő ugyanis még a választás előtt jelezte, mindenképpen nagyon hamar szeretne találkozni Ausztria új államfőjével, bármelyik jelölt győzzön is. Legesélyesebb riválisa — így tartja megbízható forrásból szerzett értesülése alapján a Profil című hetilap — Göncz Árpád. S mivel a Klestil házaspár magánemberként társaságban megany- nyiszor elmondta, milyen közel állnak szívéhez a magyarok, mennyi magyar barátjuk volt minden külföldi kiküldetésükben, meglehet, a Magyar Köztársaság elnöke lesz mégiscsak az első külföldi államfő Klestil hivatalos tárgyalópartnerei között. Csendben dolgoznak már a feladaton a protokoll szabályaiban járatos, az új államfő elképzeléUj elnök, lij tervek

Waldheim búcsúvacsor áj a

Nagyszabású vacsorán búcsúzott el Kurt Waldheim, Ausztria távozó elnöke a diplomáciai testület tagjaitól. A kedd esti rendezvényre 150 nagykövetet, ügyvivőt és más diplomatát hívtak meg. A vacsoráról hiányzott Peter Árán, Izrael bécsi ügyvivője. A két ország 1986 — a Waldheim múltja miatt kirobbant nézeteltérés — óta nem képviselteti magát nagyköveti szinten egymás országában. Hatéves elnöki tevékenysége legnagyobb csalódásának nevezte Waldheim azt a körülményt, hogy számos kormány nem vett tudomást a múltját tisztázó nemzetközi vizsgálatokról. A búcsúbeszédben a távozó elnök aktuális nemzetközi politikai kérdésekre is kitért, és aláhúzta, hogy az ezekben a napokban folyamatosan érkező szomorú háborús hírek nem feledtethetik: az elmúlt években új esélyt kapott a demokrácia, a szabadság és az emberi jogok érvényesülése.

seit ismerő külügyérek. A pletykák szerint a dilemmát valahogy úgy oldják meg, hogy Felberrel nem hivatalos munkamegbeszélésen találkozik az új államfő, Göncz Árpáddal pedig nagyon is hivatalosan a július utolsó hetében megnyíló Bregenzi Fesztiválon. S azután jöhet egy igazi svájci látogatás, minden olyan külsőséggel, amely az ilyen eseményhez illik. Ezek egyelőre — ha hinni lehet a suttogásoknak — tervek, ám bizonyára nyilvánosság elé kerülnek a július 8-i beiktatási ceremónia után, különösképpen, mert Klestil hivatalbalépése után nagyon hamar találkozni kíván a sajtó képviselőivel.

Szintén terv, de egészen bizonyos: az új államfő szeptemberben Amerikába utazik. Erről azért nem illik beszélni, mert a dolog az előd számára fájó pont: Kurt Waldheimnek hat év alatt nem adatott meg a washingtoni meghívás, a háborús múltjáról elterjedt hírek miatt nem volt szalonképes az amerikai vezetők számára. Klestilnek — amint ezt megválasztása után kissé elhamarkodottan, mert Waldheimre nem gondolva, kijelentette — nincsenek problémái a tengeren túl. Három terminust töltött különböző beosztásokban Los Angelesben, New Yorkban, illetve Washingtonban, igazán jó ismerőse, ha ugyan nem barátja a politikai élet számos vezetője. így azután nem csoda, hogy bár a hivatalos készülődés csak a beiktatás után kezdődik, az amerikai „munkalátogatásnak” nevezett út programja szinte készen áll. Senki nem tagadja, hogy ez az út fontos: utoljára osztrák államfő — Rudolf Kirchschläger — 1984-ben járt a tengerentúl.

Franciaország is küldi a meghívót — ezekben a napokban Dumas külügyminiszter lesz a postás —, s az elsők között jelentkezett Richard von Weizsäcker német államfő és Václav Havel is. Miközben az osztrák diplomácia máris örvendezik az új korszak miatt, a pénzügyminisztériumnak fő a feje. Amikor Waldheim július 8-án átadja hivatalát, gyakorlatilag üres kasz- szát hagyományoz utódjára. Pár százezer schilling ha maradt az egész évre szóló 5,3 milliós elnöki költségvetésből. Mondhatnánk, nem szép dolog, de az is igaz, hogy a keret túllépése hagyomány. Mégis, Klestil csak ősztől számíthat arra, hogy a pénzügyminisztérium felülvizsgálja a költségvetést és pótkeretet ad — no akkor sem száz százalékot.

Az elnökváltás különben egyéb kiadásokkal is jár: Waldheim kiköltözése után megkezdődik a 19. kerületi elnöki rezidencia renoválása — 3 és fél millióért. Még szerencse, hogy a kancellárián — a Hofburgban — csak a nyaranta szokásos festést tervezik.

Szászt Júlia